Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
1978. április 13. KÉPÚJSÁG 3 Gyommentesítési program Tolna megyében Atomerőmű-építkezés Legyen világosság! jS£pi mezőgazdasági terme- §j|p lésben a növényi káro- Wm: s‘tók közül a evomok kártétele jelenti a legnagyobb veszélyt. Kártételük mértéke akkora lehet, mint az összes állati kártevő és növényi betegségek együttes kártevése. Jelenleg Tolna megyében 179 000 ha területen alkalmaznak kémiai anyagok felhasználásával gyomirtást. Csak ilyen módon lehetséges a mezőgazdaságban megfogyatkozott élő munkaerő — vegyszerekkel történő — pótlása úgy, hogy a gyomok elleni küzdelem eredménye nem esett vissza, hanem a mezőgazdasági művelésű területeken eredményesebb lett. A vegyszeres gyomirtók térhódítása azonban mind a mai napig nem érte el csúcspontját. így Tolna megyében 1980—85 között mintegy 250 000 területen történő alkalmazása várható. A gyomok elleni küzdelem a fentiek ellenére nem mondható megoldott kérdésnek. A növénytermesztési technológiákban, az iparszerű termesztési rendszerek térhódításával bekövetkezett nagy fokú változások miatt a gyomok életfeltételeiben is olyan, reájuk kedvező módosulások következtek be, ami miatt a gyomirtás problémája újból előtérbe került. Milyen tényezők játszanak ebben szerepet és mi a következményük? — A kiterjedten alkalmazott vegyszeres gyomirtás hatására a velük szemben érzékeny gyomok visszaszorulnak (pl. búzavirág, konkoly, stb.) és a nekik ellenálló gyomok nagymértékben elterjedtek (Pl. fény ércirok, vadköles, stb.) — A gépi betakarítás térhódítása a gyomok elterjedési sebességét és a terjedés lehetőségét megnövelte.. A gabonakombájn pl. a pelyva- kifúvón keresztül a gyommagvakat a táblán szétszórja, mintegy újraveti azokat. — A nagy adagú műtrágyázás hatása a gyomok élet- képességét, magproduktumát jelentősen megnöveli. — A kultúrnövények igény szerinti táplálását megnehezíti. Élelmesebb szervezet lévén elszívják a tápanyagokat, vizet és ezen keresztül csökkentik a termést. A szőrös disznóparéj jelenleg Fejér megyében történő elterjedése pl. 20 százalékkal csökkenti a kukoricatermést. — A gyomok a gépi betakarítást megnehezítik, lassítják, nagyobb vonóerőszükségletet igényelnek, a betakarítási veszteségeket, a szárítási költségeket növelik. — Ezek mellett a gyomok egyes károsítok, rovarok elszaporodását segítik, több betegségnek közvetítő gazdái, a termés minőségét rontják, stb. A fentiek alapján a gyomirtás kérdését társadalmi ügynek kell tekinteni, ezért a mezőgazdaság termelési színvonalától messze elmaradt kultúrszínvonalát sürgősen emelni kell. Ennek érdekében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elrendelte a gyommentesítés végrehajtási programja részletes kidolgozását és annak első lépcsőben Tolna és Békés megyében történő végrehajtását úgy, hogy azt a meglévő eszközök hatékonyabb felhasználásával kell megvalósítani. A gyommentesítési program második lépcsőjében a gyommentesítést a Tolna és Békés megyei tapasztalatok alapján a következő években az egész ország területére kiterjesztik. Ennek elősegítése érdekében e program végrehajtásában érintett szervek részéről (mezőgazdasági termelőüzemek, KPM Közúti Igazgatóság, MÁV Igazgatóság, Vízügyi Igazgatóság, stb.) mindent meg kell tenni. Jogilag erre lehetőséget ad az 1968. évi 32. tvr. 2. §-a, ami a károsító elleni védelmet a termelő, illetve a terület használója vagv tulajdonosa kötelességévé teszi. A 43 1968. MÉM sz. rendelet 2. sz. melléklet 9. pontja előírja, hogy a mezőgazdasági területeken kívül, egyéb területeken erőművi úton, vegyszeres módon a gyomokat virágzás előtt kell irtani, aki ezen előírást megsérti, ellene szabálysértési eljárás indítható és a védekezés végrehajtására közérdekű védekezés rendelhető el. Ezek után nézzük meg, mit kell értenünk a gyommentesítés célkitűzése alatt. — A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a gyomirtási tevékenység ki- szélesítésével és a gyomirtási technológiai- fegyelem megszilárdításával a gyomnövények által okozott kár minimálisra csökkentése úgy, hogy a gyomirtási ráfordítások aránya a termelési költségben hosszabb távon csökkenő legyen. — A mezőgazdaságon kívüli területeken: az OVH, KPM felügyelete alá tartozó területeken, továbbá közterületeken (árvízvédelmi töltések, gátak, belvízcsatornák, közutak, vasúti pályatestek, közterületek, utcák és ezek környéke) mechanikai, szelektív vegyszeres gyomirtás útján a terület jellegének megfelelő, erózió elleni védelmet nyújtó egyszikű növénytakaró kialakítása, mely egyrészt elősegíti a mezőgazdasági területeken a gyomirtás hatékonyságának fokozását, másrészt e területek megfelelő kultúrállapo- tát biztosítja. gyommentesítés tehát Éjjjl egy-két kivételtől elte- |gjp kintve (pl. vasúti'pá- üiSiüi lyatestek, telefon- és villanyvezetékek oszlopainak környéke) nem jelent teljes növénymentességet. A gyommentesítési program nem érinti a természetvédelmi területeket és arra is törekszünk, hogy a hasznos vadban gazdag területeken a természetes vegetációt fenntartsuk. Ezek mellett a gyom- mentesítés kapcsán környezetvédelmi vizsgálatot is végzünk. DR. NAGY ELEMÉR, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója A paksi atomerőmű építésénél több alvállalkozó és fő- vállalkozó két-három műszakban is foglalkoztatja munkásait, hogy feladataikat teljesíteni tudják. Ezért, hogy a második, harmadik műszak is biztonságosan tudjon dolgozni, szükséges megfelelő világítótornyok építése, amelyekbe nagy teljesítményű fényforrásokat szerelnek, hogy a munkaterületet tökéletesen bevilágítsák. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai egy világítótornyot szerelnek össze. Sokunkon áll a vásár A vonaton népesebb társaság szapulja a kedves vevőt. (Biztos, hogy eladók.) Egyikük — kezében újság — dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter expozéjából merített idézetekkel önti az olajat a tűzre. Úgy vélik, hogy annak több pontja „jogtalan előnyhöz” juttatja a vevőt. — Maholnap használt cipőket és ruhákat fogunk árulni mindenhol, mert a kedves vevőtől minden szíre- szóra vissza kell vennünk a kifogásolt árut. — Vesz egy öltönyt, hordja két hétig, aztán jön átöltözni. — Ezen jót derülnek, de aztán visszazökkennek a „rendes” kerékvágásba és felveszik a kiszolgálásunk közben jól ismert fenséges modort. (Érdekes, eszükbe sem jut, hogy esetleg a gyártót szidják.) — Na és a borravaló, az mi? Ha elfogadom, lecsuknak? — terelődik a beszélgetés a „külön juttatás” címszóra. A kereskedelemben 450 ezren dolgoznak. Bizonyos, hogy számukra nagy jelentőségűek voltak az országgyűlés napjai. Bizonyos az is, SZMTelnökségi ülés Izgalmas témát tárgyalt az SZMT elnöksége. A rehabilitációs rendelet végrehajtásának tapasztalatairól számolt be az SZMT szociálpolitikai osztálya és a megyei tanács munkaügyi osztálya. A jelentés részletesen feltárta a megye helyzetét. Rámutatott arra, hogy a rendelet megjelenése óta nagyon kevés történt a megváltozott munkaképességűek szervezett és rendszeres rehabilitációjával kapcsolatban. _ A munka megjavítása érdekében koordinációs bizottság létrehozását sürgette az elnökség, amelyben hozzáértő szakemberek megfelelő segítséget nyújtanak az illetékeseknek. Az 1978. évi szocialista munkaverseny beindításának tapasztalatairól Egyed Dezső, a közgazdasági osztály vezetője adott tájékoztatást. KEDVES HENRIK hogy sokan beszélgetnek így, vagy hasonló hangnemben. Esetleg még ígyebben. Mert közülük sok nem kiszolgáló, hanem hatalom. Valószínű, hogy Sághy Vilmos nem olvassa ezt az írást, de azért megmondom, hogy egyikmásik eladó nálánál sokkal nagyobb hatalom, mert, ha az azt mondja az üveg visszaváltásánál, vagy minőségi kifogás miatti cserénél, hogy „nem” — hiába törvény, hiába rendelet — az akkor is nem. — Sajnos nagyon sok a képzetlen eladó, akinek fogalma sincs a vevővel való bánásról, pedig maga is többet volt vevő, mint eladó. Egy idő után elfáradnak a nagy fizikai és idegi megterhelés alatt, ami sokkal nagyobb annál, mint ami normális volna, mert a vevő sokszor azt hiszi, hogy a pénzéért övé a világ. Sok eladóban aztán olyan képzetek alakulnak ki, hogy cikizni akarják, molesztálják, aminek a végkifejlete az, hogy már-már ellenséget lát egyike-másika a vásárlóban — mondja egy kereskedő barátom. Elismerem vevői gyengeségemet és férfiasán bevallom, hogy gyakran én is úgy közelítek a pulthoz, mintha valami ellenséges állást akarnék ostrom alá venni. Bennem meg azok a képzetek alakultak ki, hogy be akarnak csapni, hogy csak mondja, hogy nincs, meg ilyenek. Furcsa helyzet. A vonaton is ilyen ellenséges hangulatot éreztem. Pedig hát egymásra vagyunk utalva, sőt gyakran szerepet cserélünk. Manapság sokat beszélünk ilyen meg olyan erkölcsről, munkaerkölcsről, közlekedési morálról. Nem jobb volna csak erkölcsről beszélni és arra figyelni? Magáról az erkölcsről: embernek emberhez, embernek környezetéhez való viszonyáról. Egyszerűbben: az emberiesség feltételeinek, egymás szeretetének embernek ember által való megtartásáról. Mindenhol és mindenkor. A munkahelyen, az országúton és a boltban is. Nem kellene a vevőnek idegeskednie az ötödször szervizbe vitt rádió, vagy a két nap alatt tönkrement cipő miatt. Az egyik országgyűlési felszólalásban említették, hogy Borsod megyében évente 75—80 ezer pár cipőt kell visszavenni. Ez 75—80 ezer bosszúságot jelent az ottani kereskedőknek, mert a csere nekik többletmunkát jelent, méghozzá más hibájából eredő többletmunkát. Ha például nem felejtenénk el sohasem azt, hogy készítő-eladó-fogyasztó szerepünket rendszeresen cseréljük és váltogatjuk, nem volna annyi baj. Még kevesebb volna a baj, ha azt sem felejtenénk el, hogy a terméket előállító ember, tulajdonképpen az eladón (ő is ember) keresztül találkozik a vásárlóval, aki szintén ember. CZAKÓ SÁNDOR Munkavédelmi hónap A TOTÉV veszélyes üzem, az építkezések még mindig sok áldozatot követelnek. Ezért is rendezte, illetve rendezi a vállalat április hónapban a munkavédelem javításáért azokat az előadássorozatokat, melyen 1200—1300 dolgozó kap újra oktatást. Az első rendezvény az elsősegély- nyújtóknak rend.ezett továbbképző volt 18 résztvevővel, ezt követte a villanyszerelő munkavédelmi ankét, melyen 47-en vettek részt, majd 6-án az elsősegélynyújtók vizsgáztak. Továbbképzésen vettek részt a munkavédelmi őrök és a szakmunkástanulók is. Előadást hallgatnak a gépkocsivezetők és a kocsikísérők. A hónap végén, 27-én lesz a zárófoglalkozás a munkavédelmi hónap értékelése és a termelésirányítók biztonság- technikai vizsgája, majd a legjobb aktívák jutalmazására kerül sor. Fénycsövek Tamásiból A Tamási Vegyesipari Szövetkezet lakatosüzeme fénycső világítótestek alkatrészeit is készíti. Képünkön a lakatosüzemet mutatjuk be, amint a világítótestek fémdobozát gyártják. Ezért a pénzért? NEMRÉGIBEN egy vita, vagy ha úgy tetszik, beszélgetés közben „fülön ütött” egy fiatal, az iskolapadból éppen csak kikerült ismerősöm megjegyzése: „Ezért a pénzért — mármint a fizetésért — nem érdemes hajtani”. Fiatal ismerősöm e kijelentést annak okán tette, hogy — amint az elmondta — munkahelyi főnöke kifogásolta az abban a hónapban végzett munkáját. A lazítás oka pedig az volt, hogy — két hét szabadságot kivéve — úgy látta, prémiumot úgysem kaphat, nem éri el azt a teljesítményt, tehát „csak” a fizetéséért dolgozik, s azért, mint az előbb idéztem, nem érdemes hajtani... Álláspontja elgondolkodtatott, tán azért is, mert az utóbbi években gyakran hallok — s gondolom, nemcsak én — ilyen vagy hasonló megjegyzést. S ez a vélemény, ha úgy tetszik magyarázata is a hanyagul, ímmel-ámmal végzett munkának. Egyúttal felmentés is. Nem tudok elképzelni olyan ép erkölcsi érzékű, munkáját szerető esztergályost, lakatost, orvost, tanárt vagy mérnököt, aki csak azért, mert kevesli a fizetését, szándékosan rosszul, hanyagul végzi a munkáját. Sokkal inkább a lusták, a munkájukat nem szeretők, a tehetségtelenek önfelmentése, maguk igazolása az „ezért a pénzért...” elmélet. Azoké, akik háromszoros fizetésért sem lennének képesek többre, akkor sem végeznének, pontosabban: akkor sem tudnának jobb, pontosabb munkát végezni. Félreértések elkerülése végett sietek megjegyezni: nem tagadom az anyagi ösztönzés fontosságát. Végzett munkánk anyagi megbecsülése egyben — bizonyos határig — erkölcsi értékmérő is. Tagadom viszont az anyagiak jelentőségének minden mást megelőző szerepét. Mert vannak — sokan vagy kevesen, annak eldöntésére nem vállalkozom — akik úgy vélik: a fizetésért elég megjelenni a munkahelyen, s valami tessék-lássék munkát végezni. De ha már valami komolyabb munkát is rájuk bíznak, ami .egyébként semmi pluszt nem kíván, csupán munkaköri kötelességük teljesítését, máris tartják a markukat, azonnal várják a prémiumot vagy a jutalmat. Az a gondolat fel sem merül bennük, hogy a magasabb fizetésért valami többet is kell tenni, valamit produkálni is kell, hogy azt mondhassa az a munkahelyi vezető: X. derekasan dolgozik, mindig lehet rá számítani, megérdemli, hogy emeljünk a fizetésén. Ismerősömnél — és nemcsak nála — azonban fordított a sorrend. Ö azt várja, hogy előbb magasabb bért kapjon, s akkor majd megmutatja, mit tud. Véleménye emlékeztet a néhai legendás labdarúgócsapat egyik vezéregyéniségének tulajdonított mondásra: kis pénz, kis foci. Csak attól tartok, hogy a hasonló véleményt vallók közül jó páran — az említett labdarúgóval ellentétben — nagy pénz esetén sem tudnának nagy focit produkálni^ Vagy ahogyan a népszerű, szatirikusán humorizáló-politizáló^ színművész egyik „párbeszédében” megfogalmazta: „Tud úszni? — Nem. — Na, és ha megfizetem? — Akkor sem.” A példákat, az érveket lehetne még sorolni. De azt hiszem, ennyiből is világos, hogy az — utóbbi példánál maradva — aki nem tud úszni, az előbb tanuljon meg. s csak azután kérje a pénzt. De aki „ezért a pénzért” felkiáltással csak tesz-vesz munkahelyén, az még ezt a pénzt sem érdemli meg. S HA VALAKI erre nem jön rá magától, azt azoknak kell erre rádöbbenteni, akik vele együtt dolgoznak, ismerik munkáját, képességeit, őnekik kell elmagyarázni, az illetővel megértetni, hogy „ezért a pénzért” is dolgozni kell, produkálni kell, mert — hadd ismételjem a már-rpár közhelyszámba menő érvelést — csak a többől lehet többet osztani. S ezt a többet meg is kell teremteni! S aki ebben a teremtésben nem tud, vagy nem) akar részt venni a képességeinek, tudásának megfelelően, aaine is várjon többet. (szí; * , D. KISS CSABA
