Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

A 'YÍÉPÜJSAG 1978. április 13. Nemzetiségi táborok Ez év nyarán is megrende­zi a nemzetiségi néprajzi és helytörténeti táborokat a Kulturális Minisztérium a Magyarországon élő nemze­tiségek szövetségeinek és a Magyar Néprajzi Társaság­nak közreműködésével. A tá­borok színhelyeit a nemzeti­ségi szövetségek a közeli jö­vőben jelölik ki. E táborokban a nemzetisé­gi néprajzi — gyűjtők-—, akik öntevékenyen, sok kedv­vel, ambícióval gyűjtögetik a Magyarországon élő délszlá­vok, németek, románok, szlo­vákok népköltészeti, zenei hagyományait, az életforma, a viselet, a táplálkozási és más szokások tárgyi és írá­sos emlékeit — a kutatás, a gyűjtés tudományos módsze­reivel ismerkedhetnek meg. Első ízben tavaly nyáron vettek részt ily módon elmé­leti és gyakorlati képzésen: a németek az óbányai, a dél­szlávok a bajai, a románok a battonyai táborban tanultak, gyűjtöttek szakemberek irá­nyításával. A táborozás ide­jén és azon kívül gyűjtött emlékekkel a megyék mú­zeumi, illetve helytörténeti gyűjteményeit gyarapítják. Munkájukkal hozzájárulnak a magyarországi nemzetisé­gek néprajza című kiadvány- sorozat gazdagításához is. A Kulturális Minisztérium és a nemzetiségi szövetségek e ki­adványának első kötetei mar megjelentek. Sütő-dráma A Nemzeti Színház mutatta be Sütő András: „Káin és Ábel” című drámáját. Rendező: Marton Endre. Képün­kön: Cserhalmi György, Szilágyi Tibor. Indiai filmek Szovjet lapokból A madrasi filmfesztivál kapcsán Derek Malcolm szá­mol be a Guardian című lap hasábjain az indiai filmmű­vészet jelenlegi helyzetéről. „Már közhelynek számító megállapítás, hogy Ray nél­kül az indiai film nem létezik filmművészeti entitásként. Ez az állítás azonban — anélkül, hogy Ray jelentőségét meg­kérdőjeleznénk, — egyre in­kább elveszti hitelét. Mintegy harminc film megtekintése után az a véleményem ala­kult ki, hogy Amerikán kívül aligha van még egy ország, amely olyan sok ígéretes te­hetséggel rendelkezne. Persze elég abszúrdnak tűnhet olyan rendezőket, mint Mri-’ nal Sen vagy Shyam Bene- gal „ígéretes tehetségeknek” nevezni. Sen már több, poli­(TUDÖSlTÓNKTÖL) Ha egy termelőegység ered­ményéről, vagyonáról esik szó, elsősorban az anyagra, a termelőberendezésre, a pénz­re gondolunk. Pedig van ami ennél is jelentősebb: a dol­gozók szaktudása, képessége, munkatapasztalata, s az egyének olyan tulajdonságai, mint az érdeklődés, az öntu­dat, a motiváció és a munka- fegyelem, amit jobb híján „munkavagyonnak” is ne­vezhetnénk. j\ÍIihdezek kedvező alaku­lása alapvető jelentőségű és vele a jövőben, — a kimerü­lő- munkaerő-tartalékok mi­att is, — megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkoz­ni, gazdálkodni. Ez a feladat összetett és bonyolult mun­kát jelent, mert nem érzéket­len anyaggal, számokkal kell foglalkozni, hanem értelem­tikailag is rendkívül érdekes “filmet rendezett, Benegál pe­dig a Rügy óta kivívta az „India Fassbinderje” titulust. A legnagyobb felfedezés azonban Bapu Seepha Kalya- nam (Sita esküvője) című filmje volt. Alkotói rendszeresen együtt dolgozó teambe tartoznak. Ezzel a filmjükkel a Rama- jana egy részének megfilme­sítésére vállalkoztak, neve­zetesen a Vishnuban inkar- nálódott Rana és Sita házas­ságát beszélik el. Az ered­mény sok mindenben emlé­keztet egy bibliai filmeposz­ra — a la Hollywood —, de az egész mégis más — lendü­lete és művészi méltósága miatt.” mel és érzelemmel bíró em­berekkel. E kiemelkedő emberi tu­lajdonságok minőségi növelé­sében a képzés, a nevelés döntő szerepet játszik, mert jól képzett és sokoldalú mű­veltséggel rendelkező dolgo­zókkal sokkal magasabb szin­ten lehet a termelési felada­tokat megoldani. De az egyé­ni érvényesülés szempontjá­ból sem elhanyagolandó a továbbképzés és művelődés. A Láng Gépgyár dombó­vári gyáregységében tavaly megalakult közművelődési bizottság magáévá tette eze­ket a gondolatokat és ennek szellemében végzi munkáját. A szakmai képzés fontos he- . lyet foglal el a tervek között, de segítik az állami oktatás­ban és politikai továbbkép­zésben részt vevő dolgozókat is. Az idén 35-en tanulnak a második szakma megszerzé­A hiba A világhírű görög író, Szamarkisz regénye alapján készült televíziós film a tá­bornokok uralmának idején játszódik, s a reakciós dikta­túrák hatalmi gépezete felett győzedelmeskedő emberi szo­lidaritás bizonyítéka. Két fő­hőse életre-halálra szemben áll: az egyik, letartóztatott ellenálló, a másik tagja an­nak az apparátusnak, amely a haladó erők megsemmisí­tését végzi. A letartóztatott és kísérő­jének minden lépését pontos terv irányítja, csak a kiirt- hatatlan emberség és tiszta­ság utáni vágy motívumával nem számol a tökéletesnek látszó csapda. A két ember végül is együtt fordul szembe — ha életük árán is — a fasiszta diktatúrával... A filmet hamarosan be­mutatja a televízió. Zenetörténeti felfedezés Lois Böck bécsi egyetemi tanár, zenetudós a napokban ritka értékes leletre bukkant. Régi, múlt századbeli kották között kutatva megtalálta Johann Strauss híres szerze­ményének, a Radeczky-indu- lónak eredeti — elveszettnek hitt — partitúráját. Az 1848- ból származó kotta érdekes­sége, hogy tanúsága szerint az induló eredeti zenéje lé­nyegesen eltér a ma ismert és a magyar közönség szá­mára az újévi televíziós köz­vetítésekből is ismert, illetve hallott változattól. Sokan a Radeczky tábor­nagynak ajánlott művet az „indulók atyjának” tekintik. Képrongálók Ismeretlen tettes kedden a majna-frankfurti Städel mű­vészeti múzeumban megpró­bált tönkretenni több érté­kes festményt. Amikor a „merényletet” felfedezték, a rájuk kent festékoldó pasztá­tól már erősen összeolvadtak a festmények színei. A megrongált műalkotások között van Dirck Hals, 17. századi németalföldi festő „Vidám társaság” című képe, egy ismeretlen spanyol mű­vész festménye és egy, ugyancsak ismeretlen spa­nyol festő 15. századbeli triptichonja — háromrészes oltárképe. A képeket nyomban res­taurátorok vették gondjaik­ba. A rendőrség lezárta a múzeumot és átkutatta a lá­togatókat. Egyelőre ered­mény nélkül. séért, közép- és felsőfokú ok­tatási intézményekben negy­venen. Segítik a politikai képzésben részt vevő 33 dol­gozót is. A szabad idő hasznos eltöl­tésére, — a jó munkahelyi közérzet kialakítása érdeké­ben, — szintén gondoltak, író-olvasó találkozót, szín­házlátogatást, szocialista bri­gádtalálkozót, vetélkedőket, TIT-előadásokat, motoros tú­rát rendeznek az idén. Az állandóan növekvő kul­turális igény kielégítése ér­dekében együttműködési szerződést kötött a Láng Gépgyár dombóvári gyár­egysége a városi művelődési központtal. Mindez nagy munka, de hogy megéri-e, az nem lehet vitatott, mert mindez az emberért, az ered­ményes jövő megvalósításá­ért történik. OSZLÁNCZI JÁNOS SZOVJETUNIÓ A Szovjetunió most meg­jelenő áprilisi számában Si­mon Ferenc, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnökhelyettese nyilat­kozik arról, hogy a „Ki tud többet a Szovjetunióból a Szovjetunióról?” című vetél­kedő mennyiben járul hozzá a szovjet vonatkozású isme­retterjesztéshez. Egy külföldi levélíró kér­désére válaszolva a folyóirat a Szovjetunió és a szocialista országok számítástechnikai iparának fejlődését, jelenlegi helyzetét mutatja be. A cikk megmutatja: a szovjet szá­mítástechnikai ipar és az Egy­séges Számítástechnikai Rendszer (ESZR) művelet­sebesség és tárolóképesség te­kintetében eléri a világszín­vonalat. Leonyid Zorin szovjet kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes „Rekordforgalom — elő­irányzat” címmel a magyar— szovjet kereskedelem alaku­lását és tervét mutatja be. Különleges rakományt szál­lít a repülőgép havonta két­szer Lvovba. Bábolnáról egy- egy alkalommal 75 ezer na­poscsibe utazik az ukrán ba­romfitelepre, ahol jelenleg magyar technológia alapján baromfigyárak és törzste­nyésztő telepek épülnek. A leningrádi Ermitázs az utóbbi 10 év alatt több mint 80 ezer régiséggel és művé­szeti tárggyal gazdagodott. Közülük 1400 festményt, gra­fikát, szobrot és iparművé­szeti tárgyat mutattak be nemrégiben egy kiállításon. Lenin a magyar képzőmű­vészetben címmel betekintést nyerhetünk a legismertebb alkotások gyűjteményébe, amelyben Uitz Béla Lenin- portréi, Ék Sándor kompozí­ciói, Varga Imre, Pátzay Pál és Kiss István szobrai talál­hatók. A lap mellékletében meg­ismerkedhetünk a világ egyik legnagyobb képeslapgyűjtőjé­vel és a lap anyagaira épülő szellemi tornán részt vevő kiskunfélegyházi versenyzők­kel. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok áp­rilisi száma a száz esztendő­vel ezelőtt született Marija Uljanovára, Lenin húgára emlékezik. A neutronbomba gyártása ellen tiltakozik, a fegyverke­zési hajsza megszüntetéséért, a béke megszilárdításáért áll ki a Szovjet Nőbizottság fel­hívása," amelyet a lap leg­újabb száma közöl. 1979 a gyermekek nemzet­közi éve lesz. De már 1978 fo­lyamán a világ különböző pontjain összeülnek azok a munkacsoportok, amelyek a gyerekek helyzetével kapcso­latos kérdéseket és azok meg­oldását tanulmányozzák. A Komszomol, a forrada­lom szülötte az idén október­ben ünnepli megalakulásá­nak 60. évfordulóját. A Kom­szomol története elválasztha­tatlan az ország történetétől. A Szovjetunióban jelenleg mintegy 35 millió komszomo- lista van. A magyar hírközlő szerve­ket népes tudósítógárda kép­viseli Moszkvában. A Lá­nyok, Asszonyok szerkesztő­sége azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy a folyóirat ha­sábjain számoljanak be úti­élményeikről, olyan érdekes tényekről vagy találkozások­Az ősi bolgár város, Su- men múltjának egyik érde­kes darabja a ma is pontos időt mutató toronyóra, ame­lyet két és fél évszázaddal ezelőtt helyi iparosok és ke­reskedők készítettek. Az óraművet kézi munká­val állították elő. Ütőkkel és ról, amelyeknek szovjetunió­beli tartózkodásuk során ré­szesei voltak. Csák Elemér­nek, a Magyar Rádió moszk- mai tudósítójának a BAM — Ut Szibéria kincseihez című 1977-ben megjelent riport­kötetéből közöl részletet a folyóirat. A Békés megyei nagyköz­ségben, Sarkadon alakult meg a felszabadult Magyar- ország első szövetkezete, amely 1975-ben Vlagyimir II- jics Lenin nevét vette fel. A jelenleg 8700 hektáron gaz­dálkodó 730 szövetkezeti tag életét érdekes riport mutatja be. SZOVJET IRODALOM Miha Kvlividze egyike a Magyarországon legnépsze­rűbb grúz költőknek. Verseit már több mint tíz éve fordít­ják magyar nyelvre. Váloga­tott verseinek gyűjteményén — Az eltévedt boldogság-on kívül megjelentek, költemé­nyei irodalmi folyóiratokban és napilapokban egyaránt, Si­mon István, Garai Gábor és Rab Zsuzsa tolmácsolásában. Költészetének központjában a legtöbbször a haza és a nép áll. „Hazám, te jó és kemény s igaz vagy, S odaadó vagy, mint minden anya” — írja a Grúziához intézett versében. Költészete a grúz földben gyökerezik. Egyik prózai mi­niatűrjében erre így utal: „A fal mellett ágy, az ágyon egy ember. A falon térkép, a tér­képen Grúzia. És az ember érzi, hogy ereiben a térképre rajzolt hazai folyó, utak lük­tetnek és kanyarognak.” Gyakran a táj szépsége ra­gadja meg, az „egészség para­dicsoma”, ahol milliók keres­nek kikapcsolódást, pihenést, felüdülést. Verseiből nem hiányozhat a szőlő, amelyről egy helyen így ír: „...gyöngyö­ket vetve játszott az újbor, munkánk jutalma — a szőlő lelke.” Miha Kvlividze élet­útját, alkotó pályáját L. Li- begyinszkaja eképpen elem­zi: A Versek című kötet har­minc év legjelentősebb költe­ményeit tartalmazza, a Há­rom eső viszont mintegy filo­zófiai keresztmetszetét adja írásainak. Ezt a költőt és költészetet ismerheti meg az olvasó a Szovjet Irodalom áp­rilisi számából. Két nyelven: magyarul és oroszul jelentek meg a szov­jet költők Magyarországról szóló írásai. Leonyid Marti- nov a barátság, a szellemi ro­konság hangján szól az Eur­ázsiái Balladában. Az észt Unó Laht a rokon szereteté- vel ír Petőfi Sándorról. Leo­nyid Pervomajszkij költő is Petőfihez intézi szavait. „Ugyanaz az eső, mely vert a hadban téged, Lásd engem is ma csontig áztatott... Ez a november eggyé forraszt örökre minket!” * szputnyík A Szputnyik áprilisi szá­ma ezúttal is sok érdekes írást tartalmaz. Az űrkutatásokról és a kozmosz meghódításáról szóló cikkekből megtudhat­juk, hogy milyen tudományos jelentőséggel bírnak azok a kutatások, amelyeket mester­séges bolygókról végeznek. Négy év múlva, 1982-ben a naprendszer valamennyi bolygója a Nap ugyanazon ol­dalára kerül. E jelenséggel kapcsolatban Nyugaton meg­született a „bolygók parádé­két haranggal működik, amelyek napjában 156-szor szólalnak meg. Hozzávetőle­ges számítások szerint ez annyit jelent, hogy felállítása óta az óramű harangjai 13,5 milliószor csendültek fel. Az óra talapzatánál elhe­lyezett márványtáblán ótö­jának” legendája, amely sze­rint ez a jelenség állítólag megbontja majd a naprend­szer gravitációs egyensúlyát és hatalmas erejű légköri za­varokat, áradásokat, vulkani­kus kitöréseket, földrengése­ket idéz majd elő. Hogy mi igaz ebből a prognózisból, azt megtudhatjuk a Bolygóparádé — szenzáció nélkül című írásból. A kínai maoisták és a nyu­gati „új baloldal” valós ké­pét tárja az olvasók elé a „Mit hirdetnek ők?” című cikk, amelynek szerzője meg­állapítja, hogy korunk ál­kommunizmusa a társadalmi utópizmus kivételesen reak­ciós változata, összegezésül leszögezi a szerző, hogy a kaszárnya-kommunista néze­teknek semmi közük a tudo­mányos kommunizmushoz, a kommunizmusnak csupán torzképei. Ma már egyre több beteg­séget gyógyítanak lézerrel. „Hideg” lézerrel kezelik az idegrendszeri, az ízületi, a hipertóniás, a csontgümőkó- ros és a tüdőasztmás beteg­ségeket. A legújabb kutatások szerint a „hideg”, vörös fény kihat az anyagcserére is, gyorsítja vagy lassítja a sejt­ben végbemenő vegyi és fi­zikai folyamatokat. A „Műtét 4000 méter ma­gasságban” című írás az al­pinisták egy csoportjának megpróbáltatásait írja le. Irodalmi rovata közli Dmitrij Bilekin Az értelem próbája című fantasztikus el­beszélését. A Fáklya 7. száma vezető helyen foglalkozik hazánk felszabadulásának 33. év­fordulójával. A budapesti csa­tára Ivan Afonyin altábor­nagy emlékezik vissza. A Vö­rös Hadsereg Magyarorszá­gon kiadott lapjának, az Uj Szó-nak két egykori munka­társát — Ráth Károlyt és Zsombor Jánost — az év­fordulóval kapcsolatban ke­reste fel a riporter. Téglás község környékén a Magyarországot felszabadító harcok során húsz szovjet ka­tona halt hősi halált. A falu párttitkára évekkel ezelőtt felkutatta az elesettek hozzá­tartozóit, s a kapcsolat azóta is rendszeres. Neves szovjet tudósok és űrhajósok nyilatkoznak az emberiség kozmikus jövőjé­ről, a világ megismerésével előálló új lehetőségekről. Er­re utal a lap cím- és hátlap­ja is. Színes képriport mutatja be a Kurili-szigeteken dolgozó szovjet halászok és tenger­kutatók munkáját. Egy másik riport Nyikolaj Blohinnal, a híres szovjet onkológussal is­mertet meg, aki a Szovjet Orvostudományi Akadémia elnöke és a szovjet béke­bizottság tagja. Mariföld fővárosában, Jos- kar-Olában állítják fel a Vas megyei Németh Mihály szobrát a Szombathely nevű új lakótelepen, olvashatjuk egy, a Mari ASZSZK és Vas megye testvérkapcsolatáról szóló riportban. Több mint 300 milliárd dol­lárt fordít napjainkban az emberiség fegyverkezésre. Egy repülőgép-anyahajó árá­ból 90 ezer lakást, egy B—1- es bombázó összegéből 16 kórházat lehet építeni. Vera Vasziljevának, a moszkvai Szatíra Színház művésznőjének portréját raj­zolja meg egy színes képek­kel illusztrált írás. Ezúttal is közöl a lap orosz nyelvleckét, keresztrejtvényt, mesét, filmelőzetest, továbbá ismerteti a Szovjet Kutúra és Tudomány Háza programját. a harangja rök nyelvű, a Kelet virágos stílusát tükröző felirat talál­ható: „Ennek az órának Vé­nusz szolgáljon ingájául, a Földkerekség kerekéül és a Nap harangjául...” (BUDAPRESS— SZOFIAPRESS) Üzemfejlesztés és közművelődés Vénusz az ingája, a Nap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents