Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 81. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. április 7., péntek Mai számunkból MÉG EGYSZER A CSELEKVÉSI PROGRAMRÓL (3. old.) REJTETT TARTALÉK A MEZŐGAZDASÁGBAN (3. old.) A KIS PÉNZ SEM HÍVATLAN VENDÉG (5. old.) HŰSKOMBINÁT- ÉPlTKEZÉS (3. old.) A termelés és költsége Szeretünk tudomásul venni bizonyos dolgokat: azt többek között, hogy a kenyérnek, a húsnak, a cukornak mindig ott a helye az üzletek polcán. Tudjuk azt is, hogy sok, nehéz munkával teremtődnek meg az anyagi javak, s az áru azért van bőségesen, mert munkánk eredményes, tervszerűen dolgozunk A termelési eredményekről a Központi Statisztikai Hivatal időnként részletes jelentést ad közre, ebből sok mindent megtudhatunk: mennyi tonna árut termelt egyikmásik iparág, mit és mennyit fogyasztottunk. Ilyen statisztikai jelentésekben nincs hely a termelés költségének magyarázására, a költségnövekmény okainak elemzésére. Ezért szükséges néha bepillantani egy-egy iparág, termelési szektor mélyebb „titkaiba” is, hiszen az itt kapott adatok bőséges eligazítást adnak. Április negyediki ünnepi számunkban arról adtunk részletes információt olvasóinknak, hogy Vörös, egyháza puszta, a Dalmandi Állami Gazdaság egyes számú kerülete milyen termelési eredményeket ér el. Kilókról, mázsákról volt szó, a dolog természetéből fakadóan dicsértük az ottani eredményeket, hiszen 57 mázsa fölötti búza átlagtermés hektáronként igen szép teljesítmény, a kilencven mázsa fölötti árukukorica ugyancsak azt példázza, hogy a korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek olyan termelési eredményeket érnek el, amilyenre az átszervezés idején, de az állami gazdaságok alapításának idején is, még gondolni sem mertünk — ebből kiviláglik az is, hogy a párt gazdaságpolitikája következetes. Ez a következetes politika alapja az élelmiszergazdaság további dinamikus fejlődésének, azzal együtt, hogy a meglévő hiányosságokra a figyelmet ráirányítja. A termelés költségeiről van szó. Nem mindegy, hogy egy mázsa búzát, egy kiló húst mennyiért állít elő a gazdaság, ebből következően annak milyen az ára a fogyasztói piacon. Azt tudjuk, s ki ne tapasztalná nap mint nap, hogy a világgazdaságban bekövetkező változások, egyes nyersanyagárak emelkedése, ugyanakkor a tudományos eredmények hasznosítása nemhogy olcsóbbá, hanem drágábbá teszi a termelést. Hiszen ma egy traktor — Rába-Steiger — közel másfél millió forintba kerül, egy mázsa kombinált műtrágya, nem hatóanyagban számítva, közel kétszáz forint. A gépalkatrészek, a kemikáliák árának és a dolgozók bérének egyre növekvő tendenciája azzal jár együtt, hogy a termelés is sokba kerül. A DÁG vörösegyházi kerületéről szólva elmondhatjuk, hogy eredményesen zárták a múlt évet, nyereségük a tisztes haszon fogalmán jóval belül volt. De éppen a termelési helyzet jobb megértése érdekében szükséges arról beszélni, hogy mibe került a kerületben a búza, a hús, a lucernaliszt. A gazdaság e kerülete nem a legnagyobb, összehasonlításként, példaként azonban hasonló a Tolna megyei élelmiszergazdaságokhoz, hiszen a kétezer hektár körüli szántóföld jó átlaggazdaságnak felelhet meg. Itt Vörösegyházán 1977-ben a termelési érték 59 399 000 forint v°h. A termelés költsége pedig pontosan 47 628 000 forintra rúgott. Részletezzük a költségeket, a főbb tételek szempontjából: kemikáliára elköltötték 4 657 000 forintot, ebből az 1793 tonna műtrágya értéke 3 563 000 forint, a növényvédő és gyomirtó szerek pedig 1004 000 forintba kerültek. A folyékony energia felhasználás ilyen korszerű gazdaságban igen tetemes, összesen 1374 tonna üzemanyagot, 4 635 000 forint értékben használtak fel: a villamosenergia-igénybevétel is igen jelentős: az év folyamán a termeléshez felhasználtak 1 233 761 kilowattórát, ezért kifizettek 1 257 000 forintot. És végül, de nem utolsósorban, a munkások és alkalmazottak fizetésére és ennek közterheire összesen kifizettek 10 255 000 forintot. Lehet számolni, s következtetéseket levonni, mibe kerül egy hektár szántóföld megművelése, mennyi munkabér terheli az egy mázsa búza megtermelését. És hozzá kell szoknunk, hogy ne mindig csak a fogyasztói árat nézzük, vizsgáljuk, hanem a benne rejlő sok költséget is. Tudjuk például, hogy a kenyér az állam jelentős hozzájárulása miatt kerül csak háromhatvanba, és sokan tudják, hogy a gazdaságokban f egy liter, tej üzemi költsége a legjobb telepeken is 6 | és 7 forint körül jár. A sort lehetne folytatni és vizsgálódni: miért nö- vekszik egyes termékek ára, a termelési költség miért 1 nem tükröződik a fogyasztói árban. Az életszínvonalról ha szót ejtünk, mondjunk mindjárt olyan tényeket is, hogy mi mennyibe kerül a munkapadnál, mennyi haszon tisztességes arra, és mibe kerül, és végül: magunk munkahelyén eszünkbe jut-e a termelt árura fordított költségek elemzése, és e szemüvegen át a fogyasztói ár bírálata, egyáltalán megértése! A dalmandi példa azt bizonyítja, hogy a minden- s napi közgazdasági gondolkodásunkat kicsit el kell mé- | lyíteni, összehasonlítva teljesítményünket, munkánk 1 értékét — minőségét, mennyiségét, hatékonyságát — | és utána foglalkozzunk a közgazdasági kategóriákkal: 5 a munka hatékonyságával, az önköltséggel és a fo- | gyasztói árral is, például, ne csak a termelési költsé- | gek növekvő tendenciájával. PÄLKOVÄCS JENŐ Távol-Kelet erőforrásainak jobb kihasználásáért Brezsnyev beszéde Vlagyivosztokban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön Vlagyivosztokba érkezett, ahol megbeszélést folytatott a Szovjetunió távolkeleti határterületei és területei pártbizottságainak első titkáraival és a tenger melléki határterület pártbizottságának vezető beosztású munkatársaival. A tanácskozáson részt vett Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB osztályvezetője, V. P. Lomakin, a tenger melléki határterület pártbizottságának első titkára, A. K. Csor- nij, a habarovszki határterület pártbizottság első titkára, D. I. Kacsin, a kacsmatkai területi pártbizottság első titkára, Sz. A. Sajdurov, a magadam területi pártbizottság első titkára, P. A. Leonov, a szahalini területi pártbizottság első titkára. Az első titkárok beszédeikben méltatták azoknak az intézkedéseknek a nagy jelentőségét, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága és személyesen Leonyid Brezsnyev tett a Távol-Kelet gazdasági és szociális fejlesztése, a dolgozók életkörülményeinek javítása érdekében. Megállapították, hogy a határterületek és területek az ötéves terv első két évének főbb gazdasági mutatóit általában teljesítették. A szocialista munkaverseny kedvező hatással van a termelés minőségére és a munka hatékonyságára. A felszólaló határterületi és területi vezetők több kívánságot is ismertettek, és számos bíráló megjegyzést is tettek. Bírálták több olyan ágazati minisztérium tevékenységét, amelyeknek hibájából a távol-keleti határterületeken és területeken nem sikerül a tervezett időre befejezni egyes létesítmények építését. A tanácskozás résztvevői előtt beszédet mondott Leonyid Brezsnyev. — Tanácskozásunkon — mondotta — Kelet-Szibéria és a Távol-Kelet komplex gazdasági fejlődésének azokról a kérdéseiről esett szó, amelyekről határozatokat hozott a párt XXV. kongresszusa és az SZKP KB decemberi plénuma is. Ezeket a kérdéseket érintettük azokon a beszélgetéseken is, amelyeket úton Vlagyivosztok felé, több határterület és terület vezetőivel folytattunk. — Röviden szólva, az ötéves terv első két évében nem kevés sikert értünk el, s ezeket pártunk eredményei között tarthatja számon. Az ötéves terv első két éve alatt jelentősen nőtt valamennyi köztársaság és terület, s az egész ország gazdasági potenciálja. (Folytatás a 2. oldalon.) lfarosi tanácsülés Szeksiardon Tegnap délután tartotta meg soron következő ülését Szekszárd város Tanácsa. Első napirendi pontként a választási elnökség beszámolója szerepelt, az 1978. március hó 5-én megtartott időközi tanácstagi választásokról. A Hazafias Népfront városi bizottságának javaslatát elfogadva a tanácsülés a végrehajtó bizottság tagjává választotta Váradi László elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szekszárd Városi Bizottságának titkárát. Ezután a lejárt határidejű tanácsi határozatokról számolt be a városi tanács elnöke. Következett a tavalyi költségvetési terv végrehajtásáról, a fejlesztési alap fel- használásáról, a gazdálkodás eredményéről, tapasztalatairól szóló ismertetés, melyet a tanácsülés elfogadott. Behatóan foglalkozott a tanácsülés a közelmúlt tanácstagi beszámolókkal, a választói gyűléseken elhangzott közérdekű bejelentésekkel. Ezzel kapcsolatban a vélemények megoszlanak. Nagyon sok tanácstagi körzet választói eleven részvételével, élénken megtartott ilyen találkozóra is sor ke. rült. De az ellenkezőjére éppúgy. Az egymás iránti törődésünket, azt, hogy igyekszünk osztozni a közgondokban, az is bizonyítja, hogy a tanácstagi .beszámolókon, választói gyűléseken, okos és fölösleges dolgok egyformán elhangzottak. Idézzünk a tanácstagok részére sokszorosítva is átadott beszámolóból: „Nem általánosítható, de nem is kivételes, az, hogy tanácstagjaink a beszámolót megelőzően nem vettek részt a január 12-ei tájékoztatón, illetve azt követően sem kértek információt a tisztségviselőktől, a szakigazgatási szervek vezetőitől, dolgozóitól”. A tanácsülés utolsó napirendi pontja a „Tiszta, virágos Szekszárdért” végzett társadalmi munka értékelése volt. A tanácsi körzetek közül első helyezést a 23. számú (Szigetvári Ernő), másodikat a 13. számú (Pataki László), harmadikat a 21. számú (Csiszár Lajos) érte el. O. I. Százharmincmilliós beruházás Dombóváron Már tavaly beindult Dombóváron a Láng Gépgyár beruházása. A konkrét feladatok azonban 1978-ban kezdődtek. Végérvényesen eldőlt minden helyiség sorsa, mi hova kerül, ki lesz a kivitelező, stb. A Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat elkészítette a terveket és a TÁÉV lesz a kivitelező. A dombóvári gyárnak most 240 milliós tervet kell teljesíteni, ezt kicsit zsúfolt körülmények között, de elvégzik. A jövő: megduplázni a késztermékeket. Ezért kell a 2600 négyzetméteres új üzemcsarnok, a 4000-es szabadtéri raktár és a 3 ezres betonozott Gyugyi József hegesztő fél évig Budapesten tanult a gép „nyelvén”. Jövő hónaptól pedig már letelik a háromhónapos próbaüzem és teljesítményben dolgoznak majd szabadtéri terület. A beruházás, amely 130 millióba kerül, egyelőre az alapozásnál tart, de az építők 1980. májusa helyett szeretnék az üzemcsarnokot 1979. november 7- re átadni. A beruházáshoz tartozik még a gépi kapacitás növelése is. Az év elején érkezett az üzembe egy korszerű fotocellavezérléssel működő autogénvágó berendezés. A gép kétmillió forintba került és már az anyagyárban másfél évig használták. A dombóvári üzemben így is nagy segítséget nyújt a berendezés. A hagyományos módszerrel a lemezeket egy szakmunkásnak pontozóval jelölni kellett és a hegesztők minden segédeszköz nélkül nehéz, figyelmet követelő munkával kivágták az anyagot. Most ez az új gép akár négy munkadarabot is kivág egyszerre, csak a fotocella tapogató fénye alá kell rakni a mérethű rajzot és akkor a gép automatikusan elvégzi négy ember munkáját. hj—gk Az új üzemcsarnok alapjainak betonozási munkái folynak most
