Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

a Képújság 1978. április 1. A közoktatás kérdései Logopédia Tolna megyében Ha beszédhibás a gyerek... '"1 lelkiismeretes szülő » I gyakorta kerül nehéz , helyzetbe: vajon a taa-J gyermek testi-lelki problémáit sürgős beavatko­zással oldhatja-e meg, vagy inkább a várakozó álláspont vezet eredményre? Ha pél­dául a beszédhibás kicsivel túl korán fordul szakember­hez, azt a választ kapja, hogy egyelőre felesleges tortúra ez a gyereknek, önmagától is elmúlhat a dadogás, kinőheti a selypítést és a raccsolást. Ha viszont későn kapkod a szülő fűhöz-fához, akkor jön a jogos szemrehányás, hogy miért nem hozta már előbb a gyereket... Tulajdonképpen hogyan is jelentkezik a beszédhiba, amely — ha a gyógyítását el­mulasztják — súlyos szemé­lyiségkárosodást, lelki egyen­súlyvesztést is okozhat? A beszédhiba egyik formá­ja a dadogás, tehát ritmus­zavar, a másik pedig a szó- kiejtési rendellenesség, vagy­is a hangzók rossz képzése. Mindkét válfaj bizonyos élet­tani korszakhoz köthető, há­romtól ötéves korig nem te­kintendő betegségnek. A da­dogás rendszerint nem is fo­lyamatos, inkább az élmé­nyek torlódása, vagy vala­mely félelemérzet hozza fel­színre: ilyenkor a gyerek nem tudja elkezdeni a szót, illet­ve egyes szótagokat ismétel. Ö maga csak ritkán veszi ezt észre, és szükségtelen rászó- lással, pláne szidással tuda­tosítani benne. A szókiejtési zavar igen gyakori, az esetek többségé­ben egyáltalán nem vészes, helyette arra kell ügyelni, hogy a gyerek szókincse bő­vüljön. Persze nem árt, ha az anya egy füzet segítségé­vel figyelemmel kíséri, hogy mely szavak és hangok ki­ejtésében mutatkozik fejlő­dés. Iskolás korra a beszédhibás gyerekek aránya hat-hét szá­zalékra csökken, közöttük is megkülönböztetjük a súlyos és az enyhébb fokú beszéd­hibásokat. Törekedjünk ar­ra, hogy mindez ne az is­kolakezdés előtt egy-két hó­nappal derüljön ki, hanem még az ötödik életév táján. A beszédhiba egyébként nem különálló jelenség, az egész személyiségfejlődés ré­sze, éppen ezért komplex ki­vizsgálást igényel, orvos és logopédus együttműködése, gyógyítás és tanítás szüksé­ges megszüntetéséhez. No és persze megfelelő intézmény- rendszer, amelynek keretei között érdemi munkát lehet végezni. Szekszárdon 1971 szeptem­berében heti huszonkét órá­ban, tizenegy csoporttal és egy logopédussal indult be a logopédiai centrum. A követ­kező év október, decemberé­ben óvónők és tanítónők, te­hát nem szakemberek végez­tek felmérést a megyében: az eredmény, 874 gyerek be­szédhibájának felfedezése. 1973 március elsejétől hat logopédiai centrum lépett a szekszárdi mellé: Tolnán, Pakson, Dunaföldváron, Bonyhádon, Tamásiban és Dombóváron. Mindegyikük eszközkészletére húszezer fo­rintot fordítottak. Azóta ese­tenként 500—1000 forintért vásárolnak játékot. A heti tizenkét órából kettőn szűrő- vizsgálatot tartanak, az öt beszédhibás csoportot heten­te kétszer tanítják. „Ez a 10 óra kevés, de ad­dig nem tudunk előrelépni, amíg gyógypedagógiai intéz­ményben dolgozó logopédu­sok túlórában végzik a mun­kát. A célunk az, hogy a centrumokban függetlenített állású logopédusok működje­nek” — az idézet a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának legfrissebb beszámoló­jából való. Jelenleg a megye egyetlen függetlenített állású logopé­dussal rendelkezik. A hét centrum évenként 250—300 gyerek beszédhibáját javítja, ezeknek 65,4 százaléka óvo­dás korú. A normál logopé­diai hálózat 1975 február el­sejétől értelmi fogyatékos gyerekek számára létrehozott logopédiai hálózattal egészül ki. Ugyancsak 1975-től az óvónők egy része havonta egyszer speciális tanfolyamon vesz részt, hogy fontos teen­dőiket a beszédhibák terén elláthassák. Pakson és Tol­nán a logopédiai centrumnak nincs terme, s a megyei szak- felügyelő szintén „hiánycikk”. tények a számok tükré- m ben azt mutatják, hogy a logopédiával foglal- " * koznak a megyében, de vitathatatlan, hogy vannak még megoldást sürgető fel­adatok. Köztudomású, hogy a logopédia csak részterület, s kívüle mind a gyógypedagó­gia egyéb ágában, mind a normál általános iskolákban mutatkoznak gondok a sze­mélyi és tárgyi feltételeket illetően. Csakhogy a fejlődést nemcsak a jelen, hanem a jö­vő követelményeihez és igé­nyeihez is kell mérnünk... K. M. A téliesből váratlanul nyárba fordult tavasz (csak ne havazzon, mire ezek a sorok megjelennek!) az amúgy sem otthonülő természetű újságírót is vidámabb kedvűén csábítja megyejárásra, mint a zimankó és a zegernye. Alább, minden kommentár nélkül, egy pár órás út ténymegállapításai következnek. Jórészt egy enyhén viharvert Trabant ablakából nézve, részint egy nagyobb nyújtózkodás erejéig kiszállva. Aki dol­gozott az fotóriporter kollégám volt, de mivel egy ké­sőbbi közös téma ügyében jártunk, vele kellett men­nem és így ráértem szemlélődi. A tapasztalatok: 1. A jó idő legalább tucatnyi gépkocsivezetőt csábí­tott a sebességkorlátozások megszegésére a 6-os úton. 2. Dunaföldváron, a Teszt-szerviz előtt sikerült fel­állítani a megye alighanem legtorzabb szobrát. Méltó versenytársa lehetne a boldogult dombóvári „kerti tör­pének”. 3. A Török-torony látogatottsága változatlanul jó, egy-egy ünnepnapon több száz vendéget fogadnak. Vendégek és idegenforgalmi szakemberek epedre vár­ják a Vár-étterem elkészültét, mert a partmenti ha­lászcsárda monopol helyzete enyhén szólva nem egész­séges. 4. A dunaföldvári Shell-kútnál a körforgalom meg­szüntetése előnyösen befolyásolta a forgalmat. 5. Cecén, a vendéglő mellett végre normális helyre került a megállásra figyelmeztető tábla. Ugyanis való­ban nem a Dunaföldvár—Cece, hanem a Nagydorog— simontornyai út a forgalmasabb. 6. Simontornyán, a szép étterem helyzete, a vár ka­zamatáiban, változatlanul reménytelen. Gyakorlatilag nincs is személyzet és így valóságos csodaszámba ment, hogy az ide látogató írók és sportolók csoportjait (ösz- szesen talán 70 személy) el tudták látni meleg étellel. 7. Simontornyán napokon belül átadják az iskola tanmedencéjét. 8. Nagydorog előtt nagy gépi erők bevetésével ja­vítják az utat. 9. Ugyanez a Nagydorog—sárszentlőrinci útra is rá­férne. 10. Kölesden a műgyűjtők lelkesen készülnek a Ve- csési Sándorral ma esedékes találkozásra. 11. Az 1. alatt jelzett kifogás a 6-os út sióagárdi el­ágazás Delta közti szakaszára is érvényes. O. I. ....... ........ . ■* Ú j Iskolák, kollégiumok Miroszlav Mitrovics: Történelmi emlékmű Hatszáz új napközis cso­port, 900 általános iskolai tanterem, iskola Baján, Bu­dapesten, Esztergomban és Sárospatakon, egyetemi kol­légium a fővárosban és Pé­csett szerepel többek között az idei oktatásügyi fejleszté­si tervekben. GYERMEKVÁROS SZOLNOKON A fóti gyermekvároshoz hasonló rendeltetésű gyer­mekintézmény épül Szolno­kon. Már megkezdődtek a terepelőkészítő munkák. A gyermekváros 3 éves kortól a felnőtté válásig fogadja majd lakóit. Az épületegyüttesben egyebek között 320 személyes otthon és gyermekvédő inté­zet nyer elhelyezést. KOLLÉGIUM A MECSEKBEN Hatszáz személyes kollé­gium épül a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola hallgatóinak a Mecsek déli oldalán. Átadá­sát 1980 szeptemberére terve­zik. A főiskolának jelenleg két kollégiuma van: a régeb­bit az oktatási épület egyik szárnyának átalakításával negyedszázada hozták létre, s a szobák zöme nyolcágyas, de akad közöttük ennél több ágyas is. Az új kollégium el­készülte után helyébe tanszé­kek kerülnek. Itt helyezik majd el a 150 ezer kötetes könyvtárat is. GYAKORLÓ ISKOLA SÁROSPATAKON A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola gyakor­ló iskolájának építkezésénél már kialakították a torna­terem alapját és készül az iskola épülete is. Az új isko­lának a tervek szerint szep­temberre kellene elkészülnie, de az építkezés jelenlegi ál­lapotát tekintve kérdéses a határidő betartása. Az alapo­zást követően ugyanis a Bor­sodi Állami Építőipari Válla­latnak kell majd felvonulnia, és a helyszínen összeszerel­hető, úgynevezett borsodi vázpanel-szerkezetből az épü­letet összeállítania. HATÄRIDÖ­RÖVIDITÉS ESZTERGOMBAN Szocialista szerződésben vállalták a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, hogy augusztus 20- ig — az eredetileg tervezett­nél csaknem fél évvel ko­rábban — felépítik az Esz­tergomi Tanítóképző Főiskola 16 tantermes új gyakorló is­koláját. Az építő- és szerelő- munkások, a KOMÉP leg­jobb szocialista brigádjai, tartják ígéretüket, napra kész, pontos ütemterv sze­rint dolgoznak, időben és ki­fogástalan minőségben adják át egymásnak a munkaterü­leteket. — Hangsúlyoznom kell, hogy tisztelt földink, az első törökellenes felkelés résztve­vője, községünk területén született. Hálánk jeléül pe­dig most helyreállítjuk a há­zát. — Kedves elnök elvtárs, a községi bizottság irodájában nagyjából már megismerked­tem e történelmi emlékház tervével. Nem közölhetne né­hány érdekes részletet olva­sóink számára? — Örömmel. Nos, hát a ház, amelyet helyre akarunk állítani, avagy mint mondani szokás, romjaiból feltámasz­tani, a község legmagasabb helyén emelkedik majd, az új emlékpark kellős köze­pén, s kisvárosunk egyik leg­szebb épülete lesz. — Már megbocsásson, hi­szen — amennyire tudom — az az ember, akiről be­szélünk, a faluvégen, a pa­tak menti völgyben született és nőtt fel. — Igaz, de az nyirkos, egészségtelen vidék volt. Va­jon helyes volna-e most, amikor lehetőségeink ennyire bővültek, dicső hősünket és harcosunkat ilyen isten háta mögötti zugban hagyni? Nem kérem, úgy döntöttünk, hogy ő ide kerül, emeletes házba! — Emeletes házba? Hiszen kunyhóban élt... — Igen, de most más tör­ténelmi időszakban élünk. Sokat vitáztunk erről, és a többség amellett foglalt ál­lást, hogy a helyreállítandó épületnek méltónak kell len­nie a kiváló férfiú érdemei­hez. — De neki mégis csak kunyhója volt... — Hogyhogy kunyhója?! Hát ezért gyűjtöttünk önkén­tes adományokat? Vajon kunyhóért kértünk hozzájá­rulást a köztársasági költ­ségvetésből ? Manapság egy­szerűen szégyen ilyesmiről beszélni! — Tehát emeletes ház lesz? — Igen, ezt megtárgyaltuk és jóváhagytuk. Velencei csillárok és ablakok, francia tapéta és porcelán... A min­tákat már megvizsgáltuk és jóváhagytuk. — így tehát fényűző villa lesz. Talán túlságosan is fény­űző a felkelés egyszerű köz­katonája számára? — Valóban így van. Mi azonban tudatosan választjuk ezt a megoldást. Tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy híres elődünk szerény ember volt. Abban a helyzetben azonban könnyű volt szerény­nek lenni. Különleges fény­űzést egyébként mi sem en­gedünk meg. Dolgozószobája például egészen egyszerű lesz. — Dolgozószobája? — Igen, kis dolgozószoba is lesz: asztalka, karosszék és írógép, természetesen régi mintájú. — Micsoda? írógép?! — No persze, ő mint köz­katona, csak szablyát meg lándzsát tartott a kezében. Ügy vélem, közönséges tintá­val és lúdtollal is beérte. An­nál inkább, mivel köztudo­másúan analfabéta volt. No de... a körülmények kötelez­nek. Mondja kérem, milyen ér­dekesség lesz még az első tö­rökellenes felkelés résztvevő­jének házában? — A pincében kis bárt ren­dezünk be, nemzeti stílusban. — Bárt? — Igen, ősi vendégszerete­tünk jelképe gyanánt. — Tehát Önök minden le­hetőséget számba vettek? — Igen, kérem. Küldöttsé­günk végigjárt több európai országot, hogy tanulmányoz­za, miként oldják meg ott az ilyen problémákat. Higgye el, Franciaországban, a Loire mentén láttunk egy kastélyt, amely valamikor pompás le­hetett, most azonban ször­nyen elhanyagolt és rozzant. Szomorú lenne, ha a hozzánk látogató sok turista ilyesfélét látna minálunk, egy szocia­lista országban. — Engedje meg, hogy fel­tegyek még egy, utolsó kér­dést: úgy gondolja, hogy az utódok az ön érdemeiről is hasonlóképpen megemlékez­nek majd? — Azt hiszem, igen. Csak­hogy van egy kis különbség. Mint láthatja, híres elődünk emlékét csak most örökítjük meg, az enyémről pedig ma­gam gondoskodom jó előre, nehogy a hálás utódokat ter­heljem vele... Fordította: Gellert György Űj alkotóház Mezőtúron A nagy múltú és világszer­te híres mezőtúri fazekas népművészet az idén új al­kotóházzal gazdagodik. A fa­zekasok népművészeti, házi­ipari szövetkezetének beru­házásában épülő 1100 négy­zetméter alapterületű, eme­letes otthon, tágas, világos helyiségei, anyagelőkészítője, kézi korongozóműhelye és szociális létesítményei az év végétől a régi óvodaépületek szerepét veszi át. A 600 éves Mezőtúr fazeka­sainak életében más esemé­nyek is jelzik a jubileumi esztendőt. Az évforduló al­kalmából a híres túri sző­nyegszövőkkel közösen váro­si kiállításon mutatkoznak be. A szépmívű kancsókat, vázákat, butellákat, étkezési tárgyakat a gyulai Erkel Fe­renc Múzeumban is felvonul­tatják. A hazai és az export­piacon egyaránt keresett ter­mékeik bemutatására meghí­vást kaptak az őszi Budapes­ti Nemzetközi Vásárra. Ki­emelkedő esemény lesz az if­jú fazekasok tervezett au­gusztusi nemzetközi találko­zója, továbbá a Gerencsér Sebestyén országos pályázat. A siklósi seregszemlére a szövetkezet nyolc ifjú alkotó­ja küldi el munkáit. Szigeti József tattäi A világhírű hegedűművész, Szigeti József kottáinak gyűj­teményét a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskolának ajándékozta az 1973-ban el­hunyt mester leánya. A több mint ezer művet tartalmazó hagyaték legértékesebb da­rabjai azok a kották, amelyek Szigeti sajátkezű bejegyzése­it. ujjrendjeit, előadási jeleit őrzik. Ezek révén felbecsül­hetetlen értékű információk­hoz jutnak a szakemberek a nagy hegedűművész játéká­nak, előadási stílusának és technikai megoldásainak részleteiről. A hagyatékot jövő év jú­niusában, a Szigeti Józsefről elnevezett budapesti nemzet­közi hegedűversenyen adják át ünnepélyes keretek között. fi büki gyógyfürdő Évente sok ezren keresik fel az Európa-hirü büki gyógyfürdőt. Képünkön: a gyógyfürdő télen- nyáron üzemelő nyitott medencéje. (MTI foto, Ruzsonyi Gábor felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents