Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

1978. április 30. "Képújság 3 Éljen és virá gozzék szeretett hazánk, a Magyar Né| ^köztársaság! Május vörös lobogója alatt írta Gyűri Imre, a Központi Bizottság titkára Kitüntetés Munkásnagygyűlés az atomerűmű-építkezésen harmincnegyedik sza­bad május elsejét kö­szöntjük szocializmust építő hazánkban. Ün­nepeljük a proletár nemzet­köziséget, a szolidaritást, a békéért folyó nemzetközi harc sikereit, az emberi éle­tet formáló munkát, a szocia­lizmus vívmányait. Tisztelet­tel adózunk május elseje gazdag munkásmozgalmi ha­gyományainak azért, hogy értsük és méltóan becsülhes­sük a jelent és azért is, hogy lássuk és érzékeljük a jövőt. Kilenc évtizede, az első május 1-i tüntetésen a prole­tariátus azért vonult ki a munkásmozgalom vörös zász­laja alatt, hogy munkaalkal­mat, elviselhetőbb munka- és életkörülményeket köve­teljen. Az elsőt követő má­jus elsejei politikai meg- mozdulásak mind világosab­ban jelezték a munkásosztály szilárd meggyőződését: az osztálykülönbségek megszün­tetésének útja végső soron a szocialista forradalom. A fel­ismerés igazságát a történe­lem — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom diadala, a világ első munkás-paraszt államának létrejötte, a szo­cialista világrendszer kiala­kulása, a haladó erők győzel­mei a világ minden táján — fényesen igazolja. Az eszmét és példát adó harcos május elsejéket a társadalmi hala­dásért folyó küzdelem dicső csatáiként tarthatja számon a forradalmi munkásmozgalom, a jelen és a jövő nemzedéke. H épünk a fejlett szocia­lista társadalom építé­sén, a XI. kongresszus jövőt formáló határo­zatainak végrehajtásán mun­kálkodik. Május elseje alkal­mat ad arra, hogy áttekintsük eredményeinket, feladatain­kat. Mostani számvetésünk, mérlegkészítésünk jelentősé­gét és sajátosságát az adja, hogy támaszkodhatunk a Központi Bizottság legutóbbi ülésének elemzésére, határo­zatára, amelyben átfogóan értékelte a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának helyzetét. A Központi Bizott­ságnak ez a határozata azért is jelentős, mert viszonylag hosszabb időszak tapasztala­tairól ad számot és előremu­tat a következő kongresszu­sig. A határozat legfőbb meg­állapítása az, hogy nehezebb feltételek között számos új jelenség és előre nem látott akadály ellenére a XI. kong­resszus irányvonala kiállta, kiállja a gyakorlat próbáját. A kongresszusi határozatok végrehajtása sikeresen folyik az élet minden fő területén. A nemzetközi feltételek, a hazai körülmények változá­sai, módosulásai ellenére sem kell változtatni politikánk irányvonalán. Pártunk a marxizmus—leninizmus egy­séges eszmerendszerét saját nemzeti körülményeinkre al- kotóan alkalmazva, az új kér­dések marxista—leninista megválaszolásával folytat si­keres politikát. Következetes, elvhű, egyértelműen elköte­lezett politikánk, a munkás- osztály ügye iránti hűségünk, a Szovjetunióhoz, a szocialis­ta közösség országaihoz fűző­dő szilárd kapcsolatunk és megbonthatatlan barátsá­gunk az egész magyar társa­dalom aktív támogatását él­vezi. Ezt tükrözi a magyar nép, a magyar munkásosztály alkotó szorgalma, józan köte­lességtudata és példaadó munkaszeretete. Népünknek a munkáról vallott szocialista felfogása, a munka mélységes tisztelete és döntő szerepének a megíté­lése mutatkozott meg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére kezdemé­nyezett munkaversenybeu, amelynek győztesei éppen a munka ünnepét megelőző na­pokban részesültek magas, erkölcsi elismerésben. A ver­seny tovább folyik azzal a céllal, hogy gyarapodjék nemzeti vagyonunk, szélesed­jék a szocializmus műszaki­anyagi bázisa, teljesüljenek V. öl éves tervünk céljai. Barátaink a szocialista or­szágokban és szerte a világon rokunszenvvel, elvtársi szoli­daritással tekintenek pártunk és a Magyar Népköztársaság tevékenységére. Jóleső érzés­sel tapasztaljuk, hogy politi­kánk nemcsak itthon, hanem külföldön, mindenekelőtt elvtársaink és barátaink kö­rében, de a tőkés országok realista politikusai részéről is tiszteletet vált ki, korrekt megítélésre és magatartásra késztet éppen elvhűsége, ru­galmassága és differenciált­sága miatt. A Központi Bizottság a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását tárgyszerű rea­lizmussal, kritikusan elemez­ve arra a következtetésre ju­tott, hogy „most a legfőbb feladat a párt eddigi irány­vonalát követve a végre­hajtás további javítása... Az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyezni a végrehajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtésére”. Továbbra is két alapvető — egymással szervesen összefüggő — fel­adat áll előttünk: a gazdasá­gi építőmunkánk nemes cél­jainak valóra váltása és ideológiai életünk sokrétű fejlesztése. A gazdasági feladatok megvalósításától, a biztos alapokra épülő V. ötéves terv végrehajtásától függ, hogy megszilárdítsák népgazdasá­gunk egyensúlyát, s vele pár­huzamosan emeljük népünk életszínvonalát. ;íyssl felelősségteljes munká­E i hoz a XI. kongresszus határozata, s az ezt ki- fciii'--.J egészítő, konkretizáló központi bizottsági határoza­tok együttesen mutatnak irányt. A jobb, hatékonyabb gazdasági munka nem egy­szerűen elhatározás kérdése, nem csupán a Vezetők, első­sorban a gazdasági szférában dolgozó vezetők feladata — bár az ő személyes felelőssé­gük kétségtelenül a legna gyobb — hanem mindannyi­unké. Mindez az éremnek csak az egyik oldala. A má­sik oldala, hogy új ismere­tekre, újonnan megszerzendő tudásra, tudati változásokra is szükség van. Ehhez tarta­lékainkat is mozgósítani kelL Tartalékok pedig nemcsak a gépek erejében, a szervezés javításában, hanem az embe­rek gondolkodásában, szem­léletében és magatartásában is bőven rejlenek. Társadalmunk megterem­tette a jogok és kötelességek egységét: egyszerre biztosít jogokat és ír elő kötelessége­ket. A Központi Bizottság legutóbbi ülése határozatából egyebek között az is követke­zik, hogy legjobb tudásunk szerint dolgozni nemcsak jo­gunk, hanem kötelességünk is. Ennek velejárója, hogy a közügyekben való részvétel joga és kötelessége is átszö­vi mindennapi életünket. So­kasodó és mind bonyolultab­bá váló társadalmi, politikai, gazdasági feladataink az élet minden frontján sürgetően kívánják, hogy ne kevesek tiszte legyen a közösség érde­kében való fáradozás, hanem mindannyiunké, akik e hazá­ban élünk. Határozott célunk, hogy minél többen kapcso­lódjanak be a döntések elő­készítésébe, kimunkálásába és alkotó végrehajtásába. Az egyenlően mért jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése fundamentumát képezi annak a törekvésünk­nek, hogy tovább erősödjék a szocialista nemzeti egység, társadalmunk minden osztá­lyának és rétegének szoros együttműködése, a párt és a tömegek kapcsolata, népünk összeforrottsága. Arra törek­szünk, hogy megőrizzük a gyakorlatban bevált politi­kánk fő irányvonalát, feltár­juk és megválaszoljuk a fej­lődés új kérdéseit szocialis­ta hazánk javára, a közösség és az egyén boldogulására. Míg mi az emberi jogok ma­radéktalan érvényesítését ter­mészetes kötelességünknek tartjuk, a burzsoázia csak szónokol az emberi jogokról. Ezek a megnyilatkozások azonban puszta deklarációk, hivalkodó és üres szólamok ott, ahol milliós ötmegeket sújt az infláció, a munkanél­küliség, ahol szellemi terrort folytatnak a haladó eszmék képviselői ellen, ahol mind nagyobb méreteket ölt az em­berrablás, a fizikai megfé­lemlítés minden rendű és rangú formája. "" zen a napon — a világ B f dolgozóival együtt — a f magyar nép is a mun- »■-■-■■■ kás-nemzetköziség vö­rös zászlaja alatt ünnepel. A földkerekség minden táján száz és százmilliók harcos seregszemléken tesznek hi­tei a béke, a társadalmi ha­ladás, a munkásosztály ügye mellett. Miközben a reakciós erők, a béke és a társadalmi haladás ellenségei igyekez­nek megakadályozni a pozi­tív folyamatokat, az enyhü­lés térhódítását, erősítik pro­pagandájukat a szocialista országok ellen, fokozzák har­cukat a szabadságukért küz­dő népekkel szemben — a Magyar Népköztársaság pár­tunk XI. kongresszusa hatá­rozatának megfelelően foly­tatja következetes külpoliti­káját. Azon munkálkodik, hogy erősítse barátságunkat, együttműködésünket a Szov­jetunióval, a szocialista or­szágok közösségével, támo­gatja- a tőkés országokban küzdő testvérpártokat, a tár­sadalmi haladás úttörőit, a gyarmati uralom alól felsza­badult népek harcát a társa­dalmi haladásért és a teljes nemzeti függetlenség biztosí­tásáért, küzd a békés egymás mellett élés kiterjesztéséért, ,a béke védelméért és meg­szilárdításáért. A világpoliti­ka fő tendenciáinak elemzése alapján joggal állapította meg a Központi Bizottság legutóbbi határozata, hogy az elmúlt három évben a szocia­lizmus pozíciói világméretek­ben tovább erősödtek, a ka­pitalizmus általános válsága mélyült, jelentős sikereket ért el a nemzeti felszabadító mozgalmak harca, szélesedett a békeszerető erők küzdelme az enyhülés irányzatának to­vábbi térhódításáért. A kommunisták soha nem titkolták — már első kiált­ványukban vallották és hir­dették —, hogy az egész föld­kerekségre kiterjedő harcuk célja nem kevesebb, mint a világ megváitoztatása. E harc eredménye, hogy folyamato­san gyarapodnak a hatalomra jutott munkásosztály 1 oszta­gai, a szocializmus hívei, ön­tudatos építői és gyarapodik azoknak a serege, akik a ka­pitalista országok májusi se­regszemléjén a békéért, a társadalmi haladásért, a munkásság nemzetközi szoli­daritásáért küzdenek. A mai világpolitikai hely­zet legfőbb jellemzője, hogy széleskörűen kibontakozóban van a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ezzel szemben újra és újra le kell küzdeni a reakciós erők — kezdve az imperialista körök­től a moista eszmék öröksé­gét vállaló személyek és cso­portok — ellenállását, lépés­ről lépésre haladva a nemzet­közi feszültség enyhítésének útján. Határozottan fellé­pünk a népek alapvető érde­keit fenyegető lázas imperia­lista törekvés: a neutronfegy- vereK gyártása és nyugat­európai elhelyezésének a ter­ve ellen. tpispi izonyosak vagyunk ab- Äj. ban, hogy a mostani sjp májusi lobogók alatt iiiisiiiil vonuló százmilliók — a világon mindenütt — ve­lünk együtt hallatják hang­jukat azok ellen, akik a neut­ronbomba gyártására ösztö­kélik a. nagyhatalmakat. A májusi seregszemlék milliói tudva tudják, hogy a békéről és a biztonságról folytatott tárgyalásokon a neutronbom­ba megszállottjai a legelké- pesztőbb feltételekkel állhat­nak elő, próbálhatnak zavart kelteni, de nem kerekedhet­nek felül a józan ész diktál­ta tényeken, óhajaik nem tör­hetik meg a népek békeaka­ratát. A béke, a haladás és a szolidaritás záloga a szocia­lista tábor, élén a Szovjet­unióval. Az a közösség, amely — a világ haladó mozgalmai­ra támaszkodva — történelmi küldetésének tekinti egy új világháború, a rakéták és a neutronfegyverek veszedel­mének elhárítását, hogy bé­kés, örömteli május elsejéket ünnepelhessünk. Miközben százmilliók ál­ma ölt testet a béke gondola­tában, proletár internaciona­lizmusunk táplálja a szolida­ritást a szabadságukért, a társadalmi haladásért küzdő népekkel, szervezetekkel és mozgalmakkal. A proletár internacionalizmus egyik nagyszerű példáját érzékel­hetjük a szabadságért és füg­getlenségért küzdő angolai nép hősi harcának támogatá­sában. Májusi zászlóink alatt vonulva a világ népeivel együtt szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, ame­lyet Dél-Afrika és a világ más térségeinek népei vívnak a még meglévő gyarmati el­nyomás és a szégyenletes fa­ji megkülönböztetés ellen. Mély felháborodással ítéljük el a chilei terrort. A szoli­daritás jegyében emelünk szót minden haladó rendszer mellett. Együtt küzdünk a monopolkapitalizmus ellen fellépő testvérpártokkal, amelyek a burzsoázia fékte­len Uszításának kereszttűzé­ben keresik az emberibb élethez vezető utat. Szívünk minden melegével, elvtársi tisztelettel kívánjuk, hogy el­vezessék munkásosztályukat, népüket az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új világba, olyan társadalomba, amelyben a szabad élet, a béke, a jólét és az emberi harmónia uralkodik. 'tiUií magyar munkások, SsÉÉp földművelők, értelmi­je ségiek és pártonkívü- liek, a fiatalok és az idősebbek a párt iránti bi­zalom jegyében készültek a munka és a béke, a szolida­ritás, a proletár internacio­nalizmus ünnepére. A Köz­ponti Bizottság néhány nap­ja tartott ülésének vissz­hangjából kitűnik: dolgozó népünk osztatlan lelkesedés­sel üdvözli a párt változatlan politikáját, a gyakorlati mun­ka fejlesztése érdekében ho­zott döntéseket. Ez a cselekvő egyetértés volt eddig is és lesz a jövőben is a fejlett szocialista társadalom építé­sének legfőbb erőforrása. (MTI) A nagyterem zsúfolásig telve. Munkások, műszaki­ak foglalnak helyet a szék­sorokban. Néhányuk overall- ban — negyedórája még a hegesztőpisztolyt vagy az ácsszekercét markolták — a többség ünneplőben. Akik éj­szakások voltak, vagy délutá- nosok lesznek. Van köztük, akit távirattal hívtak, vegye át kitüntetését. Meglepetés volt a távirat, tavaly dolgo­zott itt a brigádja, és tett vállalást a jubileumi ver­senyben. „Üdvözöljük a munkában élen járókat'’ — köszönti a nagygyűlés résztvevőit a fel­irat. Őket ünnepük ma, a munka ünnepének előestéjén. Őket, akik az átlagosnál jó­val többet tettek azért, hogy hazánk első atomerőműve határidőre elkészüljön, ára­mot adjon. Számukra ez volt az első, a népgazdasági érdek, ami bizony nemegyszer üt­között a szűklátókörűén fel­fogott vállalati érdekkel. El­ső ízben jutalmazzák most a legjobbakat a paksi atom­erőmű-beruházás szocialista munkaversenyében alapított versenyzászlóval, plakettel. Csizmadia Endre, a szak- szervezeti intézőbizottság tit­kára nyitotta meg a nagy­gyűlést, köszöntötte a részt­vevőket, az elnökségben he­lyet foglaló K. Papp Józse­fet, a megyei, Rigóczky Ist­vánt, a járási pártbizottság első titkárát, Krizsán Istvánt, a megyei KISZ-bizottság tit­kárát, P. Sz. Trofimovot, a szovjet szakértői csoport párttitkárát, valamint az itt dolgozó honvédségi alakulat parancsnokát. Hegedűs György, a beruhá­zás pártbizotságának titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva május elseje jelen­tőségét, az atomerőmű-beru­házáson dolgozók munkájá­nak, helytállásának fontos­ságát. Ezután K. Papp Jó­zsef köszöntötte az építőket. Beszélt a paksi beruházás jelentőségéről, szerepéről a megye arculatának átalaku­lásában. — Ez az ország legnagyobb beruházása — mondotta — és a tervezett határidőre történő befejezése létfontos­ságú a népgazdaság energia- ellátásában. Vele megyénk­ben megjelenik a legkorsze­rűbb technika és ma még fel Kozma István, a 22. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat Zrínyi Miklós vasszerkeze­ti szerelő szocialista bri­gádjának tagja a „Paksi Atomerőmű építkezésében kiemelkedő brigádmunká­ért” zászlóval sem tudjuk mérni teljesen, milyen hatása lesz a megye gazdaságának és kultúrájá­nak fejlődésére. Ha a teljes kapacitás megvalósul, na­gyobb értéket termel, mint ma a megye egész ipara. Eh­hez azonban még sok munká­ra van szükség. Arra, hogy a szocialista munkaverseny fellendüljön, kibontakozhas- sék az itt dolgozók kezdemé­nyezőkészsége. Örömmel adom át a verseny legjobb­jainak a kitüntetéseket. Ezután a megyei pártbi­zottság első titkára átadta a KISZ Központi Bizottság In­téző Bizottsága jubileumi ok­levelét a 22. sz. Állami Építő­ipari Vállalat Béni István vezette ifjúsági brigádjának, három brigádnak a „KISZ- építkezés kiváló ifjúsági bri­gádja” oklevelet, kilenc fia­talnak pedig a „KlSZ-épít- kezésen végzett kiváló mun­káért” plakettet. A Paksi Atomerőmű Kor­mánybizottság, az atomerő­mű-beruházás pártbizottsága, szakszervezeti intézőbizottsá­ga, és KISZ-bizottsága által adományozott „A Paksi Atomerőmű-építkezésen ki­emelkedő brigádmunkáért” zászlót öt brigádnak, „A Paksi Atomerőmű építéséért” plakettet hat dolgozónak nyújtotta át. Kitüntetett szerelők Tegnap délelőtt Bonyhá- don a 11-es Volán Vállalat telephelyén szépen feldíszí­tett szerelőcsarnokkal várták a vendégeket: Egyed Mi­hályt, a megyei pártbizottság tagját, az SZMT vezető tit­kárát, Ambrus Mihályt, a városi pártbizottság titkárát, Piegl Ferenc igazgatót. Pech József igazgatóhelyettest, Sip- ter Géza főmérnököt, Hor­váth Györgyöt, a vállalat párttitkárát és Folkmann László megbízott szb-titkárt. A házi ünnepségen Amma Ferenc bonyhádi üzemigaz­gató köszöntötte a vendége­ket és a 26 tagú Diesel szo­cialista brigádot abból az al­kalomból, hogy elnyerték a megyei pártbizottság jubileu­mi oklevelét és a vállalat ki­váló brigádja megtisztelő cí­met. A kitüntetéseket Egyed Mihály és Piegl Ferenc adta át Nikolov Péter brigádveze­tőnek, aki a kollektíva nevé­ben mondott köszönetét a megtisztelő kitüntetésekért. A „KISZ-építkezésen vég­zett kiváló munkáért” pla­kett „A Paksi Atomerőmű épí­téséért” plakett

Next

/
Thumbnails
Contents