Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-28 / 99. szám
1978. április 28. IvÉPÚJSÁG 3 Gyarapítsuk népünk szocialista műveltségét, tudását! Második helyen Aparhant Az új orvosi rendelő és posta körül, az új utcákban jelentős parkosítást végeztek az aparhantiak Tegnap délután dr. Kálmán Gyula, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese ünnepi tanácsülésen adta át az aparhantiak- nak a Tiszta, virágos Tolna megyéért településfejlesztési versenyben 1977. évi munkájukkal kiérdemelt 300 ezer forintos második díjat. Aparhant lakossága a községek kategóriájában összesen egymillió-háromszázkilencvenhétezer forint értékű társadalmi munkát végzett el tavaly. Az ünnepi tanácsülésen számos kiemelkedő társadalmi munkás kitüntetésére is sor került. A községek kategóriájában Aparhant második helyezést ért el a településfejlesztési versenyben. Aparhant minden egyes lakójára 918 forint értékű társadalmi munka jut. Legjelentősebb akciójuk az elmúlt évben a sportpálya építése volt. Csak itt földmunkákkal a—talajegyenge- téssel, a sportpálya kerítésének elkészítésével 781 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. A társadalmi munkaakciók közül a sportpálya építéséhez és a vízműépítés körüli munkákra volt a legkönnyebb mozgósítani az embereket. Az aparhantiakban él a sportszeretet, szívesen, örömmel mentek dolgozni. A vízműépítés szükségességét is mindenki belátta, közös érdek volt, hogy az udvarokba, a fürdőszobákba minél előbb bevezethessék a vizet. A vízműépítés segítésére végzett lakossági társadalmi munka összértéke meghaladta a 279 ezer forintot. A község most kialakuló, modern központjában kapott helyet az új posta, az orvosi rendelő és szolgálati lakás épülete. Itt a környék parkosításán. talajmunkáinál harmincötezer forint értékben végeztek társadalmi munkát. Ugyanígy nagy lendületet vett az utóbbi években a község szépítése, csinosítása is. A parkok, közterületek takarításánál, karbantartásánál mintegy 235 ezer forintnyi társadalmi munkát vállalt magára és végzett el a lakosság. Nagy segítséget jelent Aparhanton a helyi Búzavirág Termelőszövetkezet. A tanácsi kezelésű földutakat mindig a tsz erőgépei tartják rendben, ezek hozzák helyre a keletkezett károkat — bérmentesen. Ugyanígy mindig lehet számítani a termelő- szövetkezet szocialista brigádjaira is. A brigádtagok szabad idejükben készítették el az óvoda udvari játékait. A játékok és azok felállítása tizenegyezer forintba került volna, de így a tanácsnak erre nem kellett költenie. A brigádtagok készítették el az általános iskola kerítését is. Nagy erőtartalékot jelentenek Aparhanton a KISZ-es fiatalok, akiket bármikor lehet mozgósítani, ha a község érdekei úgy kívánják. A közös munka szervezésére, koordinálására Aparhanton is tevékenykedik egy társadalmi munkákat szervező bizottság. Tagjai között a tanácstagok mellett megtaláljuk valamennyi társadalmi szerv és intézmény képviselőit. Az ő hatékony munkájuknak és a község valamennyi lakója összefogásának köszönhető, hogy tavaly Aparhantért összesen egy- millió-háromszázkilencven- hétezer forint értékben végeztek társadalmi munkát. A második helyezésért kapott 300 ezer forint sorsa még nem dőlt el. Egy biztos; fejlesztési munkára, a község javára fordítják. — Tamási — Fadd, Lenin Tsz Harmadszor nyerték el a Kiváló Termelőszövetkezet címet „Alapos, körültekintő tervezés, s a közösen vállalt feladatok következetes végrehajtása” — így foglalta ösz- sze egyetlen mondatban a szövetkezet gazdálkodásának alapelvét Bogár György, a faddi Lenin Tsz elnöke. A tsz azok közé tartozik, ahol az ipari tevékenység jól megfér a mezőgazdasági tevékenységgel, hisz az ipari ágazatban megoldott a környék lakóinak foglalkoztatása, s szerepe a folyamatos árbevételben nem elhanyagolható. A szövetkezet ágazati rendszerben dolgozik. A NÖVÉNYTERMESZTÉS A növénytermesztésben tavaly a legmagasabb jövedelmet a kukorica hozta. A két főnövényt, a búzát és kukoricát az összterület 65—70 százalékán termelik. A búza valamivel a megyei átlag alatt hozott, de a lehetőségek adottak az eredmények növeléséhez. A cukorrépaterületet a népgazdasági elvárásoknak megfelelően növelték: míg 1975-ben csupán 80 hektáron vetettek, tavaly már 200 hektáron termelték; a termésátlag 405 mázsa volt. Faddon lassan szokássá válik, hogy az új technikát, gépeket, gépsorokat nem akkor kezdik próbálgatni, amikor festékszagúan beáll a gépudvarba, hanem jóval korábban. Példa erre az SZK —6-os cukorrépakombájn: tavaly, a vásárlás évében 26 nap alatt végeztek a cukorrépa betakarításával. Három éve termesztik nagyobb területen a fűszerpaprikát: tavaly közel 100 mázsa volt a hektáronkénti átlag. A fűszerpaprika, a 80 hektáron termelt zöldbab, és a 140 hektár konzervborsó minden munkája gépesített. Jól fizet a dohány is, s meg is érné a jelenleginél nagyobb területen ültetni, mivel azonban a szedése csak kézzel lehetséges, a munkaerő szabja meg a dohánykultúra nagyságát. Állattenyésztés A szarvasmarha-létszám az utóbbi 3 évben nem változott, nem kívánják fajtaátalakító keresztezéssel megváltoztatni a magyartarka-állományt. Az éves fejési átlag 3366 liter. A 420 tehénből 200 tejelő, vegyes hasznú. 220 pedig húshasznú, Dália rendszerben tartott szarvasmarha. Az V. ötéves terv végére a tejelő tehenek száma várhatóan 300 körül lesz, a húshasznúaké pedig 120-ra csökken, mégpedig azért, mert nincs elegendő jó minőségű legelő. A sertéstartás az 1975—76-ban vásárolt 200 tenyészsüldővel kezdődött; tavaly 1500 hízó sertést adtak le, idén ezerrel többet terveznek. A szövetkezet csupán a tenyésztést végzi, a tsz tagjai, a község lakossága a háztájiban hizlalja az állatokat. Ehhez a tsz takarmányt, szalmát és fuvart biztosít. Nem tudni, meddig „él” ez az akció, mert a régi épületekből átalakított telep egészségügyileg kifogásolható. A megoldás: új sertéstelep építése. Nemhogy megépült, hanem be is indult volna még 1976- - ban, ha nem a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttól kérik a tervek elkészítését — bízva abban, hogy a jó hírű, felkészült bábolnai szakembereknek a pontosság is sa • játja. A tervek nem készültek el mind a mai napig. A pénz a sertéstelep-építéshez 1976 óta megvan, jelenleg is zárolják. Ha elkészülnek az országos típustervek, kezdődhet az építkezés. Tolna megyében egyedül itt tartanak libát — a Duna közelsége kínálja is az alkalmat. Az állománylétszám 12 ezer, — s azért csak ennyi, mert a keltető kapacitása csak 12 ezer libától származó tojás keltetésére képes. A 220 ezer naposlibából 210 ezret a BOV-on keresztül értékesítenek, a többit felnevelik, és átadják az ÁFÉSZ-nek. Jól jövedelmez a libatoll: tavaly másfél milliót hozott. IPARI ÜZEMÄG Faddon az ipar nem melléktevékenység, hisz az alapanyag-beszerzéstől az értékesítésig mindent a szövetkezet végez. Tavaly az összes termelési érték 41 százaléka — 78 millió forint — ebből az ágazatból származott. A munkák zöme műanyag-fröccsöntés, gumisütés, könnyűfémöntés, és kisebb százalékban lakatos forgácsolás. Korábban több telephelyen is dolgoztak, ma már a központi iparcsarnokban állítják elő a termékeket. A faddi Lenin Termelőszövetkezet 4887 hektáron gazdálkodik, az 1000 téesztag közül 200-an nyugdíjasok. Tavaly az össztermelési érték 193 millió, a bruttó jövedelem 64 millió, a tiszta nyereség pedig 38 millió 981 ezer forint volt. dvm Fotó: Bj. Jól jövedelmez a libatartás Hárman beszélnek Otthon lenni a világban Mottó: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon tegyünk benne.” (Tamási Áron) . O — Hatéves korom óta vagyok állami gondozásban. A testvéreim is erre a sorsra jutottak. Az anyámat legszívesebben egy sóbányába küldeném, vagy egyszerűen felakasztanám. Egyébként most is börtönben ül. Az apámat viszont szeretem, és ne merje senki se bántani az apámat. Igaz, hogy csak egyszer láttam életemben, a duna- földvári kocsmában. Nem beszéltem vele, de azt mondják, hogy én az apámra hasonlítok, és az a férfi a kocsmában úgy nézett ki, mint én. Mechanikai műszerésznek tanulok, az idén végzek. Ha kikerülök a koleszból, a nővéremékhez megyek lakni. Elhatároztam, hogyha keresek, fizetni fogok a nővéremnek a szobáért és a kosztért, bár ő nem akarja elfogadni. Ha az apám képes lenne még kigyógyulni az alkoholizmusából, szívesen költöznék hozzá. Gyerekkorom óta álmodozom valamiről: artista szeretnék lenni. Sajnos, tizenhét évesen már kicsit öreg vagyok a kezdéshez, de azért nem adom fel ezt a vágyamat. Egyszer majdnem el is szöktem egy cirkusszal. A férjemet rendesnek képezelem el. Úgy neveljük majd a gyerekeinket, hogy azok az égvilágon mindent megkapjanak... e — Én már betöltöttem a tizennyolc évet, de még tanulok, szobafestő lesz a szakmám. A szüleim elváltak, hatan vagyunk testvérek, közülük csak én kerültem állami gondozásba. Egy évvel ezelőtt eljött értem az anyám, azt akarta, hagyjam itt az iskolát, hazavisz engem is a többi gyerek közé. Először Pesten keresett, de ott nem mondták meg neki a pontos címemet, csak annyit, hogy Szekszárdon élek, és majd értesítik, ha fel kívánom venni vele a kapcsolatot. Anyám még aznap leutazott ide és rámtalált, pedig azelőtt még írni se szokott. Tizenöt évig nem jutottam az eszébe. Ha befejezem az iskolát, hazaköltözöm, mert az anyám egy év óta nem adta jelét annak, hogy csak a fizetésemre vágyik. Úgy tervezem, hogy estin leérettségizek, aztán megpróbálom valamelyik főiskolát. Még nem döntöttem el, hogy melyiket, csak azt tudom, hogy az építőiparon belül maradok Mindenképpen megteremtem az anyagiakat, mielőtt megnősülök, és csak 25—26 éves koromban fogok megházasodni. A mai fiatalok teljesen éretlen fejjel kötnek házasságot, az tán persze, hogy a gyerekeiket végül is az állam neveli fel Én azt akarom, hogy az én gyerekeim szép ruhában járjanak, rengeteg szeretetet kapjanak, és ne kelljen magukba zárni a gondjaikat. Csalódtam az emberekben. Alig vártam például, hogy a nevelőszülőktől visszavigyenek az intézetbe. Csak azért vállalnak össze két-három állami gondozottat, mert az állam fizet utánunk. Az eredményeimnek örülök, de nem tesznek boldoggá; nem látom a cél értelmét magam előtt. Szeretnék hinni, de az én hitem nagyon ingatag... Q — Én az anyám második férjétől származom. Az anyám kétéves koromban otthagyott a hóban, ezt sose tudom megbocsátani neki. Faddon, az intézetben volt egy barátom, akit nagyon szerettem. Együtt is mentünk Gyönkre gimnáziumba, de én egy év után eljöttem ide szerkezetlakatosnak, most végzem az első évet. Azért feltétlenül szeretnék leérettségizni is. Még Faddon az intézetben laktam, amikor valakik örökbe akartak fogadni, de az anyám nem engedte. Otthonról viszont két nap múlva elvazart, hogy -ne egyem az ő kenyerét. Nem törődik velem se az anyám, se az apám, hát nem is érdekelnek. Az ilyenek nem szülők, még csak nem is emberek... Én csak azért is megmutatom, hogy másképp fogok élni! Feljegyezte: KOVÄCS MÄRIA Kitüntetett termelőszövetkezetek Az elmúlt évi termelési eredmények, a politikai és társadalmi munka elismeréseként a MÉM és a TOT elnöksége kilenc Tolna megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetet kiváló termelő- szövetkezet címmel tüntetett ki. A szövetkezetek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben is kimagasló eredményeket értek el. A kitüntetett Tolna megyei mezőgazdasági termelő- szövetkezetek : Alkotmány Mgtsz. Dombóvár, Szabadság Mgtsz, Duna- kömlőd, Egyesült Erővel Mgtsz, Zomba, Lenin Mgtsz, Fadd, Vörös Csillag Mgtsz, Ko- csola, Aranykalász Mgtsz, Tolna, Egyetértés Mgtsz, Decs, Űj Élet Mgtsz, Mözs, Petőfi Mgtsz, Tengelic, A kitüntetett termelőszövetkezetekben május elseje után tartják az ünnepségeket, ahol az adományozók képviselői átadják az okleveleket. Borátvétel Már az év elején megkezdődött a tavalyi évjáratú borok átvétele. A Szekszárdi Állami Gazdaság epreskerti pincészetében is január negyedikével megindult ez a munka. Eddig mintegy hatezerötszáz hektoliter bort vettek át, zömmel kistermelőktől. (A helyi termelőszövetkezetnek nincs pincészete — szőlőben értékesítik a termést.) A Sz. A. G. pincészete ezerkétszáz termelővel áll kapcsolatban — főként szerződéses alapon. A tavalyi év jó termést hozott és ez a borokon is meglátszik, mind mennyiségben, mind minőségben kiváló az évjárat. Az átvett borok nyolcvan százaléka vörös bor volt és ennek zöme kadarka.
