Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
e^ÉPÚJSÁG 1978. április 3. ggjgg iMSfi m ■■ HA A MAPRJÁL megyei elnökségének ülése a hét eseménye volt, úgy a szervezet szempontjából bátran nevezhetjük az áprilisi területi konferenciát, amelyet Szek- szárdon rendeznek meg, a hónap eseményének. Maga a szervezet, a MAPRJÁL nem túlságosan ismert, pedig a tevékenysége fontos és munkája éppen Tolna megyében igen jelentős. A MAPRJÁL az orosz nyelv és irodalom tanárok nemzetközi szövetsége. Párizsban alakult, tavaly ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját-. A magyar tagozat lényegében a kezdet óta működik és részt vesz a nemzetközi munkában is. Tolna megyében az elnökség 1974- ben alakult, Vajnai János középiskolai szakfelügyelő vezetésével. Ma a MAPRJÁL- nak a megyében körülbelül százhetven tagja van. Az országos elnökség az MSZBT Országos Elnöksége mellett működik. Ennek évek óta tagja Vajnai János. Négy mégye: Baranya, Somogy, Tolna és Fejér, évek óta együttműködik, ennek jegyében már többször rendeztek Pécsett a tanárképző főiskola orosz nyelvi tanszékén területi konferenciát. Tavaly született meg a döntés, hogy ezután minden regionális konferencia más megyében lesz. Tolna megyének nemcsak nincs szégyenkezni valója, de az elnökség irányításával mind elméleti, mind gyakorlati téren jelentős eredményeket mondhatnak magukénak az iskolán kívüli orosz nyelvoktatásban. Tevékenységük az ország más tájain ismertebb, mint éppen Tolna megyében. Már annak is tíz éve, hogy az azóta mozgalommá terebélyesedett orosz nyelvtábort a megyében megszervezték. Ezt követően 1975 nyarán Dombodban Fejér megyével közös általános és középiskolai nyelvtábort hoztak létre. A következő évben pedig Dégre mentek az általános iskolások és Domboriba mindkét megye középiskolásai. Az összefogás eredménye, hogy emelkedett a színvonal, hiszen a két megye legjobb tanárai vettek részt a munkában. A tanulókra is hatással volt az egészséges verseny- szellem. Maga a nyelvtábor a tehetséges fizikai dolgozók gyerekeit segíti, mivel közülük választották ki a résztvevőket és fel is készítették őket a munkára. Az Országos Pedagógiai Intézet támogatásával a nyelvtáborokat ma már az egész országban megszervezik. A mindenütt használatos segédanyagok nagy részét is a Tolna megyei elnökség dolgozta ki és készítette el. Csak néhány példa az elméleti munkáikból, illetve az olyan orosz nyelvű dokumentumokból, amelyek nagy részét, sokszorosítási gondok miatt a szervezők csak saját iskolájukban hasznosíthatják. Vajnai János elkészítette a nyelvtábor rendszeréről az írott dokumentumokat, kidolgozta a nyelvtábori metodikát. Betlehemi Antallal együtt, nyelvtábori segédanyagokat állítottak össze. A munkában részt vett még Lő- rinczy Attila, Fejér megye orosz szakfelügyelője, Závo- di Irén és K. M. Novoszelce- va, a megyei pedagógustovábbképzési intézet vendég tanára. Egy munkaközösség nyelvtábori tankönyvet , írt, természetesen orosz nyelven, hiszen a MAPRJÁL hivatalos nyelve az orosz, ezen a nyelven jelenik meg a folyóiratuk is. Vajnai János és Závodi Irén egyetemi előkészítőkurzust állított össze a fizikai dolgozók gyerekeinek segítésére. Segédanyag készült dr. Lőrinczy Attila közreműködésével az orosz nyelvű szakkörök számára, de készült dolgozat az irodalom oktatása és a nyelvtanítás kapcsolatáról, amiről előadás is elhangzott az egyik pécsi regionális konferencián. írtak társalgási szöveggyűjteményt az orosz anyanyelvű tanárok közreműködésével és ki tudná felsorolni mindazt, amit a MAPRJÁL megyei tagozata végzett el az elmúlt években. Nem véletlen tehát, hogy a regionális konferenciát éppen nálunk rendezik meg április ötödikén. Az viszont véletlen, hogy ez az esemény egybeesik a jövőre Berlinben rendezendő kongresszus előkészületeivel. Az ország több városában rendeznek tudományos tanácskozásokat, melyeken az országos elnökség tagjai kiválogatják azokat az előadásokat, amelyek Berlinben hangzanak majd el a magyar szekció munkáját bemutatva. Éppen a berlini előkészítés miatt döntött úgy az országos elnökség, hogy a regionális konferenciához csatlakozzék a Fejér megyei elnökség is. Egy területi konferenciát előkészíteni, megszervezni és aztán lebonyolítani nem kis feladat, még ha csak magáé az adminisztrációt vesszük is figyelembe. A szükséges levelezést és az orosz nyelven készült programot a Pedagógus Továbbképzési Intézet sokszorosította. A konferencia témája a nyelvtanár szerepe a nyelv- oktatásban. Mivel Tolna megyében a többihez képest kevesebb a középiskola, bevonták a munkába az általános iskolai orosztanárokat is. Az előadókon kívül a hallgatóság soraiban helyet kapnak mind a középiskolai, mind az általános iskolai tanárok. Harmincöt előadásvázlat érkezett az elnökséghez, ezekből választották ki az országos elnökség segítségével azt a huszonkettőt, amelyik elhangzik Szekszárdon. A rendezvény fontossága és szervezési feladatok tették szükségessé, hogy kedden az elnökség kibővített ülésen tekintse át, hogyan is áll a regionális konferencia szervezése. A megbeszélésen részt vett a megyei pártbizottság illetékes osztályvezetőhelyettese és munkatársa, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a pedagógustovábbképzési intézet. Kiss Imréné, Roza Budajeva, a MAPRJÁL megyei elnökségének tagja orosz órát tart. I >' Az idei — április 7-i „Egészségügyi világnap” témája a magas vérnyomás, de a WHO — az Egészségügyi Világszervezet — felhívására — 1978 világszerte a magas vérnyomás elleni küzdelem éve lesz. Mi indokolja ezt a világra szóló és egyéves időtartamú „össztüzet”? — kérdeztük dr. Sass Edittől, a Tolna megyei egészségnevelési csoport főorvosától. — A magas vérnyomás sajnos előkelő helyet foglal el a vérkeringési rendszer betegségei között. Elterjedtsége §jj| mellett a magas vérnyomásos .eredetű szövődményeknek halálokokként is igen nagy a száma. Előfordulása országonként változó, de egyaránt érinti a fejlett és fejlődő országok lakosságát. Statisztikai adatok szerint a 60 évnél fiatalabb felnőttek kb. 12— 20 százalékának, a 60 év felettiek 40 százalékának magas a vérnyomása. A fejlett országokban általában minden második, harmadik idős ember hypertóniás. Egy-két év előtti adat szerint hazánkban minden huszadik ember magas vérnyomás betegségben hal meg. Mit jelent az a kifejezés, hogy magas vérnyomás? Az emberi szervezetben a vérnyomás bizonyos határok között, állandó szinten mozog. Szabályozásában az idegrendszer és bizonyos belső elválasz- tású mirigyek anyagai, „hormonjai” — játszanak főszerepet. A vért az érrendszer egyes helyei közt fennálló nyomás- különbség, a vérnyomás tartja keringésben, míg a nyomást az erekben a szív munkája tartja fenn. Legnagyobb a nyomás a szív összehúzódása idején, melynek során a vér kilökődik az ütőerekbe (ez a szisztole) legkisebb a szív elernyedésekor (diasztole) idején, amikor a szív telítődik a visszaáramló vérrel. Ezt a két nyomásértéket állapítják meg a méréskor, melynek értékét törtszám formájában szokás megadni. Orvosilag egy nemzetközileg megadott vérnyomáshatárérték az elfogadott. Fiataloknál és középkorúaknái 140 90 Hgmm, idősebb korosztálynál 160 95 Hgmm az egészséges felső határérték. Ezeket a számokat azonban nem szabad mereven értelmezni, mert normális körülmények között is kiugorhat egy-egy magasabb érték a magas vérnyomás betegség fennállása nélkül. Ajánlatos tudomásul venni, hogy a 160 100 Hgmm feletti érték a magas vérnyomás jelenlétére utal. Egyszeri magasabb vérnyomásérték nem mérvadó a magas vérnyomás betegség kórismézéséhez. Szólnék a betegség kiváltó okairól is. Az esetek, mindössze 10—15 százalékában lehet jól meghatározni és vizsgálatokkal bizonyítani olyan kórokot, szervi elváltozást, amelynek egyike jellemző tünete a magas vérnyomás. Ilyen betegségek például: a vese verőér-szűkülete, illetve gyulladásos betegségei, idegrendszeri szervi elváltozások, a belsőelválasztású mirigyek betegségei, a nagy verőér szerzett, illetve veleszületett szűkületei — és mások. Ilyen esetekben az alapbetegség gyógyításával a tünetként jelentkező magas vérnyomás is megszűnik. A nagyobb előfordulást — 85—90 százalékot — az ismeretlen eredetű magas vérnyomás okozza, tulajdonképpen ezt nevezzük magas vérnyomás betegségnek. Ez az az állapot, amelyben jelenlegi vizsgálati módszereinkkel egyetlen kimutatható elváltozás az abnormálisán nagy szisztolés- és diasztolésérték. A magas vérnyomás ez esetben nemcsak egyik tünete, hanem lényege — esszenciája — a magas vérnyomás betegségnek, mely kezeletlenül súlyos következményekkel járhat. A magas vérnyomásért számos külső, környezeti, valamint belső élettani és biokémiai tényező is felelőssé tehető. Úgy tapasztaltam gyakorló orvos koromban, hogy nem eléggé közismert például az, hogy milyen káros a túlzott sófogyasztás. Aztán... határozott összefüggés mutatható ki a túltápláltság és a magas vérnyomás között. A túltápláltságtól viszont nem választható el a mozgáshiány. A kevés mozgás nemcsak az elhízást segíti, a mozgásnak szerepe van az akaratunktól független idegrendszer normális reakcióképességének megőrzésében is. A dohányzás és a magas vérnyomás között nincs bizonyított összefüggés, az azonban kétségtelen, hogy az a magas vérnyomásban szenvedő, aki ráadásul dohányzik is, nagyobb valószínűséggel betegszik meg érelmeszesedésben. Április 7-től sok szó esik majd a szakmai és az egészség- nevelés valahány fórumán a magas vérnyomás betegségről. Ma talán az a legfontosabb, hogy az emberek a betegség lényegét és veszélyeit ismerve egészséges életmóddal járuljanak hozzá a megelőzéshez, a magas vérnyomásban szenvedők pedig maradéktalanul tartsák be a kezelőorvos gyógyszeres előírásait, egyéb tanácsait. A magas vérnyomás betegség ma már nem jelent valamilyen elkerülhetetlen végzetet. Ha időben felismerik és gyógyszerrel folyamatosan egyensúlyban tartják, akkor a „betegségben szenvedő” munkavégzésre is képes és élettartama sem rövidül meg. Végül a kérdésfeltevés kapcsán elhangzott hivatkozást szeretném korrigálni. A WHO 1978. április 7-ét „Hypertonia világnapnak” hirdette meg, ennek folytatása a „Hypertonia világév”. Mi a célunk? Az, hogy a Föld valamennyi országának orvostársadalma és lakóinak közvéleménye fordítson fokozott figyelmet erre a betegségre. Az egyes nemzeteknek sajátos körülményeikhez alkalmazott módszerekkel kell megteremteniök azt az összefogást, együttműködést, melyeknek segítségével a magas vérnyomás súlyos következményeit — szív- és érrendszeri károsodásokat megelőzhetik. 1848 februárjának első napjaiban Londonban német nyelven megjelent a kommunista párt kiáltványa, Marx és Engels közös műve, a tudományos kommunizmus alapdokumentuma. E történelmi eseményt követő alig másfél hónappal később Tamási tájékán vélték felfedezni a kommunizmus tanításainak megjelenését. Erről Mil- tényi ^Miklós főügyész számol be. Április 1-én írt jelentést a megye első alispánjának. Természetesen szó sincs arról, hogy Marx és Engels művének hatása jelentkezne Tamásiban, csupán a feudalizmus ellen mozgolódó parasztság elégedetlensége okozott riadalmat a birtokosok körében. Idézzünk az ügyész rendkívül bonyolult mondat- fűzésű jelentéséből: „...a tamási legelő elkülön- zés bírói ítéletek által döntetett el, — s a végrehajtás ezen ítéleteken túl nem terjedvén, — az uradalom a községnek egy talpalatnyi földjét sem foglalta el. Mél- tóztatik pedig egyszersmind érteni azt is, hogy a tamási népnek ingerült fellépése helytelen és igazságtalan, s hogy sérelmei tettleg nincsenek — közvetve nincs is mit orvosolni — Azonban a nép csekély értelmiségénél (értelménél — szerk.), s azon körülménynél fogva, mivel közötte, mint értesültem, több izgatok vannak, kapacitáltat- ni nehezen fog, s eképpen az ingerültségnek még nagyobbodását lehet várni. A haza jelen perceiben ez kiszámíthatatlan következményű lehet, ezért bátor vagyok a Tekintetes Urnák, mint törvény- hatósági elnöknek, komoly figyelmét ez állapotra felhívni, s miután még azt is megjegyezném, hogy e vidéken a comonismus igen terjed, a tamási nép azon balvélekedésben van: miképp az uraság minden birtoka az övéké lészen — úgy annyira, hogy az urasági puszták, s egyéb birtokok felosztásáról még a község elöljárói is beszélnek nem csak, de arra számítanak is — s hogy eképp nálunk a közrend és béke naponként ingatagabbá válik, s valódi aggodalomba ejt mindannyiunkat — egyúttal bátor vagyok esedezni, hogy mindezen körülmények komoly figyelembe vételével — annyival is inkább, mert a tamási lakosok az uradalmi majorsági erdőket is magukénak tekintve — azokat a közelébbi időktől fogva véghetetlenül pusztítja — az uradalmi erdészek halállal, agyonütéssel fenyegettetnek — s így az uradalom kénytelen nézni — miképp foglaltaik el s rom- boltatik le sajátja erőhatalommal — a személy és va- gyonbátorság biztosítása felett nyomban, mert itt minden percnek elhalasztása veszélyes — intézkedést eszközölni méltóztassék.” ORSZÁGGYŰLÉS TOLNÁN 1463-BAN Nem minden Tolna megyei község mondhatja el magáról, hogy olyan neves vendége volt, mint Tolnának. Tolna 1463. március 29-én fogadta a királyt, aki erre a napra éppen Tolnavárába hívta össze az országgyűlést, hogy határozatot hozzon a török elleni küzdelem kérdéseiről. Idézzünk a hozott határozatból: „Mi, Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia és Erdély főpapjai, bárói és nemesei, akik megjelentünk ezen, a felséges fejedelem, Mátyás úr-, Magyarország királya és legkegyelmesebb urunk által kitűzött ország- gyűlésen, meghánytukvetettük veszélyes helyzetünket és állandó zaklatottságunkat, melyeket a folytonos török betörések és más okok miatt elszenvedünk, az alább írt cikkelyekben állapodtunk meg: Először is legyen a védelmünkre egy állandó hadsereg a török ellen, amelyben az említett urunk, királyunk köteles velünk együtt személyesen megjelenni... Továbbá, ez a hadsereg pünkösdtől kezdve három hónapig legyen együtt. Továbbá az alsómagyarországi részek csapatai Kispéterváradja faluban és környékén jelenjenek meg pünkösd ünnepén, a felsőmagyarországi részek nemesei, akik távolabb laknak, pünkösd után 15 napon belül tartoznak ott megjelenni... Mivel ezek a cikkelyek számunkra hasznosaknak tűntek, ezért ezeket jóváhagytuk és jóváhagyjuk, ezekkel egyetértünk és megkívánjuk ezek hiánytalan betartását oklevelünk tanúsító erejével. Kelt Tolnavár mezővárosában, a Fekete vasárnapot követő kedden az Ur 1463. esztendejében.” A Tolnavárott hozott határozatnak megfelelően a hadsereg a jelzett időpontra ösz- szegyűlt. Mátyás seregével felszabadította Boszniát és visszafoglalta Jajca városát a töröktől. MÁTYÁS KIRÁLY TRÉFÁJA Ha már Mátyás király tolnai országgyűléséről szóltunk, említsük meg, hogy a király 1466 első napjait ismét Tolnán töltötte. Ekkor tréfálkozott a király Laki Thuz János rovására. A tréfát Ga- leotto Marzio itáliai humanista írta le, aki a királlyal Tolnán tartózkodott. Az írásból megtudjuk, hogy a lakosság gyakran megingott keresztény hitében. A papok úgy győződtek meg a lakosság vallásosságáról, hogy minden házba előrenyújtott kereszttel léptek be, ott bizonyos szertartást végeztek, s ha kedvező volt a fogadtatás, akkor alamizsnát kaptak. Tolnán a király lakóhelyére is beléptek a kereszttel. A király bőséges reggelivel fogadta a papokat. Amíg a papok ettek, a király néhány főurat kezüknél fogva odahúzott a papokhoz. S most adjuk át a szót a krónikásnak: „Mindenki csodálkozott, mit akarhat a király azzal, hogy erőszakkal a papok közé vezette őket. A király így szólt: »A hasonszőrűek a hasonszőrűekkel a régi közmondás szerint könnyen összeverődnek.« Mindnyájan azt válaszolták neki nevetve, hogy nem papok, hogy a papokkal hasonszőrűeknek vegyék őket, különben sem könnyen verődtek egybe, mivel az erőszak hozta őket össze. A király erre azt mondta: »Igazatok van! A világi főurak ugyan a szentségek felvételében nem hasonlóak a papokhoz, de más dolgokban a papokkal vagytok hasonszőrűek és azokhoz hasonlít- tok. Hiszen egyikőtök sem nősült meg (Thuz János sem), márpedig ki kételkedik abban, hogy nálunk a papok élnek nőtlenül. Tehát benneteket nőtleneket a nőtlenek közé vezettünk és kizártunk benneteket a mi társaságunkból mint tőlünk idegeneket és különbözőket. Hogy ez milyen könnyen ment, senki rajtam kívül inkább el nem döntheti, mivel én vezettelek oda benneteket. Olyan köny- nyen ment, hogy semmi fáradtságot nem éreztem. Tehát igaz a közmondás: mivel ti, akik a papokkal vagytok hasonszőrűek, könnyen a hasonszőrűek közé vegyültetek.« Miután ezt kimondta, mindnyájan felvidultak és rázta őket a nevetés. Mátyás király bizony ékesszólóan tréfálkozik és a tréfához igazítja arcjátékát, szavát és mozdulatait.” K. BALOG JÁNOS