Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-28 / 99. szám

2 Képújság 1978. április 28. Erősítsük szolidaritásunkat az imperializmus ellen küzdő forradalmi erőkkel! Közlemény Franz Muhri budapesti látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására április 26— 27-én látogatást tett Buda­pesten Franz Muhri, Ausztria Kommunista Pártjának elnö­ke és Erwin Scharf, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta az osztrák testvérpárt vezetőit. A talál­kozó során megbeszéléseket folytattak a két párt tevé­kenységéről, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két ország és a két párt kapcso­latairól. A megbeszélések so­rán hangsúlyozták az enyhü­lési folyamat megszilárdítá­sának és további kiterjeszté­sének fontosságát. Kifejezés­re juttatták álláspontjukat, hogy széles körű és hatékony erőfeszítések szükségesek az emberiség békéjét és bizton­ságát fenyegető fegyverkezé­si hajsza beszüntetése, az új tömegpusztító fegyverek, kö­zöttük a neutronbomba gyár­tásának megakadályozása ér­dekében. Tevékenyen támo­gatják mindazokat a kezde­ményezéseket, amelyek a ka­tonai feszültség csökkentését, a leszerelés ügyét szolgálják. A két párt képviselői teljes egyetértéssel állapították meg, hogy folyamatosan nö­vekszik a nemzetközi kom­munista mozgalom ereje és befolyása. A kommunista és munkáspártok önállóan hatá­rozzák meg a saját országuk konkrét adottságainak, s a szocialista forradalom általá­nos törvényszerűségeinek megfelelő politikájukat.* A nemzetközi osztályharc kö­zös és nemzeti érdekei ugyan­akkor egyaránt szükségessé teszik a testvérpártok közöt­ti kapcsolatok, a hatékony együttműködés, internaciona­lista szolidaritás további erő­sítését. Ehhez jó alapot nyújt az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletének közös politikai ál­lásfoglalása és cselekvési programja. A tárgyalások során Ausztria Kommunista Pártjának ve­zetői méltatták a gazdasági, a kulturális és az államközi kapcsolatok kedvező fejlődé­sét a Magyar Népköztársaság és Ausztria között. Az MSZMP és az AKP képviselői hangsúlyozták, hogy a két szomszédos or­szág kapcsolatainak fejlődé­se, beleértve az utasforga­lomban bevezetett könnyíté­seket, jól szolgálja a két nép érdekeit, és a két párt — mi­ként eddig — a jövőben is következetesen fellép e kap­csolatok további előmozdítá­sáért. A szívélyes, baráti légkör­ben és az internacionalista szolidaritás szellemében foly­tatott megbeszélésén részf vett Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára. (MTI) Államcsíny Afganisztánban A kabuli rádió csütörtökön este azt jelentette, hogy az afgán fegyveres erők meg­döntötték Mohammed Daud kormányát és a hatalmat Abdul Kader tábornok veze­tésével a „fegyveres erők for­radalmi tanácsa” vette át. A tábornok rádióüzenetében hangsúlyozta, hogy „Afga­nisztán történelmében most első ízben felszámolják a feudális zsarnokság és ön­kényuralom maradványait”. Egyiptom : 1978. február 3. Szadat egyiptomi elnök ezen a na­pon engedélyezte a politikai múmia, a nasszerista forra­dalom által eltemetett Wafd Párt feltámadását. Mivel a „régi” Wafd Pártot a mo­narchiával együtt elsöpörte az 1952. július 23-i forrada­lom, a kései utód az Uj Wafd Párt nevet vette fel. Az „új” jelző azonban csupán az újjá­születésre utal, hiszen a párt vezetői ugyanazok a pasák, akik Faruk király idejében hűségesen kiszolgálták a komprádor burzsoázia és a nagybirtokosok reakciós rendszerét, s akik két és fél évtizeden át türelmetlenül várakoztak — és készültek — a visszatérésre. S mivel ezt a lehetőséget Anvar Szadat- tól kapták meg, hálájuk je­léül javasolták, hogy hosz- szabbítsák meg élete végéig a nagylelkű patrónus elnöki mandátumát. A PASÁK PÁRTJA Gesztusuk a hajdani mo­narchia dinasztikus szellemét idézi. De nemcsak ebben a vonatkozásban. Faud Szira- geddin pasa — a régi Wafd főtitkára és az új Wafd el­nöke — programjában meg­hirdette, hogy egyszer s min­denkorra le kell számolni a Nasszer idejében megterem­tett állami szektorral, amely — úgymond — az egyiptomi gazdaságot fojtogatja. A pa­sák pártja azonban nyitott kapukat dönget. Szadat el­nök ugyanis röviddel Nasszer halála után meghirdette a „nyitott ajtók” politikáját, amelynek nem titkolt célja a nasszeri örökség, a forradal­mi vívmányok felszámolása. Az úgynevezett gazdasági li­beralizálás egyfelől a hazai magántőke életkedvét hiva­tott visszaadni, másfelől az arab és a nyugati nagytőke behatolása előtt egyengeti az utat. Egy 1974-ben bevezetett törvény vám- és adómentes­séget biztosított á külföldi beruházóknak, s engedélyez­te számukra a korlátlan nyereség- és részvénykivitelt. Az egyiptomi magánszektor jelentős beruházási hiteleket kapott az államtól, sőt — az állami külkereskedelmi mo­nopóliumnak véget vetve — a szabad export-import te­vékenység jogával is felru­házták. Az állami szektor cél­tudatos aláásását szolgálta az az intézkedés is, hogy a ma­gántőkések lehetőséget kap­tak egyes állami vállalatok részvényeinek a megvásárlá­sára, következésképpen arra, hogy részt vegyenek az álla­mi vállalatok irányításában. Mivel a munkások anyagi helyzete eleve kizárta a rész­vényvásárlás lehetőségét, nyilvánvaló, hogy a demok­ratikusnak feltüntetett tör­vény kizárólag a tőkeerős burzsoázia érdekeit szolgálta. A FÖLDREFORM SORSA A La Revolution Africaine című algíri lap adata szerint az 1974-es denacionalizálási Megyei tanácsülés Jelentes a falugyűlésekről és a MEB munkájáról BUDAPEST A Központi Bizottság leg­utóbbi, április 19—20-i ülésé­ről és időszerű művészetpoli­tikai kérdésekről tartott tá­jékoztatót Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára csütörtökön a művészeti szövetségek kom­munista aktíváinak értekez­letén. Az ülésen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese és Pozsgay Imre kulturális miniszter. PRÄGA Csütörtökön kora délután Prágába érkeztek az Inter- kozmosz-program keretében,/ a Szaljut—Szojuz űrkomp­lexummal végrehajtott közös űrrepülés csehszlovák és szovjet résztvevői: Vladimir Remek, Jurij Romanyenko, Georgij Grecsko és Alekázej Gubarjev. PÁRIZS Csütörtökön befejezte szer­dán megkezdett ülését a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. Georges Marchais főtitkárnak, a Po­litikai Bizottság nevében be­terjesztett beszámolóját a l’Humanité április 28-i szá­ma fogja közölni, ezért a lap pénteken 300 ezer példány­ban jelenik meg. Tegnap délelőtt Szekszár- don tartotta második negyed­évi ülését a Tolna megyei Tanács, mely tudomásul vé­ve, illetve jóváhagyva a dr. Szabópál Antal által előter­jesztett elnöki jelentést, a falugyűlések megyei tapasz­talatait tárgyalta meg dr. Polgár Ferenc vb-titkár be­számolója alapján. A megyei tanács soros ülésének mun­kájában részt vett a megyei képviselőcsoport több tagja — élen az országgyűlési kép­viselőcsoport elnökével, Da­radics Ferenccel —, továbbá Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke is. A testület a falugyűlések tapasztalatairól szóló beszá­molót egyhangúlag vette tu­domásul. Megállapította a megyei tanács, hogy a falu­gyűlések — noha szórványo­san ugyan, de ezek szüksé­gességét még ma is megpró­bálják tagadni egyesek — a tanácsok és a települések la­kosságának rendszerességet követelő fórumaivá váltak. Mint azt a vitában Füzesi Pál megyei tanácstag hangoztat­ta; ahogy a termelési tanács­kozások az ipari üzemekben az üzemi demokrácia fóru­mai, a falugyűlések az állam - élet demokratizmusának fó­rumai lettek. Temesi Mátyás tanácstag, a megyei tanács­tagok Szekszárd járási cso­portjának vezetője lakóhe­lyén Tengelicen és a járás községeiben szerzett tapasz­talatokra hivatkozva fejtette ki, hogy a jól előkészített, szervezett falugyűlések ked­vezően hatnak a tanács és a lakosság kapcsolatára. Dr. Szabópál Antal, a tanácsok és a lakosság jó kapcsolatának a társadalmi munkák szerve­zésében és eredményeiben megmutatkozó erejéről be­szélt, továbbá arról, hogy a falugyűlések szükségességé­ről esetenként kezdeménye­zett viták ma már fölöslege­sek. A tapasztalatok régóta azt bizonyítják, hogy falu­gyűlésekre szükség van és igényli is ezeket a fórumo­kat a megye településeinek lakossága. Egyébként érdekes össze­függésre derült fény a falu­gyűlések tapasztalatainak tárgyalása során. Arra neve­zetesen, hogy a nagy aktivi­tást tanúsító falugyűléseket követően megfogyatkozott a tanácsüléseken elhangzó in­terpellációk száma. Mint azt a megyei tanács ülése ugyancsak megállapí­totta, népszerűségben a fa­lugyűléseknek az a fóruma vezet, ahol a tanács vezetőin kívül jelen vannak a lakos­ság ellátásában érdekelt nem tanácsi szervek összes kép­viselői is, akik a jelenlévők észrevételeire, javaslataira, kérdéseire nyomban választ tudnak adni. A falugyűlések tapasztala­tainak összegezése után a megyei tanács ülésének részt­vevői két olyan beszámolót is megtárgyaltak, melynek elő­terjesztője Császár József ál­talános elnökhelyettes volt. Császár József először a me­gyei tanács tervgazdasági bi­zottságának munkájáról adott számot (e munkát a testület elismeréssel és köszönettel nyugtázta), majd pedig az 1977. évi fejlesztési terv és költségvetés teljesítéséről. Ez utóbbi napirend kapcsán Horváth Jánosné, a szám- vizsgáló bizottság elnöke is­mertette a megyei tanács tagjaival a bizottságnak az elmúlt évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítésével kapcsolatos megállapításait. A szünet után foglalkozott a Tolna megyei Tanács dr. Tóth Bálintnak, a Tolna me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökének jelentéséve1, mely a NEB 1977. évi ellen­őrzési tervének teljesítéséről és az ellenőrzések tapasztala­tairól szólt. A napirend vitá­jában Szabó József, a megyei tanács vb-tagja, a NEB szer­teágazó és nagy társadalmi hasznosságú munkájáról be­szélt. Szakali József, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke viszont a NEB munkájának alapvető gond­jairól szólt, megfogalmazva azt is, hogy országos viszony­latban a Tolna megyei NEB az eredményesen dolgozók között foglal helyet. A napirend felett nyitott vita zárszavában dr. Szabó­pál Antal elismerését fejezte ki a 20 évvel ezelőtt alakult NEB munkájában résztve­vőknek. Arafat Damaszkuszban Hafez Asszad szíriai állam­fő és Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet V. B. elnöke szerda ^es- te háromórás tanácskozást törvény nyomán több mint 1200 államosított vállalatot juttattak vissza korábbi tu­lajdonosaiknak. Hasonló sorsra jutott az egyiptomi forradalom egyik legnagyobb vívmánya, a föld­reform is. Az 1974-es törvény értelmében mintegy 42 ezer négyzetkilométer — csaknem fél Magyarország! — kisajá­tított földet juttattak vissza korábbi tulajdonosaiknak. Egyidejűleg megkönnyítették a földek adásvételét, árveré­sen történő értékesítését, az eladósodott kisbirtokosok el­proletarizálódását. Külföldi­ek is vásárolhatnak termő­földet, beépítésre alkalmas városi és tengerparti ingatla­nokat. Mint az Ekonomicsesz- kaja Gazeta cimű szovjet lap megírta, a mezőgazdasági művelés alatt álló terület kétharmad részét a földbir­tokosok 7 százaléka kaparin­totta meg. A „nyitott ajtók” politiká­ja azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A nemzetközi monopoltőke egy­szerűen nem érdekelt a csőd szélén álló egyiptomi gazda­ság megmentésében. Az arab és nyugati befektetéseket nem a termelés szférájába, hanem a szolgáltatás, a kereskede­lem, a turizmus, a lakásüzér­kedés gyorsan kamatozó ága­zataiba irányítják. A szaúd- arábiai és az amerikai köl­csönök a 14 hónaponként egy­millió fővel gyarapodó la­kosság élelmezését, illetve az esedékes kölcsönrészletek tör­lesztését sem fedezik. Egyip­tom évente 3,5 milliárd ton­na gabonát kénytelen im­portálni. Az infláció üteme jóval meghaladja a 30 szá­zalékot. A dolgozók egytize- de — 1,6 millió fő — mun­kanélküli. Az utóbbi évek­ben másfél millió egyiptomi vállalt munkát külföldön, fő­tartottak Damaszkuszban. A szíriai—palesztin kapcsola­toknak az 1969-es kairói és az 1977-es staurai egyezmény keretében történő újjászer­vezéséről. ként az arab olajemirátusok­ban. A londoni Times szerint az ország adóssága tavaly 15 milliárd font sterling volt. Az egy főre jutó nemzeti jöve­delem alacsonyabb, mint bár­melyik arab országban. NÉPELLENES IRÁNYZAT Különösen gyors ütemben emelkednek az élelmiszer- árak. A múlt év januárjától ez év márciusáig 63 százalé­kot tett ki az emelkedés. A parlamentben is heves ellen­állásba ütközött az a terv, hogy ismét felemelik a hús és más alapvető élelmiszerek árát. Mint emlékezetes, a múlt év elején véres utcai tüntetéseket váltott ki az a kormányjavaslat, hogy töröl­jék el egyes alapvető élelmi­szerek — például a kenyér — állami szubvencióját. Az állami ártámogatás mfegszün- tetését a Nemzetközi Valuta­alap írta elő, mint az egyip­tomi kormány által kért köl­csön egyik feltételét. A Nemzeti Haladó Párt — a baloldali erők, a dolgozó tömegek szószólójaként — kö­vetkezetesen felemeli szavát a népellenes politikai irány­zat ellen. A magát liberális­nak nevező hivatalos Egyip­tom a baloldali hazafiak ül­dözésével, bebörtönzésével, látványos bírósági perekkel válaszol a mind hevesebb el­lenzéki bírálatra. Magától értetődik, hogy a forradalmi vívmányokat meg­tagadó belpolitika olyan kül­politikával párosul, amely az arab egységfront megbontá­sához, az Izraellel folytatott különutas tárgyalásokhoz, a szovjet—egyiptomi barátság egyoldalú felmondásához, az amerikai imperializmus előt­ti behódoláshoz vezetett. BÖCZ SÄNDOR LAPZÁRTA Tito elnök csütörtök délelőtt folytatta tárgyalásait Husszein jordán királlyal, aki szerdán érkezett hivatalos jugoszláviai látogatásra. A két államférfi — miután a közel-keleti válság legújabb fejleményeit már szerda esti találkozóján megvitatta — ezúttal a nemzetközi helyzet más időszerű kérdéseiről tárgyalt. A jordán uralkodó csütörtök délután Brioni szigetéről Szlovéniába utazott, ahol a helyi köztársa­sági vezetőkkel találkozik. BUDAPEST Csütörtökön Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság alkotmányá­ra Kádár László egri érsek, Paskay László címzetes püs­pök, veszprémi apostoli kor­mányzó és Rosta Ferenc szé­kesfehérvári segédpüspök magas egyházi tisztségükbe történt kinevezésük alkalmá­ból. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Ta­nács megbízott titkára, Mik­lós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke és dr. Lékai László bí­boros, esztergomi érsek, a magyar római katolikus püs­pöki kar elnöke. (MTI) BUDAPEST A vasas-szakszervezet köz­ponti vezetősége csütörtökön ülést tartott, amelyen Méhes Lajost, más fontos beosztása miatt, érdemeinek elismeré­se mellett felmentette főtit­kári tisztsége alól. A közpon­ti vezetőség Herczeg Károlyt, a szakszervezet főtitkárává megválasztotta. A központi vezetőség ülésén részt vett Biszku Béla és Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja is. (MTI) RÓMA Csütörtökön reggel újabb terroristaakció színhelye volt Torino. Két férfi és egy nő, lakásából kijövet, az utcán közrefogta a 41 éves Sergio Palmierit, a Fiat-művek funkcionáriusát, és pisztoly- lyal többször lábon lőtte. Fél­órával a merénylet után az ANSA olasz hírügynökség torinói irodája telefonhívást kapott egy ismeretlentől, aki szerint a „vörös brigádok” tagjai követték el az akciót. Az olasz rendőrség csü­törtökön hajnalban kiszaba­dította fogságából Giovanna Amatit, Róma legnagyobb mozitulajdonosának a lányát, akit két hónappal ezelőtt ra­boltak el. A hatóságok le­tartóztattak hét emberrablót, és elfogatási parancsot adtak ki másik három ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents