Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-28 / 99. szám
2 Képújság 1978. április 28. Erősítsük szolidaritásunkat az imperializmus ellen küzdő forradalmi erőkkel! Közlemény Franz Muhri budapesti látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására április 26— 27-én látogatást tett Budapesten Franz Muhri, Ausztria Kommunista Pártjának elnöke és Erwin Scharf, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta az osztrák testvérpárt vezetőit. A találkozó során megbeszéléseket folytattak a két párt tevékenységéről, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két ország és a két párt kapcsolatairól. A megbeszélések során hangsúlyozták az enyhülési folyamat megszilárdításának és további kiterjesztésének fontosságát. Kifejezésre juttatták álláspontjukat, hogy széles körű és hatékony erőfeszítések szükségesek az emberiség békéjét és biztonságát fenyegető fegyverkezési hajsza beszüntetése, az új tömegpusztító fegyverek, közöttük a neutronbomba gyártásának megakadályozása érdekében. Tevékenyen támogatják mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek a katonai feszültség csökkentését, a leszerelés ügyét szolgálják. A két párt képviselői teljes egyetértéssel állapították meg, hogy folyamatosan növekszik a nemzetközi kommunista mozgalom ereje és befolyása. A kommunista és munkáspártok önállóan határozzák meg a saját országuk konkrét adottságainak, s a szocialista forradalom általános törvényszerűségeinek megfelelő politikájukat.* A nemzetközi osztályharc közös és nemzeti érdekei ugyanakkor egyaránt szükségessé teszik a testvérpártok közötti kapcsolatok, a hatékony együttműködés, internacionalista szolidaritás további erősítését. Ehhez jó alapot nyújt az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének közös politikai állásfoglalása és cselekvési programja. A tárgyalások során Ausztria Kommunista Pártjának vezetői méltatták a gazdasági, a kulturális és az államközi kapcsolatok kedvező fejlődését a Magyar Népköztársaság és Ausztria között. Az MSZMP és az AKP képviselői hangsúlyozták, hogy a két szomszédos ország kapcsolatainak fejlődése, beleértve az utasforgalomban bevezetett könnyítéseket, jól szolgálja a két nép érdekeit, és a két párt — miként eddig — a jövőben is következetesen fellép e kapcsolatok további előmozdításáért. A szívélyes, baráti légkörben és az internacionalista szolidaritás szellemében folytatott megbeszélésén részf vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Államcsíny Afganisztánban A kabuli rádió csütörtökön este azt jelentette, hogy az afgán fegyveres erők megdöntötték Mohammed Daud kormányát és a hatalmat Abdul Kader tábornok vezetésével a „fegyveres erők forradalmi tanácsa” vette át. A tábornok rádióüzenetében hangsúlyozta, hogy „Afganisztán történelmében most első ízben felszámolják a feudális zsarnokság és önkényuralom maradványait”. Egyiptom : 1978. február 3. Szadat egyiptomi elnök ezen a napon engedélyezte a politikai múmia, a nasszerista forradalom által eltemetett Wafd Párt feltámadását. Mivel a „régi” Wafd Pártot a monarchiával együtt elsöpörte az 1952. július 23-i forradalom, a kései utód az Uj Wafd Párt nevet vette fel. Az „új” jelző azonban csupán az újjászületésre utal, hiszen a párt vezetői ugyanazok a pasák, akik Faruk király idejében hűségesen kiszolgálták a komprádor burzsoázia és a nagybirtokosok reakciós rendszerét, s akik két és fél évtizeden át türelmetlenül várakoztak — és készültek — a visszatérésre. S mivel ezt a lehetőséget Anvar Szadat- tól kapták meg, hálájuk jeléül javasolták, hogy hosz- szabbítsák meg élete végéig a nagylelkű patrónus elnöki mandátumát. A PASÁK PÁRTJA Gesztusuk a hajdani monarchia dinasztikus szellemét idézi. De nemcsak ebben a vonatkozásban. Faud Szira- geddin pasa — a régi Wafd főtitkára és az új Wafd elnöke — programjában meghirdette, hogy egyszer s mindenkorra le kell számolni a Nasszer idejében megteremtett állami szektorral, amely — úgymond — az egyiptomi gazdaságot fojtogatja. A pasák pártja azonban nyitott kapukat dönget. Szadat elnök ugyanis röviddel Nasszer halála után meghirdette a „nyitott ajtók” politikáját, amelynek nem titkolt célja a nasszeri örökség, a forradalmi vívmányok felszámolása. Az úgynevezett gazdasági liberalizálás egyfelől a hazai magántőke életkedvét hivatott visszaadni, másfelől az arab és a nyugati nagytőke behatolása előtt egyengeti az utat. Egy 1974-ben bevezetett törvény vám- és adómentességet biztosított á külföldi beruházóknak, s engedélyezte számukra a korlátlan nyereség- és részvénykivitelt. Az egyiptomi magánszektor jelentős beruházási hiteleket kapott az államtól, sőt — az állami külkereskedelmi monopóliumnak véget vetve — a szabad export-import tevékenység jogával is felruházták. Az állami szektor céltudatos aláásását szolgálta az az intézkedés is, hogy a magántőkések lehetőséget kaptak egyes állami vállalatok részvényeinek a megvásárlására, következésképpen arra, hogy részt vegyenek az állami vállalatok irányításában. Mivel a munkások anyagi helyzete eleve kizárta a részvényvásárlás lehetőségét, nyilvánvaló, hogy a demokratikusnak feltüntetett törvény kizárólag a tőkeerős burzsoázia érdekeit szolgálta. A FÖLDREFORM SORSA A La Revolution Africaine című algíri lap adata szerint az 1974-es denacionalizálási Megyei tanácsülés Jelentes a falugyűlésekről és a MEB munkájáról BUDAPEST A Központi Bizottság legutóbbi, április 19—20-i üléséről és időszerű művészetpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a művészeti szövetségek kommunista aktíváinak értekezletén. Az ülésen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese és Pozsgay Imre kulturális miniszter. PRÄGA Csütörtökön kora délután Prágába érkeztek az Inter- kozmosz-program keretében,/ a Szaljut—Szojuz űrkomplexummal végrehajtott közös űrrepülés csehszlovák és szovjet résztvevői: Vladimir Remek, Jurij Romanyenko, Georgij Grecsko és Alekázej Gubarjev. PÁRIZS Csütörtökön befejezte szerdán megkezdett ülését a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. Georges Marchais főtitkárnak, a Politikai Bizottság nevében beterjesztett beszámolóját a l’Humanité április 28-i száma fogja közölni, ezért a lap pénteken 300 ezer példányban jelenik meg. Tegnap délelőtt Szekszár- don tartotta második negyedévi ülését a Tolna megyei Tanács, mely tudomásul véve, illetve jóváhagyva a dr. Szabópál Antal által előterjesztett elnöki jelentést, a falugyűlések megyei tapasztalatait tárgyalta meg dr. Polgár Ferenc vb-titkár beszámolója alapján. A megyei tanács soros ülésének munkájában részt vett a megyei képviselőcsoport több tagja — élen az országgyűlési képviselőcsoport elnökével, Daradics Ferenccel —, továbbá Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. A testület a falugyűlések tapasztalatairól szóló beszámolót egyhangúlag vette tudomásul. Megállapította a megyei tanács, hogy a falugyűlések — noha szórványosan ugyan, de ezek szükségességét még ma is megpróbálják tagadni egyesek — a tanácsok és a települések lakosságának rendszerességet követelő fórumaivá váltak. Mint azt a vitában Füzesi Pál megyei tanácstag hangoztatta; ahogy a termelési tanácskozások az ipari üzemekben az üzemi demokrácia fórumai, a falugyűlések az állam - élet demokratizmusának fórumai lettek. Temesi Mátyás tanácstag, a megyei tanácstagok Szekszárd járási csoportjának vezetője lakóhelyén Tengelicen és a járás községeiben szerzett tapasztalatokra hivatkozva fejtette ki, hogy a jól előkészített, szervezett falugyűlések kedvezően hatnak a tanács és a lakosság kapcsolatára. Dr. Szabópál Antal, a tanácsok és a lakosság jó kapcsolatának a társadalmi munkák szervezésében és eredményeiben megmutatkozó erejéről beszélt, továbbá arról, hogy a falugyűlések szükségességéről esetenként kezdeményezett viták ma már fölöslegesek. A tapasztalatok régóta azt bizonyítják, hogy falugyűlésekre szükség van és igényli is ezeket a fórumokat a megye településeinek lakossága. Egyébként érdekes összefüggésre derült fény a falugyűlések tapasztalatainak tárgyalása során. Arra nevezetesen, hogy a nagy aktivitást tanúsító falugyűléseket követően megfogyatkozott a tanácsüléseken elhangzó interpellációk száma. Mint azt a megyei tanács ülése ugyancsak megállapította, népszerűségben a falugyűléseknek az a fóruma vezet, ahol a tanács vezetőin kívül jelen vannak a lakosság ellátásában érdekelt nem tanácsi szervek összes képviselői is, akik a jelenlévők észrevételeire, javaslataira, kérdéseire nyomban választ tudnak adni. A falugyűlések tapasztalatainak összegezése után a megyei tanács ülésének résztvevői két olyan beszámolót is megtárgyaltak, melynek előterjesztője Császár József általános elnökhelyettes volt. Császár József először a megyei tanács tervgazdasági bizottságának munkájáról adott számot (e munkát a testület elismeréssel és köszönettel nyugtázta), majd pedig az 1977. évi fejlesztési terv és költségvetés teljesítéséről. Ez utóbbi napirend kapcsán Horváth Jánosné, a szám- vizsgáló bizottság elnöke ismertette a megyei tanács tagjaival a bizottságnak az elmúlt évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítésével kapcsolatos megállapításait. A szünet után foglalkozott a Tolna megyei Tanács dr. Tóth Bálintnak, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentéséve1, mely a NEB 1977. évi ellenőrzési tervének teljesítéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól szólt. A napirend vitájában Szabó József, a megyei tanács vb-tagja, a NEB szerteágazó és nagy társadalmi hasznosságú munkájáról beszélt. Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke viszont a NEB munkájának alapvető gondjairól szólt, megfogalmazva azt is, hogy országos viszonylatban a Tolna megyei NEB az eredményesen dolgozók között foglal helyet. A napirend felett nyitott vita zárszavában dr. Szabópál Antal elismerését fejezte ki a 20 évvel ezelőtt alakult NEB munkájában résztvevőknek. Arafat Damaszkuszban Hafez Asszad szíriai államfő és Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet V. B. elnöke szerda ^es- te háromórás tanácskozást törvény nyomán több mint 1200 államosított vállalatot juttattak vissza korábbi tulajdonosaiknak. Hasonló sorsra jutott az egyiptomi forradalom egyik legnagyobb vívmánya, a földreform is. Az 1974-es törvény értelmében mintegy 42 ezer négyzetkilométer — csaknem fél Magyarország! — kisajátított földet juttattak vissza korábbi tulajdonosaiknak. Egyidejűleg megkönnyítették a földek adásvételét, árverésen történő értékesítését, az eladósodott kisbirtokosok elproletarizálódását. Külföldiek is vásárolhatnak termőföldet, beépítésre alkalmas városi és tengerparti ingatlanokat. Mint az Ekonomicsesz- kaja Gazeta cimű szovjet lap megírta, a mezőgazdasági művelés alatt álló terület kétharmad részét a földbirtokosok 7 százaléka kaparintotta meg. A „nyitott ajtók” politikája azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A nemzetközi monopoltőke egyszerűen nem érdekelt a csőd szélén álló egyiptomi gazdaság megmentésében. Az arab és nyugati befektetéseket nem a termelés szférájába, hanem a szolgáltatás, a kereskedelem, a turizmus, a lakásüzérkedés gyorsan kamatozó ágazataiba irányítják. A szaúd- arábiai és az amerikai kölcsönök a 14 hónaponként egymillió fővel gyarapodó lakosság élelmezését, illetve az esedékes kölcsönrészletek törlesztését sem fedezik. Egyiptom évente 3,5 milliárd tonna gabonát kénytelen importálni. Az infláció üteme jóval meghaladja a 30 százalékot. A dolgozók egytize- de — 1,6 millió fő — munkanélküli. Az utóbbi években másfél millió egyiptomi vállalt munkát külföldön, főtartottak Damaszkuszban. A szíriai—palesztin kapcsolatoknak az 1969-es kairói és az 1977-es staurai egyezmény keretében történő újjászervezéséről. ként az arab olajemirátusokban. A londoni Times szerint az ország adóssága tavaly 15 milliárd font sterling volt. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alacsonyabb, mint bármelyik arab országban. NÉPELLENES IRÁNYZAT Különösen gyors ütemben emelkednek az élelmiszer- árak. A múlt év januárjától ez év márciusáig 63 százalékot tett ki az emelkedés. A parlamentben is heves ellenállásba ütközött az a terv, hogy ismét felemelik a hús és más alapvető élelmiszerek árát. Mint emlékezetes, a múlt év elején véres utcai tüntetéseket váltott ki az a kormányjavaslat, hogy töröljék el egyes alapvető élelmiszerek — például a kenyér — állami szubvencióját. Az állami ártámogatás mfegszün- tetését a Nemzetközi Valutaalap írta elő, mint az egyiptomi kormány által kért kölcsön egyik feltételét. A Nemzeti Haladó Párt — a baloldali erők, a dolgozó tömegek szószólójaként — következetesen felemeli szavát a népellenes politikai irányzat ellen. A magát liberálisnak nevező hivatalos Egyiptom a baloldali hazafiak üldözésével, bebörtönzésével, látványos bírósági perekkel válaszol a mind hevesebb ellenzéki bírálatra. Magától értetődik, hogy a forradalmi vívmányokat megtagadó belpolitika olyan külpolitikával párosul, amely az arab egységfront megbontásához, az Izraellel folytatott különutas tárgyalásokhoz, a szovjet—egyiptomi barátság egyoldalú felmondásához, az amerikai imperializmus előtti behódoláshoz vezetett. BÖCZ SÄNDOR LAPZÁRTA Tito elnök csütörtök délelőtt folytatta tárgyalásait Husszein jordán királlyal, aki szerdán érkezett hivatalos jugoszláviai látogatásra. A két államférfi — miután a közel-keleti válság legújabb fejleményeit már szerda esti találkozóján megvitatta — ezúttal a nemzetközi helyzet más időszerű kérdéseiről tárgyalt. A jordán uralkodó csütörtök délután Brioni szigetéről Szlovéniába utazott, ahol a helyi köztársasági vezetőkkel találkozik. BUDAPEST Csütörtökön Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság alkotmányára Kádár László egri érsek, Paskay László címzetes püspök, veszprémi apostoli kormányzó és Rosta Ferenc székesfehérvári segédpüspök magas egyházi tisztségükbe történt kinevezésük alkalmából. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács megbízott titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar római katolikus püspöki kar elnöke. (MTI) BUDAPEST A vasas-szakszervezet központi vezetősége csütörtökön ülést tartott, amelyen Méhes Lajost, más fontos beosztása miatt, érdemeinek elismerése mellett felmentette főtitkári tisztsége alól. A központi vezetőség Herczeg Károlyt, a szakszervezet főtitkárává megválasztotta. A központi vezetőség ülésén részt vett Biszku Béla és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is. (MTI) RÓMA Csütörtökön reggel újabb terroristaakció színhelye volt Torino. Két férfi és egy nő, lakásából kijövet, az utcán közrefogta a 41 éves Sergio Palmierit, a Fiat-művek funkcionáriusát, és pisztoly- lyal többször lábon lőtte. Félórával a merénylet után az ANSA olasz hírügynökség torinói irodája telefonhívást kapott egy ismeretlentől, aki szerint a „vörös brigádok” tagjai követték el az akciót. Az olasz rendőrség csütörtökön hajnalban kiszabadította fogságából Giovanna Amatit, Róma legnagyobb mozitulajdonosának a lányát, akit két hónappal ezelőtt raboltak el. A hatóságok letartóztattak hét emberrablót, és elfogatási parancsot adtak ki másik három ellen.