Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-28 / 99. szám
Mai számunkból OTTHON LENNI A VILÁGBAN (3. old.) ÜJ TANTERMEK — ŰJ SZELLEM (4. old.) A SZAKSZERVEZETI JOGOK (4. old.) MÁSODIK HELYEN APARHANT (3. old.) Időkéregetők I ~~~~——"■"■""'"l kabarétréfaként fütyülné ki a Harmatgyenge közönség a szerző elképzelte je- llenptet amint néhány vállalati vezető áll az utcán, s kérleli a járókelőket, adakozzanak, csak néhány ezer munkaóra kellene a szegény vállalatnak, csak néhány ezer... A szerző: az élet, s a jelenet nem kabarétréfa, hanem maga a valóság. Annyi különbséggel, hogy az irányítóposztok betöltői gyárkapun belül maradnak, s ott, onnét kérnek, óhajtanak, követelnek létszámot, munkaerőt, teszik ezt távolabbi tervek kialakításakor éppúgy, mint napi termelési programok egyeztetésénél. Teszik, annak ellenére, hogy adakozó — hosszú ideje — nincsen. Mert hátha, talán, mégis; csoda történik. Csodák nincsenek. A szocialista iparban a fizikai foglalkozásúak által teljesített munkaórák száma folyamatosan csökken, 1975 és 1977 között például az apadás mértéke 14 millió óra volt. Még 1976-ban, a vállalati középtávú tervek értékelésekor állapíthatta meg az Országos Tervhivatal, hogy a termelőhelyek többsége irreális létszámszükséglettel társította termelésfejlesztési programját. Mégis, bár tavaly, az esztendő végén az iparban 15 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint 1975-ben — ezen belül a fizikai foglalkozásúak táborának fogyatkozása 23 ezer főt tett ki, az eltérést az alkalmazottak számának bővülése magyarázza —, a termelés növekedett. A legjobban siránkozó vállalatoknál is, s a helyzetet tudomásul vevőknél még inkább. Látszólagos, vagy tényleges ellentmondás az előbbi? Nem az egyenes válasz kerülendő, hanem a valóságot tiszteletben tartó feleletünk az, hogy is-is. A vállalatok egy részénél nincs semmi elfogadható indoka az időkéregetésnek, ha csak nem tartjuk oknak a laza fegyelmet, a szervezettség alacsony színvonalát, az élőmunka pazarló fölhasználását. A termelőhelyek egy másik csoportjánál viszont valóságos a munkaerőhiány, s csak különleges erőfeszítésekkel, többletráfordításokkal, tartalékaik teljes fölélésével tudták azt ellensúlyozni, ami hosszabb távon aligha kínál biztonságos haladást. Van tehát munkaerő, de nem ott, ahol — a munka társadalmi hatékonysága szemszögéből — a legeredményesebben dolgozhatna, illetve rossz hatékonysággal működő cégek a teljesítményhiányt a létszám duzzasztásával vélik mérsékelni, ami szintén járhatatlan út. Igaz, nem a lelkes elhatározás, hanem a tárca kezdeményezése nyomán a Nehézipari Minisztérium vállalatainak többsége felülvizsgálta a létszámfejlesztési, munkaerő-gazdálkodási terveit. Amint e munka minisztériumi összegezésekor kiderült, éppen a dinamikusan fejlődő, az átlagos mértéken felüllévő termelőegységek határoztak úgy, hogy beérik kevesebbel az eredetileg számítottnál, új feladataikat munkaerő-átcsoportosítással oldják meg cégen belül. Az óhajok újrafogalmazása meg azoknál a vállalatoknál volt tapasztalható, ahol a tevékenység egésze akadozik, gondot baj követ, s bajt nehézség. Ez is, más tapasztalatok is arra intenek, nagyon lassú a kívánatos változások — mind szemléletbeli, mind gyakorlati változások — menete, s ebben a vállalati szervezet konzervativizmusának éppúgy szerepe van, mint az ösztönzési, érdekeltségi nehézségeknek. Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésén — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk hosszú távú fejlesztésének irányelveiről szólva — előadói beszédében így fogalmazott: ..Céljaink elérése döntő mértékben függ a munkaerő-gazdálkodás színvonalának javításától. Az előttünk álló feladatok különösen szükségessé teszik, hogy a munkához való jog és a szabad munkavállalás változatlan biztosítása mellett szigorúbban érvényesüljön a munkaviszonyból adódó kötelezettségek betartása, az e kötelezettségüket nem teljesítők anyagi és erkölcsi elmarasztalása.” Az egyetértéstől azonban a cselekvésig hosszú az út, s ott a baj, hogy a termelőhelyeken amilyen gyorsan létrejött az egyetértés általánosságban, annyira lassan körvonalazódnak a konkrét helyi intézkedések. Sőt, gyakran azt tapasztalni, a cégek. egymásra mutogatnak, kezdjék ott, csinálják ők, bár kézenfekvő, mindenkinek a maga portáján kell — kellene — körülnéznie. A gazdasági növekedés mai szakaszában törvényszerűen csökken az iparban a munkaidőalap, s ez tartós folyamat. Az időkéregetés nem más, mint menekülés a tények tudomásulvétele elől, azaz olyan önáltatás, aminek következménye a késedelmes cselekvés. Ameny- nyivel halasztódnak a vállalati intézkedések, annyival mérsékeltebben működnek az eredményforrások; s a remélt haladás helyébe gondok lépnek. Ha csendben, ha mérlegbeolvasztásokkal, szervezeti összevonásokkal rejtve is, de néhány tucat kisebb és közepes cég létével fizette meg ennek árát; példájuk figyelmeztet. eléggé messzehangzó-e esetük, vagy másfajta módon is — elsőként az ösztönzés és kényszerítés ésszerű elegyítésével —• erősíteni szükséges a példákban rejlő következtetéseket. Meggyőződésünk: másfajta lehetőségekkel is élni kell a figyelem növelésében, mert az időkéregetés nem ok, hanem okozat, egyike a sokféle bizonyítéknak arra, hogy hatékonyságnövelő tartalékainknak általában kevés a becsülete. VERESS TAMÄS Szakszervezeti vendégeink Pakson Tegnap, Egyed Mihálynak, az SZMT vezető titkárának kíséretében Paksra látogattak a megyénkben tartózkodó szakszervezeti vendégek, akik a prágai szakszervezeti világkongresszusról útban haza, néhány napot a SZOT vendégeként hazánkban töltenek. Délelőtt a Paksi Állami Gazdaságban tettek látogatást, ahol Nagy János igazgató fogadta a küldöttség tagjait, majd tájékoztató előadást tartott a gazdaság munkájáról, eredményeiről. Trapp László, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára az szb tevékenységét ismertette. A vendégek meglátogatták a gazdaság keverőüzemét és sertéstelepét, amely több mint évi húszezer hízott sertés kibocsátásával az egyik legnagyobb a megyében. A két telepen Gyén Gyula köz- gazdasági igazgatóhelyettes és Vígh József kerületigazgató kalauzolta a tíztagú delegációt. A vendégek elismeréssel szóltak a látottakról. A Biritón elköltött ebéd után a Paksi Konzervgyár megtekintése következett. Örvös Ferenc igazgató a gazdasági munkáról. Kern János szb-titkár a szakszervezet feladatáról, szerepéről adott tájékoztatást. Mindkét tájékoztatót nagy figyelemmel hallgatták vendégeink, az első kapcsán Andreas Yerasimou, ciprusi küldött elmondta, hogy a gyár termékei hazájában is ismertek, és rendkívül kedveltek, különösen a dzsemek és befőttek — ellenben meglehetősen drágák. A szakszervezeti tájékoztatóból leginkább az érdekvédelem és érdekképviselet, valamint a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom ragadta meg a látogatókat. Kitüntetett kollektívák Tegnap délután Szekszár- don a BHG épülő üzemcsarnokánál rendhagyó ünnepségre került sor. A TOTÉV 14 tagú Ifjú gárda szocialista brigádját köszöntötték abból az alkalomból, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kibontakozott munkaversenyben elnyerték az MSZMP megyei bizottságának jubileumi oklevelét. Az ünnepségen megjelent dr. Szabópál Antal, a megyei párt-vb. tagja. a megyei tanács elnöke, Morhauser Ádám, az építők szakszervezetének megyei titkára, Kobra József igazgató, Föglein János párttitkár, Szehás Antal szak- szervezeti titkár. Lengyel András KISZ-titkár, valamint a vállalat több vezetője, munkatársak. Az ünnepeiteket Szehás Antal üdvözölte, majd dr. Szabópál Antal méltatta a jubileumi munka verseny jelentőségét. a brigád több mint tíz éves eredményes munkáját, és átadta Hiszler András brigádvezetőnek az oklevelet. Ezután Kobra József igazgató, a Vállalat kiváló brigádja kitüntetést nyújtotta át a most már kétszeresen kitüntetett kollektívának. * Tegnap Szekszárdon a Szekszárd-paksi Vízitársulat Bogyiszlói úti telepén is ünnepségre került sor abból az alkalomból, hogy 1977-ben végzett kiemelkedő munkájukért elnyerték a vízgazdálkodási társulatok országos versenyének harmadik helyét, és ezzel a Kiváló társulat megtisztelő címet. A 60. évforduló tiszteletére hirdetett versenyben a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területi választmányának versenyében első, és a társulatok közötti versenyben is első helyen végeztek. Az ünnepségen megjelent dr. Szanati Henrik, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője, Császár József, a megyei tanács elnök- helyettese, Szabó Géza. a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Váradi László, a városi pártbizottság titkára, Karászi Kálmán, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója és Szalai Imre, a területi választmány titkára. A munkaversenyben elért díjakat Pataki László igazgató vette át dr. Szanati Henriktől, Császár Józseftől és Szalai Imrétől. Az ünnepségen Pataki László Kiváló munkáért kitüntetést, Huth József az OVH elismerő oklevelét, 13-an pedig Társulati kiváló dolgozó jelvényt vettek át. * Tegnap délután ünnep volt a decsi művelődési ház kultúrtermében. A decsi háziipari szövetkezet vezetősége és dolgozói átvették a „Könnyűipari Minisztérium kiváló szövetkezete” dicsérő oklevelet. Az ünnepségen megjelent Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára, dr. Polgár Ferenc, a Tolna megyei Tanács V. B: titkára, dr. Tóth József, az OKISZ szövetkezetpolitikai főosztályvezetője, dr, Nagy László, a HISZÖV elnöke. A „Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést kapta két szövetkezeti dolgozó: Tóth István és Széki Pálné. Kiváló dolgozó kitüntetésben 26 dolgozó részesült. A Könnyűipar Minisztérium dicsérő oklevelét dr. Nagy László adta át dr. Kalmár Józsefnek, a szövetkezet elnökének, aki megköszönte a szövetkezet dolgozóinak kiváló munkáját. Folytatódott az ENSZ rendkívüli ülésszaka Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, namíbiai ülésszakának szerdai munkanapján a kormányaik állásfoglalását kifejtő felszólalók egyebek között az öt nyugati ország namíbiai rendezési javaslatát elemezték, figyelembe véve azt a tényt is, hogy Preto- na kedden a maga részérői elfogadta az „ötök” indítvá- nyát. A szónokok többsége erős fenntartásokkal fogadta az Egyesült Államok, az NSZK, Franciaország, Nagy-Britan- nia és Kanada rendezési elképzeléseit. Fenntartásait hangoztatta a zambiai külügyminiszter is; rámutatva, hogy a nyugati javaslat lehetővé teszi a Vorster-kor- mánynak, hogy ő diktálja a Namíbiából való dél-afrikai kivonulás feltételeit. Csatlakozott hozzá Omar Bongo Gabon kormányfője, az Afrikai Egységszervezet elnöke is. A legkeményebb bírálatok egyike Kuba képviselője. Juan Almeida Bosqué államelnök-helyettes részéről hangzott el. CSarzonlcilcasolc Baktan Negyvenkilenc lakásos garzonház alapozását kezdték meg Szekszárdon a baktai városrészben a TOTÉV dolgozói. (Fotó: KOMÁROMI) Örtvös Ferenc igazgató bemutatja a konzervgyárat a vendégeknek
