Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-26 / 97. szám
1978. április 26. «ÉPÚJSÁG 3 Előre az 1978. évi népga zdasági terv sikeres megvalósításáért! Paks, atomerőmű-építkezés A Minisztertanács tárgyalta Kialakították a beruházás munkaverseny-rendszerét paksi atomerőmű-beruházás párt-végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a beruházás munkaverseny-rendszerét tárgyalta. Időszerűvé tette a kérdés napirendre tűzését az, hogy most már nagyon is közeledik az első reaktoregység üzembe helyezésének határideje és ennek eléréséhez a szerződéses kapcsolatokon túlmenően szükség van a szocialista versenyben lévő tartalékok feltárására-fel- használására is. Sőt, ez nélkülözhetetlen. A szocialista verseny helyzete — mint az a szakszervezeti intéző bizottság beszámolójából és a vitából kitűnt — nagyjából hasonló más vállalatokéhoz. Folyik szinte mindenütt a verseny, egyes helyeken jól szervezik, a szakmai vezetés végrehajtja a tavaly megjelent Miniszter- tanács—SZOT—KISZ KB közös határozatot, ami a munkaversenyről szól. Vannak úgynevezett „gyenge pontok” is. Több helyütt nem fogalmazzák meg pontosan az egyes munkahelyek, brigádok feladatait, nem adja meg a szakmai vezetés, hogy mit vár el a kollektíváktól, amire aztán vállalásokat tehetnek, nem bontják le a terveket. A legtöbb helyen a gazdasági vezetés megbíz egy versenyfelelőst, akinek hatásköre nincs arra, hogy különféle intézkedéseket is tegyen. A mozgalmi szervek is tudomásul veszik ezt és a versenyfelelőstől kérik számon a munkaversenyt. Arra kevés a példa, hogy a gazdasági vezetőtől kérték volna számon a munkaverseny helyzetét és határozták volna meg számára az ezzel kapcsolatos további feladatokat. Az atomerőmű-beruházáson a versennyel kapcsolatban felmerülnek különleges, csak itt jelentkező problémák is. Míg vállalati kereteken belül egyértelmű, hogy a vállalati tervvel összhangban kell kidolgozni a verseny irányelveit, a vállalat vezetése határozza meg, hogy mely területen milyen célokra kell irányítani a dolgozók, a kollektívák vállalásait, kezdeményezéseit. És ennek megfelelően nyilvántartani, menetközben ellenőrizni, értékelni és erkölcsileg, anyagilag elismerni. A paksi beruházáson azonban nincs ilyen, mindent összefogó vállalat. Az Erőmű Beruházási Vállalat szerződéses kapcsolatban van a kivitelezőkkel, eszközei e vállalatok, vállalati részlegek utasításához, és a jó teljesítmények anyagi elismeréséhez nincsenek. Márpedig vállalati szinten — ahol megfelelően kidolgozták, a vállalaton belüli cél- és elismerési rendszert — a feladatok „súlyozása” a vállalati érdekeknek megfelelően történik. Előfordulhat, mini ahogy elő is fordult nem egyszer, hogy más a fontos, sőt a legfontosabb a vállalatnak, amelynek egy részlege dolgozik csak itt és más a fontos a beruházásnak. Egy-egy itteni kivitelezési részfeladat határidőre és jó minőségben való elvégzésétől függ a beruházás határidőre való üzembe lépése. Vállalati kereteken belül esetleg ez csak tizedrangú kérdés. , Az összehangolásra, a beruházáson folyó szocialista verseny cél- és elismerési rendszerének kialakítására már tavaly megtörténtek a kezdeményezések. Decemberben az atomerőmű kormány- bizottság megtárgyalta és elfogadta a tervezetet és eljuttatta az érdekelt valamennyi vállalathoz. Ezek szerint a népgazdasági érdekeknek megfelelően alakították ki részletesen kidolgozva, a feladatokat, melyik vállalatnál milyen területen mit kell, mikorra elvégezni, ennek megfelelően lehet a ki- sebb-nagyobb részlegek, kollektívák kezdeményezéseit, vállalásait kérni. A kormánybizottsági döntés után állította össze a beruházás versenybizottsága — tulajdonképpen ez a szerv látja el az „összvállalati” funkciót a versenyben — kidolgozta a beruházás 1978. évi legfontosabb feladatait, vállalati bontásban. Például a 22. sz. Állami Építőipari Vállalatnak huszonhat „tétele”, ehhez kapcsolódó határideje van. A reaktorboksznál négy. Itt is — mint a többinél is — megjelölték, hogy milyen vállalatokkal, miben kell együttműködnie. A reaktorboksznál a GYVV-vel, a BUDOSTAL-lal, a VEGYÉP- SZER-rel. Kialakították az elismerés formáit is. A verseny legjobbjai jutalmat kapnak. Egyének a „Paksi Atomerőmű Építéséért” emlékplakettet, 1500 forint jutalommal, munkakollektívák „A Paksi Atomerőmű Építésében Kiemelkedő Brigád Munkáért” zászlót és fejenként 800 forint pénzjutalmat. A verseny elismeréséhez az anyagi alapot a vállalatok biztosítják. A plakettek, zászlók elkészítéséhez összeadják a pénzt, a jutalmakat pedig — a beruházás versenybizottságának javaslata alapján — saját alapjaikból fizetik ki az egyéneknek, brigádoknak. ■ munkaverseny cél- és elismerési rendszerének ily módon történt kialakítása hozzásegíti a vállalatokat ahhoz, sőt egyenesen ösztönzi őket arra, hogy saját, vállalati szinten kialakított versenyfeladataikat a beruházáséval összhangban dolgozzák ki. Orsingos mérleg A VIT-müszak eredménye Egymillió ember vett részt a KISZ hívó szavára az április 22-re meghirdetett VIT- műszakon. Országszerte nagy sikerrel zárult az ifjúkommunisták kezdeményezte rendkívüli műszak. A gyorsmérleg szerint a felajánlás a VIT-alap gyarapítására megduplázza a VIT-számla jelenlegi 13 és fél milliós összegét, örvendetes, hogy az áldozatkész fiatalok lelkesedése magával ragadta a vállalatok, az intézmények, a szövetkezetek idősebb dolgozóit is, akik az ifjúsággal karöltve vállalták szombati pihenőnapjukon a munkát. Ezen a napon a munkahelyeken a dolgozók 300 millió forintnyi termelési értékkel mozdították elő a népgazdasági terv teljesítését. A társadalmi célokra az egynapi munkabér alapján felajánlott 60 millió forintnyi összegnek egy része a helyi gyermekintézmények és más szociális létesítmények tető alá hozatalát szolgálja majd. A VIT-műszakban fiatalok ezrei dolgoztak a városok és falvak parkjainak rendbehozatalán, gyárak környékének csinosításán. Folyékony aranyunk Nem dúskálunk a természeti kincsekben, de van valamink, amelyben viszonylag annyira gazdagok vagyunk, hogy még pazarlásra is jut belőle. Folyékony aranyunk: a gyógyvíz. Balf, Bükfürdő, Gyula, Harkány, Hajdúszoboszló, Hévíz, Zala- karos neve már-már túllépett országhatárainkon, hazánkban pedig fogalommá váltak. Közülük egyik-másik néhány éve -lépett a rangos fürdők sorába. Ha nem is ennyire, de meglehetősen széles körben ismert a Dombóvár melletti Gunaras vagy Tamási termálvize is. A kormány legutóbbi ülésén fontos napirendi pontként szerepelt a népi ellenőrzési vizsgálat témája: gyógyvizeink idegenforgalmi hasznosítása. A vizsgálat fontos területet érintett: az adottságok, a lehetőségek kihasználását fürkészte. Az, hogy a vizsgálat tapasztalatait a kormány vitatta meg, s a Miniszter- tanács határozatot hozott a további tennivalókra, különösen utal a probléma országos, népgazdasági méreteire. A kormányülés hangsúlyozta: amikor az idegenforgalmi hasznosításról beszélünk, ezen nemcsak a gyógyulni és szórakozni, pihenni vágyókat vagy a külföldieket értjük, hanem a belföldi, a hazai érdeklődés kielégítését, a betegek gyógyítását is. A magyarországi gyógyvízkincs egyre fontosabb hazai és nemzetközi idegenforgalmi tényező. Különféle betegségek és megbetegedések gyógyítására alkalmasak, különösen a mozgásszervi, a bőrbetegségek, a gyulladásos női bajok ellen hatásosak. A gyógyfürdők jelenlegi napi 56 ezer vendég, évi 12 millió fürdőző befogadására képesek. Egy 1969-es kormányhatározat már előírta e fürdők fejlesztését, a megvalósítás azonban késik. Nem készült megfelelő fejlesztési koncepció, így az ötödik ötéves terv sem foglalja magába népgazdasági feladatként. Inkább a megyei tanácsok, a szakszer Épül, szépül Dombóvár üdülőtelepe, Gunaras. A tél elején átadott gyógyfürdő bővítése folyik, és ezekben a napokban fedik be a tanács költségvetési üzemének dolgozói mozaik burkolattal a bejárat melletti falfelületeket. Persze, a szépítésen kívül akad más munka is. Május elsején ugyanis megnyitja kapuit a gunarasi strand. Fotó: Sz. L. vezetek tettek sokat a maguk erejéből a gyógyvizek kellő hasznosítása érdekében. A potenciális lehetőségek oly nagyok, hogy azok kihasználásával tulajdonosi gondossággal kell törődni. Ennek előfeltétele, hogy az illetékesek megfelelő távlati fejlesztési koncepciót dolgozzanak ki, amely népgazdasági keretbe illeszthető, s már a hatadik ötéves terv során lendületesebb lehet a hasznosítás. Mindenekelőtt a gyógyszolgáltatások bővítésével, korszerűsítésével kell többet törődni, mert ha valóban bővében vagyunk is a folyékony aranynak, nem engedhetjük meg a pazarlást, pocsékolást. Azt sem például, hogy a közfürdői strandmedencéket is értékes gyógyvízzel töltsék fel ott, ahol a közönséges víz is megfelel. Egyáltalán, vonzóbbakká kell tenni ezeket a télen- nyáron használható gyógyhelyeket azzal is, hogy mindenütt létrehozzák a szükséges infrastrukturális, kulturális hátteret, a sportolási, szórakozási lehetőségeket, jó szálláshelyeket, általános idegenforgalmi szolgáltatásokat. Ma a turisták, üdülővendégek Magyarországról hallván úgyszólván kizárólag Budapestre és a Balatonra gondolnak. Még nem ismerik általánosan gyógyhelyeink nagy értékeit és lehetőségeit. De nem ők ezért! hibáztathatok S. I. 1+9 millió az 1Q millió Simontornyai „recept” Olvasták a településfejlesztési verseny díjainak odaítéléséről szóló szűkszavú tudósítást, közrefogták Szabó Sándort, a simontornyai Nagyközségi Közös Tanács elnökét vezetőtársai a tenge- lici továbbképzési intézetben. — Azt mondd meg, Sándor, mit csináltok ti otthon, hogy már megint viszitek az első díjat, vele az egymilliót? A tréfás-komoly vallatóra fogás vége felé egyik, szintén nagyközségi tanácselnök odabökte a kérést: — Legalább a receptet sokszorosítanátok, hogy más is labdába rúghasson. — Recept? — tűnődött kicsikét Szabó Sándor — van is, nincs is. Jó kapcsolat kell a nem tanácsi szervekkel. Na meg hát, a lakosság min. den rétegével. Néhány arc megnyúlt kissé a hallgatóság körében. A csalódástól. Az volt rájuk írva. hogy „csak ennyi az egész?” Ennyi Hát persze, roppant bonyolult és hosszadalmas munka eredménye az, amikor a fejlesztés problémáit a nem tanácsi szervek vezetői nem akarják már csak a tanács vállára pakolni, s a lakosság körében sem a sültga- lambvárás pozíciója a természetes, hanem az, hogy a tanács mellé állva mit lehet gyorsan és — részt vállalva benne — olcsón megcsinálni. Aztán... még akkor sem egyszerű tovább szervezni a fejlesztés munkáját, amikor az összefogásnak megszületnek az első impozáns eredményei, mert akkor meg a pontosság követelménye lép előtérbe. Meg kell tervezni minden olyan cselekvést, aminek a célja közhasznú ... Simontornyán minden év elején elkészül — a soros fejlesztési tennivalók sorának ismeretében -«» a társadalmi munkavállalások terve is. Ennek — bármi meglepő — a nagyközség párttitkára, id. Deli György a fő felelőse, aki napra tudja, ki, mivel adós. Nagy tisztelettel így emlegetik: „az.öreg Deli”. Ebben benne van az is, hogy nem áll meg előtte az, aki vét a munkavállalás fegyelme ellen. Simontornyán tavaly fejezték be a 20 milliós költségűre tervezett víműépítést, kereken négymilliós megtakarítással. Amj társadalmi munkában készült, annak az értéke 4 millió 200 ezer forint volt. Egy főre a nagyközségben 1416 forint jutott 1977-ben Két évvel korábban — 1975-ben — amikor a simontornyaiak nem ismerték még fel az összefogás minden túlzás nélkül varázslatos erejét, nem nagyon dicsekedhettek azzal a 260 forinttal, ami egy lakos „penzuma” lehetett. — Benne lesztek a kutyaszorítóban, Sándor! — vélte az egyik elnöktárs a bevezetőben említett alkalommal. — Kész a vízmű, 1978-ban nem tudtok akkora mozgást csinálni. Viszik a vándorzászlót 1979 tavaszán. így lesz-e valóban? Nehéz elhinni, mert épülőben a 10 milliós költségű bölcsőde. S itt következhet a felcím ösz- szeadásának a magyarázata. Az egymillió, a településfejlesztési verseny első díja. A# kilencmilliót Simontornya gazdálkodó szervei adták át a tanácsnak. December végére ezért készülhet el a bölcsőde, s nyithat kaput jövő tavaszon áz apróságoknak. Azért csak akkor, mert berendezésére nem lesz hamarabb pénz. Hacsak... hacsak .. De ezt ne kiabáljuk el. A simontornyaiaktól kitelik, hogy hamarabb nyitják a bölcsődét. Jó a „receptjük”. Ezt a jó „receptet” is ünnepelték tegnap délután ünnepi tanácsülésükön, amelyen Császár József, a Tolna megyei Tanács általános elnök- helyettese adta át a településfejlesztési verseny első díját a nagyközségi közös tanács elnökének. A Miniszter- tanács Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésében Geiger István, a DÉDÁSZ kirendeltségvezetője és Szűcs György nyugdíjas mozdony- vezető . részesültek. Kívülük számosán kapták meg a Hazafias Népfront kiváló és érdemes társadalmi munkáért kitüntetését. — li — Fotó: KZ Tavaly elkészült a vízmű. Idén a bölcsőde építése fejező. dik be.
