Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-26 / 97. szám
a ‘Képújság 1978. április 26. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Öregségi nyugdíj Borsodi Józsefné Szakosról írt szerkesztőségünknek, és arról érdeklődik, hogy hány ledolgozott év után jár öregségi nyugdíj? Levelét továbbítottuk a szekszárdi társadalombiztosítási igazgatóságra, ahonnan Heitzmann Frigyes h. igazgató az alábbiakat válaszolta: .. öregségi nyugdíjra az jogosult, akinek tíz év figyelembe vehető szolgálati ideje van. Enélkül nyugdíj megállapítására lehetőség nincs. Az igazgatóságunknál lévő iratanyagból megállapítható, hogy 1929. március 1-től 1947. szeptember 30-ig mezőgazda- sági munkásként dolgozott, ezt követően munkaviszonyban nem állt, majd 1962. július 2-től 1966. augusztus 5- ig megszakításokkal összesen 41 napot dolgozott. 1966. augusztus 6-tól bejelentett ideje nincs. Levele és az igénybejelentése szerint 1960- tól 1973-ig a termelőszövetkezetben besegítő családtagként dolgozott. Ezzel szolgálati időt szerezni nem lehet. Az 1975. évi II. T. 54. paragrafusa értelmében szolgálati idő a mezőgazdasági szövetkezetben tagként eltölött idő. ön nem volt tagja a termelőszövetkezetnek, így annak ellenére, hogy ott munkát végzett, nyugdíjjogosultság szempontjából vehető időt nem szerzett. Igazgatóságunk öregségi nyugdíj igényét helyesen, az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően bírálta el. Szolgálati idejében egyhuzamban öt évet meghaladó T elefonszámunk: 129-01, 123-61. megszakítás van, és a megszakítást követően nem szerzett újabb 5 évi szolgálati időt, így az 1975. évi II. T. 56. paragrafusa értelmében a megszakítást megelőző szolgálati idejét figyelembe venni nem lehet. Vizsgáltuk azt is, hogy 1966. utáni időben állt-e kórházi ápolás alatt. Kórházi zárójelentést csak 1974. évről küldött, így az 5 évet meghaladó megszakítást ezzel sem lehetett áthidalni. öregségi nyugdíjra csak akkor lesz jogosult, ha újabb 5 évi szolgálati időt szerez, ebben az esetben a már igazolt idejét is figyelembe lehet venni. Tájékoztatjuk, amennyiben megélhetését biztosítani nem tudja, rendszeres szociális segélyért a községi tanácshoz forduljon.” Köztisztaság Tévéiről egy névtelen bejelentés érkezett. Névtelen levelekkel ugyan nem foglalkozunk, de a bejelentés közérdekű volt, ezért elküldtük az illetékes tanácsnak. Levélírónk azt panaszolta, hogy a községben a mellékutakon elhullott kisállatok tetemei találhatók, s senki nem intézkedik azok eltakarításáról. Tevel községi Közös Tanács elnöke, Kiss Miklós a következő választ adta: „... A problémát ismerjük. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a köztisztaság helyzete az utóbbi időben javult. Évekkel korábban — észlelve a köz- tisztaság területén mutatkozó problémákat: nem a kijelölt helyre rakták a szemetet, elszórták az elhullott kisállatokat, kiengedték a mosóvizet — a tanács „köztisztasági szabályrendeletet” hozott. A rendelet betartását ellenőriztük a tanácsi bizottságokkal, köztiszteletben álló társadalmi aktívákkal, körzeti orvossal együttesen tartott, úgynevezett faluszemléken. A hiányosságokat feljegyezve felszólítottuk a mulasztókat. Az előírások betartását ellenőriztük, és még napjainkban is évente többször ellenőrizzük. Elfogadjuk a bejelentő megállapítását, hogy jelenleg sincs minden rendben községünkben, ugyancsak a társközségekben sem. A lakossággal hangos híradón ismertettük a szabályrendelet legfontosabb előírásait. Minden lakóház és ingatlan tulajdonosnak írásban megküldtük, hogy a község területén hol van kijelölt szemétlerakóhely. Az állati hullák megsemmisítésére dögkút áll a lakosság és a tsz rendelkezésére. A köztisztasági szabályrendelet megszegőivel a jogszabályi előírásoknak megfelelően járunk el, továbbá propagáljuk, hogy a rendelet betartásával saját környezetünket, egészségünket védjük. Életbiztosítás Kasler Györgyné bonyhádi olvasónk arról érdeklődik, hogy ha megszakítják az élet- biztosítás fizetését, mennyi pénzt kapnak vissza az Állami Biztosítótól. Levelére Lux Sándor, az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóság igazgatója az alábbi választ adta: „A birtokukban lévő kötvény és az Életbiztosítási Szabályzat is tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy 3, illetve 2 évi díjfizetés megszüntetése után a szerződő biztosítottnak választási lehetősége van az alábbiak szerint: 1. Visszavásárlásra, amikor a kötvényen szereplő táblázat szerinti összeget fizeti a biztosító, s ezzel egyidejűleg a biztosítás megszűnik. A visszavásárlási összeg mindig kevesebb a befizetett díjnál. Ez azért van, mert a költségek levonásán kívül egy esetleges tartamközbeni halál esetén a teljes biztosítási ösz- szeg kerülne kifizetésre akkor is, amikor csak pár havi, illetve évi díj került befizetésre. Ennek — a befizetett összegnél lényegesen magasabb összeg — fizetésének fedezetét szolgálja a be- fizetettnél kisebb összegű visszavásárlás. 2. Díjmentesítésre, illetve tőkésítésre, amikor nem a biztosítás megszűnésével járó visszavásárlási összeg kerül kifizetésre, hanem az ugyancsak a kötvénytáblázat alapján számított csökkentett azaz díjmentesítésre a biztosítási tartam lejárta után. Férje — gondoskodás — nagy életbiztosítására 5 évi és egy havi díjat fizettek be. A kötvény táblázata alapján számítva a visszavásárlási összeg 2703 forint, a díjmentesítési összeg 5420 forint lenne. Ettől a számítási módtól a fent írt indokok alapján eltérni nem tudunk. A kötvényben lévő táblázatból is kitűnki, hogy minél hosszabb időre fizetik a díjat, annál magasabb lesz a kifizetésre kerülő összeg.” Ml VÁLASZOLUNK Az elmúlt héten szélesebb körű érdeklődésre számot tartó új jogszabály nem jelent meg, így ez alkalommal a leltárhiánnyal és az azért való felelősséggel foglalkozunk, mint olyan kérdéssel, amely a kereskedelem és vendéglátás dolgozói, valamint a raktári dolgozók érdeklődésének homlokterében áll. A kereskedelem és vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. sz. rendelet szerint: „Leltárhiány a kezelésre átadott és átvett társadalmi tulajdont képező anyagokban keletkezett — a természetes meny- nyiségi csökkenés és a kereskedelemben, vendéglátásban a kockázat mértékét meghaladó — az a hiány, amelynek okát megállapítani nem lehet.” A raktári dolgozók leltárfelelősségéről szóló 18/1970. (VI. 4.) Korm. sz. rendelet is az „ismeretlen okból” keletkezett hiányt tekinti leltárhiánynak. A leltárhiányért megállapított felelősségi szabályok tehát csak olyan hiányok esetén alkalmazhatók, amelyeket okaikra visszavezetni nem lehet. Természetes, hogy a leltárhiánynak is vannak okai, csak éppen ezek az okok, tehát a hiányt ténylegesen előidéző körülmények, események nem állapíthatók meg. A kívülálló ha leltárhiányról hall, hajlamos azt egyetlen okra, az érintett dolgozók le nem leplezett visszaéléseire visszavezetni, holott ez az ok csupán egy a sok közül. S itt utalnunk kell a vásárlók visszaéléseire, a bolti dolgozóknál a szakmai ismeretek hiányára, a helytelen árazásra, az áruk ösz- szecserélésére, a hibás számolásra, a téves blokkolásra, az élelmiszerüzletekben a tiltott fogyasztásra, nem utolsósorban az áruszállítók visz- szaéléseire, amikoris nagy forgalmú napokon érkezik a túrajárat, a vezető siet az átvétellel, s a szállító távozása után észlelt minőségi vagy mennyiségi eltérés miatt reklamációnak már nincs helye. Gyakran tapasztalható az is, hogy a raktározási feltételek nincsenek biztosítva, a raktárak nincsenek biztonsági zárral ellátva, az üzlethelyiségek eladótere szűkös, az önkiszolgáló egységben az eladóhely túlzsúfolt, áttekinthetetlen, ami a vásárlóknak visszaélésre ad lehetőséget, s mindez leltárhiányhoz vezet vagy legalábbis vezethet. A kereskedelemben és vendéglátóiparban a szabad- kasszás egységek dolgozói — leltárhiány esetén — a hiányt teljes egészében, vagy a munkaszerződésükben meghatározott mértékben kötelesek megtéríteni. A szabad- kasszás egységek dolgozói tehát fizetésre kötelezhetők (s kötelezik is őket). A szoros elszámolású egységek dolgo^ zói, ha leltáreredményük hiánnyal zárul, részben vagy egészben megfoszthatok azoktól a juttatásoktól (prémium, jutalékkiegészítés, évvégi részesedés), amelyek őket egyébként, egyező leltáreredmény esetén megilletnék. őket tehát nem kötelezik fizetésre, hanem juttatásokat vonnak meg tőlük. A raktári dolgozók felelősségét a leltárhiányért a jogszabály csak az alapelveket illetően szabályozza, a felelős személyek körének, a felelősség mértékének és érvényesítése módjának szabályozását a kollektív szerződésre bízza. DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Tengernyi tó A Bajkál-tóhoz látogató idegennek a vendéglátók mindig elmondanak egy régi mesét. „Az öreg, szürke szakállas Bajkál apónak 333 szorgalmas fia volt. Ezek a fiúk nagy gazdagságot gyűjtöttek össze szorgalmukkal, jóságukkal. Megszámlálhatatlan volt a kincs, amit a környező hegyekből nap mint nap hoztak. De a kincs gyorsan fogyott, mivel volt az öreg Bajkálnak egy leánya is, aki szertelenségével, köny- nyelműségével, költekezésével sok bánatot okozott. A leányt Angarának hívták. Egy alkalommal fekete sirályok érkeztek, akik elmondták, hogy él a hegyek mögött, a végtelen tajgán túl egy szép ifjú, kinek a neve Jenyiszej. Bár Angara az ifjút sohasem látta, az elbeszélés alapján rögtön beleszeretett. Szerelme olyan erős volt, hogy azon nyomban elhatározta: eljut Jenyiszejhez. Legyőzte a hatalmas hegyeket, melyeket az öreg Bajkál gördített elébe. Egyetlen éjszaka eljutott hozzá: a találkozásból szerelem lett, a szerelemből házasság, nagy család. A családot egész Szibéria ismerte, tudták mikor, merre vándorolnak, és hogy vándorlásuk során eljutottak egészen a tengerig...” Bajkál, a mesebéli öreg harmincmillió éve gyűjtögeti saját és az emberek vagyonát, a vizet. Olyannyira,, hogy itt található a világ édesvízkészletének húsz százaléka. Pedig a tékozló lány, Angara másodpercenként kétezer köbméterrel pazarolja szét a nagy vagyont. Csodálatos, titokzatos ez a táj. Már a tó méretei is mesébe illők. A víztükör 636 kilométer hosszan, néhol 70 kilométer szélesség ragyog a szibériai éjszakában. Az eddig mért legnagyobb mélység 1620 méter, versenyre kel tengerekkel, óceánokkal. Faházak és fenyvesek A lisztyjankai Bajkál-kutató intézet és múzeum Különös errefelé az éghajlat is. Mintha a természet újabb és újabb titkokat állítana az emberek elé, nem adja meg magát egykönnyen. Június végén csak plusz négyfokos a tó vize, de a legmelegebb időszakban sem lesz a hőmérséklet 12—14 foknál több. Talán ez is a magyarázata annak, hogy a tó vize olyan tiszta, hogy minden tisztítás nélkül is iható. A Bajkál-kutató intézet múzeuma érdekesen mesél a környék természet- és állatvilágáról. Az érintett erdők vad, talán ember nem járta fenyveseiről, az omulról, a tó egyetlen elevenen szülő haláról, a cobolyról, a nyestről és az ezüstrókáról. A kikötőben éppen leszállásra készen várnak a búvárharangok. Segítséget nyújtanak a tengernyi tó mélységes mélyen lapuló titkok kibogozásához. Télen, fél esztendőn át jégpáncél parancsol megálljt a kutatói kíváncsiságnak, amikor a metsző szélben csak a bajkáli fókák kiabálása hallatszik. A hatalmas erejű szélviharok, a Szárma és a Górni pedig elsimítják a méteres hóban a medvék, farkasok nyomát. Azonban e hideg, vad világ elcsendesedik a vastag falú, fekete faházak szobáiban, ahol teát kortyolgatva kellemes elnyúlni, élvezni a tea és az áfonya illatát, hallgatni a fák jajongását és gyönyörködni az ablak mögötti, jégpusztasággá változó Bajkálban. A kristálytiszta víz jobb, mintha a csapból folyna Mint a tenger... Itt is van délibáb!
