Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

a "Wépújság 1978. április 23. Légtisztító berendezés Egy 40 ezer férőhelyes , sertéstenyésztő kombinát szellőzőrendszere naponta mintegy 150 kilogramm port, 250 kilogramm ammóniát, csaknem másfél ezer milliárd mikroorganizmust juttat a környező légtérbe. Ennek a levegőnek a megtisztítása igen komoly probléma. Megoldására a Szervetlen Kémiai Intézet laboratóriu­mában új berendezés — egy vastartály készült, és a szel­lőztető rendszer ezen keresz­tül hajtja ki a levegőt az ólakból. A tartály felső ré­széről szervetlen sav igen híg oldata szóródik lefelé. A szervetlen savval kölcsön­hatásba lépő ammónia sóvá alakul át, amely trágyaként hasznosítható. A mikroorga­nizmusok pedig a savas ol­dattól elpusztulnak. A kel­lemetlen szagok közömbösí­tésére egy kiegészítő beren­dezést szerkesztettek, amely a megtisztított levegőben az ecetesszencia szamócával vagy vaníliával illatosított gyenge oldatát fecskendezi szét. Új tavaszi búza Üj fajta tavaszi búzát ne­mesített ki az ismert ogyesz- szai szelekciós szakember, Fjodor Kiricsenko. Az új bú­za bő termést hoz, jól bírja a szárazságot, nem dől meg és dacol a betegségekkel is. Lisztjéből kitűnő cső- és hosszútészta, valamint búza­dara készíthető. Elsősorban Ukrajna déli részén, a Volga vidékén és az észak-kazah­sztáni sztyeppéken fogják vetni. Kiricsenko, aki már 40 éve foglalkozik nemesí­téssel, munkája elismerésé­ül Lenin- és Állami-díjat kapott. „Nedves" rebbantészer A leningrádi bányaipari kutatóintézetben vizet tartal­mazó, folyékony halmazálla­potú robbanóanyagot állí­tottak elő. Az új robbanószer ammóniumnitrát oldatából, granulált trotilból és egy speciális sűrítő anyagból áll. A keverék mintegy 6—8 szá­zalék vizet tartalmaz, s ez tökéletes biztonságot nyújt a felhasználás során. A Lebe- gyinszki Ércdúsító Kombinát egyik kőbányájában végez­ték el az ellenőrző kísérleti robbantásokat. A vizsgálat bizonyította az új anyag ha­tékonyságát. Az új robbanószer csak ún. másodlagos detonátor segítségével lép működésbe. Ez lehet trinitrotoluolpatron, vagy csökkentett hatású hexogénpatron. A detonáció nagy sebessége (6,4—6,7 ezer méter másodpercenként) miatt az új robbanóanyag jóval hatékonyabb a koráb­ban alkalmazottaknál. Nem kevésbé fontos szempont, hogy az új keverék lehetősé­get teremt az egész robban­tási folyamat komplex gépe­sítésére — kezdve a robba­nóanyag komponenseinek a vasúti vagonokból történő kirakásától egészen a robba­nás előkészítéséig és a hely­színi munkálatokig. ryr f­A Komszomof nagy feladata A XXI. század vasútvonala A vasúti fővonal megépíté­sének gondolata több mint száz évvel ezelőtt merült fel, amikor orosz földön az első vasútvonalakat építették. Ki­dolgozták a transzszibériai, a transzázsiai, sőt a kontinen­sek közti vasútvonal tervét — Párizstól New Yorkig. 1906- ban a BAM prototípusának, az észak-bajkáli vasútvonal­Valamennyien a létesítendő területi termelési komplexu­mok központjai lesznek. így a „kis BAM” északi elágazá­sa a dél-jakutföldi komple­xum ütőere lesz majd. Ez a komplexum a szén, a vasérc és a vaskohászat bázisára épül. Elsőként kapott vasút­vonalat és a gazdag szénkész­letek révén először kezdi visszatéríteni az építkezési költségeket, köztük a külföldi hiteleket is. Az udokáni érc- bányászati komplexum (a Csitai terület északi részén), amelynek rézérckészletei 80— 90 évre elegendőek, hét év alatt garantálja a beruházá­sok visszatérítését. A felső- lénai területet csaknem tel­jesen a hatalmas fakitermelő és fafeldolgozó üzemek hatá­rozzák meg. Az észak-bajkáli terület bázisául a gazdag ólom-, cink- és molibdén- készletek szolgálnak. A zeja- szvobodiji terület hatalmas energetikai központtá, az uráli komplexum pedig óriá­si fűtőanyagbázissá válik. VLAGYIMIR MITARJEV APN—KS . Hídtól hídig, alagúttól alag- útig épül a BAM. Évente mintegy 320 kilométer hosz- szúságú új szakaszt adnak át a forgalomnak. Két és fél év alatt épült meg a „kis BAM”, a Transzszibériai vasútvonal­tól Tindáig, és tovább, a dél- jakutföldi szénlelőhelyig ve­zető vonalszakasz. nak a terve is megszületett. Megvalósítására azonban azokban az években nem ke­rülhetett sor. A húszas évek végén és a harmincas évek elején a tervet újra elővet­ték. A BAM tervének előké­szítésére és megalapozására 1940-ben került sor. Akkor fektették le a vasútvonal el­ső kilométereit. A szibériai gazdaság fej­lesztése szempontjából ennek a rövid pályaszakasznak is rendkívül nagy jelentősége volt. 1967-ben a vasút nyom­vonalán újra megkezdték a tervezési^és a kitűzési mun­kát. Miért nem használták fel a •már kész tervet? a pályák átbocsátó képessé­ge. Harmadszor: az építők megtanulták, hogyan kell az örök fagy körülményei között, és olyan területeken dolgoz­ni, ahol gyakoriak a földren­gések, megfelelő tapasztala­tokat szereztek a nagy alag­utak és hidak építésében. Vé­gül pedig: nagyobb gonddal törődtek a környezet meg­óvásával. Mindezeknek ered­ményeképpen az 1967-es terv a vasúti fővonal világszín­vonalú építését tette lehetővé. 1972. október 14-én Tindá- nál megépítették a vasútvo­nal első szakaszát. Az építő­A vasúti fővonal építésén dolgozó 90 ezer ember jelen­tős része a munkára önként jelentkezett fiatal. Ezek a fia­talok a Komszomol megbízó­levelével jöttek ide. Elhatá­rozták, hogy a megyék és a köztársaságok küldötteiből területi építőosztagokat ala­kítanak ki, amelyeknek a ge­rincét szakemberek alkotják, így a BAM építése kicsiben az egész Szovjetuniót tükrözi. Kezdetben az épületszerke­zeteket és az építési anyago­kat (beleértve a cementet és a deszkát is) az ország kü­lönböző részeiből szállították az építkezések színhelyére. Ez kényelmetlen, s amellett drága is volt. Ezért Tajsetben hatalmas, vasbeton-szerkeze­teket gyártó üzemet, az építő­Harmincöt év alatt sok minden megváltozott. Elő­ször: a vasútvonalakról el­tűntek a gőzmozdonyok. Má­sodszor: jelentősen megnőtt A Bajkál—Amur vasútvo- lal 4341 kilométer hosszúság- >an húzódik a Transzszibériai rasútvonal kis állomásától, fajsettől a Csendes-óceán sarján *ekvö Szovjetszkaja Soványig. Akkora területnek a szállítási problémáit oldja meg, mint 'árom e*anc>a­Az építés központi szakasza. Talajelőkészítés a tajgán szerelő vonatok elindultak kelet és nyugat felé. Az építőknek 3145 kilomé­ter hosszú pályatestet kellett megépíteniük; továbbá 3337 hidat és egyéb műtárgyat; 202 állomást és forgalmi kitérőt. A BAM építői tréfásan azt mondják, hogy nem vasút­vonalat, hanem hidakat épí­tenek. Csak később kötik ösz- sze a hidakat sínekkel. Való­ban a hidak összhosszúsága — 32 kilométer. Ez a vasúti fővonal teljes hosszának egy százalékát teszi. Az alagutakra újabb egy százalék jut. A négy legna­gyobb alagút 25 kilométer hosszú. Az észak-mujai, 15,3 kilométer hosszúságú, a Szov­jetunió legnagyobb alagútja lesz. A tervezők, az építők és az új technika számára az építkezés mintegy kísérleti terepet jelent: az összes léte­ző nehézséggel találkoznak itt — sziklás talajjal, örökké fa­gyos talajréteggel, föld alatti (100 fokos) hévizekkel. ÉVENTE 320 KILOMÉTER ipari és az útépítő gépek ja­vításához pedig javítóüzemet építettek. Simanovszk közelé­ben valóságos építőipari komplexum létesült. Sok kül­földi gép is dolgozik a pálya nyomvonalán.- . > 'í . W'Hy ' MEGVÁLTOZIK AZ ÉLET Ám a Bajkál—Amur vasút­vonalnak a közeljövőben ki­bontakozó képe sokkal töb­bet jelent majd a Kelet- Szibériát a Csendes-óceán partvidékével összekötő új vasúti fővonalnál. A BAM körzetében feltárt ásványkincsek, azok feldolgo­zása, új gyárak és erőművek építése — mindez előre meg­határozza az újonnan meg­hódított területek betelepíté­sének jellegét (egy négyzet- kilométerre itt ma még egy embernél kevesebb jut). A régi városokhoz, mint Zeja, Bodajbo, Uszty-Kut, egy sor új létesítmény csatlakozik. Uj városok is épülnek: a Baj- kál-tó partján Szeverobaj- kálszk, a réztartalmú hegyek között Udokan, a nagy vasúti csomópontnál Tinda, a lakat­lan tajgában pedig Nyer- jungri... ■ TÖBB MINT SZÁZ ÉVE Korszerű eszközök segítik a pályaszakasz építését Az Amur folyón átívelő híd, a Bajkál—Amur vasútvonal egyik legnagyobb építési műtárgya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents