Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

1918. április 23.

Évek óta szépen fejlődik a kisállattenyésztés, például a húsgalamb-előállítás. A nagy testű húsgalamb tenyésztési és tartási technológiáját a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolán dolgozták ki. Az ócsai tsz elnöke ismertette a vitaülésen a szövetkezet termelésszervezési módszereit. A fejlesztési programban száz vagon élő galamb előállítását tervezik a következő évtized első éveiben. A szükséges épület tíz százaléka a szövetkezet

tulajdonát képezi, itt állítják elő a törzsállományból a szülőpárokat, melyek kikerülnek a háztáji gazdaságokba. A teljes felfutás évében a tőkés export vágott galambból nyolcvanmillió forint lesz. A beruházás teljes megtérülése másfél év. Tavaly tíz tonnát értékesítettek exportra. Ha a szövetkezet közös beruházással alakítaná ki a férőhelyeket, ez a járulékos beruházásokkal együtt százhetvenmillió forintba kerülne.

Az egyik Budapest környéki tsz elnöke új vonásként szól a hobbi-állattartásról. Sokan kedvtelésből, hasznos időtöltésként foglalkoznak kisállattenyésztéssel, természetesen az effajta tevékenységet segítő, szervező vállalatoknak figyelni ,keU arra, hogy a jövedelmezőség is meghatározó.

A szarvasmarha-tartással foglalkozó gazdák száma évről évre csökken, sok szakember úgy véli, ezt nem lehet megakadályozni. A háztáji és kisegítő gazdaságok által termelt tej mennyiségének apadását azonban meg lehet állítani. A tavalyi év ezen a területen is termelés- növekedést hozott. Ennek áz a magyarázata, hogy a tehéntartással foglalkozók köpött többen vállalkoztak több állat tartására.

A szomszédos Baranya megyei Baksa község termelőszövetkezetének elnöke a háztáji gazdaságok szervezésével kapcsolatban saját tapasztalatait ismertette A kisgazdaságok tevékenységében a jelenlegi szinten meghatározó a nagyüzem, és a jövő útja csak az lehet, hogy a nagyüzemi termelésbe még szorosabban integrálódjanak a kisüzemek, csak így érhető el az egyenletes termelés, a jobb szervezés, a felvásárlás, az előállított termékek biztonságos átvétele.

A korszerű nagyüzemi termelés kultúráltságát át kell vinni — mind nagyobb mértékben — a kisgazdaságokba. Nyitás a korszerű technika, technológia felé, hogy minél inkább közelítsen a nagyüzemi módszerekhez. A nemzedékváltás itt is érzékelhető; egyre több fiatal foglalkozik — főként falun — hízóneveléssel, kisállatok tenyésztésével. Erre a váltásra is figyelni kell. Ezek a fiatalok főként korszerű nagyüzemekben dolgoznak, szakmunkások, szakemberek. Nehezen képzelhető el, hogy ha valaki napközben Rába-Steigerrel szánt, az otthon a háztájiban szívesen fogja a kapát, de egy kistraktorra készségesen átnyergel. Sürgető tehát a kisgazdaságok jobb műszaki ellátása. Elsőrendű feladat a nagyüzemek gépesítése, de a háztáji udvarok is milliárdokat jelentenek.

Két időszerű kérdés is adódott erre a hétre, s mindkettőre Orbán Györgytől, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójától kértük a választ.

Az egyik: a megyeszékhelyt éppen egy éve beborította a füst. Begyulladt a Keselyűsi úti szeméttelep, s a szél a város fölé hajtotta a fekete füstöt. Történt-e változás azóta?

Számítanunk kell-e ezután is hasonló kellemetlenségre?

A másik: a napokban ért véget hivatalosan a fűtési idény. Az ősz óta nem egyszer félősen figyeltük a Meteorológiai Intézet jelentését, tudva, hogy a késve készült beruházás miatt a déli fűtőmű nem tud megbirkózni igen komoly hideggel. Az időjárás kegyes volt, a telet megúsz- tuk, de nem kell-e hasonló okok miatt a nagy hidegtől tartani az elkövetkező években is?

— Hadd kezdjem a régmúlttal. A vállalatot Ingatlanközvetítő és Kezelő Vállalat néven 1951-ben alapították. Azóta több átszervezés, gazdacsere után a réginek hússzorosára nőtte ki magát. Évi százmilliós tevékenységünk hatvan százaléka a távfűtésből, hat a köz- tisztaságból adódik, s egyharmada jut az ingatlankezelésre. Az arányok azonban nem tükrözik sem a létszám elosztását, sem munkánk egyes ágazatainak fontosságát. Legkisebbnek — a számok alapján — a város tisztasága érdekében végzett munkánk tűnik, ám fontosságát tekintve az élen áll.

Az elmúlt év során nagyot léptünk előre. Tízéves fejlődés eredményeként sikerült a lehetőségekhez képest tökéletesen megteremteni a városhoz méltó köztisztasági szintet. Ennek technikai feltételeit az utóbbi négy év során fokozatosan teremtettük meg, s talán ennél is lényegesebb az a szemlélet- változás, ami vállalatunknál az elmúlt tavasz óta ment végbe.

Tavaly áprilisban többször is volt tűz a Keselyűsi úti szeméttelepen. Az utolsó olyan méreteket öltött, hogy elfojtásához a tűzoltóság segítsége mellett a vállalat szinte valamennyi dolgozójának közbeavatkozására szükség volt. Akkor értettük meg valamennyien, hogy mennyire fontos a szeméttelepen a rend megteremtése. Azóta gyökeres technológiai változásokat is megvalósítottunk. A kiszállított szemetet azonnal eltakarjuk földdel, s így kizárt tűz keletkezése, s korszerűbb a tárolás is. A tanács segítségével sikerült a szükséges technikai feltételeket is megteremteni, s elmondhatjuk; megfelelő gépi erőkkel is rendelkezünk, ami a szemét összegyűjtését, elszállítását és raktározását is napjaink igényeinek megfelelően lehetővé teszi.

A másik igen fontos tevékenysége vállalatunknak, a távhőszolgáltatás. Az elmúlt őszön komoly gondjaink voltak. A város fejlődése meghaladta a fűtőmű kapacitását, s valóban félő volt, hogy kemény tél esetén korlátozásokat kell életbe léptetni. Ez azt jelentette volna, hogy először a melegvízszolgáltatást, majd, pontosan kidolgozott program szerint, a közintézmények fűtését kellett volna korlátoznunk. Szerencsére a tél enyhe volt, s erre nem került sor.

Időközben a tervezett bővítés is megvalósult, elkészült két új kazán, mely a hozzá tartozó berendezésekkel 1980-ig biztosítja a város lakásainak, közintézményeinek fűtését, valamint a melegvíz-szolgáltatást.

Jelenleg 2180 lakásban „fűtünk”, ám ez a szám évről évre emelkedik. A növekedést figyelembe véve 1980-ra két új kazánnal növeljük a déli fűtőmű kapacitását. Ezek közül egyikegyik akkora teljesítményű lesz, mint a most meglévő valamennyi összesen.

Addig azonban fejleszteni kell a csőhálózatot. így az idén meg kell építeni az új csőpárt az Ocskó László utcában, ami a baktai lakások fűtését teszi lehetővé. Ezután más nyomvonalon is épülnek új csővezetékek, amelyeken a Tartsay lakótelepen és környékén, valamint a város régebben épült lakótelepein lévő és az ezután épülő lakások, intézmények kapják a meleget.

A fűtésnél súlyos gondot jelent a víz minősége. A fűtő, hőátadó berendezések elszennyeződése, valamint a radiátorok gyakori lyukadása, sokszor a nem megfelelő minőségű víz következménye. Most a Budapesti Műszaki Egyetem épület- gépészeti tanszéke és a Dunaújvárosi Vasmű Radiátorgyára szerződést köt vállalatunkkal, ennek alapján a biztonságosabb fűtés lehetőségeinek megteremtése érdekében közösen végzünk kísérleteket. Ennek során speciális körülmények között üzemeltetünk dunaújvárosi lemezradiátorokat, illetve másutt vegyi anyagot keverünk az áramoltatott meleg vízbe, s folyamatosan vizsgáljuk, a csövekben, hőcserélőkben lerakodott szennyeződés mennyiségét, illetve a radiátorok korrodálását.

A következő fűtési idénynek tehát sokkal nyugodtabban nézhetünk elébe. Rendelkezésünkre áll megfelelő nagyságú fűtőmű, s emellett külön előny, hogy megkezdhetjük azt a több évig tartó munkát is, melynek eredményeként biztonságosabbá tehetjük a hőszolgáltatást azzal is, hogy majdan vegyi anyagok használatával csökkentjük a radiátorlyukadások, s a fűtőberendezések meghibásodásának számát.

Végezetül néhány szót az ingatlankezelésről. Itt főleg emberi vonatkozásban szükséges javulás. Van amin minekünk kell változtatni, de sokat várunk a lakóktól is. Tapasztalhattuk ugyanis, hogy a város gyors fejlődése, a lakáskörülmények kedvező változása gyorsabb ütemben történik, mint a lakók szemléletének fejlődése. Legfontosabb, hogy óvják és becsüljék otthonaikat.

A mi munkánk javításához a szétszórtság megszüntetésére lenne szükség. Vállalatunk szakemberei ugyanis ma még több mint 20 helyen, szétszórt műhelyekben, öltözőkben vannak. ígéretet kaptunk, hogy a TOTÉV az idén megkezdi a déli fűtőmű mellett a központi telep műhelyeinek, szociális létesítményeinek építését. Ha ez elkészül, vállalatunk a javítókarbantartó tevékenységet a jogosan elvárt színvonalon végzi majd.

összegezve: mindkét kérdésre kedvező választ adhatok. Jövő évben már biztosított a lakások, közintézmények fűtése a legnagyobb hidegben is, s a technikai, technológiai feltételek megteremtése és a vállalat dolgozóinak gondolkodás- módjában végbement kedvező szemléletváltozás garancia arra, hogy Szekszárdon többet nem lesz tűz a szeméttelepen.

— szepesi —

getvárnak. Panaszunk jogosságának bizonyítására nyújtották be a szigeti kapitánynak a katonái által írt fenyegető levelet, 1559 április 17-én. Ez a levél arról ad képet, hogy miként hajtották be egykor az adókat. Idézünk egy rövid részletet:

„Ti polgárok, ti azt, hogy egynéhányszor izentem ti- néktek, hogy ti énhozzám jönnétek, de ti mindezt si- ketségre vettétek de hagyom és parancsolom én tinéktek, hogy ez levelet látván ezen vasárnapra ti engem megkeressetek és hozzatok 40 forintot, egy papucsot, mert ha ti ezt siketségre veszitek, bizony, mind fölégetlek benneteket ....”

(A fenti dokumentumok az Évszázadokon át — Tolna megye története olvasókönyvének első kötetében a közeljövőben megjelennek.)

K. BALOG JÁNOS

Ozora 1426 április 22-én fejlődésének új szakaszához érkezett: a község mezőváros lett. Ozorai Pipo adományozta ezt címet, rangot a községnek. Abba az állapotba jutott Ozora, amikor a jobbágyoknak lehetőségük nyílott arra, hogy lazítsanak a földesúrhoz való kötődésen. A mezővárosban volt a jobbágynak a legnagyobb függetlensége. Belső önkormányzattal rendelkeztek. A város lakói egy meghatározott összegben fizették adójukat, nem telkenként, hanem a város egésze állt kapcsolatban a földesúrral. - Ozora tehát mezővárosi rangot kapott. Ozorai Pipo hosszú kiváltságlevelet adott ki ebből az alkalomból, amelyben részletesen rögzíti, hogy mit jelent ez az ozoraiaknak, milyen szolgáltatásokkal tartoznak a mezőváros lakói a földesúrnak. Azért rögzítik oklevélben a mezővárosi jogot, a szolgáltatás mértékét, hogy „az szilárdan sokáig megmaradjon, különösen azért, mert a feljebb való körültekintésével azért alkalmaznak az alattvalók számára valami gyógyírt, hogy ezáltal a nép bőséges jótéteményektől felajzva számban és hűségben folyton növekedjék. És mivel a változó világ időleges állapota a megtörténtekre való rövid emlékezés, valamint az emberek nem sokáig tartó élete miatt az ésszel párosult szorgalom feltalálta, hogy mindazt, ami idővel lezajlik az oklevelek tanúbizonyságára kell alapozni, nehogy az idővel együtt az is elmúljék.” S amint Pipo rendelé, most több mint ötszázötven évvel később ebből az oklevélből tudjuk, milyen volt Ozora jogállása, milyenek voltak jogai és kötelezettségei. S most idézzük az oklevél rendelkező részét:

„Elhatároztuk tehát tiszta szándékú bőkezűséggel és komoly szándékkal, hogy minden egyes támadástól, gondtól és tehertől, bírósági eljárástól, patvarkodástól és bírságbehajtástól, amelyekkel őket elődeink idejében az említett várunk, Ozora várnagyai — miként beszámoltak róla — terhelték és nyúzták, megóvjuk, sőt ezen oklevelünk érvényével óvjuk meg.

kítás és vérontás, valamint valamennyi más ilyen ügyet és visszatérő bűnügyet, amelyek halálos ítélettel, vagyis büntetéssel szoktak járni, ezeket a mindenkori ozorai várnagynak, vagy várnagyoknak tartottuk és tartjuk fenn úgy, hogy ezen mezőváros bírójával és es- küdtjével és a többi polgáraival együtt, ítéljenek, ítéletet hozzanak és szabjanak ki büntetést”.

Az oklevél további részében arról van szó, hogy a halálra ítélt személy vagyona a várnagyoké lesz, kivévén belőle a törvényes örökösök részét.

„Nem hagyjuk azt sem ki, hogy ha valamikor mi és feleségem úrasszony Ozorára megyünk, akkor egyszer egy évben és -nem többször, nem többet mint egy napi élelmet nekünk, vagy feleségünk úrasszony számára, a kíséreteinknek és is lovainknak is elegendőt adni tartoznak”.

A kiváltságlevél arról is rendelkezik, hogyha a városban az odaérkezők az évi és heti vásárok alkalmával megzavarják a közbiztonságot, akkor el kell fogni őket, és a várnagyok ítélkeznek felette a város bírájának és es- küdtjeinek közreműködésével.

Az oklevél zárórendelkezése így szól:

„Elhatároztuk, azt is megállapítjuk, hogy ezen oklevelünket az ozorai vendégek és lakosok számára az általunk állított és állítandó mindkori ozorai plébános őrizze mindig és mindörökre.

A dolog örök emlékezetére és érvényességére jelen oklevelünket ezen pecsétünk erejével megpecsételten adjuk.

Kelt Ozorán Szent György vértanú ünnepe előtti hétfőn, az Ür 1426-ik esztendejében.

Az ozoraiak örvendeztek

az oklevélnek, az őcsényiek- ben viszont félelmet, szorongást váltott ki az a levél, amely retteneteket ígér, ha a község nem fizet adót SziElrendeljük, hogy az ozorai népeink és vendégeink korábbi szokásuk szerint minden évben ötven az időtájt érvényes új királyi forintot, tudniillik huszonöt forintot ebből Szent György vértanú ünnepén és a többi huszonöt forintot ebből Szent Mihály arkangyal ünnepén, vagy az azt követő határnapokon tartoznak adni és fizetni.

Beleegyezünk abba is, hogy az ozorai vendégeink a szabad városok mintájára minden egyes évben bírót és esküdteket, akit csak akarnak, választhatnak és állíthatnak közösen.

Megengedjük és elrendeljük számukra azt is, hogy minden egyes ügyben, amely akár köztük, az ozorai népek és vendégek között, akár idegenkkel a városban keletkezik, a bíró az esküdtekkel és a mezőváros más polgáraival együtt dönthet, ítéletet hozhat és büntetést szabhat ki, kivéve mindazonáltal a gyilkosság, lopás, útonállás, gyújtogatás, csonA ház körüli munkát segítő gépek minden kiállításon nagy érdeklődést váltanak ki. A szekszárdi tavaszi kiállításon ötven vásárló iratkozott fel, igényüket talán az idén kielégítik. Képünket az AGROMASEXPO tavaszi kiállításán készítettük.

okakat érintő témáról rendeztek vitaülést a múlt héten Kaposvárott. A témakör a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezése volt. A múlt évben több mint egymillióan adóztak mező- gazdasági tevékenység után az országban. Az általuk megtermelt grték nagyságban azonos azzal a tétellel, ami mezőgazdasági exportra került, ez pedig igen jelentős mennyiség. A vitaülésen főként a kisgazdaságok állattenyésztésének fejlesztése volt a központi témakör.

Legnagyobb fellendülés, a legnagyobb tenyésztési kedv a sertéstenyésztés vonalán van. Kielégítő a tápellátás, a kocakihelyezéssel, megszervezett apaállat-ellátással, a mesterséges megtermékenyítés terjesztésével, új fajták bevonásával, jó irányban halad a tenyésztés, és nem utolsó sorban a kedvező közgazdasági háttér hatására emelkedik a termelés a kisüzemekben is. Egyik további feladat a ciklikusság, a termelés egyenetlenségének, hullámzásának megszüntetése, a felvásárlás még jobb megszervezése. Ez a nagyüzemek, vállalatok feladata