Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 94. szám ARA: 0,80 Ft 1978. április 22., szombat Mai számunkból KITÜNTETETT KOLLEKTÍVÁK (3. old.) FIATAL AGRÁRSZAKEMBEREK TAN ÄCSKOZÄS A (3. old.) GYÖRKÖNYIEK GYÖRKÖNYÉRT (3. old.) Kettős szerepben CSŰFOLÖDOTT rajta film és írott példabeszéd, se ' | szeri, se száma az anekdotikus történeteknek, ám ne­hogy puszta tréfaként értelmezzük azt, ami igaz; a vevő dühöngve viszi haza a silányra sikeredett árut, holott — közvetve vagy közvetlenül — ő készítette! Furcsa kettősség él bennünk, szövi át mindennapjain­kat. Vásárlóként egyre igényesebbek vagyunk, mind kevésbé érjük be a tessék-lássék módon előállított árukkal. Jogos magatartás, hiszen pénzünkért azt akar- í juk kapni, ami jár érte. Termelőként viszont — hogy finoman fogalmazzunk — könnyen túltesszük magun­kat az előírásokban szereplő igényeken, formaságnak I véljük azt a jogos követelményt, hogy a pénzünkért — azt a teljesítményt nyújtsuk, ami jár érte. Kézenfekvő: a kettős szerep azonosságainak eltérő értelmezése konfliktusokat teremt a termelésben és a felhasználás­ban egyaránt. S mert másfajta szereposztás nincsen — a társadalmi munkamegosztásból következően nem is lehet —, magunknak kell vállalnunk mindazt, amit hol termelőként, hol fogyasztóként cselekedeteinkkel meg­testesítünk. Mindössze illusztrációnak szánva: tavaly az ár_ I hatóságok helyszíni ellenőrzéseinek száma meghaladta I a százezret. Ebből valamivel több, mint hétezer eset­ben bukkantak szabálytalanságra. Sok ez vagy kevés? A mérlegelő töprengés helyett a tényeknek most azt a jellemzőjét ragadjuk meg, hogy az előírásokat meg­sértő termelők, kereskedők maguk is vásárlók, fogyasz­tók. Fölháborodva tiltakoznak, ha megkísérlik bárhol becsapni, megrövidíteni őket. Ez a kettősség, ez a ve­szélyes gazdasági tudathasadás azonban sem átmeneti­leg, sem hosszabb távon nem viselhető el. Illetve el-. I viselhető — mert hiszen' létezik —, de az össztársa­dalmi érdekek sérelmével. Szándékosan választottunk olyan esetet, amikor a I kettős szerep nyíltan, mindenféle takarás nélkül szem­bekerül a közerkölcs normáival, sőt, legtöbbször az írott joggal is. A mindennapi élet ezerféle dolgában azonban a frontvonalak kijelölése nem ilyen egyszerű. A mulasztó, a szabálytalankodó gyakran rejtve ma­rad, bírája csak saját lelkiismerete — s még inkább ér­dekeit jól felfogó tudata — lehetne, de ez a bíró nem hirdet ítéletet. S azért nem, mert gyakorlati tapaszta­latokból tudja, társakra talál. Fogyasztói elégedetlen­ségünk egyedi, az esetek túlnyomó részében megható- í rozott áru, szolgáltatás minőségének, árának, stb. kö­vetkezménye. Termelői igénytelenségünk sokféle jele azonban soha nem egyedi, hanem közös hatások te- [ remtménye, mert mulasztásunk ugyan lehet egyéni, de az a legkevesebb, hogy mások asszisztálnak hozzá. A gyártmányszerkesztő hibás elképzelésére mások mond­ták ki a jóváhagyó igent, a művezető is tudja, hogy a gépeknél nem az előírt anyagot forgácsolják vagy da­rabolják, s a meóvezetőnek sincs kóros emlékezet­kiesése, amikor a silányabbra ráüti, ráütteti a jobbat jelző pecsétet. VÉLETLENEK PERSZE vannak, s így megtörtén­het, a sebbel-lóbbal összeszerelt háztartási gép, a szín- | hibás kelme, a gyatrán ragasztott cipő, a zsíros, vizes töltelékáru azokhoz is — s most e két betűcske na­gyon hangsúlyos — elkerül, akik készítették. Eljut viszont azokhoz is, akik pénzükért teljes értékű árut várnak, s ők szintén bűnhődnek, ártatlanul. Az adott I esetben ártatlanul, de vajon mindig úgy? Vagy köl- csönkenyér visszajár alapon csereberélnek termékeket, s mindenki a másikat szidja? Ha a bér mögött teljes értékű munka áll, akkor a termék is mindazt magába foglalja, amit az ára ki­fejez Leegyszerűsítve: egyenlő mennyiségek cserélőd­nek, mégha az árrendszer — természetesen — tartal­maz is differenciáló tényezőket. Ha azonban a bér mögül a csökkentett értékű munka kandikál ki, ak­kor a termék sem lehet az, aminek lennie kellene: Kinek jó ez? A vásárlónak semmi esetre sem. Érdekes módon azonban elégedetlenségünk mindig csak egy dolgot, a terméket veszi célba, megfordítva tehát a lo­gikus menetet, a végpontnál kutatja, azt, ami a kezdő- ^ pontnál rejlik; úgy, mintha a lyukas tetőn beömlő égi áldásért az esőt kárhoztatnánk. Tavalyi gazdálkodásuk alapján a vállalatok, szö­vetkezetek eredménye 21 százalékkal nőtt 1976-hoz mérten, s 166 milliárd forintot tett ki. Csakhogy amíg i a vállalatok, szövetkezetek költségvetési befizetései tíz százalékkal emelkedtek, a részükre nyújtott kedvez­mények és támogatások húsz százalékkal lettek na­gyobbak. Figyelmeztető arányok, még akkor is, ha a j részesedési alapokra 10,7 milliárd forint jutott, 14 százalékkal több, mint az előző esztendőben. E növe­kedés könnyen kelthet olyan illúziókat egy-egy ter­melőhelyen, hogy nálunk minden rendben van, lássuk j tehát, mit kínálnak az üzletek. Tudomásul kell ven- j nünk: azt kínálhatják, amire fedezetet teremtettünk. EZÉRT MAGUNKAT vezejük orrunknál fogva, ha csupán a pultok előtt elégedetlenkedünk, ha kettős I szerepünkről csak az egyiknek a szövegét tanuljuk I meg. A színművészet ismeri az egyszereplős darabokat. 5 A gazdasági életben az ilyesmi ismeretlen. LAZAR GÁBOR * I Megnyitó a TOTÉV-nél A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa és a Babits Mihály megyei Művelődési Központ rendezésében teg­nap délután megkezdődtek Szekszárdon a megyei mun­kásművelődési napok. Az el­ső programra és a megnyitóra a TOTÉV nagytermében ke­rült sor. Kaczián Jánosnak, az MSZMP MB munkatársá­nak megnyitó beszéde után, a Szekszárdi Néptáncegyütes és a Liszt Ferenc Pedagóguskó­rus műsorát tekintették meg a TOTÉV dolgozói. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács pénteken ülést tar­tott. A külügyminiszter beszá­molt Roger J. A. Felli ezre­desnek, a Ghánái Köztársa­ság külügyminiszterének ha­zánkban tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette a jelentést. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének és a pénzügyminiszternek össze­foglaló jelentését néhány be­fejezett nagyberuházás meg­valósítási és üzemeltetési ta­pasztalatairól. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke a bá­nyászat baleseti, biztonsági helyzetéről és a bányaható­ság 1977. évi tevékenységé­ről tett jelentést. A kormány elfogadta a beszámolót, és előírta az érvényben lévő rendelkezések következete­sebb végrehajtását, s annak hatékonyabb ellenőrzését. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését gyógyvizeink idegenforgalmi hasznosításának vizsgálatá­ról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szakszervezeti világkongresszus Éjszakába nyúló tanácskozás A Prágában tanácskozó IX. szakszervezeti világ- kongresszus pénteken dél­előtt folytatta a feladatait meghatározó általános vitát. A kongresszus eddig eltelt öt napjában felszólalt már valamennyi szocialista or­szág küldöttségének vezető­je, továbbá a nemzeti és nemzetközi szakszervezeti tömörülések számos más képviselője. Ennek ellenére még mindig olyan sok volt a hozzászólásra várakozó kül­dött és vendég hogy az álta­lános vita pénteki zárónapja valószínűleg „maratoni” ta­nácskozássá vált, az éjszakai órákba nyúlott. Lapzártakor a kongresszus még tanács­kozott. A vezető testületek újjáválasztására ma délelőtt kerül sor. Ünnepség az oktatási igazgatóságon Propagandisták kitüntetése Hagyomány már, hogy Le­nin születésének évforduló­ján kitüntetik azokat a pro­pagandistákat, akik kiemel­kedő munkát végeztek a marxizmus—leninizmus esz­méinek terjesztésében. Teg­nap a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán ren­dezték meg az ünnepséget. Dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára köszön­tötte a propaganditákat. — Nem véletlen az — mondta —, hogy Lenin születésnap­ját választották a propagan­disták napjának. Lenin amellett, hogy korunk legki­válóbb gondolkodója, filozó­fusa és zseniális szervező volt, legnagyobb érdemeket szerzett a marxizmus tovább­fejlesztésében és egyben ki­váló propagandistája is volt e forradalmi eszménknek. — Oktató-nevelő tevé­kenységünk, a pártpropagan­da színvonalának javulása hozzájárult ahhoz, hogy a párttagok, a pártoktatás hall­gatói tájékozottabbak, mű­veltebbek lettek, akitívabbak a politikai kérdésekben, ha­tékonyabban lépnek fel a fogyatékosságok felszámolá­sáért, határozottabban képvi­selik pártunk politikájának helyi megvalósítását. Felada­tainkról szólva elmondta, hogy ezek nagy felelősséget hárítanak a propagandisták­ra. — Nem kisebb igénynek kell eleget tenni, mint alko- tóan, meggyőzően magyaráz­ni forradalmi eszméinket, fi­gyelemmel kísérni a társa­dalomtudományok újabb ku­tatásait, mindezek alapján bemutatni pártunk és test­vérpártjaink politikáját, stratégiáját és taktikáját. S mindezt tegye a propagan­dista úgy, hogy ne csak ok­tasson, hanem neveljen is... Az itt jelenlévő elvtársak Máté Jánosnak (Szekszárd, KSH). Heten kapták meg a „25 éves propagandamunká­ért”, kilencen a „20 éves propagandamunkáért”, egy a „15 éves propagandamunká­ért”, ketten pedig a „10 éves propagandamunkáért” okle­velet. Ünnepséget tartottak teg­nap a járási és a városi párt- bizottságokon is. Tizenheten vették át a „15 éves propa­gandamunkáért”, harmincán pedig a „10 éves propaganda­munkásért” oklevelet. hosszú időn át eredménye­sen munkálkodtak és mun­kálkodnak jelenleg is a párt-* propaganda területén, jól képviselték pártunk politiká­ját, munkájukkal alakították, formálták megyénk lakossá­gának tudatosságát, politikai arculatát. Dr. Király Ernő ezután be­jelentette, hogy a Központi Bizottság székházában hét­főn tartott ünnepségen kap­ta meg Blanár Aladár (Paksi Konzervgyár) a Munka Ér­demrend bronz fokozatát, Kovács Ferenc (döbröközi tsz), Kovács János (Bonyhád, , Pannónia Tsz), Kurucz János '(Szekszárd BV Intézet), Né­meth Vilmos (Dombóvár, K e.iztyűgyár) és Romvári JoKab (Szekszárd, Moziüze­mi V.) a Lenin-emlékpla- kgttet. Ezután a megyei pártbi­zottság titkára átadta a ki­tüntetéseket a propagandis­táknak. Az oktatási minisz­ter „Kiváló Munkáért” ki­tüntetését kapta Somogyi Jó­zsef (Gyönk, általános isko­la); A művelődési miniszter a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést adományozta dr. Blanár Aladár a budapesti ünnepségen vette át a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Tegnap dr. Király Ernő adta át a „20 eves propagandamunkáért" oklevelet. « Munkásművelődési napok

Next

/
Thumbnails
Contents