Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-20 / 92. szám
1978. április 20. Képújság 3 Munka után ünnep Folytatják az útépítést Gyepgazdálkodás A takarmányozásnak fontos része a gyepgazdálkodás, így írják a nagykönyvben. Sok országban így is van. Nem úgy nálunk. Idősebb szakemberek úgy huszonöt évre becsülik azt az időt, mikor a gyepgazdálkodás kérdése fontosnak minősített. Azóta minden évben komoly elhatározások születnek a gyepgazdálkodás megreformálására ..., aztán minden marad a régiben. A programok, amelyeket később hirdettek meg, de már befejeződtek, ezen a területen azonban évek, sőt évtizedek óta helyben járás tapasztalható. Pedig, ha a termésátlagot csak egy mázsával sikerülne növelni, akkor a többlettermés széna harmincezer -— hús hasznosítású — szarvasmarhának és szaporulatának egyévi takarmányszükségletét fedezné. Nem kis dologról van tehát szó. Az idei év a takarmányozás éve. Részletesebben elemzik, mint az állattenyésztés egyik alapvető tényezőjét, többek között szakmai tanácskozásokon is. Egy ilyen tanácskozás és bemutató színhelye volt a múlt héten a bátai November 7. Termelőszövetkezet. A fejlesztés egyik gátja, hogy a sok más termesztési ágazathoz viszonyítva a gyepek nagyüzemi módszerek szerinti hasznosítása még korántsem elterjedt. Az előrelépés akadálya például, hogy a gyepek fele nagyon tagolt, az országban hatvannégyezer hektár a tíz hektárnál kisebb rét és legelő. A megyében például összesen kilencezer hektár az intenzíven, nagyüzemileg művelhető gyep. A másik két fő tényező a tápanyag és a víz. Műtrágyázással és öntözéssel egyik évről a másikra meg lehet duplázni, vagy háromszorosára emelni a termésátlagot. Az öntözött terület minimális, ami pedig a műtrágyát illeti, ötven kiló alatt van a vegyes hatóanyagfelhasználás hektáronként. Mindezek „eredménye”: a múlt évben 18 mázsa termés a megye átlagában. A negatív jelenségek között szerepel a hasznosításban a legeltetés módja is; szabad legeltetéssel hasznosítják a legelők nyolcvan százalékát, úgy ahogy őseink tették a honfoglalás idején például... Szemléletváltoztatásra van tehát szükség, vagy legalábbis lenne. Jó példákkal is lehet segíteni. Az említett tanácskozás házigazdája, a bátai téesz bemutatta mintalegelőjét és a tapasztalatokról is szólt a tájékoztató. A téeszben hagyományai vannak a gyepgazdálkodásnak, hiszen a közös gazdaság földjei részben a Duna árterében vannak. Az itteni legelőkön alapozták meg a szarvasmarhatartást. Ezek területe a Duna szabályozása után csökkent, de a szövetkezet megalakítása után tíz évig nagyrészt kaszálással hasznosították ezeket a réteket. Időközben a gazdaságban tízmillió forintot fordítottak belvízrendezésre, melynek következtében sok rét biztonságos szántóvá vált. Jelenleg négyszáz hektár rét és legelő van nyilvántartva. Ennek fele hagyományos legelő — háztáji —, illetve elvadult rét. A másik fele intenzív gyepterület, melynek kialakítását 1964-ben kezdték meg. Az öntözés és kellő tápanyag-visszapótlás hatására ezeknek a gyepterületeknek a hozama vetekszik a lucernával. Tavaly decemberben az intenzív gyepet fejtrágyázták, kétszáz kiló hatóanyag dózissal. A legelőket sávos legeltetéssel hasznosítják. Példa — ezenkívül még jó néhány — tehát van a megyében. Csak ehhez cselekedni kellene, mert rendeletektől még nem lesz zöldebb a legelő ... — S I — Tegnap délután ünnepi tanácsülést tartott Tengelicen a közös községi tanács. Azért ünnepit, mert István József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese ez alkalommal adta át a Tiszta, virágos Tolna megyéért településfejlesztési verseny 1977. évi értékelése alapján a községek kategóriájában másodízben is első helyezést elért tengelicieknek az 500 000 forintos első díjat. A győztesek vándorzászlaját nem kellett átadni, mert az az értékelés szerint megmarad Tengelicen, ahol az egy főre jutó társadalmimunka-érték tavaly meghaladta az ezer forintot. A Kiváló Társadalmi Munkáért érmet — amit a Minisztertanács alapított az e területen kiváló tevékenységet végzők számára — első ízben Martos István, a termelőszövetkezet elnöke Vehette át a megyei tanács elnökhelyettesétől. A Hazafias Népfront Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetését hárman, az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést pedig nyolcán vették át. Mióta ismertté vált, hogy a Tiszta, virágos Tolna megyéért településfejlesztési verseny 1977. évi győztesei mely Pénz van, vállalkozó nincsen. Tömören ez jellemzi a gyönki „Elegancia” Ipari Szövetkezet beruházási terveit. Szeretnék kibővíteni, korszerűsíteni a szövetkezet varrodáit, de nem akad vállalat, amelyik elvállalná ezeket a munkákat. Pedig erre a célra hét és fél millió forintot „szánnának”. Szükség lenne az új épületekre, mert a hely szűk, a munka sok. Százhatvanan dolgoznak két műszakban, egy szalagon. A szövetkezet múlt évi termelési értéke 12 millió 500 ezer forint volt. Idén ezt 500 ezer forinttal szeretnék növelni. Termékeik bel- és külföldön egyaránt keresettek. A jó termékválasztás azt eredményezte, hogy a gyön- kiek alig győznek eleget tenni azoknak a megrendeléseknek, amelyeknek jó részét a Váci Kötöttárugyár „közvetítelepülések lettek, a tengeli- ciek ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. Sokakat foglalkoztat, miként sikerült megtartaniok korábban kivívott elsőségüket, pedig, mint azt Tengelicen a tanács vezetői és a tanáccsal együttműködő, nem tanácsi szervek vezetői mondják, a válasz roppant egyszerű. „Csak” folytatták amit korábban megkezdték, s ennek eredményeként ismét nőtt a szilárd burkolattal ellátott utcák száma a székhelyközségben és kint Szőlőhegyen is. Mikor a község lakói hozzáláttak ehhez a munkához, a mainál sokkal szegényebbek voltak azok az ismeretek, melyek biztosíthatták a zökkenőmentes előrehaladást. Az útért ugyanis mindenki lelkesedett, a szóban megajánlott 200 óra társadalmi munka elvégzéséért az építés során már nem mindenki. A „nem mindenki” kategóriába sorakozók közül számosán sértődtek meg, amikor a megajánlott és a ledolgozott órák összegének különbözeiét be kellett fizetniök közműfejlesztési hozzájárulásként. 1977-ben ilyen problémák már nem voltak, szinte egymást sürgették az emberek. ti” számukra, önmagában persze nem elég elhatározni, kiválasztani a „piacérett” terméket. Ettől még nem érkeznének százezres megrendelések a Szovjetunióból' vagy több tízezres exportigény Hollandiából. A minőség, amely ha nem válik termelési közhellyé, hanem a termelő üzemekben élő gyakorlattá alakul, biztosítja az előrelépést, a fejlesztés anyagi fedezetét. Jelenleg az ilyesfajta követelményeket szem előtt tartva készülnek a kis üzem szalagjain a Szovjetunióba szállítandó divatingek és a Hollandiába szánt overállok. Naponta megközelítőleg 1000 ing és 300 overall készül. A tárgyi hiányosságok ellenére a szövetkezet folyamatosan gyártja jó minőségű termékeit. így készült el a Gindli utca 514 méterének, kint Szőlőhegyen a Hunyadi utca még hiányzó 400 méterének és a Dózsa György utca 350 méterének szilárd burkolása. Szőlőhegyen a ravatalozó is tavaly készült el. Csupán ebben a vállalkozásban 209 ezer forint a társadalmi munka értéke. Hogy a településfejlesztési verseny értékelését végzőknek csöppet sem kellett részrehajlóknak lenniök a tengelyiek javára, azt jól érzékelteti néhány számadat. A versenyben részt vevő települések lakossága 1977-ben összesen 93 millió értékű társadalmi munkát végzett Tolna megyében. Tengelicen az útépítésre mozgósított lakosság 1976-ban még „csak” 2 385 545 forint, 1977-ben viszont 3 470 966 forint értékű társadalmi munkát teljesített. A település fejlődésében rendkívül jelentős vállalkozás természetesen nem ért még véget. A székhely- és a társközségben folytatódik az útépítés. Négy méter szélességben 420 méteres szakaszon fejeződik be az Aradi utca burkolása egészen az utca végéig. Onnan kétméteresre szűkül a szintén burkolásra váró út 300 métere a ravatalozóig. Szőlőhegyen a József Attila utca és az Óvoda utca kapja még meg vízelvezetésre is alkalmas szilárd burkolatát, összesen 890 méteren. Jánosmajorban betonlapos járdát építenek. Egyébként, mint azt Tengelicen hallhattuk, a termelő- szövetkezet — mind a kettő — igen jelentős részt vállalt az útépítésben a helyi tanáccsal kötött megállapodás alapján. Elvégezték az összes gépi munkát. Derekas munkát végeztek a szocialista brigádok is, Szőlőhegyen pedig a tanácstagi csoport. Nem árulunk el titkot, amikor arról tudósítunk, hogy a tengeliciek ebben az évben is úgy kívánnak dolgozni, hogy megőrizhessék a vándorzászlót és elnyerhessék a községek kategóriájában kiírt díjak valamelyikét. Tudniillik már annak a pénznek is megvan az eltervezett helye. Van remek sportpályájuk, de nincs az iskolának tornaterme. Azt akarnak építeni. — li — Fotó: K. Z. Fásítási ankét (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Megyei fásítási ankét volt Dombóváron. Barsi Mihály, a Tolna megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezési osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet, majd Mészöly Győző, a MÉM erdészeti főosztályának vezetője tartott előadást a tavaszi fásítások jelentőségéről. Az ankét végén sor került az emléklapok és plakettek átadására, amelyekkel azokat jutalmazták, akik a fásításban kiváló munkát végeztek. Az ankét után a mintegy 75 résztvevő ellátogatott a Béke-parkba, ahol Mészöly elvtárs emlékfát ültetett. Megtekintették a Gunaras melletti KISZ—Komszomol- parkot is, amely része annak a 60 hektárnyi zöldterületnek, melyet Dombóváron a fásítási időszakban telepítettek be. Lászlóné Szilvási Sarolta Fejlődik az „Elegancia” Ingek a Szovjetunióba, overállok Hollandiába A tomerömű-építkezés Turbinaasztal, födémcella, tetővilágítás A paksi atomerőmű gépházában lengyel szakmunkások dolgoznak az 1. és a 2. turbinaasztal készítésén. Az igen magas „lábakon” álló asztalok tartják majd a gépeket, a terep megfelelő feltöltése után kezdődhet a szerelés. A BUDOSTAL vállalat szakmunkásai saját berendezéssel végzik a speciális betonozást. A gépház tetején, több mint 40 méter magasságban már készítik a tetővilágítást. Deflektorszerelésnek nevezik a munkát. A tetőn egyébként a szigetelés is folyik. A hófogókat, a méternyi magas betonkerítéseket már elkészítették, a tető teljes szélességében, több helyen. Ez azért szükséges, mert a csaknem 250 méter hosszú gépház tetején annyi havat tudna összehordani a szél egy helyre, hogy túlterhelés keletkeznék. Az 1. számú reaktorblokkban a plusz hatméteres szintre jutottak a szerelők: úgynevezett födémcellákat helyeztek el. Ezek a vasszerkezetek alkotják a reaktort körülvevő vastag betonfal külső részének vázát, más szerkezetekkel együtt. A magasról készített felvétel jól mutatja a reaktor helyének belső vonalát, a kör alakú acélfalat is. Ez és a külső betonfal között kétméteres vastagságú nehézbeton fal készül. (gemenci) Fotó: GOTTVÁLD KÁROLY Az Aradi utca két méter széles szakaszának építése e2 évi feladat
