Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

a Képújság 1978. április 20. Halálos Walter Jens Halálos csapás című művéből készített tv- játékot láthatunk a közeljö­vőben. Philoktetész történe­tét Homérosz és Szophoklész műveiből ismerhetjük. Tíz éve él a száműzött Philokte­tész Lemnosz szigetén. Odüsz- szeusz még a trójai háború kezdetén tette ki erre a szi­getre, hogy elpusztuljon. A száműzött hadvezér azonban barátságot kötött a sziget la­kóival, és életben maradt. Ám a háború nem akar véget érni. A görög sereg elégedetlen­sége nőttön nő, Odüsszeusz csapás kénytelen engedni a harcosok követelésének és Achilleus fiával, az ifjú Neoptolémosz- szal elindul, hogy visszahozza Philoktetészt. Kettőjük össze­csapása közben végig kell gondolniuk a háborúk termé­szetét: az egyre tökéletesedő harci módszerek mind köze­lebb visznek a teljes pusztu­láshoz. Philoktetész magá­nyában rájött arra, hogyan pusztíthatja el Tróját. Ezt vé­giggondolván azonban rá­döbben saját felelősségére. Tragikus pusztulásának oka: a szenvedélyes vágy, hogy meggyőzze Odüsszeuszt a ma­ga igazáról. A 6-osok lázadása „A 6-osok pünkösdi lázadá­sa” néven került a magyar történelembe az a forradal­mi esemény, amely 1918. má­jus 20-án zajlott le Pécsett, s amely a monarchia elleni legnagyobb, legszervezettebb fegyveres felkelés volt. A 6-os gyalogezred lázadásának közelgő 60. évfordulójára készülnek a mecsekaljai vá­rosban. A Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiója 40 perces do­kumentumfilmet készített — amelyben a katonalázadás résztvevői és szemtanúi em­lékeznek a forradalmi ese­ményre —, s bemutatja a harcok színhelyét. A korabeli vizsgálati anyag tanúsága szerint a felkelés szervezői Oroszországból ha­zatért és „bolsevik tanokkal szaturált” (telített) katonák voltak, akik illegális forra­dalmi csoportot alakítottak a hadseregben. A fegyveres fel­kelés bolsevik mintára — ter­vezetten és szervezetten ment végbe. A fellázadt katonák megszállták a város straté­giai pontjait, majd küzdel­mükhöz csatlakoztak a Pécs környéki bányászok is. Utcai harcok kezdődtek és csak hosszú idő után gyűrte le a túlerő a forradalmi katona­ságot és munkásságot. Bélyegaukció Több mint százéves bélyeg, az úgynevezett Nagy Madon­na-sorozat használatlan pél­dánya és teljes kőnyomatos sorozata az egyik különleges­ség a tavaszi nagy bélyeg­aukción, amelyet a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetsége április 23-án délelőtt 10 órai kezdettel rendez Vö­rösmarty utcai székházában. Az árverésen több mint fél­millió forint értékű klasszi­kus és modern magyar bé­lyeganyag, postai különleges­ség kerül „kalapács alá”. Kiállítás Kelemenné Mészöly Laura kiállítása látható Magyar tájak címmel Szegeden, a Gulácsy-teremben. A művésznek né­hány éve Szekszárdon volt sikeres bemutatója. Szép magyar beszéd Fantasztikus filmek fesztiválja Hol vannak a régi jó farkasemberek, a kedves vámpírok és a gonosz szelle­mek? Furcsa módon, ebben az évben hiányoznak az avoriazi fantasztikus filmek fesztiváljáról, valószínűleg ki­öregedtek, és ezért kocsiszín­be helyezték őket... — írja az Express című lap. Hatodik évében azonban a fesztivál a filmbarátok fantazmagóriái­nak adott randevút: szörnyű mészárlások, fellázadó tár­gyak, reinkarnáció és feltá­madás, „képtelen” humor, pókok, patkányok és öldöklő méhek. Kíváncsian várjuk David Lynch Eraserhead cí­mű filmjét, amelyről renge­teg rosszat mondanak (Avo- riazban a rossz az egyetlen pozitív egység). Tizenharmadszor rendezték meg az idén a Kazinczy szép magyar beszéd versenyt, amelynek országos döntőjét április 21—23. között Győrött tartják. Kategóriánként a legszebben beszélő 62—62 ta­nuló méri össze tudását, ver­senyez a Kazinczy-éremért és -oklevélért. A döntőre az alapító Péchy Blanka érdemes művészt is várják. PETŐFI NÉPE Küszöbön az 1978-as ide­genforgalmi évad. Az aggó­dás sugallja a kérdést: ho­gyan tudunk majd megfelel­ni a kulturált vendéglátás követelményeinek? A válasz eléggé egyértelmű: keserve­sen. Ami elsősorban a Bács- Kiskun megyében található szállodák, kempingek meny- nyiségére és színvonalára értendő. Anélkül, hogy tar. tósan sopánkodnánk e — túlzás nélkül állíthajuk — válságos helyzeten, nézzünk néhány, a kereskedelmi szál­láshelyek együttes forgalmá­ra vonatkozó tavalyi adatot. Kerekítve és egyszerűsít­ve, összesen 103 ezer vendég — közöttük mintegy har­mincezer külföldi — 338 ezer éjszakát töltött a me­gyében. Ez 19, 50, illetve 11 százalékos előrepélést jelent 1976-hoz képest Az átlagos tartózkodási idő 3,3, a hatá­rainkon túlról érkezők ese­tében 1,7 nap volt. És mind­ezt lebonyolítottuk 6 szállo­da 255, 5 kisegítő „fogadó” 160, és 17 település magán­házainak 335 szobájában, va­lamint 44 nyaralóházban, illetve 2 kemping és 3 tá­borozásra kijelölt terület 1750 férőhelyén. Miképp változik a kép az idén? Annyiban feltétlenül, hogy valószínűleg sokkal többen fogják felkeresni Bács-Kiskunt, s szeretnének itt hosszabb időt eltölteni. Nemcsak azért, mert jelen­tős országos, sőt, nemzetközi kulturális és sportrendezvé­nyek házigazdái leszünk, ha­nem, mert egyébként is ug­rásszerűen növekszik aZr ér­deklődés az utóbbi években szűkebb hazánk iránt. Mon­danunk sem kell, ez a tény különleges feladatok, rend­kívüli nehézségek elé állít­ja 1978-ban az idegenfor­galmi szerveket; a számot­tevő fejlesztésekre anyagi­lag képtelen utazási irodá­kat és vendéglátóipari vál­lalatokat. Somogyi Néplap Diáknapok a kaposvári ta­nítóképző. főiskolán. — A legidősebb hallgatók sem emlékeznek arra, hogy intézetünk falai közt a vi­dámság polgárjogot nyert volna ilyen szervezett diák­ünnep formájában — kezd. jük komolyan a beszélgetést a hétfői és keddi események kezdete előtti zűrzavarban. — Milyen hagyományból merítenek? — A tanítóképző főiskola ilyen hagyományokkal nem rendelkezik, néhány kísérlet­ről tudunk csupán Rajtunk a sor, hogy lerakjuk az in­tézeti „görbe tükör” alapjait. A hallgatók négy megyéből kerültek a főiskolára, s a kö­zépiskolai szokásokra ala­poztuk első diáknapunk programját. Persze, tovább kellett gondolni mindent, mert itteni életünk, dolgunk más, mint a középiskolában volt. A hallgatókat fölbuzdí­tottuk, hogy faragjanak ver­seket főiskolánk életéről, karikatúra-versenyt hirdet­tünk. A téma: milyennek látjuk oktatóinkat? Sport- versenyeket is közbeiktat­tunk. — A folyosókon mindenütt kortesplakátok. Ez nem for­mális? — Az egész főiskola for­rong. Az oktatók is részt vesznek a korteshadjárat­ban. Ennek célja, hogy diák­igazgatót válasszunk. — Jelent az valamit, hogy ki lesz két napra a diák­igazgató? — Föltétlenül. A jelöltek vizsgát tesznek humorból, szervezőképességből, s arra esik a választás, aki a leg­több érdemet szerezte. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Magyar Optikai Művek dunaújvárosi óragyára ja­nuár elsejétől már nemcsak óragyár. A múlt évben meg­kötött kooperációs egyez­mény alapján írógépek ösz. szeszerelésével is foglalko­zik. És mivel az új termék idén jelent meg először a szerelőszalagon, az első ne­gyedév egyik meghatározó eseménye éppen az új fogá­sok betanulása volt. Idén, a gyártás első évében 18 ezer Adler típusú írógép össze­szerelése vár a dunaújvárosi gyár dolgozóira. Ebből az első negyedévben több mint ezerötszáz készült el, ami ugyan a tervezettnél keve­sebb, de az ütem növekedé­séből ítélve nem lesz ve­szélyben az éves terv meg­valósítása. Mindent egybevetve, a MOM dunaújvárosi óragyá­ra jól kezdte az évet. Hu­szonnégymillió forintos kész­árutervét egymillió 700 ezer forinttal teljesítette túl. És még egy jelentős hír: a gyár az első három hónap alatt 5,9 százalékkal több termé­ket szállított tőkés vásárlói­nak, annál, amennyiben ko­rábban megállapodtak. DunöntQlt napló Bemutatóterem nyílt a mohácsi TÜZÉP-kirendelt- ségnél. A meghívót látva ké­telyek ébredtek bennem, he­lyes-e tovább bosszantani azokat, akik a hiánycikkek után kutatnak. De türelmes udvariassággal rávezettek, hogy tulajdonképpen mindent — vagy majdnem mindent — megvásárolhat az építkezé­sekhez az ember, csak ott keresse, ahol kapható. A TÜZÉP-nél való be­vásárlás eddig sem tartozott a legrokonszenvesebb időtöl­tések közé. Kint a telepen, többnyire az időjárás sze­szélyeinek, no és az áruis­meret hiányának áldozatai­ként elátkozták a vásárlók azt a percet, amikor építke. zésbe fogtak. Mohácson mindez megvál­tozott. Az országban eddig egyedülálló bemutatóterem nyílt, melyet Kovács Béla, a Dél-dunántúli TÜZÉP Válla­lat igazgatója adott át ün­nepélyes kereteit között. 25 éves Karl-Marx-Studt. 1953. május 10-én vette fel testvérmegyénk székhelye, Karl-Marx-Stadt a Karl- Marx-Stadt nevet. Egy nyolcszáz éves város törté­netében 25 év nem nagy idő, mégis ez alatt több minden megváltozott, mint az azt megelőző időben. És a vá­rossal együtt megváltoztak az ott élő emberek is. 1945-ig a várost a szász Manchesternek nevezték. A német kapitalizmus egyik szülőhelye volt az iparilag fejlett Chemnitz. 1945 március 6-án Chem- nitzet egy barbár légitáma­dás szétrombolta. A New York Times akkor ezt írta: „A szász Manchester holt város.” Ám a város él. Újjá­született, nagyobb, szebb, gazdagabb lett, mint bármi­kor korábban volt. Az év­fordulóra emlékezik testvér­lapunk, a Freie Presse. Té­nyekkel, számokkal karl- marx-stadti emberek meg­szólaltatásával igazolja a fej­lődését. Gábor Andor - oroszul „A XX. század külföldi regényirodalma” című soro­zatban a napokban jelent meg Moszkvában a szovjet szépirodalmi kiadó gondozá­sában Gábor Andor „Doktor senki” című regénye. Mint a könyv előszava rámutat, Gá­bor Andor művei mind na­gyobb népszerűségnek örven­denek a szovjet olvasók kö­rében. (TASZSZ) Munkácsy-kiállítás Varsóban A varsói nemzeti múzeum­ban rendezett Munkácsy- kiállításról közöl cikket a Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja, méltatva a nagy ma­gyar festő mélységes hazafi­asságát, műveinek társadalmi és nemzeti tartalmát. A be­mutatón szereplő mintegy 50 alkotást a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönözte ki. A lengyel közönség először Poz­nanban, majd pedig a len­gyel fővárosban gyönyörköd­hetett a magyar festészet klasszikusának műveiben. Celldömölki fafaragó A Ság-hegy lábánál, Celldömölkön élő Németh Gyula az elmúlt évben elnyerte fafaragásaival a Népművészet Ifjú Mestere címet. Árvíz 1830-ban A folyók áradása mindig nagy veszélyt jelentett az emberek életében. A víz el­sodorta a házakat, elárasz­totta a vetéseket, a dolgos élet eredményeit semmisítette meg. Különösen tragikus volt az áradás régen, amikor a folyókat még nem szabá­lyozták, és nem védték erős gátak a településeket. A Duna egyik nagy ára­dása 1830 tavaszán volt. A vész nem kerülte el me­gyénket sem. A madocsaiak falukönyvükben szinte ri- portszerűen örökítették meg az árvizet és előzményeit. 1829 novemberében elkez­dett havazni, és majdnem minden nap esett: „A gya­korta való havazás által annyira megszaporodott a hó mindenfelé, hogy három lábnyomnyi, vagy fél ölnyi magasságú hónál nagyobb volt, mind hegyen, völgyön egyaránt. A Duna vizét is az ekkori tél oly erősen lezár­ta, hogy a jég vastagsága az egy öl mértéket tökéletesen megütötte: mindezek bá­mulással szemléltettek. Könnyen lehetett hát előre elgondolni, hogy a nagy hó­ból az olvadás által nagy víz lészen: és a szörnyű vas­tagságú jég a víz folyamat- jának nagy akadályt okoz­ván, még a lakóházakra is a víz veszedelmet fog hozni.” Ezért az elöljáróság 1830 márciusában kirendelte a lakosokat a bölcskei töltést erősíteni. Hiába volt azon­ban az erőfeszítés, mert az ár március 21-én berontott Bölcskére, innen pedig a madocsai szántóföldekre. „Már ezt látván a madocsai lakosok, hogy bizonyos az veszedelem, mert a víz a helységnek napnyugoti ré­szére siet, a munkát lehagy­ta, és a veszedelemben for­gó helységének, házának, vagyoninak oltalmára sebes futással sietett”. Megpróbál­ták újabb töltések emelésé­vel a vizet megállítani, de nem lehetett, mert március 21-én délután négy órakor betört a községbe is. „Ekkor már nem lehetett másról gondoskodni, mint a vagyonok bátorságos helyre leendő takarításáról”. Este hét óráig tudták a házakból menteni a holmikat, de így is „nem kevés aprólék va­gyonokat kéntelenítettek a víznek hagyni, amellett is, hogy egymásnak szorgalma­tosán segítettek, mivel azo­kat vagy a víz elvitte, vagy a ház leomlása eltemette.” Hatalmas pusztításokat oko­zott az áradás. „Ekkor az ár­víz 220 házakba ment bé, és csak 105 házak maradtak szárazon”. A lakosok ide menekültek a veszedelem elől. „Irtóztató volt látni, hogy azon kis száraz hely milyen rakva volt emberek­kel és barmokkal, mégpedig elveszett vagyonjaikért ke­sergő férfiakkal, és fejekre kapcsolt kezeik alatt jajgató asszonyokkal, a veszedelem­től megrémült siránkozó gyermekekkel, várván mind­nyájan a végső veszedelmet.” így telt el az éjszaka, „mígnem az óhajtott nap meghozá a világosságot, és az álomtalan nép kívánván elmaradott vagyonainak ösz- szeszedésére sietni, szorgal- matosságát megújította. Mi­dőn pedig meglátta összeom­lott házának falai felett a házának fedelét a víz színén lengeni, megújult a jaj min­denfelől, a siralom köny- nyekbe áztatta a szemeket”. 99 ház összedőlt, több meg­repedt, megsérült. „A hely­ség törvénytevő háza is ösz- szedőlt.” A víz, bár másnap már apadni kezdett, egészen áp­rilis 24-ig bent volt a falu­ban. Csak ezután lehetett a romokat eltakarítani és új­jáépíteni a községet. KISASSZONDY ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents