Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-20 / 92. szám
a Képújság 1978. április 20. Halálos Walter Jens Halálos csapás című művéből készített tv- játékot láthatunk a közeljövőben. Philoktetész történetét Homérosz és Szophoklész műveiből ismerhetjük. Tíz éve él a száműzött Philoktetész Lemnosz szigetén. Odüsz- szeusz még a trójai háború kezdetén tette ki erre a szigetre, hogy elpusztuljon. A száműzött hadvezér azonban barátságot kötött a sziget lakóival, és életben maradt. Ám a háború nem akar véget érni. A görög sereg elégedetlensége nőttön nő, Odüsszeusz csapás kénytelen engedni a harcosok követelésének és Achilleus fiával, az ifjú Neoptolémosz- szal elindul, hogy visszahozza Philoktetészt. Kettőjük összecsapása közben végig kell gondolniuk a háborúk természetét: az egyre tökéletesedő harci módszerek mind közelebb visznek a teljes pusztuláshoz. Philoktetész magányában rájött arra, hogyan pusztíthatja el Tróját. Ezt végiggondolván azonban rádöbben saját felelősségére. Tragikus pusztulásának oka: a szenvedélyes vágy, hogy meggyőzze Odüsszeuszt a maga igazáról. A 6-osok lázadása „A 6-osok pünkösdi lázadása” néven került a magyar történelembe az a forradalmi esemény, amely 1918. május 20-án zajlott le Pécsett, s amely a monarchia elleni legnagyobb, legszervezettebb fegyveres felkelés volt. A 6-os gyalogezred lázadásának közelgő 60. évfordulójára készülnek a mecsekaljai városban. A Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiója 40 perces dokumentumfilmet készített — amelyben a katonalázadás résztvevői és szemtanúi emlékeznek a forradalmi eseményre —, s bemutatja a harcok színhelyét. A korabeli vizsgálati anyag tanúsága szerint a felkelés szervezői Oroszországból hazatért és „bolsevik tanokkal szaturált” (telített) katonák voltak, akik illegális forradalmi csoportot alakítottak a hadseregben. A fegyveres felkelés bolsevik mintára — tervezetten és szervezetten ment végbe. A fellázadt katonák megszállták a város stratégiai pontjait, majd küzdelmükhöz csatlakoztak a Pécs környéki bányászok is. Utcai harcok kezdődtek és csak hosszú idő után gyűrte le a túlerő a forradalmi katonaságot és munkásságot. Bélyegaukció Több mint százéves bélyeg, az úgynevezett Nagy Madonna-sorozat használatlan példánya és teljes kőnyomatos sorozata az egyik különlegesség a tavaszi nagy bélyegaukción, amelyet a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége április 23-án délelőtt 10 órai kezdettel rendez Vörösmarty utcai székházában. Az árverésen több mint félmillió forint értékű klasszikus és modern magyar bélyeganyag, postai különlegesség kerül „kalapács alá”. Kiállítás Kelemenné Mészöly Laura kiállítása látható Magyar tájak címmel Szegeden, a Gulácsy-teremben. A művésznek néhány éve Szekszárdon volt sikeres bemutatója. Szép magyar beszéd Fantasztikus filmek fesztiválja Hol vannak a régi jó farkasemberek, a kedves vámpírok és a gonosz szellemek? Furcsa módon, ebben az évben hiányoznak az avoriazi fantasztikus filmek fesztiváljáról, valószínűleg kiöregedtek, és ezért kocsiszínbe helyezték őket... — írja az Express című lap. Hatodik évében azonban a fesztivál a filmbarátok fantazmagóriáinak adott randevút: szörnyű mészárlások, fellázadó tárgyak, reinkarnáció és feltámadás, „képtelen” humor, pókok, patkányok és öldöklő méhek. Kíváncsian várjuk David Lynch Eraserhead című filmjét, amelyről rengeteg rosszat mondanak (Avo- riazban a rossz az egyetlen pozitív egység). Tizenharmadszor rendezték meg az idén a Kazinczy szép magyar beszéd versenyt, amelynek országos döntőjét április 21—23. között Győrött tartják. Kategóriánként a legszebben beszélő 62—62 tanuló méri össze tudását, versenyez a Kazinczy-éremért és -oklevélért. A döntőre az alapító Péchy Blanka érdemes művészt is várják. PETŐFI NÉPE Küszöbön az 1978-as idegenforgalmi évad. Az aggódás sugallja a kérdést: hogyan tudunk majd megfelelni a kulturált vendéglátás követelményeinek? A válasz eléggé egyértelmű: keservesen. Ami elsősorban a Bács- Kiskun megyében található szállodák, kempingek meny- nyiségére és színvonalára értendő. Anélkül, hogy tar. tósan sopánkodnánk e — túlzás nélkül állíthajuk — válságos helyzeten, nézzünk néhány, a kereskedelmi szálláshelyek együttes forgalmára vonatkozó tavalyi adatot. Kerekítve és egyszerűsítve, összesen 103 ezer vendég — közöttük mintegy harmincezer külföldi — 338 ezer éjszakát töltött a megyében. Ez 19, 50, illetve 11 százalékos előrepélést jelent 1976-hoz képest Az átlagos tartózkodási idő 3,3, a határainkon túlról érkezők esetében 1,7 nap volt. És mindezt lebonyolítottuk 6 szálloda 255, 5 kisegítő „fogadó” 160, és 17 település magánházainak 335 szobájában, valamint 44 nyaralóházban, illetve 2 kemping és 3 táborozásra kijelölt terület 1750 férőhelyén. Miképp változik a kép az idén? Annyiban feltétlenül, hogy valószínűleg sokkal többen fogják felkeresni Bács-Kiskunt, s szeretnének itt hosszabb időt eltölteni. Nemcsak azért, mert jelentős országos, sőt, nemzetközi kulturális és sportrendezvények házigazdái leszünk, hanem, mert egyébként is ugrásszerűen növekszik aZr érdeklődés az utóbbi években szűkebb hazánk iránt. Mondanunk sem kell, ez a tény különleges feladatok, rendkívüli nehézségek elé állítja 1978-ban az idegenforgalmi szerveket; a számottevő fejlesztésekre anyagilag képtelen utazási irodákat és vendéglátóipari vállalatokat. Somogyi Néplap Diáknapok a kaposvári tanítóképző. főiskolán. — A legidősebb hallgatók sem emlékeznek arra, hogy intézetünk falai közt a vidámság polgárjogot nyert volna ilyen szervezett diákünnep formájában — kezd. jük komolyan a beszélgetést a hétfői és keddi események kezdete előtti zűrzavarban. — Milyen hagyományból merítenek? — A tanítóképző főiskola ilyen hagyományokkal nem rendelkezik, néhány kísérletről tudunk csupán Rajtunk a sor, hogy lerakjuk az intézeti „görbe tükör” alapjait. A hallgatók négy megyéből kerültek a főiskolára, s a középiskolai szokásokra alapoztuk első diáknapunk programját. Persze, tovább kellett gondolni mindent, mert itteni életünk, dolgunk más, mint a középiskolában volt. A hallgatókat fölbuzdítottuk, hogy faragjanak verseket főiskolánk életéről, karikatúra-versenyt hirdettünk. A téma: milyennek látjuk oktatóinkat? Sport- versenyeket is közbeiktattunk. — A folyosókon mindenütt kortesplakátok. Ez nem formális? — Az egész főiskola forrong. Az oktatók is részt vesznek a korteshadjáratban. Ennek célja, hogy diákigazgatót válasszunk. — Jelent az valamit, hogy ki lesz két napra a diákigazgató? — Föltétlenül. A jelöltek vizsgát tesznek humorból, szervezőképességből, s arra esik a választás, aki a legtöbb érdemet szerezte. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Magyar Optikai Művek dunaújvárosi óragyára január elsejétől már nemcsak óragyár. A múlt évben megkötött kooperációs egyezmény alapján írógépek ösz. szeszerelésével is foglalkozik. És mivel az új termék idén jelent meg először a szerelőszalagon, az első negyedév egyik meghatározó eseménye éppen az új fogások betanulása volt. Idén, a gyártás első évében 18 ezer Adler típusú írógép összeszerelése vár a dunaújvárosi gyár dolgozóira. Ebből az első negyedévben több mint ezerötszáz készült el, ami ugyan a tervezettnél kevesebb, de az ütem növekedéséből ítélve nem lesz veszélyben az éves terv megvalósítása. Mindent egybevetve, a MOM dunaújvárosi óragyára jól kezdte az évet. Huszonnégymillió forintos készárutervét egymillió 700 ezer forinttal teljesítette túl. És még egy jelentős hír: a gyár az első három hónap alatt 5,9 százalékkal több terméket szállított tőkés vásárlóinak, annál, amennyiben korábban megállapodtak. DunöntQlt napló Bemutatóterem nyílt a mohácsi TÜZÉP-kirendelt- ségnél. A meghívót látva kételyek ébredtek bennem, helyes-e tovább bosszantani azokat, akik a hiánycikkek után kutatnak. De türelmes udvariassággal rávezettek, hogy tulajdonképpen mindent — vagy majdnem mindent — megvásárolhat az építkezésekhez az ember, csak ott keresse, ahol kapható. A TÜZÉP-nél való bevásárlás eddig sem tartozott a legrokonszenvesebb időtöltések közé. Kint a telepen, többnyire az időjárás szeszélyeinek, no és az áruismeret hiányának áldozataiként elátkozták a vásárlók azt a percet, amikor építke. zésbe fogtak. Mohácson mindez megváltozott. Az országban eddig egyedülálló bemutatóterem nyílt, melyet Kovács Béla, a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat igazgatója adott át ünnepélyes kereteit között. 25 éves Karl-Marx-Studt. 1953. május 10-én vette fel testvérmegyénk székhelye, Karl-Marx-Stadt a Karl- Marx-Stadt nevet. Egy nyolcszáz éves város történetében 25 év nem nagy idő, mégis ez alatt több minden megváltozott, mint az azt megelőző időben. És a várossal együtt megváltoztak az ott élő emberek is. 1945-ig a várost a szász Manchesternek nevezték. A német kapitalizmus egyik szülőhelye volt az iparilag fejlett Chemnitz. 1945 március 6-án Chem- nitzet egy barbár légitámadás szétrombolta. A New York Times akkor ezt írta: „A szász Manchester holt város.” Ám a város él. Újjászületett, nagyobb, szebb, gazdagabb lett, mint bármikor korábban volt. Az évfordulóra emlékezik testvérlapunk, a Freie Presse. Tényekkel, számokkal karl- marx-stadti emberek megszólaltatásával igazolja a fejlődését. Gábor Andor - oroszul „A XX. század külföldi regényirodalma” című sorozatban a napokban jelent meg Moszkvában a szovjet szépirodalmi kiadó gondozásában Gábor Andor „Doktor senki” című regénye. Mint a könyv előszava rámutat, Gábor Andor művei mind nagyobb népszerűségnek örvendenek a szovjet olvasók körében. (TASZSZ) Munkácsy-kiállítás Varsóban A varsói nemzeti múzeumban rendezett Munkácsy- kiállításról közöl cikket a Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja, méltatva a nagy magyar festő mélységes hazafiasságát, műveinek társadalmi és nemzeti tartalmát. A bemutatón szereplő mintegy 50 alkotást a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönözte ki. A lengyel közönség először Poznanban, majd pedig a lengyel fővárosban gyönyörködhetett a magyar festészet klasszikusának műveiben. Celldömölki fafaragó A Ság-hegy lábánál, Celldömölkön élő Németh Gyula az elmúlt évben elnyerte fafaragásaival a Népművészet Ifjú Mestere címet. Árvíz 1830-ban A folyók áradása mindig nagy veszélyt jelentett az emberek életében. A víz elsodorta a házakat, elárasztotta a vetéseket, a dolgos élet eredményeit semmisítette meg. Különösen tragikus volt az áradás régen, amikor a folyókat még nem szabályozták, és nem védték erős gátak a településeket. A Duna egyik nagy áradása 1830 tavaszán volt. A vész nem kerülte el megyénket sem. A madocsaiak falukönyvükben szinte ri- portszerűen örökítették meg az árvizet és előzményeit. 1829 novemberében elkezdett havazni, és majdnem minden nap esett: „A gyakorta való havazás által annyira megszaporodott a hó mindenfelé, hogy három lábnyomnyi, vagy fél ölnyi magasságú hónál nagyobb volt, mind hegyen, völgyön egyaránt. A Duna vizét is az ekkori tél oly erősen lezárta, hogy a jég vastagsága az egy öl mértéket tökéletesen megütötte: mindezek bámulással szemléltettek. Könnyen lehetett hát előre elgondolni, hogy a nagy hóból az olvadás által nagy víz lészen: és a szörnyű vastagságú jég a víz folyamat- jának nagy akadályt okozván, még a lakóházakra is a víz veszedelmet fog hozni.” Ezért az elöljáróság 1830 márciusában kirendelte a lakosokat a bölcskei töltést erősíteni. Hiába volt azonban az erőfeszítés, mert az ár március 21-én berontott Bölcskére, innen pedig a madocsai szántóföldekre. „Már ezt látván a madocsai lakosok, hogy bizonyos az veszedelem, mert a víz a helységnek napnyugoti részére siet, a munkát lehagyta, és a veszedelemben forgó helységének, házának, vagyoninak oltalmára sebes futással sietett”. Megpróbálták újabb töltések emelésével a vizet megállítani, de nem lehetett, mert március 21-én délután négy órakor betört a községbe is. „Ekkor már nem lehetett másról gondoskodni, mint a vagyonok bátorságos helyre leendő takarításáról”. Este hét óráig tudták a házakból menteni a holmikat, de így is „nem kevés aprólék vagyonokat kéntelenítettek a víznek hagyni, amellett is, hogy egymásnak szorgalmatosán segítettek, mivel azokat vagy a víz elvitte, vagy a ház leomlása eltemette.” Hatalmas pusztításokat okozott az áradás. „Ekkor az árvíz 220 házakba ment bé, és csak 105 házak maradtak szárazon”. A lakosok ide menekültek a veszedelem elől. „Irtóztató volt látni, hogy azon kis száraz hely milyen rakva volt emberekkel és barmokkal, mégpedig elveszett vagyonjaikért kesergő férfiakkal, és fejekre kapcsolt kezeik alatt jajgató asszonyokkal, a veszedelemtől megrémült siránkozó gyermekekkel, várván mindnyájan a végső veszedelmet.” így telt el az éjszaka, „mígnem az óhajtott nap meghozá a világosságot, és az álomtalan nép kívánván elmaradott vagyonainak ösz- szeszedésére sietni, szorgal- matosságát megújította. Midőn pedig meglátta összeomlott házának falai felett a házának fedelét a víz színén lengeni, megújult a jaj mindenfelől, a siralom köny- nyekbe áztatta a szemeket”. 99 ház összedőlt, több megrepedt, megsérült. „A helység törvénytevő háza is ösz- szedőlt.” A víz, bár másnap már apadni kezdett, egészen április 24-ig bent volt a faluban. Csak ezután lehetett a romokat eltakarítani és újjáépíteni a községet. KISASSZONDY ÉVA
