Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-15 / 88. szám
1978. április 15. ^PÚJSÁG 3 Tudósítóink mondották - hét községben Tudósítók nélkül ennek a lopnak a szerkesztősége meg se tudno mozdulni. A hivatásos újságífó nem lehet mindenhol jelen, nagyon sok hírről maradnánk le, ha nem lennének ott egyre több helyen kedves társadalmi segítőink, a tudósítóink, A közelmúltban megváltoztattuk a szokott módszert. Nem írást kértünk tőlük, hanem néhá- nyukat felkeresve, közvetlen, pár mondatos tájékoztatást. A kérdés mindenhol nagyjából azonos volt. Azt tudakoltuk, hogy április 13-án, abban a néhány községben, melyet végigjártunk, mi foglalkoztatta leginkább a közvéleményt? DUNAFÖLDVÁR: (Szombathelyi János) — A Vár-étterem elkészülte, aminek nemcsak idegenforgalmi jelentősége lesz, ahogyan azt a Népújság írta, hanem köz- étkeztetési is. Legalábbis mindaddig, amíg a régi Kék Duna helyén a tervezett gyorsbüfé fel nem épül, pedig ez aligha holnap lesz. Nagy gondja még a községnek a szálláshelyek hiánya. Amióta pedig a rádióban hallottuk, hogy Dunaújvárosig jár majd Pestről a szárnyas- hajó, egyre többek fejében megfordul, hogy miért ne járhatna Dunaföldvárig is ... (Szálláshelyek és étkezési lehetőség híján? Az újságíró megjegyzése.) PINCEHELY: (Dr. Molnár István) — Ahogyan mondani szokták, „mezőgazdasági jellegű” község vagyunk. így máig a csapadékhiány volt a legfőbb beszédtéma. 80 hektár kendert nem lehet porba vetni, és ez nemcsak a Vörösmarty Termelőszövetkezet vezetőit, hanem tagjait is érdekli. Ezenkívül még egy, amire az OTP-től máig se kaptunk választ, pedig kértük. Azzal kapcsolatban, hogyha dolgozóink lakásigényeinek kielégítésére mi a saját pénzünket bocsátjuk egy pénzintézet rendelkezésére, miért játszik az szinte hatósági szerepet és intézi ügyeinket úgy, mintha állami kölcsönnel támogatná tagjainkat? TAMASI: (Dr. Koppán József) — A nagyközségi tanács „jótékony” segítségével most tüntették el Tamási legöregebb lakóházát a Deák Ferenc utca 14-ben. Legalább az öreg mestergerenda feliratos részét meg kellene menteni. 1782-es dátum díszeleg rajta, ez pedig alighanem csak az átépítés időpontját jelzi... IREGSZEMCSE: (Tácsik Attila) — A diákotthon jövője, ami már idáig is rengeteg pénzbe kerülhetett és még egyáltalán nincs kész. MAGYARKESZI: (Minarik Lajos) — Lángos- sütő nyílik a faluban. Tudom, hogy ez nem nagy dolog, de nálunk mégis öröm. Magyarkeszi viszonylag központi helyen van, forgalmas és mivel ilyen igény volt, most jó ha kielégítést nyer. DOMBÓVÁR: (Magyarszéki Endre) — Ki kell nézni a városi tanács ablakán! Évek óta mindenki tudta, tudja, hogy hol épül fel a rég várt művelődési ház. Azt viszont a jelek szerint senki nem sejtette, hogy a fűtési vezetéket merre rakják a földbe. Ugyanis akkor aligha parkosítottak volna drága pénzen ott, ahol most a parkot éppen feldúlják. GYÖNK: (Lönhardt Ferenc) — Csúnyán fogalmazva: a pénzhiány. Gyönkön a közvilágítás gyalázatos állapotban van, de sok út, utca is. A változtatáshoz belátható időn belül nem lesz pénz, mert az iskola építése, aminek egyébként a művelődési ház alkalmas elhelyezése is függvénye, ugyanis az a régibe kerül; jó időre minden forintot elvisz. Tudom, ilyenkor azt kellene mondani, hogy miért nem vállalnak társadalmi munkát a gyönkiek. Nos, vállalnak, tanúbizonyság rá a sportpálya. De egyszerre minden nem mehet, szerintem a nagyközségnek több segítségre lenne szüksége... Ordas Iván Fotó: Czakó Sándor Véget ért a tavaszi szünet Ülést tartott a KISZ-mb A FIN tapasztalatai Tegnap délelőtt Szekszár- don tartott ülést a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az ülésen Péti Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, akik megvitatták a bonyhádi járási, városi KISZ-bizottság képviselőinek előterjesztését az ifjúsági vitakörök szervezési és működési tapasztalatairól. Ezt követően a megyénkben működő ifjúsági klubok előtt álló további feladatokról adott tájékoztatót Kiss MeA Duna szigetközi, illetve csallóközi oldalán a folyamszabályozási munkákat az idén a Gabcikovo—nagymarosi erőmű és vízlépcső-rendszer építésének figyelembevételével folytatják — állapították meg a Győrött pénteken befejeződött magyar— csehszlovák vízügyi tárgyalásokon. A megbeszélésen áttekintették a Rajka és Szob közötti 142 kilométer hosz- szú közös Duna-szakasz szabályozásával, rendezésével kapcsolatos közös munkákat, megállapodtak az idei szabályozások és ipari kavicskotrások méreteiben. A magyar oldalon folytatódik az ásványrárói ágrendszer rendezése, s hasonló munkákat végeznek a csehszlovák oldalon is. A magyar oldalon 27 ezer 500, a csehlánia, a megyei KlSZ-bizott- ság politikai munkatársa. Végezetül Kamarás Györgyné, a megyei KISZ- bizottság titkára értékelte az idei forradalmi ifjúsági napok rendezvényeit. A bizottság tagjai észrevételeikkel, szűkebb területükről hozott tapasztalataikkal egészítették ki az értékelést, majd megtárgyalták és elfogadták a KISZ megyei bizottsága és a különböző szövetségek akcióprogramjából és munkaterveiből adódó közös feladatokat. szlovák részen pedig 26 ezer 500 köbméter követ építenek be a partvédelmi művekbe. Intenzív gázlókotrást is folytat mindkét fél a Rajka és a Gönyü közötti Duna-szaka- szon. A két ország vízügyi szervei összesen 430 ezer köbméter gázlókotrást végeznek el az idén. Az ötnapos győri ülésszakon elfogadták az ipari kavicskotrások idei ütemtervét is. A magyar házgyárak, építőipari vállalatok számára 2 millió köbméter, a csehszlovák vállalatok részére pedig 1 millió 400 ezer köbméter kavicsot kotorhatnak ki 1978-ban a Dunából. Döntöttek arról is, hogy Esztergomnál csaknem egy kilométeres hosszúságban helyreállítják a megrongálódott partfalat. (MTI) Befejeződött a tavaszi szünet, pénteken reggel megkezdődött a tanév utolsó tanítási szaka az általános és a középfokú iskolákban. Az általános iskolásoknak június 3-ig tart a tanítás. Közülük mintegy 117 ezer nyolcadikos túlnyomó többsége a korábbi évekhez hasonlóan az idén is beadta továbbtanulási jelentkezési lapját. Azok, akik két egyforma szakközépiskolát jelöltek meg, az első helyén feltüntetett iskolától többnyire már megkapták a választ, vagy a közeli napokban értesülnek a döntésről. Elutasítás esetén az iskoláknak április 12-ig kellett továbbítaniuk a jelentkezési lapot a második helyen feltüntetett intézménybe. A gimnáziumok szakosított tantervű osztályaiban és a többi szak- középiskolákban április 25- ig, a gimnáziumok általános tantervű osztályaiban, valamint a gépíró- és gyorsíró- iskolákban május 15-ig döntenek a leendő elsősök felvételéről. A gimnáziumok és a szak- középiskolák I—III. osztályosainak június 10-én fejeződik be a tanítás. Az érettségizőknek már jóval előbb, május 13-án véget érnek az órarendszerű foglalkozások, a ballagási ünnepélyt is általában ezen a napon rendezik meg. A középiskoláktól az idén mintegy 48 ezer diák vesz búcsút. Az írásbeli érettségi vizsgák május 15-én, hétfőn kezdődnek és a hét végével zárulnak. A szóbeli érettségi vizsgák június 9-től 22-ig tartanak. Az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatára a tavalyihoz hasonlóan az idén is mintegy 16 ezer érettségizett fiatal nyerhet felvételt. A jelentkezések adatait ezekben a napokban összesítik az egyetemi tanszámítóközpontban. Közös érettségi-felvételi írásbeli dolgozatot írnak idén is matematikából, fizikából és biológiából azok a felső- oktatási intézménybe pályázók, akinek ezek kötelező vizsgatárgyak — az írásbelik időpontja május 22—23. A felsőfokú továbbtanulásra jelentkezőket az intézmények a korábbiakhoz hasonlóan legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt felvételi vizsgára hívják be. E vizsgákat június 24-e és július 15-e között tartják. A pályázók legfeljebb 10 pontot hozhatnak magukkal a középiskolából, tanulmányi eredményeik alapján, és ugyanennyit szerezhetnek a felvételi vizsgán. Együttműködési szerződés Három évre szóló együttműködési szerződést kötött egymással a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a havannai egyetem. A szerződést pénteken írta alá Budapesten Berend T. Iván, a budapesti egyetem rektora, és Fernando Rojas, a havannai egyetem rektorhelyettese. A szerződés értelmében a jövőben közgazdász szakemberek, egyetemi előadók tartanak előadásokat a havannai egyetemen, részt vesznek az oktatók módszertani, tudományos és pedagógiai továbbképzésében. A kubai egyetemi előadók egyhónapos magyarországi tanulmányútjai lehetőséget nyújtanak arra, hogy »behatóan megismerkedjenek a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem oktatási és tudományos tapasztalataival. Befejeződtek a magyar-csehszlovák vízügyi tárgyalások Egy disznó, két kesztyű Félmillió pár az idén Egy disznó bőréből két pár kesztyű készül. Ismerve egy átlagos fejlettségű sertés és egy közepes nagyságú kesztyű méreteit a dolog első hallásra kételyeket ébreszthet. Tudni kell azonban, hogy a kesztyű anyagához csak a disznó bőrének hasoldali — hasszél — részét használják fel. A bőr többi része más bőripari termékek gyártásában használatos. A jó minőségű kesztyűkhöz csak ez a rész megfelelő. Fontos minőségi követelmény ez a Pécsi Kesztyűgyár dombóvári gyáregységében is, ahol az idén közel három- százezer pár kesztyűt gyártanak exportra. Ennek megfelelően történik a termék- szerkezet vállalaton belüli változtatása, kialakítása, az egyes gyáregységek programjának meghatározása, mely központi döntésektől függ. A vásárlói igények és a tőkés piaci helyzet figyelembevételével évek óta törekszenek a jobb gyártmányösszetétel kialakítására. Vállalati szinten a IV. ötéves terv ideje alatt a kesztyű termelése mellett bőrruházati termékek gyártását is megkezdték az újonnan létrehozott bőrruha gyárban. Bőrruházati termék szempontjából hulladéknak minősülő bőrökből — mint új terméket — különféle bőrdíszmű árukat (táska, sapka, kulcstartó stb.) állítanak elő. A divatkesztyűk mellett évről évre nő a sportkesztyű gyártása, mely az időjárástól függetlenül értékesíthető, rendszeresen termelhető (sí, motoros, lovagló, bokszkesztyűk.) A dombóvári gyár a sportkesztyűprogramból a lovaglókesztyűket gyártja. E termékcsoportból a termelést négy éve kezdték hatezer páros mennyiséggel. Az idén 40—50 ezer pár a tervezett éves termelés. A bővítést elsősorban a géppel varrott kesztyűknél hajtották végre, illetve tervezik. Egy varrónő kézi varrással naponta két- négy pár kesztyűt készít, géppel varrott kesztyűkből pedig 10—20 párat, fazontól függően. A géppel varrás dominál hatvanöt százalékkal. A kézzel varrott kesztyűk döntő többsége exportra kerül. AZ EXPORT NÖVELÉSE A vállalat termékeinek nagyobb részét külföldön értékesíti. A dombóvári gyárban használt alapanyagokból a termékek 60—65 százaléka megy exportra. Ennek növeléséhez alapfeltétel a kapacitás bővítése. Fontos feladat ezen kívül a külföldi elhelyezés lehetőségének biztosítása és a többlettermeléshez szükséges anyagok beszerzése. Az idén közel háromszáz- ezer kesztyűt gyártanak exportra, melynek kétharmad része tőkés országokban kerül piacra. A partnerek: Szovjetunió, Kanada, USA, Uj-Zéland. nyugat-európai országok. A múlt évben a tőkés exportigény meghaladta a vállalat kapacitását, a nyereséghányad szempontjából a tőkés export a leggazdaságosabb piac. MINŐSÉG A kétharmad résznyi export mellett a termékek minőségére nagy gondot kell fordítani. Természetesen a konkurrencia miatt a gyengébb minőségű termékek kiszállítását nem szabad megkockáztatni, mivel az ilyen szállítások a további rendeléseket tennék bizonytalanná. Döntő lehet tehát a minőség ellenőrzésének megszervezése. Gyártás közben a termékek minőségét szúrópróbaszerűen, rendszeresen ellenőrzik, míg a végminősítést minden kesztyűnél elvégzik. A dolgozók egv részét a jobb minőségre anyagilag is ösztönzik. Az anyagmegtakarítástól, az exportaránytól, és a minőségtől függően részesülnek a prémiumból. A tőkés piacokon általában tíz-húsz százalékkal magasabb áron tudják értékesíteni termékeiket, mint a konkurrencia, mivel termékeik minősége egyenletes, megbíható, a szállításban, határidők betartásában pontosak. A gyár termékeivel kapcsolatban tőkés piacokról minőségi reklamáció, árengedmény kérés nem érkezett. A múlt évben a vevők részéről 2—3 pár kesztyűt küldtek vissza elsősorban varrócérnaszakadás miatt. A belföldön értékesítésre kerülő áruk zöme másod-, illetve harmadosztályú. Ezek minőségén lényegesen nem tudnak javítani, mivel a rendelkezésre álló alapanyagból, a bőr természetéből adódóan csak első osztályú árút előállítani nem lehet. A belföldön kereskedelmi forgalomba kerülő kesztyűket szabvány szerint minősítik. Az első negyedévben közel négyezer pár kesztyűvel teljesítették túl a tervet, összesen 108 ezer párat készítettek a dombóvári gyárban. Ebből hetvenháromezer párat exportra gyártottak. — st —■ Portáldaruk exportra A Magyar Hajó- és Darugyár daru és kazán gyáregységében az első negyedévben tizenöt darab öt, illetve tizenhat tonnás portáldarut szereltek össze Kuba, valamint a Szovjetunió részére, három darabot pedig összeszerelés nélkül szállítottak Marokkóba. Szőnyi Imre és Pál László a tizenhat tonnás portáldaru forgó alvázát szereli. (MTI fotó. Fehér József felvétele —KS) A legöregebb tamási ház megőrzésre érdemes gerendája Dúlás a dombóvári városi tanács előtt
