Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-08 / 57. szám
A KÉPÚJSÁG 1978. március 8. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 szenvedett? Levelét a Szak- szervezetek Tolna megyei Tanácsának továbbítottuk, ahonnan Török Tibor, a munkavédelmi osztály vezetője a következő választ adta: „A férjét ért baleset munkahelyéről a lakására menet következett be. A 3/1967. (VIL 21.) SZOT számú szabályzat (az üzemi 'balesetek bejelentésiéről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról szóló jogszabály) 2. paragrafus 3. pontja alapján az ön által leírt baleset nem minősül üzemi balesetnek. (2. §. 3. pont: „A dolgozót munkába menet, illetve a munkából jövet ért baleset bejelentés, kivizsgálás és nyilvántartás szempontjából csak akikor minősül üzemi balesetnék, ha a baleset a vállalat (saját vagy bérelt) járművével történt, kivéve, ha a járművet a baleset időpontjában menetrend szerinti szállításra használták.”) A férje balesete nem a vállalat saját vagy bérelt járművével történt, így nem üzemi baleset a fent idézett jogszabály alapján. A levélben feltett második kérdése összefügg az első kérdéssel adott válasszal. Nem üzemi baleset esetén a sérült dolgozó miért nem kapja meg a táppénz és keresete közötti különbséget, kérdezi levelében. kességére tekintet nélkül felel. A munkába menet, vagy onnan hazafelé menet történt baleset és ennek kapcsán felmerült sérelem, vállalati felelősség szempontjából nem esik a munkaviszony keretébe. Ez annyit jelent, hogy a dolgozó (sérült dolgozó) a Munka Törvény- könyv 62. paragrafusa (1) alapján nem igényelhet kártérítést a vállalattól, mely- lyel munkaviszonyban áll. Ebben az esetben a dolgozó kárigényét a tényleges károkozóval szemben (jelen esetben az utat vagy járdát karbantartó vállalat vagy' személy) a Polgári Törvény- könyv szabályai szerint érvényesítheti. Kárigényének érvényesítésében (táppénz és kereset közötti különbözet megtérítése) segítséget kap a férje vállalatánál létrehozott jogsegélyszolgálattól. Kérem, forduljon bizalommal problémájával a jogsegélyszolgálat bármely tagjához.” A Gyönk-hőgyészi út felújítása Schultz Ádám szakadáti tanácstag arról érdeklődött levelében, hogy mikor kerül sor a Gyönk—Hőgyész közötti összekötő út felújítására? Kérdésére Tajnafői Sándor, a szekszárdi KPM Közúti Igazgatóság vezetője válaszolt. Mikor lesz Decsen Patyolat-fiók ? K. M.-né több decsi fiatal- asszony nevében kérdezi, hogy mikor létesítenek Decsen Patyolat-fiókot? Levelét elküldtük a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalathoz. Göndöcs Fe- rencné igazgató az alábbiakat válaszolta: „Vállalatunk az V. ötéves terv időszaka alatt tovább növeli a lakossági szolgáltatást végző felvevőhálózatát, mégpedig oly módon, hogy éppen a sárközi községekben jelentkező igiények kielégítésére egy újabb mozgójáratot kíván indítani. A mozgójárat útvonala: Szekszárd, Ocsény, Decs, Sárpilis, Várdomb, Szekszárd. A járat indítását 1978. második felére tervezzük. Előtte a községi tanácsokkal egyeztetjük a különböző időpontokat (Nap, érkezési idő, várakozási idő, stb.) Remélem, hogy a mozgójárat beindításával, s az ezzel együttjáró egyhetes gyors kiszolgálással a panaszos és a többi községek lakói tisztítási igényeit teljes mértékben megoldjuk. Üzemi baleset? Pásztorcsek Sándorné bonyhádi olvasónk kérdezi, hogy üzemi balesetnek minősül-e az, ha férje műszakból hazafelé menet, a jeges, csúszós úton elesett, s bordatörést Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Énre a kérdésre a Munka Törvénykönyv 62. paragrafusa adja a választ. A Mt. 62. paragrafusa 1) bekezdése kimondja, hogy a vállalat a dolgozó munkaviszonya keretében okozott kárért vét>rA Gyünk—hőgyészi országos közút burkolatának szélesítésével kapcsolatos megkeresésére közlöm, hogy a tervezett burkolatszélesítés elvégzésére 1977-ben költség- keret hiányában nem kerülhetett sor és ugyanezen ok miatt a burkolatszélesítést nem tartalmazza ez évi fel- adattervünk sem. A szekérforgalomra létesített utak szélesítése tetemes költségbe — megyénkben kilométerenként közel egymillió forintba — Ikerül. Ez a jelentős költség abból adódik, hogy az útépítéshez szükséges nagy mennyiségű kőanyagot nagy távolságról — Baranya és Veszprém megyéből — kell szállítani. A gyönk—hőgyészi út burkolatának 6 méterre történő ki- szélesítéséhez több mint 15 ezer tonna kőanyag és körülbelül 4 ezer tonna aszfalt- anyag szükséges. Az utak szélesítési programjának gyorsítását segítheti a munkák olcsóbbá tétele, melyben a helyi építési anyag feltárása és felhasználása jelenthet igen nagy segítséget. Elzért ez évi útszélesítési munkáink túlnyomó részét helyi anyagokra — dunai kavics és dúzsi homok — programoztuk. Bízunk abban, hogy ez irányú erőfeszítéseink eredményre vezetnek, s íev a szakadáti és a diósberényi lakosok jogos panasza is egy-két éven belül megoldódik. A szélesítési munkák elvégzéséig igyekszünk a keletkezett gödröket, kátyúkat soron kívül megszüntetni úgy, hogy a Iburkolatviszo- nyokban kedvezőtlen változás ne következzék be. A probléma megoldásáig kérem önnek és választóinak szíves türelmét. Ml VÁLASZOLUNK A szociális követel, ményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló korábbi jogsza. bályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter 4/1978. (II. 18.) ÉVM —PM számú, a Magyar Közlöny idei 10. számában megjelent együttes rendel ete, amely az eddigieknél maga. sabb összegű és nem új lakóház vásárlására is nyújt, ható munkáltatói kölcsön- támogatást tesz lehetővé. Ugyanitt jelent meg az ok. tatási miniszter 3/1978 (II. 18.) OM számú, a külföldi felsőoktatási intézmények által kiállított oklevelek honosításáról szóló, a korábbi, idevonatkozó jogszabályt ki. egészítő - rendelete, amely szerint az ott megjelölt feltételek fennforgása esetén az oklevél által tanúsított felső, fokú szakképesítés elismerése az Oktatási Minisztérium, tói kérhető. A kollektív szerződések 1977. évi végrehajtásáról szóló beszámolók és a szükségessé váló 1978. évi módo. sításának elkészítése tárgyában jelent meg figyelemfelhívás a SZÖVOSZ Tájékoztató 1978. évi 7. számában. Az a körülmény, hogy a dolgozók gyakran fordulnak különböző szervekhez olyan munkajogi kérdésekkel, amelyekre vonatkozó szabá. lyozás a Munka Törvény- könyvében és végrehajtási rendeletéiben nem, hanem kizárólag a kollektív szerződésben szerepel (pl. részesedési alap elosztása és fel. használása, munkaidőbeosztás, segélyezés, stb.), arra enged következtetni, hogy a vállalatok nem gon. doskodnak megfelelően a kollektív szerződés megismertetéséről. Ezért is idézzük az említett figyelemfelhívásból szó szerint az alábbiakat: „A vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók a kollektív szerződés szabályait, az évenkénti módosítások tartalmát hatályba lépésüket követően megismerjék. Ezért feltétlenül ügyelni kell arra, hogy a kollektív szerződést, illetőleg annak módosító rendelkezé. seit minden dolgozó számára könnyen hozzáférhető helyen helyezzék el és intéz, kedjenek az elhelyezésre vonatkozó tájékoztatás min. denki számára jól látható helyen történő kifüggesztéséről.” A kollektív szerződés, ben írtak ismeretével számos munkaügyi vita, per kerülhető el. A Mezőgazdasági és Élei. mezésügyi Értesítő idei 3. számában a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkaügyi feladatainak hatéko. nyabb ellátása tárgyában jelent meg ajánlás, amely megjelöli és rendszerezi a termelőszövetkezetek által ellátandó fontosabb munka, ügyi feladatokat, iránymutatást ad a munkadíj- és bér- gazdálkodás, a munkaerőgazdálkodás, a munkaügyi tervezés és elemzés, a teljesítményelőírások tekintetében, megállapítja, hogy „jelenleg a munkaügyi fel. adatok ellátása a termelő, szövetkezetekben meglehetősen széttagolt és koordinálatlan”, és szükségesnek tart. ja, hogy a termelőszövetkezetekben megfelelő munkaügyi szervezet kerüljön kialakításra, amely célszerűen az elnök közvetlen irányítása alatt működhet. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Nehézipari Értesítő f. évi 4. számában 1/1978. szám alatt megjelent munkavédelmi közleményre, amelynek kiadására — a bevezetőben írtak szerint — „az elmúlt évben előfordult csonkulásos, tömeges és halálos balesetek tapasztalatai alapján, azok megelőzése érdekében” került sor. DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Nők - nemzedékek Mikortól számítható a „gyengébb nem” nőnek? Ez a kérdés évszázadok óta vitatott. Vannak, akik azt mondják, attól kezdve, hogy a világra jön. Mások szerint, amikor azzal jön haza az óvodából, hogy neki is olyan rózsaszín szalagot kössenek a hajába, mint amilyen a Katiéban van. Vagy talán, amikor először veszi fel a mama magas sarkú cipőjét? Véleményem szerint: a nő örök, tehát nincs kora. Akár hároméves, akár nyolcvan. — Meri ezt bárki is vitatni a férfiak közül? Szeretem a munkámat. Leköt. De jó tudni: műszak végén a férjem mindig vár rám a gyárkapu előtt. A régi barátoktól kapott levél néhány percre felidézi az ifjúságot (Hauer Lajos felvételei — KS) t Azt hiszem, az én korosztályom lép fel leghatározot. tabban az egyenjogúságért. Azt mondják a felnőttek, hogy szép nő leszek — szerintem, már az is vagyok.
