Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-08 / 57. szám
1978. március 8. KÉPÚJSÁG 5 Hitelek a gazdaságos fejlesztéshez Hitelpolitikai kérdésekre válaszol az MNB megyei igazgatója aaMgpffi» I'' ' '' ''' %X - ff A Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatósága a népgazdasági céloknak megfelelően képviseli a kormányhitel- politikáját, segiti a megyei gazdálkodó szerveket. Minden évben, így tavasz táján sokat beszélünk a hitelpolitikáról, ennek gyakorlati megvalósulásáról. Kérdéseinkkel Füzek Árpádot, az MNB megyei igazgatóját kerestük meg. — Hogyan segítette a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatósága megyénk gazdaságának fejlődését, valamint a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodási tevékenységét? — A középtávú és éves tervek végrehajtását elősegítő eszközök széleskörűek. Ide tartoznak a hitelpolitikai irányelvek is. Az irányelvek a bank számára írnak elő kötelező magatartási formát és gyakorlatot, de ismerete a gazdálkodók számára is nélkülözhetetlen. Az MNB Tolna megyei Igazgatósága számára adottak a központi célkitűzések és elvárások, ismertek a megyei, vállalati, szövetkezeti termelési, fejlesztési és pénzgazdálkodási elképzelések. Célunk, hogy a bank sajátos eszközeivel a népgazdaság számára kedvező irányba befolyásoljuk és segítsük elő a gazdálkodók terveinek megvalósulását. A megyei irányító szervekkel szoros kapcsolatot építettünk ki, egyes feladatok megoldásán közösen munkálkodunk, kölcsönösen és gyakran adunk tájékoztatást munkánkról. A gazdálkodó szervekkel változatlanul jó, operatív kapcsolatot tartunk, mely elősegíti a hitelpolitikai irányelvek következetes érvényesítését. Gazdasági partnereink mindig számíthatnak és számítanak is arra, hogy észszerű és gazdaságos fejlesztési céljaikat, termelési tevékenységüket a rendelkezésre álló kereteken belül hitellel támogatjuk. Az 1977-es évben a megyében a szocialista ipar termelése 9,6 százalékkal, az építőipar termelése 7,7 százalékkal nőtt, a mezőgazdaság termelési eredményei az elvárásoknak megfeleltek. Az elmúlt évben 4220 millió forint összegű termelést elősegítő rövid lejáratú hitelt engedélyeztünk, 316 millió forint összegű igényt — mint indokolatlant — nem teljesítettünk. A beruházási célkitűzések megvalósítását 413 millió forint állóeszközfejlesztési hitellel segítettük elő, melyből 270 millió forint hosszú, 143 millió forint kö- * zéplejáratú hitel volt. Ezen belül a mezőgazdaság éves feszített termelési terve teljesítését 1284 millió forint, beruházási feladatai megvalósítását 142 millió forint hitellel támogattuk. A szűkös megyei építőipari kapacitások bővítésére 85 millió forint fejlesztési, a növekvő termelés forgóeszköz-szükségletére közel 600 millió forint rövid lejáratú hitelt engedélyeztünk. — Miként ítéli meg a bank megyénk gazdálkodó szerveinek pénz gazdálkodását, ezek milyen problémákat vetettek fel a hitelezés területén? — A gazdálkodó szervek pénzgazdálkodása az elmúlt évben — néhány kivételtől eltekintve — tovább javult. Az elért vállalati eredmények kedvező hatással voltak a fizetőkészség, a pénzügyi fegyelem alakulására. A késedelmesen teljesített megbízások aránya az előző évi 11,2 százalékról 8,9 százalékra, a fedezethiány miatt függőben tartott tételek száma a felére csökkent. A pénzgazdálkodás terén elért eredmények mellett még ma is találkozhatunk olyan gyakorlattal, mely a pénzügyi likviditás fenntartását a szállítói állomány növelésével kívánja megoldani, ahol gyakori a sorban állás és a lejárt hitelek magas állománya. Hitelezési gyakorlatunkban arra törekszünk, hogy a gazdálkodókat az esetenként jelentkező pénzügyi problémáik megoldásában segítsük és a későbbiekben megelőzésére ösztönözzünk. — Milyen feladatokat határoznak meg az 1978. évi hitelpolitikai irányelvek a bankszervek számára? Milyen hitelezési gyakorlatot folytat a bank ennek alapján? — A feladatok több szempontból csoportosíthatók. Talán legjellemzőbb csoportosítás: a nemzetközi munka- megosztásba való bekapcsolódásunk szélesítése, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítása, valamint a gazdálkodás rugalmasságának fokozása és hatékonyságának növelése. A külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítását elsősorban a minden piacon értékesíthető termékek előállításával segíthetjük elő. Növelnünk kell az export volumenét, csökkentenünk az importtermékek beszerzését. Az export fokozását egyrészt kapacitásnöveléssel, arra alkalmas fejlesztések megvalósításával, másrészt a meglévő termelőkapacitások jobb kihasználásával és a többlettermék minőségének növelésével kívánjuk elérni. A bank ennek megfelelően 1978-ban a hitellel támogatott export- kapacitást bővítő fejlesztések tervszerű megvalósítását, esetenként új, gyorsan megvalósítható és megtérülő fejlesztések indítását kívánja elősegíteni. Termelési hiteleink a termékszerkezet korszerűsítése és az eszközök jobb kihasználása után szolgálják az exportfeladatok teljesítését. E hitelekkel szemben támasztott követelmények szigorúak (elsősorban a megtérülési követelmények), ugyanakkor a hitel feltételei (lejárat és kamat) kedvezőek. A teljességhez hozzátartozik azonban, hogy a megvalósítás tervszerűségével, az ígért többletexporttal való elszámoltatásra folyamatosan sor kerül. Ez évben az 1976. évben megvalósult exportkapacitást bővítő fejlesztések tényleges eredményeit mérjük fel és ahol a vállalatok a preferencia alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítették, a preferenciára igényt nem tarthatnak. Az eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodás megköveteli, hogy a beruházási erőforrások koncentrálása, a befejezetlen beruházások állományának csökkentése érdekében ösztönözzük a vállalatokat arra, hogy új indítások helyett fejlesztési forrásaikat a folyamatban lévő beruházások gyorsabb befejezésére használják fel. A forgóalapok indokolt mértékű feltöltése, a fejlesztési hitelek ütemes törlesztése ez évben kiemelkedő jelentőségű feladat. Az 1977. évi vállalati, szövetkezeti mérlegek alkalmas alapot adnak arra, hogy az 1978. évi fejlesztési alapok célszerű felhasználását az érdekeltekkel megtárgyaljuk. Forgóeszköz-hitelezésünk keretein belül a gazdálkodók készletgazdálkodását, az ér- ‘ tékesítési lehetőségeket, a termékek minőségét és a tőkés viszonylatból beszerzett készletek alakulását vizsgáljuk elsősorban. Nem hitelezünk olyan termelőtevékenységet, ahol értékesítési nehézségek jelentkeznek. — A bank a megye vállalatainak és szövetkezeteinek ez évi gazdasági célkitűzéseit hogyan értékeli, beleértve a folyó termelést és a fejlesztési elképzeléseket is és ezeket mennyiben tudja hitelezéssel támogatni? — A megye gazdaságai számára is irányadók az országos célkitűzések, melyeket a helyi, területi elvárások szerencsésen egészítenek ki a hatékony és exportképes termelési feladatokkal. A mezőgazdaság múlt évi kiemelkedő eredményei után ez évben az eredmények stabilizálását és egy mérsékeltebb termelésnövelést tervezhetünk. Az építőipari kapacitások és az építési igények közelítése — a kapacitások viszonylag gyors növelésével, az igények mérséklésével valósulhat meg. Az ipar a termelés növelése mellett a termékszerkezet módosítását, a termékek minőségének, piacképességének, exportalkalmasságának emelését, racionálisabb készlet- gazdálkodás megvalósítását tűzi ki célul. A hitelpolitikai irányelvek alapvetően nem változtak, illetve annyiban módosultak, amennyiben ezt a népgazdasági éves terv célkitűzései indokolták. Előtérbe került az a követelményrendszer, hogy a meglévő eszközök jobb kihasználásával növeljük a piacképes — ezen belül is elsősorban az exportálható — termékek termelését. A bank ezekhez a beruházást megtakarító kezdeményezésekhez — esetenként kedvezményesen — nyújt rövid- és közép- lejáratú, illetve forgóalapmegelőlegező hiteleket. A beruházási hitelkontingensek a korábbi években kötött — 1978. évi hitelfolyósítási kötelezettségeket is tartalmazó — hitelszerződésekkel többségében igénybevételre kerültek. Ez évben elsősorban a mezőgazdaság és a közlekedés gyorsan megvalósuló gépi beruházásaira, az exportfejlesztések közül a gyorsan megtérülő beruházásokra tudunk hitelt nyújtani, amennyiben megfelelnek a hitelversenyben kialakuló követelményszintnek. Támogatjuk a szekszárdi húsüzem élősertésigényének kielégítését segítő — minimális építési igénnyel járó — sertéstelepi rekonstrukciókat. A közelmúltban beruházási hitelt nyújtottunk a Szekszárdi Szabó Szövetkezet exportkapacitást bővítő gépi beruházásához és e célból további beruházási, illetve hitelezési lehetőségek feltárására törekszünk. — Van-e érdeklődés megyénkben a konvertálható exportáru-alapokat termelő kapacitások bővítését szolgáló beruházások iránt, milyen tapasztalatai vannak a banknak ezzel kapcsolat-' ban? — A megye gazdálkodó szervei az V. ötéves tervidőszak első két évében 249 millió forint fejlesztési előirányzaté kapacitásbővítő beruházást indítottak, melyhez 153 millió forint hitelt nyújtottunk; ez a két év alatt kihelyezett hitelek 25 százaléka. A nettó devizahozam a hitelezés időtartama alatt tervezett szinten meghaladja a 10 millió dollárt. A beruházások megvalósítása a tervezett ütemnek megfelelő, csupán az ipar területén tapasztalható lemaradás. Az ipari exportfejlesztő beruházások textilruházati, faipari. szövőipari termékek kínálatának növelésére irányulnak. A mezőgazdaság búza-, kukorica, olajosmagvak-terme- lésének fokozásával, az iparszerű termelési rendszerek alkalmazásával bővíti a konvertálható árualapot. A hitellel támogatott exportfejlesztő beruházások tervezett megvalósulása, a kapacitások belépése, a többlettermék előállítása már 1977-ben, de zömében 1978- ban, s az ezt követő években jelentkezik. Éppen ezért a legnagyobb figyelmet a bank a megvalósításra és az ígérvényekkel való elszámoltatásra fordítja. A megvalósítás ütemében bekövetkezett elmaradásoknál, valamint az ígért többlethozamok kiesése esetén a bank érvényesíti a hitelszerződésben kikötött szankciókat. A mezőgazdasági export- kapacitást fejlesztők hiteligénye túlnyomó többségében a növénytermelés gépi beszerzésére irányul és csak igen kis hányada szolgálja közvetlenül az állattenyésztést. Az exportkapacitás-bővítő fejlesztésekhez a bank kedvező feltételekkel nyújt hitelt, de gyors megvalósításukhoz az előkészítésben és kivitelezésben érdekeltek megkülönböztető figyelme is szükséges. Gyógyíidíiltetés iskolásoknak Visszhang Közlekedést ártalmak Február 14-i számukban megjelent „Közlekedési ár. talmak” című cikkel kapcsolatos intézkedésemről az alábbi tájékoztatást adom: „Ellenőriztettem a Jelky András utcai állapotot és megállapítottam, hogy az építőipari vállalat két-két sze. méllyel tisztíttatja az utat. Felszólítottam az építőipari vállalatok vezetőit, tegyenek hathatós intézkedést az építkezések közelében lévő utak elsárosodásának megelőzésére és közöljék a felelős építésvezetők nevét. Utasítottam a köztisztasági ellenőrt, tegyen feljelentést a felelős építésvezetők ellen, ha szabálysértést tapasztal. Szekszárd városi Tanács V. B. műszaki osztálya Gallai Ferenc osztályvezető főmérnök Tizenegyezer iskolás gyerek vehet részt az idei tanévben a SZOT által szerve, zett gyógyüdültetésben. A diákok az üdülés 23 napja alatt, az iskolaihoz hasonló, szervezett foglalkozás kere. tében naponta 3 órát tanulnak, így bőségesen jut idejük a gyógyulásukat segítő sétákra, játékokra, kirándulá. sokra. Az ország legszebb helyein — a többi között Párádon, Parádsasváron, Kő. szegen, Vajtán, Ormándpusz- tán — lévő üdülőkbe az iskolaorvosok és a pedagógu. sok javasolják a gyerekeket, azokat, akik visszamaradot. tak a fejlődésben, vérszegények, a szervezetük valamely betegség nyomán le. gyengült, illetve olyanokat, akik levegőváltozásra szorul, nak. A gyermekek üdültetésének ez a formája jövőre lesz negyedszázados: ez idő alatt csaknem kétszeresére nőtt az üdülésben részt vevők száma. Az idei beutalójegyeket a tanév elején a legtöbb he. lyen már szétosztották a szakszervezetek megyei tanácsai. Sürgős esetekben azonban pótlólagos elhelyezésre is van lehetőség. Lakott területen nyolcvan felett Drága fényképek Lakott területen 95 km fő sebesség, Dunaföldvárott, a Paksi utcában, késő este Ezekben a napokban több mint kétszázötven gépjármű- tulajdonosnak kézbesít a posta „mosolycsekket”. Valamennyien büntetést fizetnek, kisebb-nagybb sebességtúllépésért, lakott területen követték el szabálysértésüket, a mohácsi busójárás napján. * A közlekedésrendészeti osztály nagy erőfeszítései a relatív és az abszolút sebességtúllépések csökkentésére, úgy tűnik sziszifuszi munka, hiszen egyre több az olyan fénykép, amely bizonyítja, hogy a járművezetők a józan észnél diktálta tempónál gyorsabban hajtanak. Ezt bizonyítják többek között a gyorshajtások is. . Az elmúlt évi busójárás idején, először, a Tolna megyei közlekedésrendészeti osztály trafipaxos kocsiját két lakott helyen, Szekszár- don és Dunaföldvárott működtették. A lakott területnek nem a közvetlen bejáratánál, hanem olyan helyen, ahol több a gyalogos mozgás, a zebra, az útkereszteződés, tehát 'kimondottan lakóterületen állt a gépkocsi. S fényképezett: az 1977-es busójáráskor 130 olyan járművet kapott lencsevégre a trafipax — rövid idő alatt —, amelyek jelentősen túllépik a megengedett sebességet. Általában 80—90-es tempóval közlekedtek tavaly a kocsik. A múlt évi tapasztalatok felhasználása alapján idén is néhány órára kiállították a fentebb említett két lakott területen a kocsit. A fényképek arról tanúskodnak — nem volt hiába. Ugyanis ezen a szép vasárnapon 250 olyan felvételt készített az automatára állított gép, amely tanúskodik róla: idén még gyorsabbak voltak a Mohácsra és onnan hazautazó járművek. A fényképek azt is bizonyítják, hogy a zebrák környékén, a külső és belső sávban, a járműforgalom, és a gyalogosok zavarásává!, életveszélyesen közlekedtek a lefényképezett gépkocsik. Nyugati országok közlekedési tudósai kiderítettek egy „újfajta” autós betegséget: a csordaszellemnek hívott jelenség lényege: elindul egy autó, megy az úton, jön utána a következő, „nem bírja cérnával” az egyenletes, szabályos tempót, és előz, aki utána jön, az is előz, és így lassan felgyorsul a konvoj, és megkezdődik a száguldás, következménye a rosszabb esetekben a tömeges katasztrófa — hallottunk már ötven-hatvan autó egybesza- ladásáról is — jobb esetben a pénzbírság, jogosítványbevonás, stb. A mohácsi busójárás egész ideje alatt a csordaszellem volt jellemző. Olyan magas átlagsebességgel, utazósebességgel közlekedtek az autók, főleg hazafelé, Pest irányában, hogy csoda, miért nem történt sok baleset — ennek oka részben az lehet, hogy szembejövő forgalom szinte nem is volt. A busójárásról hazafelé tartó kocsik között — a fényképek tanúsága szerint, volt olyan jármű, amelyik lakott területen kilencven-száz (!) kilométeres sebességgel előzött. A szekszárdi és a duna- földvári tapasztalatok arra intenek minden autóst, hogy a KRESZ által meghatározott sebességet ne lépjék túl. Egyébként a rendkívül sok munkát adó, kétszázötven felvétel „feldolgozása”, azaz az országos nyilvántartásból kikeresni a rendszám alaoján a tulajdonost, a bírság megállapítása, stb. legalább még két hétig tart. Miután a képek jelentősebb részét Duna- földvár község belterületén, lakott területen készítették, merem remélni, hogy közöttük kevés Tolna megyei van. De, mennyiben vigasztaló ez?! Hiszen a «valogosnak, akit elütnék a zebrán, a lakott területen, mindegy ki töri össze csontját, akit az úttestről leszorítanak itt is, a nyílt országúton is összetörik járműve, PÁLKOVACS JENŐ Ez a fényképfelvétel szürkületben készült, ugyanezen az útszakaszon, itt 115 kilométer sebességet rögzített a fénykép, képzelhetjük, milyen tempóval száguldott be a lakott területre, ha a jóval az utca közepén túl is ilyen nagy sebességet mérhettek.
