Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

1978. március 7. 'KÉPÚJSÁG 3 A megyei pártbizottság tárgyalta Eredmények és tennivalók a szocialista demokrácia fejlesztésében Március 4-i számunkban már közöltük, hogy ülést tartott a megyei pártbizottság, amelyen első napirendi pontként Horváth Józsefnek, a me­gyei pártbizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalták a pártnak a szocialista demokrácia fejlesztésére vonatkozó határozata végrehajtásáról, különös tekintettel az üzemi és a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére cí­mű beszámolót. Ezúttal részletesen ismertetjük a beszámolót, amelynek be­vezető része megállapítja: Az MSZMP XI. kongresszusának határozata hangsúlyozza, hogy: „Társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik leg­főbb feltétele a szocialista demokrácia növelése, a társadalmi élet minden területén.” Példakép és motor a pártdemokrácia A szocialista demokrácia érvényesítésében, fejleszté­sében meghatározó szerepe van a munkásosztály forra­dalmi pártjának. Éppen ezért a pártdemokrácia példaképe és egyben motorja is a szo_ cialista demokrácia egész rendszerének. Fejlettsége meghatározza az állami élet, a munkahelyek, a társadalom egészének demokratizmusát. A XI. kongresszust köve­tően tett intézkedések hatá­sára a pártdemokrácia alap­vetően a helyes irányban fejlődik. A MEGYE pártszervei és szervezetei életét, tevékeny­ségét a demokratizmus lég­köre hatja át. A megyei párt- bizottság alsóbb pártszerve­ket irányító, segítő munkája tervszerűbbé és hatékonyab­bá vált, ezzel egyidejűleg nőtt az alsóbb pártszervek és pártszervezetek önállósá­ga, bővült hatás_ és jogkö­rük. Többek között a köz­ségi és az üzemi pártbizott­ságok tagfelvételt megerősí­tő és önálló fegyelmi jogkört kaptak, a községi -pártveze­tőségek hatásköre is növe­kedett. A pártszervek és az alap­szervezetek többsége megfe. lelően él a nagyobb önálló­ság adta lehetőségekkel. Kellő gonddal és felelősség­gel intézik az ügyeket, mon. danak véleményt, irányítják területük politikai, társadal­mi és gazdasági életét. Nőtt a döntések meghozatalában a párttagok, választott testü­letek tagjainak kezdeménye­ző készsége, felelőssége. Erő­södött a kollektív szellem. A párttagság következeteseb­ben lép fel a hiányosságok, a lazaságok ellen, bátrabban él a kritika és önkritika eszkö­zével. Az eredmények mellett probléma, hogy helyenként a nagyobb önállóság biztosítá­sa együtt jár az alapszerve­zet magára hagyásával. Má. sutt a centralizmus erősíté­sének ürügyén az irányító pártszervek 6—8 napirend megtárgyalását ajánlják fél­évre, ami szinte kizárja, hogy az alapszervezetek a helyi problémákat érdemben tud­ják tárgyalni, Ez egyben ön. A párton belüli demokra­tizmus erősödése kedvezően érezteti hatását a közélet, az állami élet demokratizmusá­nak fejlődésében is. A me­gye tanácsai a demokratikus vonások, az államélet demok­ratizmusának fejlesztésében jelentős előrelépést tettek. A munkatervek összeállítása­kor figyelembe veszik a ta­nácstagok, a tanácsi bizott­ságok, a párt-, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek javaslatait, véleményét. Általános ta­pasztalat, hogy a tanácsülé­sek egyre jobban előkészítet­tek mind tartalmi, mind for­mai vonatkozásban. Előre­lépés történt a tanácsülések zártságának feloldásában, több a kibővített ülés. A tanácsi testületek szám szerint a korábbinál keve­állóságuk, öntevékenységük korlátozását is jelenti. A párt, s benne a megye pártszervei is követik azt a jól bevált gyakorlatot, hogy a különböző, nagy jelentőségű döntések előtt véleményt kérnek a párttagoktól, az alapszervezetektől. A párt­tagsági könyvek cseréje, il­letve az éves munkát érté­kelő beszámoló taggyűlések az előzetes személyes be­szélgetésekkel immár rend­szeresen ismétlődő, nagy jelentőségű eszmecserék egész párttagságunkkal. Az irányító pártszervek folya­matos segítségadásának, tö­rődésének eredményeként az alapszervezetekben egyre jobban kezd meghonosodni, hogy a párttagok az általuk tett észrevételekre, javasla­tokra választ kapnak, illetve intézkedés történik. Jelentős a fejlődés a kü­lönböző pártrendezvények megtartásában is. A taggyű­lések aktivitását nagymér­tékben és közvetlenül befo­lyásolja a tárgyalt napirend -témája. Élénkebb vita alakul ki azokban a kérdésekben, amelyek közelebb állnak a párttagsághoz, közvetlen életkörülményeikhez. (Pl.: az üzemszervezéssel, élet­színvonal-politikával, párt­fegyelemmel összefüggő kér­dések.) A pártalapszerveze- tek többségében a pártmeg­bízatások teljesítését számon kérik, mégpedig az esetek többségében az a fórum, amelyik adta. Jók a tapasz­talatok azokon a helyeken, ahol a pártcsoportok fóru­main adják a megbízatásokat és számon kérése is itt törté­nik. A pártcsoportok, mint a pártdemokrácia fórumrend­szerének szerves részei több lehetőséget biztosítanak a párttagok véleménynyilvá­nításának, aktivitásuk növe­lésének. A lehetőségek reali­zálásának részben szemlélet­beli, részben személyi gátjai vannak. Zömmel falusi te­rületen nem sikerült eléggé megértetni jelentőségüket, szerepüket. Akadályozza a pártcsoport-tevékenység ha, tékonyabb kibontakozását az a tény is, hogy a vezetők ki­sebb határozatot hoznak, de a hatáskörükbe tartozó kér­désekben mindig testületek döntenek. Munkájukban egy­re jobban kiteljesedik az ön- kormányzati jelleg. A lakos­ság érdekeinek képviseleté­ben a tanácsok a korábbinál jobban élnek azon jogukkal, hogy a nem tanácsi szerveket beszámoltatják a lakosság szükségleteit kielégítő, szol­gáltató tevékenységükről. El­lenőrzik a dolgozók érdeké­ben hozott művelődésügyi, egészségügyi, munkaügyi sza­bályok betartását is. A lakossági fórumok több­sége betölti szerepét, jól szol­gálja a tanácsok tömegkap­csolatainak erősítését. Az al­kalmazott formák, módszerek egyre változatosabbak, job­ban igazodnak a települések sajátosságaihoz. A lakosság választására, képzésükre és továbbképzésükre nem for­dítanak megfelelő gondot sem az alapszervezetek, sem az irányító pártszervek. A tagkönyvcserét követően he­lyes irányú változás indult meg, de még mindig gyako­ri, hogy egyes párttagokat túlterhelnek megbízatással, míg mások egyáltalán nem végeznek pártmunkát. Ará­nyosabb feladatelosztásra van szükség, hogy ezáltal csökkenjen a túlzottan igény­be vett párttagok száma. A pártdemokráciáról szóló KB-határozat előírja, hogy az alapszervezeti vezetőségek kötelesek minden taggyűlé­sen beszámolni az előző tag­gyűlés óta végzett munkájuk­ról. Ez ma már az alapszer­vezetek túlnyomó részében meg is történik, azonban tar­talmában differenciáltan. Van, ahol csak formálisan tesznek eleget e kötelessé­güknek. A beszámolási köte­lezettség nem formai kérdés, nagyon mély tartalma van. A párttagság csak úgy tud felelősséggel részt venni a vitában, érdemi döntést hoz­ni, ha nemcsak a főbb hatá­rozatokról, hanem a napi munka során felvetődött kér­désekről, s az ezek nyomán tett intézkedésekről is tájé­koztatást kap. MA MÁR mindén alapszer­vezet — a taggyűlés által jóváhagyott — féléves mun­katerv szerint dolgozik. A párttagok fél évre előre is­merik az alapszervezet prog­ramját, fel tudnak készülni — ha van, a pártcsoportot is felhasználva — a napirend vitájára, a megfelelő döntés meghozatalára. A tapaszta­latok szerint, ha nem is min­den alkalommal, de például a helyi intézkedéseket igény­lő kérdések — legyen az gazdaságpolitikai, község­fejlesztési feladat, vagy sze­mélyi kérdés — többségében hoznak határozatot, a veze­tőségi üléseken, vagy tag­gyűléseken. A párttagok jogainak csor­bítását jelenti, ha a taggyű­lés helyett a vezetőség, vagy a titkár egy személyben dönt. A fejlődés ellenére sem sike­rült még mindenütt mara­déktalanul megvalósítani azt, hogy minden olyan kérdés­ben, ami a pártalapszervezet vezetőségére tartozik, ők, s ne a titkár döntsön egyedül. Ami pedig a taggyűlésre tar­tozik. azt ott döntsék el. tájékoztatása részben a ta­nácstagi beszámolók, válasz­tókerületi gyűlések kereté­ben, falugyűléseken, hangos híradó, falragasz, hirdető- tábla útján történik. A falu­gyűlések megtartására meg­felelő figyelmet fordítanak. Az oda kerülő témákat a végrehajtó bizottságok min­denkor, esetenként a taná­csok is megtárgyalják. Az elhangzott bejelentések, ész­revételek, javaslatok meg­valósítását folyamatosan fi­gyelemmel kísérik, a felszó­lalókat szóban vagy írásban tájékoztatják javaslataik sor­sáról. A lakossággal kialakí­tott, fenntartott és közvetlen kapcsolatok bővítésének eredménye, hogy napjaink­ban mind szélesebb tömegek vesznek részt a városok, a települések előtt álló ossz­Az állami élet demokratizmusa feladatok kidolgozásában, megvalósításában. Nyíltabbá, szélesebb körűvé vált a vá­ros- és községpolitika, fel­lendült a települések fejlesz­tését szolgáló közhasznú tár­sadalmi munka. Fejlődés ta­pasztalható a hatósági mun­ka végzésében is. Erősödött e tevékenység szolgáltatás jel­lege, demokratizmusa. Mind színvonalában, mind kultu­Az üzemi és szövetkezeti demokrácia érvényre jutásá­nak erősítésére megkülönböz­tetett figyelmet fordítottak minden szinten. A megyei pártbizottság a pártszerveze­teket arra ösztönözte, hogy a szocialista üzemi, szövetke­zeti demokrácia - fejlesztésé­ben az eddiginél is hatéko­nyabban támaszkodjanak a szakszervezeti szervekre, szervezetekre, az ott párt­megbízatást végző kommu­nistákra, szakszervezeti bi­zalmiakra, aktivistákra. A megyei párt-vb az utóbbi két évben több alkalommal ön­álló napirendi pontként tár­gyalta: az üzemi, községi, lakóterületi, termelőszövet­kezeti pártalapszervezetek munkájának tapasztalatait. Közvetlen napi feladatként jelölte meg belső demokratiz­musuk fejlesztése mellett — a már kialakult és meglévő üzemi és szövetkezeti demok­rácia fórumrendszerében való nagyobb aktivitást, a le­hetőségek még jobb és haté­konyabb kiaknázását. A tett intézkedések kedvezően érez­tetik hatásukat az üzemi és szövetkezeti demokrácia fej­lődésében. Eredményeink azonban csak kezdetinek mi­nősíthetők, sok még a tenni­valónk, az egységesebb szem­lélet és gyakorlat megterem­tése érdekében. Előrehaladás elsősorban a munkahelyi demokrácia már korábban kialakult közvetett és közvetlen fórumai műkö­désében tapasztalható. Az új formák, ä szakszervezeti bi­zalmiak megnövekedett jog- és hatáskörének gyakorlásá­ban is előrelépés történt. Pártszervezeteink többsége érti, hogy az üzemi demok­ráciáért való felelősség nem a feladatok átvállalását, ha­nem a megfelelő irányítást, ellenőrzést, a jó munkameg­osztás biztosítását jelenti és a gyakorlat is' ennek megfe­lelő. A pártrendezvények de­mokratikus hatósugara to­vább növekedett. A gazdál­kodó egységek párt-, gazda­sági, szakszervezeti vezetői növekvő figyelmet fordítanak a munkahelyi demokrácia fórumainak működtetésére. Az üzemi négyszögek felső vezetői szinten gyakorlatilag teljes körben és megfelelően funkcionálnak. A termelést irányítók szintjén azonban e gyakorlat már nem teljes. A KISZ- és szakszervezeti cso­portok kevésbé igazodnak a műhely vagy az üzem szer­vezéséhez. Ezen a szinten a KISZ- és szakszervezeti ve­zetők gyakran nem tudják, hogy gazdasági vonalon ki a „partnerük”, a négyszög ilyen esetben nem, vagy csak formálisan funkcionál az üzemi demokráciának e dön­tő szintjén. Az egész vállalat munká­ját átfogják, értékelik és irá­nyítják a vezetőségi (igazga­tói tanácsok) ülések. Mindin­kább gyakorlat, hogy a gaz­dálkodó szervezet gazdasági és társadalmi vezetői mellett felkészült, arra alkalmas fizi­kai dolgozók is helyet kap­nak a vezetőségekben. Ez le­hetőséget ad egyrészt arra, hogy a dolgozók véleménye közvetlenül is eljusson a gaz­dasági vezetőkhöz, másrészt elősegíti a lentről lefelé tör­ténő információ áramlását. A dolgozók legnagyobb ré­tegét átfogó termelési tanács­kozások színvonala, a tár­ráltságában javult az ügy­intézés, az ügyfélfogadás. Az általános fejlődés mellett azonban még ma is találkoz­ni a tanácstagok nem kellő tájékoztatásával, véleményük figyelmen kívül hagyásával. A falugyűlések néhány he­lyen még öncélúak, formáli­sak. Kevés a testületek elé kerülő döntési alternatíva. A jövőben még szélesebb ala­pokra kell helyezni a bizott­gyalt témák időszerűsége az elmúlt éveikben fejlődött. Mindinkább jellemző, hogy a tanácskozásokat az adott te­rület döntési jogkörrel ren­delkező vezetője tartja és többnyire a felső szintű ve­zetés is képviselve van. Ezek a fórumok aktívak, mert a helyszínen megválaszolják a feltett kérdéseket. A válaszo­kat érdemi intézkedések is követik. Esetenként azonban a dolgozók részvételének a biztosítása gondot okoz, fő­ként, ha munkaidő után tart­ják. A TERMELÉSI tanácskozá­saik mellett az elmúlt években mind nagyobb szerepet kap­tak a szocialista brigádveze­tők tanácskozásai, amelyek biztos támaszai a vezetésnek. Ezt a fórumot még jobban lehet hasznosítani. A szocia­lista brigádok az üzem életé­ben komoly húzóerőt képvi­selnek, a termelés élenjárói. Vállalásaikat, belső szerveze­ti életüket értékelve megálla­pítható, hogy az üzemi de­mokrácia letéteményeseivé váltak. Nagyobb gondot kell tehát fordítani arra, hogy ne csak a problémák megoldásá­ra kérjük fel őket, hanem a vezetés teljes körű részesei le­gyenek. Mind több brigád ér­tékeli rendszeresen a munka­helyi feladatok végrehajtását, megbeszélik a munkavégzés feltételeit. Egyre több válla­lat ad döntési jogot a brigá­doknak bérezési, jutalmazási kérdésekben. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy a legaktí­vabb fórumok a brigádérte­kezletek. Ezek hangvétele ál­talában nyílt, őszinte. Irányt szabnak a brigádok 'belső éle­tének. A megyei pártbizott­ság beszámolója hangsúlyoz­ta: nem fogadhatjuk el álta­lában a különböző szintű ve­zetőik részéről azt az aggá­lyoskodást, hogy a brigádok megnövekedett jogai — bér- és normakérdések bizonyos mértékű leadása — egyen- lősdiséghez, a munkafegye­lem fellazulásához vezethet­nek. Fokozott politikai mun­kával, következetesebb veze­tői magatartással, a döntésre előterjesztett kérdések meg­felelő megalapozásával ezek a brigád döntési felelősségét kell hogy növeljék. Jól szolgálják az üzemi de­mokrácia erősödését és kitel­jesedését az üzemi KISZ- szervezeték rendezvényei, a munkahelyi ifjúsági parla­mentek. Pozitív irányú válto­zásnak lehetünk tanúi a fia­taloknak a gazdasági életbe, a vezetésbe való bevonásában is. A megyei pártbizottság be­számolója hangsúlyozta: ösz- szességében úgy ítélhetjük meg, hogy az üzemi demok­rácia teljesebb lett, tartalmá­ban és formájában is fejlő­dött, de fejlesztésére még sok lehetőség van. A több fórum ellenére még mindig tapasz­talni, hogy a dolgozók tájé­koztatása a munkahelyük belső életéről nem kielégítő, a középvezetők informáltsá­ga sem megfelelő. Gyakori, hogy a dolgozók kérdéseire nem tudnák érdemi választ adni, a fórumok egy része csak tájékoztató jellegű. A döntésekben való részvétel is néha formális, kevés az al­ternatív javaslat, előterjesz­tés. Napjainkban is gyakran tapasztalható, hogy a dolgo­zók nem élnek kellően de­mokratikus jogaikkal, mely­sági munkát, szervezettebbé, teljes körűvé tenni tevékeny­ségüket. Az is megállapítha­tó, hogy a tanácsi munka még mindig hordoz bürokra­tikus elemeket. Mindez együttesen azt jelenti, hogy a területileg illetékes pártszer­veknek és pártalapszerveze- teknek a hiányok megszün­tetésére továbbra is gondot kell fordítaniuk. nek okai közt szerepel: a tá­jékozatlanság, a megfelelő képzettség hiánya, a bizonyos fokú érdektelenség és eseten­ként a munkahelyi vezetők­től való függés is. Ezék fel­tárása és megszüntetése to­vábbi gondos munkát igényel az üzem; párt-, a gazdasági és a társadalmi szervektől egyaránt. El kell érni, hogy a gazdasági vezetők a tanács­kozásokon való részvételen túl, jobban biztosítsák a jo­gok gyakorlásának feltétele­it. A beszámolóik legyenek közérthetőbbek, a kollektí­vák részére aktuálisak. Ne csak a dolgozók problémáit hallgassák meg, hanem igé­nyeljék véleményüket !is. A gazdasági életben bekö­vetkezett dinamikus fejlődés a szövetkezetekben is maga után vonta az önálló válla­lati gazdálkodás és az önkor­mányzat erősödését. A szö­vetkezeti demokrácia keretei, formái és módszerei vala­mennyi szövetkezeti ágazat­ban közel azonos vonásókat mutatnak. Az elmúlt években, felgyorsult a termelés, a for­galom növekedési üteme, a tevékenység intenzívebbé vált, s tovább folytatódott a koncentrálódási folyamat. Mindezek éreztetik hatásukat a szövetkezeti demokrácia érvényesülésében. Az elmúlt években fejlő­dött a közgyűlés, a vezetőség és a különböző bizottságok tevékenysége. Mind több he­lyen írákban kiadják a fon­tosabb beszámolókat, határo­zati javaslatokat. Mindemel­lett a szövetkezeti demokrá­cia gyakorlásának formáit a jövőben még jobban hozzá kell igazítani a méretek nö­vekedéséhez, a szakosodás fejlődéséhez, a tagság átré- tegződéséhez, az üzem) mun­kaszervezet korszerűsödésé­vel kapcsolatos változások­hoz. A küldöttgyűlések eevre inkább az ügyek érdemi meg­tárgyalásának fórumaivá vál­tak. Tekintélyüket a megnö- vékedett hatáskörök nagy­ban növelték. A szövetkeze­tek párt- és gazdasági veze­tői az elmúlt időszakban egyre nagyobb szerepet jut­tattak a munkahelyi kollek­tíváknak, brigádoknak a fej­lesztési, a termelési és a gaz­dálkodási feladatok kialakí­tásában. A szövetkezetek előtt álló feladatok teljesíté­se érdekében fokozottabban támaszkodnak a választott szervek a bizottságok munká­jára és a tagok aktív részvé­telére. A szövetkezetekben az információs rendszer szer­vezettsége, színvonala és ez­által a tagok tájékozottsága általában fejlődött. AZ ÜZEMI és szövetkezeti demokrácia kiszélesítése, fej­lesztésre érdekében a párt- szerveknek és a pártszerveze- teknék a jövőben a közvetett fórumok megfelelő működte­tése mellett még inkább a közvetlen fórumok tartalma­sabbá tételét kell biztosítani. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a gazdasági egysé­geknél működő összes társa­dalmi szervezet összehangolt, céltudatos tevékenysége. E mellett el kell érni_ hogy a gazdasági vezetők munká­jukban az üzemi és szövetke­zeti demokráciával úgy szá­moljanak, mint a szocialista gazdálkodás lényeges és ál­landóan ható politikai, gaz­dasági tényezőjével. Üzemi és szövetkezeti demokrácia

Next

/
Thumbnails
Contents