Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-07 / 56. szám
1978. március 7. 'KÉPÚJSÁG 3 A megyei pártbizottság tárgyalta Eredmények és tennivalók a szocialista demokrácia fejlesztésében Március 4-i számunkban már közöltük, hogy ülést tartott a megyei pártbizottság, amelyen első napirendi pontként Horváth Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalták a pártnak a szocialista demokrácia fejlesztésére vonatkozó határozata végrehajtásáról, különös tekintettel az üzemi és a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére című beszámolót. Ezúttal részletesen ismertetjük a beszámolót, amelynek bevezető része megállapítja: Az MSZMP XI. kongresszusának határozata hangsúlyozza, hogy: „Társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia növelése, a társadalmi élet minden területén.” Példakép és motor a pártdemokrácia A szocialista demokrácia érvényesítésében, fejlesztésében meghatározó szerepe van a munkásosztály forradalmi pártjának. Éppen ezért a pártdemokrácia példaképe és egyben motorja is a szo_ cialista demokrácia egész rendszerének. Fejlettsége meghatározza az állami élet, a munkahelyek, a társadalom egészének demokratizmusát. A XI. kongresszust követően tett intézkedések hatására a pártdemokrácia alapvetően a helyes irányban fejlődik. A MEGYE pártszervei és szervezetei életét, tevékenységét a demokratizmus légköre hatja át. A megyei párt- bizottság alsóbb pártszerveket irányító, segítő munkája tervszerűbbé és hatékonyabbá vált, ezzel egyidejűleg nőtt az alsóbb pártszervek és pártszervezetek önállósága, bővült hatás_ és jogkörük. Többek között a községi és az üzemi pártbizottságok tagfelvételt megerősítő és önálló fegyelmi jogkört kaptak, a községi -pártvezetőségek hatásköre is növekedett. A pártszervek és az alapszervezetek többsége megfe. lelően él a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel. Kellő gonddal és felelősséggel intézik az ügyeket, mon. danak véleményt, irányítják területük politikai, társadalmi és gazdasági életét. Nőtt a döntések meghozatalában a párttagok, választott testületek tagjainak kezdeményező készsége, felelőssége. Erősödött a kollektív szellem. A párttagság következetesebben lép fel a hiányosságok, a lazaságok ellen, bátrabban él a kritika és önkritika eszközével. Az eredmények mellett probléma, hogy helyenként a nagyobb önállóság biztosítása együtt jár az alapszervezet magára hagyásával. Má. sutt a centralizmus erősítésének ürügyén az irányító pártszervek 6—8 napirend megtárgyalását ajánlják félévre, ami szinte kizárja, hogy az alapszervezetek a helyi problémákat érdemben tudják tárgyalni, Ez egyben ön. A párton belüli demokratizmus erősödése kedvezően érezteti hatását a közélet, az állami élet demokratizmusának fejlődésében is. A megye tanácsai a demokratikus vonások, az államélet demokratizmusának fejlesztésében jelentős előrelépést tettek. A munkatervek összeállításakor figyelembe veszik a tanácstagok, a tanácsi bizottságok, a párt-, a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek javaslatait, véleményét. Általános tapasztalat, hogy a tanácsülések egyre jobban előkészítettek mind tartalmi, mind formai vonatkozásban. Előrelépés történt a tanácsülések zártságának feloldásában, több a kibővített ülés. A tanácsi testületek szám szerint a korábbinál keveállóságuk, öntevékenységük korlátozását is jelenti. A párt, s benne a megye pártszervei is követik azt a jól bevált gyakorlatot, hogy a különböző, nagy jelentőségű döntések előtt véleményt kérnek a párttagoktól, az alapszervezetektől. A párttagsági könyvek cseréje, illetve az éves munkát értékelő beszámoló taggyűlések az előzetes személyes beszélgetésekkel immár rendszeresen ismétlődő, nagy jelentőségű eszmecserék egész párttagságunkkal. Az irányító pártszervek folyamatos segítségadásának, törődésének eredményeként az alapszervezetekben egyre jobban kezd meghonosodni, hogy a párttagok az általuk tett észrevételekre, javaslatokra választ kapnak, illetve intézkedés történik. Jelentős a fejlődés a különböző pártrendezvények megtartásában is. A taggyűlések aktivitását nagymértékben és közvetlenül befolyásolja a tárgyalt napirend -témája. Élénkebb vita alakul ki azokban a kérdésekben, amelyek közelebb állnak a párttagsághoz, közvetlen életkörülményeikhez. (Pl.: az üzemszervezéssel, életszínvonal-politikával, pártfegyelemmel összefüggő kérdések.) A pártalapszerveze- tek többségében a pártmegbízatások teljesítését számon kérik, mégpedig az esetek többségében az a fórum, amelyik adta. Jók a tapasztalatok azokon a helyeken, ahol a pártcsoportok fórumain adják a megbízatásokat és számon kérése is itt történik. A pártcsoportok, mint a pártdemokrácia fórumrendszerének szerves részei több lehetőséget biztosítanak a párttagok véleménynyilvánításának, aktivitásuk növelésének. A lehetőségek realizálásának részben szemléletbeli, részben személyi gátjai vannak. Zömmel falusi területen nem sikerült eléggé megértetni jelentőségüket, szerepüket. Akadályozza a pártcsoport-tevékenység ha, tékonyabb kibontakozását az a tény is, hogy a vezetők kisebb határozatot hoznak, de a hatáskörükbe tartozó kérdésekben mindig testületek döntenek. Munkájukban egyre jobban kiteljesedik az ön- kormányzati jelleg. A lakosság érdekeinek képviseletében a tanácsok a korábbinál jobban élnek azon jogukkal, hogy a nem tanácsi szerveket beszámoltatják a lakosság szükségleteit kielégítő, szolgáltató tevékenységükről. Ellenőrzik a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, munkaügyi szabályok betartását is. A lakossági fórumok többsége betölti szerepét, jól szolgálja a tanácsok tömegkapcsolatainak erősítését. Az alkalmazott formák, módszerek egyre változatosabbak, jobban igazodnak a települések sajátosságaihoz. A lakosság választására, képzésükre és továbbképzésükre nem fordítanak megfelelő gondot sem az alapszervezetek, sem az irányító pártszervek. A tagkönyvcserét követően helyes irányú változás indult meg, de még mindig gyakori, hogy egyes párttagokat túlterhelnek megbízatással, míg mások egyáltalán nem végeznek pártmunkát. Arányosabb feladatelosztásra van szükség, hogy ezáltal csökkenjen a túlzottan igénybe vett párttagok száma. A pártdemokráciáról szóló KB-határozat előírja, hogy az alapszervezeti vezetőségek kötelesek minden taggyűlésen beszámolni az előző taggyűlés óta végzett munkájukról. Ez ma már az alapszervezetek túlnyomó részében meg is történik, azonban tartalmában differenciáltan. Van, ahol csak formálisan tesznek eleget e kötelességüknek. A beszámolási kötelezettség nem formai kérdés, nagyon mély tartalma van. A párttagság csak úgy tud felelősséggel részt venni a vitában, érdemi döntést hozni, ha nemcsak a főbb határozatokról, hanem a napi munka során felvetődött kérdésekről, s az ezek nyomán tett intézkedésekről is tájékoztatást kap. MA MÁR mindén alapszervezet — a taggyűlés által jóváhagyott — féléves munkaterv szerint dolgozik. A párttagok fél évre előre ismerik az alapszervezet programját, fel tudnak készülni — ha van, a pártcsoportot is felhasználva — a napirend vitájára, a megfelelő döntés meghozatalára. A tapasztalatok szerint, ha nem is minden alkalommal, de például a helyi intézkedéseket igénylő kérdések — legyen az gazdaságpolitikai, községfejlesztési feladat, vagy személyi kérdés — többségében hoznak határozatot, a vezetőségi üléseken, vagy taggyűléseken. A párttagok jogainak csorbítását jelenti, ha a taggyűlés helyett a vezetőség, vagy a titkár egy személyben dönt. A fejlődés ellenére sem sikerült még mindenütt maradéktalanul megvalósítani azt, hogy minden olyan kérdésben, ami a pártalapszervezet vezetőségére tartozik, ők, s ne a titkár döntsön egyedül. Ami pedig a taggyűlésre tartozik. azt ott döntsék el. tájékoztatása részben a tanácstagi beszámolók, választókerületi gyűlések keretében, falugyűléseken, hangos híradó, falragasz, hirdető- tábla útján történik. A falugyűlések megtartására megfelelő figyelmet fordítanak. Az oda kerülő témákat a végrehajtó bizottságok mindenkor, esetenként a tanácsok is megtárgyalják. Az elhangzott bejelentések, észrevételek, javaslatok megvalósítását folyamatosan figyelemmel kísérik, a felszólalókat szóban vagy írásban tájékoztatják javaslataik sorsáról. A lakossággal kialakított, fenntartott és közvetlen kapcsolatok bővítésének eredménye, hogy napjainkban mind szélesebb tömegek vesznek részt a városok, a települések előtt álló osszAz állami élet demokratizmusa feladatok kidolgozásában, megvalósításában. Nyíltabbá, szélesebb körűvé vált a város- és községpolitika, fellendült a települések fejlesztését szolgáló közhasznú társadalmi munka. Fejlődés tapasztalható a hatósági munka végzésében is. Erősödött e tevékenység szolgáltatás jellege, demokratizmusa. Mind színvonalában, mind kultuAz üzemi és szövetkezeti demokrácia érvényre jutásának erősítésére megkülönböztetett figyelmet fordítottak minden szinten. A megyei pártbizottság a pártszervezeteket arra ösztönözte, hogy a szocialista üzemi, szövetkezeti demokrácia - fejlesztésében az eddiginél is hatékonyabban támaszkodjanak a szakszervezeti szervekre, szervezetekre, az ott pártmegbízatást végző kommunistákra, szakszervezeti bizalmiakra, aktivistákra. A megyei párt-vb az utóbbi két évben több alkalommal önálló napirendi pontként tárgyalta: az üzemi, községi, lakóterületi, termelőszövetkezeti pártalapszervezetek munkájának tapasztalatait. Közvetlen napi feladatként jelölte meg belső demokratizmusuk fejlesztése mellett — a már kialakult és meglévő üzemi és szövetkezeti demokrácia fórumrendszerében való nagyobb aktivitást, a lehetőségek még jobb és hatékonyabb kiaknázását. A tett intézkedések kedvezően éreztetik hatásukat az üzemi és szövetkezeti demokrácia fejlődésében. Eredményeink azonban csak kezdetinek minősíthetők, sok még a tennivalónk, az egységesebb szemlélet és gyakorlat megteremtése érdekében. Előrehaladás elsősorban a munkahelyi demokrácia már korábban kialakult közvetett és közvetlen fórumai működésében tapasztalható. Az új formák, ä szakszervezeti bizalmiak megnövekedett jog- és hatáskörének gyakorlásában is előrelépés történt. Pártszervezeteink többsége érti, hogy az üzemi demokráciáért való felelősség nem a feladatok átvállalását, hanem a megfelelő irányítást, ellenőrzést, a jó munkamegosztás biztosítását jelenti és a gyakorlat is' ennek megfelelő. A pártrendezvények demokratikus hatósugara tovább növekedett. A gazdálkodó egységek párt-, gazdasági, szakszervezeti vezetői növekvő figyelmet fordítanak a munkahelyi demokrácia fórumainak működtetésére. Az üzemi négyszögek felső vezetői szinten gyakorlatilag teljes körben és megfelelően funkcionálnak. A termelést irányítók szintjén azonban e gyakorlat már nem teljes. A KISZ- és szakszervezeti csoportok kevésbé igazodnak a műhely vagy az üzem szervezéséhez. Ezen a szinten a KISZ- és szakszervezeti vezetők gyakran nem tudják, hogy gazdasági vonalon ki a „partnerük”, a négyszög ilyen esetben nem, vagy csak formálisan funkcionál az üzemi demokráciának e döntő szintjén. Az egész vállalat munkáját átfogják, értékelik és irányítják a vezetőségi (igazgatói tanácsok) ülések. Mindinkább gyakorlat, hogy a gazdálkodó szervezet gazdasági és társadalmi vezetői mellett felkészült, arra alkalmas fizikai dolgozók is helyet kapnak a vezetőségekben. Ez lehetőséget ad egyrészt arra, hogy a dolgozók véleménye közvetlenül is eljusson a gazdasági vezetőkhöz, másrészt elősegíti a lentről lefelé történő információ áramlását. A dolgozók legnagyobb rétegét átfogó termelési tanácskozások színvonala, a tárráltságában javult az ügyintézés, az ügyfélfogadás. Az általános fejlődés mellett azonban még ma is találkozni a tanácstagok nem kellő tájékoztatásával, véleményük figyelmen kívül hagyásával. A falugyűlések néhány helyen még öncélúak, formálisak. Kevés a testületek elé kerülő döntési alternatíva. A jövőben még szélesebb alapokra kell helyezni a bizottgyalt témák időszerűsége az elmúlt éveikben fejlődött. Mindinkább jellemző, hogy a tanácskozásokat az adott terület döntési jogkörrel rendelkező vezetője tartja és többnyire a felső szintű vezetés is képviselve van. Ezek a fórumok aktívak, mert a helyszínen megválaszolják a feltett kérdéseket. A válaszokat érdemi intézkedések is követik. Esetenként azonban a dolgozók részvételének a biztosítása gondot okoz, főként, ha munkaidő után tartják. A TERMELÉSI tanácskozásaik mellett az elmúlt években mind nagyobb szerepet kaptak a szocialista brigádvezetők tanácskozásai, amelyek biztos támaszai a vezetésnek. Ezt a fórumot még jobban lehet hasznosítani. A szocialista brigádok az üzem életében komoly húzóerőt képviselnek, a termelés élenjárói. Vállalásaikat, belső szervezeti életüket értékelve megállapítható, hogy az üzemi demokrácia letéteményeseivé váltak. Nagyobb gondot kell tehát fordítani arra, hogy ne csak a problémák megoldására kérjük fel őket, hanem a vezetés teljes körű részesei legyenek. Mind több brigád értékeli rendszeresen a munkahelyi feladatok végrehajtását, megbeszélik a munkavégzés feltételeit. Egyre több vállalat ad döntési jogot a brigádoknak bérezési, jutalmazási kérdésekben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a legaktívabb fórumok a brigádértekezletek. Ezek hangvétele általában nyílt, őszinte. Irányt szabnak a brigádok 'belső életének. A megyei pártbizottság beszámolója hangsúlyozta: nem fogadhatjuk el általában a különböző szintű vezetőik részéről azt az aggályoskodást, hogy a brigádok megnövekedett jogai — bér- és normakérdések bizonyos mértékű leadása — egyen- lősdiséghez, a munkafegyelem fellazulásához vezethetnek. Fokozott politikai munkával, következetesebb vezetői magatartással, a döntésre előterjesztett kérdések megfelelő megalapozásával ezek a brigád döntési felelősségét kell hogy növeljék. Jól szolgálják az üzemi demokrácia erősödését és kiteljesedését az üzemi KISZ- szervezeték rendezvényei, a munkahelyi ifjúsági parlamentek. Pozitív irányú változásnak lehetünk tanúi a fiataloknak a gazdasági életbe, a vezetésbe való bevonásában is. A megyei pártbizottság beszámolója hangsúlyozta: ösz- szességében úgy ítélhetjük meg, hogy az üzemi demokrácia teljesebb lett, tartalmában és formájában is fejlődött, de fejlesztésére még sok lehetőség van. A több fórum ellenére még mindig tapasztalni, hogy a dolgozók tájékoztatása a munkahelyük belső életéről nem kielégítő, a középvezetők informáltsága sem megfelelő. Gyakori, hogy a dolgozók kérdéseire nem tudnák érdemi választ adni, a fórumok egy része csak tájékoztató jellegű. A döntésekben való részvétel is néha formális, kevés az alternatív javaslat, előterjesztés. Napjainkban is gyakran tapasztalható, hogy a dolgozók nem élnek kellően demokratikus jogaikkal, melysági munkát, szervezettebbé, teljes körűvé tenni tevékenységüket. Az is megállapítható, hogy a tanácsi munka még mindig hordoz bürokratikus elemeket. Mindez együttesen azt jelenti, hogy a területileg illetékes pártszerveknek és pártalapszerveze- teknek a hiányok megszüntetésére továbbra is gondot kell fordítaniuk. nek okai közt szerepel: a tájékozatlanság, a megfelelő képzettség hiánya, a bizonyos fokú érdektelenség és esetenként a munkahelyi vezetőktől való függés is. Ezék feltárása és megszüntetése további gondos munkát igényel az üzem; párt-, a gazdasági és a társadalmi szervektől egyaránt. El kell érni, hogy a gazdasági vezetők a tanácskozásokon való részvételen túl, jobban biztosítsák a jogok gyakorlásának feltételeit. A beszámolóik legyenek közérthetőbbek, a kollektívák részére aktuálisak. Ne csak a dolgozók problémáit hallgassák meg, hanem igényeljék véleményüket !is. A gazdasági életben bekövetkezett dinamikus fejlődés a szövetkezetekben is maga után vonta az önálló vállalati gazdálkodás és az önkormányzat erősödését. A szövetkezeti demokrácia keretei, formái és módszerei valamennyi szövetkezeti ágazatban közel azonos vonásókat mutatnak. Az elmúlt években, felgyorsult a termelés, a forgalom növekedési üteme, a tevékenység intenzívebbé vált, s tovább folytatódott a koncentrálódási folyamat. Mindezek éreztetik hatásukat a szövetkezeti demokrácia érvényesülésében. Az elmúlt években fejlődött a közgyűlés, a vezetőség és a különböző bizottságok tevékenysége. Mind több helyen írákban kiadják a fontosabb beszámolókat, határozati javaslatokat. Mindemellett a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának formáit a jövőben még jobban hozzá kell igazítani a méretek növekedéséhez, a szakosodás fejlődéséhez, a tagság átré- tegződéséhez, az üzem) munkaszervezet korszerűsödésével kapcsolatos változásokhoz. A küldöttgyűlések eevre inkább az ügyek érdemi megtárgyalásának fórumaivá váltak. Tekintélyüket a megnö- vékedett hatáskörök nagyban növelték. A szövetkezetek párt- és gazdasági vezetői az elmúlt időszakban egyre nagyobb szerepet juttattak a munkahelyi kollektíváknak, brigádoknak a fejlesztési, a termelési és a gazdálkodási feladatok kialakításában. A szövetkezetek előtt álló feladatok teljesítése érdekében fokozottabban támaszkodnak a választott szervek a bizottságok munkájára és a tagok aktív részvételére. A szövetkezetekben az információs rendszer szervezettsége, színvonala és ezáltal a tagok tájékozottsága általában fejlődött. AZ ÜZEMI és szövetkezeti demokrácia kiszélesítése, fejlesztésre érdekében a párt- szerveknek és a pártszerveze- teknék a jövőben a közvetett fórumok megfelelő működtetése mellett még inkább a közvetlen fórumok tartalmasabbá tételét kell biztosítani. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a gazdasági egységeknél működő összes társadalmi szervezet összehangolt, céltudatos tevékenysége. E mellett el kell érni_ hogy a gazdasági vezetők munkájukban az üzemi és szövetkezeti demokráciával úgy számoljanak, mint a szocialista gazdálkodás lényeges és állandóan ható politikai, gazdasági tényezőjével. Üzemi és szövetkezeti demokrácia
