Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

1978. március 30. Képújság 3 Átjelentkezés a körzeti pártszervezetekbe Tavasz a mezőgazdaságban A gépek egyet szusszanthatnak, míg a vegyszer átkerül a szórótartályba A K—700-as traktorok követik kisebb társukat, hogy az illanó vegyszert a földbe tárcsázzák .... párttagsági könyvek A ; cseréjének tapasztala- } tai alapján a Központi 1" ^ Bizottság titkársága 1977. november 8-án határo­zatot hozott a nyugdíjba ke­rülő párttagok lakóterületi pártszervezetbe történő át­jelentkezésének rendjéről. Az üzemekből és intézmé­nyekből nyugdíjba kerülők közül számosán szeretnének volt munkahelyük alapszer­vezetében maradni. Ragasz­kodásuk egyik oka, hogy erős az érzelmi kötődésük a mun­kahelyhez. Sokan több évti­zedet folyamatosan töltöttek el a munkahelyükön, mások a felszabadulást követően az üzemi, intézményi pártszer­vezet alapító tagjai közé tar­toztak, nem kevesen az ellen- forradalom idején fegyverrel védték gyárukat, munka­helyüket. Munkáséletük so­rán elvtársi, baráti kapcsola­tok szövődtek, munkájukkal tekintélyt vívtak ki a kollek­tívában. Egyes elvtársak azért akar­nak a munkahelyi pártszer­vezetnél maradni, mert ott esetleg jobban megértik gondjaikat, problémáikat. Mindezek emberileg teljesen érthetőek és méltánylandók. Viszont egyes nyugdíjba ke­rülő elvtársak indokolatlan fenntartások miatt húzódoz­nak a körzeti alapszerveze­tekbe való átjelentkezéstől. Ez azért van így, mert a nyugdíjba kerülőket nem ké­szítik fel a körzeti pártszer­vezeti életre, így nincs objek­tív tájékozottságuk a körzeti alapszervezetek életéről. Gyakran lebecsülik, hatáskör nélküli pártszervezeteknek tartják a körzeti pártszerve­zeteket. Sokan azt sem ismerik, hogy a KB 1969. március 6-i határozata milyen lehetőséget biztosít számukra üzemük, intézményük pártszervezeté­ben a további munkára, ezért a körzeti párttagok közül — bár a feltételek nyugdíjba menetelük idején megvoltak — számosán nem is kérték maradásukat. A tagkönyv- csere során kiderült, hogy a pártszervek és -szervezetek egy részénél nemegyszer hiányzott a kellő megértés, figyelmen kívül hagyták a nyugdíjazással járó nehézsé­geket, emberi problémákat. Gyakran erőltették az átje­lentkezéseket, nem engedé­lyezték az üzemi pártszerve­zetben maradást még akkor sem, ha arra a határozatban megszabott feltételek lehető­séget adtak. Ilyen okok miatt sajnos többen kiléptek a párt­(TUDÓS1TÖNKTÓ L) Még nincs egy éve, amikor a dombóvári tüdőbeteggon­dozó intézetben dolgozók va­lamennyien elhatározták, ból olyanok is, akik több év­tizede aktív részesei voltak a mozgalmi munkának, munka­helyeiken és a közéletben példás helytállást tanúsítot­tak. Ez érzékeny vesztesége a pártnak. Ezért a KB titkársága úgy határozott, hogy a nyugállo­mányba kerülő párttagok üzemi, intézményi pártszer­vezethez való tartozásról a jövőben rugalmasabban, egyéni elbírálás alapján a taggyűlés döntsön, ne legyen szükség a járási, városi, ke­rületi pártbizottságok külön engedélyére. Fontos, hogy az egyéni elbírálás körültekintő és megalapozott legyen. Az alapszervezetek taggyű­léseinek — a személyi körül­mények mérlegelésén túl — figyelembe kell venni a KB 1969. március 6-i érvényben lévő határozatát is, amely a pártszervezethez való tarto­zás engedélyezésének feltéte­leit megfogalmazza. Eszerint: az alapszervezeti taggyűléseknek a párttag ké­résére, a vezetőség javaslata alapján a következő főbb szempontok alapján célszerű mérlegelni, engedélyezni az üzemi, intézményi pártszer­vezetekbe való tartozást, ha: — a párttag a lakóterületi pártszervezet megismerése és az átállással kapcsolatos ne­hézségei feloldására féléves— egyéves időtartalomra türel­mi időt kér; — a jogszabályokban meg­határozót kereten belül és módon az illető párttag részt vesz a termelő munkában; — valamilyen választott párt- vagy tömegszervezeti tisztséget visel; — az üzemben, intézmény­ben egyéb — pl. sportmozga­lom, MHSZ, Vöröskereszt, stb. — konkrét társadalmi megbízatása van; — egész munkáséletét egy munkahelyen töltötte le; — továbbá azok, akik munkaköri ártalmak miatt betegek lettek, rokkantállo­mányba kerültek; — kis létszámú — 10 főn aluli — önálló pártszerveze­tekben (pl. ktsz-ben), ha po­litikailag indokolt, nem kell a nyugdíjba menő elvtársa­kat a körzeti pártszerveze­tekhez átjelenteni. A nyugdíjas párttagoknak, ha üzemük pártszervezetében maradnak, , a munkahelyi hogy munkájuk további javí­tása érdekében szocialista brigádot alakítanak. Az elha­tározást tett követte, és nyol­cán megalakították a Koch Róbert szocialista brigádot. pártéletben részt kell ven­niük. Ha az üzemi és intézményi pártszervezethez való tarto­zás feltételei megszűnnek, a párttagok alapszervezetük pártéletében nem tudnak megfelelően részt venni, át- jelentésüket az alapszervezet vizsgálja meg, és ha indokolt, éljen a kezdeményezéssel. A titkárság a nyugdíjas párttagok érdekeit figyelem­be véve, lehetőséget terem­tett tehát az átjelentkezések rugalmasabb kezelésére. Ugyanakkor szükségesnek tartotta azt is, hogy a lakó- területi pártszervezetek meg­erősítése, párttagságuk folya­matos felfrissítése érdekében az üzemekből, intézmények­ből nyugdíjba vonuló párt­tagok közül minél többen kerüljenek a lakóterületi pártszervezetekhez. A lakó- területi pártszervezetek veze­tői, párttagjai foglalkozzanak figyelmesebben a hozzájuk került nyugdíjas párttagok­kal. Segítsék beilleszkedésü­ket, tanúsítsanak megértést problémáik iránt, türelemmel és körültekintéssel vonják be őket a pártszervezet munká­jába. A munkahelyi pártszerve­zetek tartsanak szorosabb és rendszeresebb kapcsolatot a lakóterületi pártszervezetek­be átigazolt nyugdíjasaikkal, időnként hívják össze és tá­jékoztassák őket az üzem, intézmény életéről, tevékeny­ségéről. A körzetbe átjelentkezők- től pártcsoport-értekezleten, taggyűléseken búcsúzzanak el, köszönjék meg munkásságu­kat. Tájékoztassák őket a körzeti alapszervezetek sze­repéről, munkájáról. Lehető­ség szerint még az átjelent­kezés előtt tisztázzák a kör­zeti alapszervezetek vezetői­vel, hogy ott milyen párt­munkát tudnak végezni és ezt közöliék az érintett pártta­gokkal. !-i titkárság felhívta az irányító pártbizottsá­jpv "ok figyelmét arra, hogy fordítsanak na­gyobb gondot a lakóterületi pártszervezetek munkájára. A helyi politikai munkában, valamint a várospolitikai te­vékenységben jobban támasz­kodjanak rájuk. Ezzel is se­gítsék elő, hogy a nyugdíjba menő párttagok jobban érez­zék a lakóterületi pártmun­ka jelentőségét, fontosságát és szépségét is. A brigád vezetője dr. Berger Rezsőné nagy lelkesedéssel beszél a brigádról: — Elsősorban szakmai té­ren szeretnénk magunkat hasznosítani, és az a törekvé­sünk, hogy a lelkiismeretes, kulturált betegellátás érde­kében mindent megtegyünk. Ügy élünk itt, mint egy jó család Segítünk egymásnak a munkában, de a magán­életben is. Együtt, kirándu­lunk, sportolunk, és válla­lunk társadalmi munkát. Nagy szükség van a jó összhangra, hiszen évente közel 12 ezer ember fordul meg az intézetben. Csak az ilyen összekovácsolódott kol­lektíva érheti azt el, hogy nincs panasz a munkájukra. Nemcsak a betegekkel való törődés az egyetlen összetar­tó erő. Nemrég találkozóra hívták meg a 28 éve működő tüdőbeteggondozó intézet volt és mai dolgozóit, ame­lyen dr. Magda Tamás főor­vos emlékezett meg az alapí­tó tagokról, és meleg szavak­kal köszöntötte a már nyug­díjas dolgozókat is. MAGYARSZÉKI ENDRE (Folytatás a 1. oldalról) A szentmártoni dűlőben a szél süvítését csak a K—700- sok dübörgése nyomja el. Pedig a szél igencsak pró­bára teszi az embert. Kiska- bátban a dombtetőn sehogy sem akarjuk hinni, hogy a naptári tavasz már egy nap­nap ezelőtt „beköszöntött”. A tamási Béke Termelőszövet­kezet dolgozói jó melegen öltözve várják az újabb ro­hamokat: ilyen „szellőcske” nem zavarhatja a munkát. A mustár mindannyiunk kedvence a virsli mellé. Kántor Ignác: „Tizenöt éve dolgozom a téeszben, s már akkor is termesztettünk mus­tárt. Jól jövedelmez. A szentmártoni dűlőben dolgozó csapat' hét emberből és ugyanannyi munkagépből áll. Minden egyes poszt fon­tos: a technológiát szinte percről percre kidolgozták. Bencsics István a lajtkocsin hordja a vizet, Lénárt Ist­ván és Kántor Ignác a vegy­szert keverik, az „Olytref” pontosan adagolva kerül Hohner Istvánnak, a vegy- szerező vezetőjének gé­pébe, hogy az utána követ­kezők, Mátyás Lajos és Iván László a K—700-okkal a szert bedolgozzák a földbe. Az utolsó műveletet végző Si­mon István és Barkóczi Já­nos, a dombocska aljában a vetést végzi, a magot a föld­be „viszik”. Mindenkinek fontos be­osztása van: sok pénzbe ke­rülne a közösnek, ha elrom­lana a vegyszerező, vagy ha nem érkezne időben a víz. De a szentmártoni dűlőben rendben megy a munka, s így 11 óra alatt 70—80 hek­táron kerül a mag a földbe, Javában tartanak a mező- gazdaságban a tavaszi mun­kák. A megye nagyüzemei 126 ezer hektáron terveznek tavaszi vetést. Ennek tíz szá­zalékát vetették el eddig. Földben van a borsó két­harmada, befejezték a tava­szi árpa és a zab vetését. Folynak a tavaszi lucerna- telepítések, főként tiszta ve­tésben. A tervezett négyezer hektárnak eddig húsz száza­lékát telepítették. Ültetik a burgonyát is. Ennek a kul­túrának a termesztésében a kedvező fellendülés tovább tart; kétezer hektár feletti területen termesztik az idén a nagyüzemek. Vetik a cu­korrépát is, ötszáz hektáron már földben a mag. Ennek az ipari növénynek a terület- nagysága a tavalyihoz ha­sonló. A szántóföldi zöldségter­mesztésben a koraiak magja mákföldben van, a palánták kiültetése még csak a sík­fóliák védelme mellett le­hetséges. A nagyüzemekben a vetés melletti szabad kapacitással folyik a talajelőkészítés, il­letve a magágykészítés a napraforgó és a legnagyobb vetésterületű tavaszi növény a kukorica alá, melynek ve­tése a jövő hónap közepe. BATA Bátán, a November 7 Tsz- ben is hasonló a helyzet, Lénárt István, Kántor Ig­nác és Hohner István hogy jövőre is legyen a virs­li mellé ízesítő; finom, sárga mustár. mint a megye többi részén. A korábbi, főként a tavalyi évhez viszonyítva mégis ked­vezőbb körülmények között folynak a tavaszi vetések, ugyanis a tsz szántóinak je­lentős része mély fekvésű te­rületen van, és évről évre gondot okoz a belvíz, ame­lyekből az idén minimális van, ezért jó ütemben halad­nak a tavaszi munkák. Há­rom nap múlva befejezik a borsó vetését, két műszakban folyik a cukorrépa vetése, hiszen az eddigi két gép he­lyett egy új, nagyobb telje­sítményű, korszerű géppel végzik a munkát. Megkezd­ték a huszonöt hektár lucer­na telepítését is. Folyik a ta­lajelőkészítés az egyik fő nö­vény, a kukorica alá simító- val, illetve kombinátorral. Az őszi búzavetések zömét jónak minősítette a nemrég megtartott állapotbecslés. Februárban — részben ve­gyes hatóanyagú műtrágyá­val — megtörtént a fejtrá­gyázás is, repülőgéppel. A szövetkezet jelentős területén folytat gyümölcstermesztést. Az ültetvényekben befejez­ték a metszést. Folyik a sza­móca kapálása is. A már ter­mő öt hektár mellé nyár vé­gén még ugyanennyi telepí­tését is tervezik a gazdaság­ban. TETTINGER ISTVÁN Együtt a betegekért és egymásért Az ünnepség résztvevői Tavaszi vetés 126000 hektáron

Next

/
Thumbnails
Contents