Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 74. szám ARA: 0,80 Ft 1978. március 29., szerda Mai számunkból AZ ELMÉLET KÖZVETÍTÉSE (2—3. old.) BONYHÁDI cipőgyár — MSZBT-TAGCSOPORT (3. old.) TV-NAPLÖ (4. old.) KI,A SZABADRA!_ (6. old.) A FÁRADT OLAJ HASZNA ÉS KÄRA (3. old.) A cselekvés programjai A GAZDASÁG területén működő pártalapszerve- zetek beszámoló taggyűléseiken értékelték a múlt évi politikai cselekvési programjuk végrehajtását. Az irányító pártszervek programjaira támaszkodva egyúttal elkészítették az idei feladatok eredményes végrehajtását szolgáló cselekvési programjukat. Ma már elmondhatjuk, hogy a cselekvési programok megvalósítása a pártmunka szerves részévé vált. Az első kísérletek óta tartalmilag fokozatosan javulnak e dokumentumok: míg korábban sokat markoltak, a célokat és tennivalókat túl általánosan fogalmazták meg, addig most már egyre jellemzőbb rájuk a konkrétság, s a néhány legfontosabb feladat kiemelése. Általánossá vált annak megértése, hogy a cselekvési program nem cél, hanem eszköz. A különböző szintű pártszervek és az alapszervezetek cselekvési programjai jobban egymásra épülnek, összehangoltabbak Az irányító pártszervek az általuk kiemelt feladatokat nem az alapszervezetek mellőzésével, hanem azok hatáskörét és felelősségét tiszteletben tartva, az ő közreműködésükkel kívánják elérni. Előrelépés tapasztalható a feladatoknak az állami és társadalmi szervek közötti elhatárolásában és a tennivalók koordinálásában ... S ami ugyancsak lényeges: sokkal jobb a kapcsolat, az összhang a pártszervezetek cselekvési programjai és munkatervei között. A cselekvési programok jól tükrözik, hogy párt- alapszervezeteink tartalmi munkájában egyre jobban az adott terület helyzetét, fejlődését meghatározó fő kérdések kerülnek előtérbe. Nőtt a pártszervezetek kezdeményező készsége abban, hogy a rendelkezésre álló összes erőt koncentrálják e kérdések megoldására. Ebben szerepet játszik, hogy már a tervek készítésekor, a döntések előtt, de a végrehajtás során is gyakrabban kikérik a párttagság véleményét, javaslatait, s megfelelően kezelik, hasznosítják azokat. Kétségtelen szerepük van a cselekvési programoknak abban is, hogy az alapszervezetek átgondoltabban foglalkoznak a termelés úgynevezett szubjektív tényezőivel. A gazdaság pártirányítása és a párttagság eszmei, politikai nevelése így jobban összekapcsolódik, jobban érzékelhető ezek kölcsönhatása. Azt is jól érzékelik a pártalapszervezetek, hogy az állandóan növekvő feladatokat csak minden szempontból jól felkészült, politikailag és erkölcsileg kiegyensúlyozott vezetők irányításával lehet megoldani. A kellő bizalom alapján — ami elengedhetetlen — segítik a gazdasági vezetők munkáját, és ahol szükséges, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. AZ ELLENŐRZŐ munka fejlődését tanúsítja, hogy egyre kevesebb a csupán tájékozódó jellegű vagy „ra- portot” jelentő beszámoltatás. A rugalmasabb, sokrétűbb, a valósághoz jobban igazodó ellenőrzés során kellő figyelmet fordítanak a meglévő lehetőségek — a munkaerő, a termelőeszközök, a pénzforrások, stb. — hatékony felhasználására, a hazai és nemzetközi piacon egyaránt értékesíthető korszerű, jó minőségű termékek gyártására. Rendszeresen vizsgálják a belső gazdasági szevezet működését, irányítási rendjét is. Az elmúlt évi cselekvési programok alapján arra is következtethetünk, hogy több kérdésben még nem mindenütt sikerült gyökeres szemléletváltozást elérni, illetve a politikai munka eszközeivel megfelelően segíteni megoldásukat. Példaként említem az anyag- és energiagazdálkodást, a szelektív fejlesztést, a termék- és termelési szerkezet korszerűsítését. Több helyen még mindig a munkaerő számszerű növelését tervezik, ott is, ahol erre már évek óta nincs lehetőség. Változatlanul tapasztalhatók túlzott 'törekvések a vállalati autar- chiára. Nem kielégítő az előrehaladás a munka- és üzemszervezés területén, a drága pénzen beszerzett technika működtetésében, általában az eszközök hatékony felhasználásában. Sok kihasználatlan lehetőség van a hazai és nemzetközi tapasztalatok hasznosításában, a tudományos kutatás eredményeinek alkalmazáI sában. Éppen ezért csak helyeselni lehet azokat az alapszervezeti cselekvési programokat, melyek célul tűzik ezek megoldásának ösztönzését, segítését. A pártalapszervezetek nagy részében még csak nagyon szerény lépések történtek arra, hogy a cselekvési programok alapján személyeknek, pártcsoportoknak, kommunista közösségeknek konkrét pártmegbízatásokat adjanak. Még mindig sok a felszínes, látszat jellegű ellenőrzés és beszámoltatás, s nem kielégítő a konzekvenciák levonása. A cselekvési programok politikai programok, ezért végrehajtásuk során megkülönböztetett figyelmet kell fodítani ezekre a kérdésekre, és az ezt befolyásoló emberi tényezőkre. Pártalapszervezeteink egyik alapvető feladata elérni, hogy a fejekben, a szemléletben rend le. gyen. Olyan reális, higgadt és nyugodt közgondolkodást kell kialakítaniuk, mely nem idealizálja, de nem is dramatizálja gazdasági helyzetünket. Munkálkodjanak azon, hogy a vezetők és a beosztottak egyaránt higgyenek a feladatok megoldhatóságában. 7 MEGLÉVŐ legnagyobb értékünk, a tettekre kész ember, cselekvésre való mozgósítása — ez a pártszervezet egyik legfontosabb és legszebb feladata Ehhez adnak alapot, szolgálnak az átgondolt és tartalmas cselekvési programok. I LUKACS GYULA az MSZMP KB munkatársa Siegfried Lorenz első titkár vezetésével Pártküldöttség érkezett Karl-Marx-Stadt megyéből K. Papp József megyénk gazdasági, politikai helyzetéről tájékoztatta a karl-marx-stadti vendégeket Hétfőn délután K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára fogadta Ferihegyen a menetrendszerű repülőjáratnál azt a testvérmegyei küldöttséget, amely a megyei pártbizottság meghívására hivatalos látogatásra érkezett megyénkbe. A Német Szocialista Egységpárt Karl-Marx-Stadt megyei Bizottságának küldöttségét Siegfried Lorenz, a központi bizottság tagja, megyei első titkár vezeti, tagjai: Lothar Fichtner járási pártbizottsági első titkár és Brunhilde Hahn, a megyei tanács titkára. A vendégek kedden reggel a pártbizottság székházában találkoztak a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjaival, ahol K. Papp József tájékoztatót tartott Tolna megye gazdasági, politikai helyzetéről, majd Siegfried Lorenz Karl-Marx-Stadt megyéről és a soron következő feladataikról szólt. Délután először szekszárdi ipari üzemek meglátogatása szerepelt a küldöttség programjában. A BHG szekszárdi gyáregységénél Váradi László, a szekszárdi városi pártbizottság titkára, Steindl Károly igazgató és Baka István párttitkár fogadta a küldöttséget, melynek tagjai megismerkedtek az üzem munkájával, majd a MEZŐGÉP meglátogatása következett. Itt az üzem vezetői: Zsigo- vits Ferenc igazgató, Varga Pál párttitkár, Endrődi Erzsébet nőbizottsági elnök, ör- dögh Árpád szb-titkár, Szabó Bertalan KISZ-titkár és Papp Mihály főmérnök köszöntötte a vendégeket. Az igazgató tájékoztatója után üzemlátogatáson vettek részt és megtekintették a gyár kiállítótermét. Az üzemben a Lendület szocialista brigád nevében Keller Márton köszöntötte a testvér- megyei vezetőket. Siegfried Lorenz üdvözlő sorokat írt a brigád naplójába. A keddi nap a decsi népművészettel és Decs község életével való ismerkedéssel fejeződött be. A késő délutáni órákban Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára fogadta a szövetkezet székházánál a küldöttséget és bemutatta a község, valamint a szövetkezet vezetőit. Ezt követően Vida János, a községi pártvezetőség titkára ismertette a község, dr. Kalmár József szövetkezeti elnök pedig a HTSZ életét. Üzemlátogatás, majd a népművészeti múzeum megtekintése után a művelődési házban színes műsor várta a küldöttséget. Ma Dombóváron folytatódik a program. Moszkva Brezsnyew fogadta Minicset Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke kedden délelőtt fogadta Milos Minicset, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagját, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökét, külügyminisztert. Minies, aki hétfőn érkezett munkalátogatásra Moszkvába, átadta Jo- szip Broz Titónak, a JKSZ elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének személyes üzenetét. A megbeszélésen, amelyen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere is, megelégedéssel állapították meg, hogv a szovjet—jugoszláv együttműködés számos területen meggyőzően növekszik. Szó volt több olyan nemzetközi kérdésről is, amely mindkét felet érdekli. A megbeszélésen hangsúlyozták: feltétlenül szükség van az olyan aktív tevékenységre, amely a feszültség további enyhítéséről a fegyverkezési verseny megakadályozására, az államok között az egyenlőségen alapuló jószomszédi kapcsolatokra és a békés egymás mellett élés politikájának erősítésére irányulnak. A találkozón jelen volt Jozse Szmole jugoszláv nagykövet is. (MTI) Birgit Rodhe Budapesten Pozsgay Imre kulturális miniszter meghívására kedden Budapestre érkezett Birgit Rodhe asszony, a Svéd Állami Kulturális Tanács elnöke. A vendég magyarországi tartózkodása során hazánk kulturális életével ismerkedik. (MTI) Tüzpárbaj Dél-Libanonhan A Libanon déli részét megszállva tartó izraeli és az állásaikat védelmező palesztin erők között ismételten kiújuló tűzpárbajok miatt Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára hétfőn este felszólított valamennyi felet, tartsa szigorúan tiszteletben a tűzszünetet. Jól tájékozott ENSZ-for- rások szerint a főtitkár felhívása azután hangzott el, hogy Waldheim telefonon jelentést kapott Siilasvuótól, a közel-keleti ENSZ erők főkoordinátorától. Az előzményekhez tartozik, hogy vasárnap az állásaikat elfoglaló ENSZ-alakulatok biztonságát veszélyeztető incidens tört ki, amikor a Lita- ni folyó' egyik hídját birtokba venni igyekvő svéd egység feje fölött lőtték egymást az izraeli és a palesztin erők. Jó játék - megérdemelt győzelem A Szekszárdi Dózsa NB II-e.s labdarúgó-csapata megérdemelt győzelmet aratott a Békéscsaba ellen (Tudósítás az 5. oldalon). Fotó: Bencze