Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-26 / 73. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mail számunkból mienk lett a gyár (3. old.) FELVÉTELI FELHÍVÁS (3. old.) XXVIII. évfolyam, 73. szám ÁRA: 1,— Ft 1978. március 26., vasárnap Genf Tengerjogi konferencia Március 28-án Genfben megnyílik az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciájának soron következő ülésszaka. A konferencián részt vevő szovjet küldöttséget Szemjon Kozirev külügyminiszter-helyettes vezeti. A szovjet fővárosban olyan egységes konvenciótervezet végleges kidolgozását várják ettől a fórumtól, amely egészében véve jó alapul szolgálna a kölcsönösen elfogadható megállapodások eléréséhez. A szovjet delegáció — a fejlődő országok kívánságának eleget téve — a többi között kész támogatni azt a javaslatot, hogy a tengerfenék természeti tartalékai kiaknázását közösen, nemzetközileg szervezzék és ellenőrizzék. FIATAL CSALÁDOK MIKROKÖZTÁRSASÁGA (9. old) A KÖZMŰVELŐDÉSI ALAPBÓL (10. old.) VECSÉSI SÁNDOR KÖLESDEN (11. old.) TÁVMÁSOLÁS MÁSODPERCEK ALATT (12. old.) LOVASSPORT (13. old.) ípiIéSí ÜLDÖZÖTT, ÜLDÖZÖK NÉLKÜL (4. old.) MENNYI 3x3? (4. old.) NEM KELL FÉLTENI ŐKET (5. old.) NAPKONYHA A SIVATAGBAN (8. old.) FALU CIGARETTA NÉLKÜL (8. old.) MAGYAR i EREDMÉNYHIRDETŐK AZ OLIMPIÁN (9. old.) A NÉLKÜLÖZHETETLEN SŐ (9. old.) A 12. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6 old.) HELYTÖRTÉNETI KUTATÓK (7. old.) ÉRTÉNYBEN HARANGOZNAK (7. old.) ÉLETSZÍNVONAL ITT ÉS OTT (8. old.) A NEUTRONOKTŐL A KUKORICÁIG (8. old.) Mi van a törvényben? Tizenhét képviselő mondott véleményt a kereskedelemről, miután Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter az országgyűlés elé terjesztette a törvény tervezetét. És már a bizottsági ülésen is nagy volt az élénkség, hiszen tizenegy módosítási javaslat is a parlament elé került. Nem szólva az országszerte megrendezett vitafórumokról, ahol a résztvevők tömegesen hallatták szavukat, amit egyébként megtesznek az emberek nap nap után, hivatalos fórum nélkül is, mert — illetékesek. Mert sokféle elfoglalatságúak vagyunk, de amikor sor kerül rá, vevők valamennyien. így aztán tapasztalatból tudjuk, ha olykor meg is feledkezünk róla, valóban milyen nagy mértékben nőtt csak a legutóbbi években is a vásárlások mennyisége és a sokfélesége nemkülönben. Jóval többet és sokkal többfélét árul a kereskedelem és végeredményben győzi, ha nem is éppen hibátlanul. A törvény célja a jogszabály segítségével is előmozdítani e hibák kiküszöbölését és a gazdasági lehetőségeinkkel arányos, jogos követelmények fokozatos megvalósítását. A hibák is, a követelmények is közismertek a föl-föllépő hiányoktól kezdve a minőségi kívánságokon át a vásárlás kényelméig. Egyetlen, ám nagyon is összetett kérdést emelünk ki ez alkalommal: a kiszolgálást. Azért ezt, mert bár az áru, a minőség és az üzlethelyiség szerepe elsőrendű, de nem kevésbé fontos a kereskedelem dolgozóié, mégha önkiszolgáló boltba térünk be, akkor is. A kiszolgálás színvonalát — jelentette ki Sághy Vilmos miniszter —, leginkább az határozza meg, hogy a kereskedelmi alkalmazottak mennyire ismerik szakmájukat, képesek-e emberi, jó kapcsolatot teremtei a vásárlókkal, a vendégekkel. Természetesen, sokrétű kérdés ez, hiszen tudjuk, hogy a 460 ezer kereskedelmi alkalmazottnak több mint a fele nő, hogy százféle gondtól fő a fejük, miközben sokan közülük nagyon is nehéz és felelősségteljes munkát végeznek, és hogy jövedelmi viszonyaik, ha javultak is valamelyest, a jövőben további korrekcióra szorulnak. Mindezt a legmesszebbmenőkig tudomásul véve, sőt, azt is, amit éppen a sajtó vonatkozásában említett meg a törvényjavaslat előadója, hogy ne csak a hibát, vagy a visszaélést elkövető kicsiny részt vegyük észre, hanem a becsületesen dolgozók erőfeszítéseit is — szólni kell azért más egyébről is. Arról nevezetesen, hogy bizonyos hivatalok és szolgáltatások dolgozóitól eltekintve, a bolti, az áruházi eladókkal van az embernek nap nap után a legtöbb találkozása. Velük állunk szemben, ők meg velünk, a pult innenső, illetőleg túlsó oldalán. „Szemben” — mondjuk nem véletlenül, mert az ártatlan helymeghatározás nemritkán érzelmi, indulati töltésű ellentétet is jelez. És hiába érdemel méltánylást a kereskedelmi munka, és hiába kötelező természetesen a vevő részéről is az udvariasság és a jó modor, ebben a viszonyban mégis az eladóra hárul a barátságos közeledés fontos feladata. Egyformák vagyunk — érti mindenki, mit akarunk ezzel mondani —, de ott és akkor még a kedvességben, a mosolyban is az eladó legyen a kezdeményező! Ha aztán leveszi a köpenyét és maga is vásárolni megy, elvárhatja és várja is el ugyanezt a kollégáitól. Lehet, hogy némelyek most megjegyzik: a pótalkatrész a fontos, meg a jótállás, meg a tisztességes árkalkuláció, meg a lelkiismeretes használati utasítás, meg a megbizható minőség és így tovább, ne az udvariasságot firtassuk. Ha mindent beszereztünk, csak a mosolyt nem, majd csak elviseljük valahogy... Nemhogy nem bölcs, de nem is helytálló ez az okoskodás. De miért nem helytálló? Mert az udvarias, készséges kiszolgálás: a helyes kereskedői magatartás lényege. És alaposan végiggondolva, magába foglalja a lelkiismeretes piackutatástól, árumegrendeléstől kezdve a szükséges szakértelem megszerzéséig mindazt, ami voltaképpen nélkülözhetetlen a vevő gondos kiszolgálásához. B. J. Óvodások látogattak a szekszárdi zeneműt készült fényképeinket lapunk 5. oldalán találhatja az olvasó. Etióp-kubai közös közlemény „Az etióp és a kubai külügyminiszter nagy megelégedésére szolgál a két nép és a két kormány közötti baráti kapcsolatok kialakulása és elmélyítése abban a közös harcban, amelyet a két nemzet az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés bármilyen formájával szemben vív, a világ népeinek társadalmi haladása és a béke megszilárdítása érdekében folytat” — hangoztatja az a Havannában is nyilvánosságra hozott közös közlemény, amelyet Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter Etiópiában tett hivatalos látogatása után írtak alá. A két ország kapcsolatáról, helyzetéről folytatott megbeszélésekről szólva a közös közlemény kiemeli, Kuba teljes támogatásáról biztosította az etióp forradalmat, az ország területi sérthetetlenségét, a/ etiópiai nép azon jogát, hogy bármiféle külső agresszióval szemben megvédje magát.
