Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

2 ir&PÚJSÁG 1978. március 25. Az országgyűlés második napján az ülésre ellátogatott Wil­ly Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke. Képün­kön Willy Brandt Kádár Jánossal, Péter Jánosnak, az or­szággyűlés alelnökének társaságában. (Képtávírónkon érkezett) (Folytatás a 1. oldalról) A Legfelsőbb Bíróság el­nöke zárszavában örömmel nyugtázta, hogy a bírák, ügyészek, jogalkalmazók el­fogadják a bíróságok elvi irányító testületének irány- mutatásait, jóllehet az elvi döntések nem mindig kötele­ző erejűek. Szakács Ödön egyetértett a közlekedési bűn- cselekmények kapcsán felve­Puja Frigyes expozéjában egyebek között hangsúlyozta: a békés egymás mellett élés politikáját, a béke és bizton­ság megszilárdítását, a nem­zetközi együttműködés kiszé­lesítését ma már nemcsak a szocialista országok kormá­nyai és népei tartják nélkü­lözhetetlenül szükségesnek, hanem a fejlődő országok és a fejlett tőkés országok sok százmilliós tömegei is. Ugyan­akkor nem téveszthetjük szem elől, hogy a béke és biztonság ellenfeleinek erő­södő tevékenysége bizonyos lassulást idézett elő az eny­hülési folyamatban. Ismételt kísérletekkel találkozunk, amelyeknek célja az égetően időszerű nemzetközi problé­mák rendezésének halogatá­sa, a szocialista országok előremutató javaslatainak meghiúsítása, a szocialista és más haladó országok pozí­cióinak gyengítése és a nem­zetközi feszültség növelése. Ilyen körülmények között — mutatott rá a miniszter — a szocialista közösség orszá­gainak, köztük hazánknak még szívósabb, még kitartóbb küzdelmet kell folytatniuk az enyhülés irányzatának tér­nyeréséért. Kormányunk az elmúlt időszakban is az MSZMP XI. kongresszusának útmutatásai alapján tevé­kenykedett a nemzetközi színtéren. Külpolitikai tevé­kenységünkben nagy figyel­met szenteltünk néhány, az enyhülés szempontjából ki­emelkedően fontos nemzetkö­zi kérdésnek: a leszerelés problémakörének, az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záróokmánya végrehajtásának és ennek kapcsán a külügyminiszterek megbízottai belgrádi találko­zójának. valamint a különbö­ző válsággócoknak. Az elmúlt években a le­szerelés egyes részterületein már fontos megállapodások is születtek. Tagadhatatlan azonban, hogy a leszereléssel kapcsolatos tárgyalások le­lassultak. Ez veszélybe so­dorhatja az enyhülés eddigi eredményeit is. Az utóbbi időben a hadiipari monopó­liumok képviselői fokozzák erőfeszítéseiket, hogy új, minden eddiginél költsége­sebb fegyverkezést kénysze­rítsenek az emberiségre. A NATO-államok szavakban ugyan elismerik az egyenlő biztonság elvét, a valóságban azonban egyoldalú előnyökre szeretnének szert tenni. A neutronbombával való fenye­getőzés nemcsak a feszültség világméretű növekedését és a fegyverkezés új hullámát eredményezheti, de kockára teheti az eddig elért pozitív eredményeket is. Úgy véljük — hangoztatta Púja Frigyes —, hogy a szo­tett aggodalommal, s hozzá­fűzte: érthető a közvélemény követelése, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetőit szigorúbb ítélettel sújtsák. Az országgyűlés a Legfel­sőbb Bíróság elnökének be­számolóját és a hozzászólá­sokra adott választ egyhan­gúlag tudomásul vette, majd a külügyminiszter beszámo­lója következett. cialista országok kormányai által kidolgozott és a genfi leszerelési bizottságban be­terjesztett szerződéstervezet nyugati részről történő elfo­gadása megfelelően rendezné ezt a problémát. Hazánk a Szovjetunióval és a szocialis­ta közösség többi országával együtt kitartóan küzd a le­szerelés napirenden lévő, ége­tő kérdéseinek megoldásáért. A szocialista országok a belg­rádi találkozót kezdettől fog­va az enyhülési folyamat fontos állomásának tekintet­ték, s ennek megfelelően készültek arra. Ebben a fel­fogásban tevékenykedett ha­zánk küldöttsége is. Számos javaslattal járult hozzá a ta­lálkozó munkájához. Végül is teret nyert Belgrádban a jó­zan megfontolás és a találko­zó kielégítő eredménnyel zá­rult. Kormányunknak to­vábbra is az a véleménye, hogy a helsinki záróokmány ajánlásait maradéktalanul valóra kell váltani. Ezt a dokumentumot továbbra is hosszú távú programnak te­kintjük. A belgrádi tapaszta­latokból levonjuk a megfele­lő következtetéseket és meg­tesszük a továbbhaladáshoz szükséges intézkedéseket. A miniszter ezután részle­tesen szólt az arab népek igazságos harcáról, az „Afri­ka szarva” térségében kiala­kult helyzetről, majd rámu­tatott: bár sok a gond és a probléma a nemzetközi szín­téren, pesszimizmusra nincs okunk. Meggyőződésünk, hogy — a meglevő és a vár­ható nehézségek ellenére — a szocialista közösség orszá­gai, a világ haladó és béke­szerető erőivel és a fejlett tő­késországok reálisan gondol­kodó politikusaival együtt, hosszabb távon is képesek biztosítani az enyhülés irány­zatának érvényesülését, sőt annak kiterjesztését is. Bizo­nyos, hogy az enyhülés alap­jának, a nemzetközi erőviszo­nyoknak a szocializmus, a haladás javára való eltoló­dása folytatódik, és ez szük­ségszerűen tükröződik majd a nemzetközi politikában is. Végül a miniszter felhívta a figvelmet arra, hogy az enyhülés, a békés egymás mellett élés elvének gvakor- lati érvényesülését nagyban befolyásolja a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszo­nya, amely jelentősen kihat a nemzetközi légkörre, elő­mozdíthatja vagy lassíthatja az enyhülés folyamatát. Az utóbbi időben e két nagy or­szág viszonyának normalizá­lásában a korábban elért je­lentős eredményeket az Egyesült Államok én Nyugat- Európa egyes befolyásos kö­rei megkísérlik kisebbíteni és gyengíteni. Szovjetellenes propagandakampányaikkal, a Szovjetunió ellen irányuló politikai mesterkedéseikkel azt a konstruktív nemzetközi együttműködést veszik célba, amely hosszú évek kitartó erőfeszítése nyomán alakult ki. Szeretnénk, ha a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolatainak jelenlegi, nem kielégítő alakulását belátható időn belül ismét előremutató szakasz váltaná fel. Ez a bé­ke és a biztonság megszilár­dításának a kilátásait is nagyban javítaná. A külügyminiszter beszá­molóját követő vitában Erdei Lászlóné (Szabolcs megye, 16. vk.), a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke egyebek között azt hangoz­tatta, hogy a jelenlegi világ- helyzetben rendkívül megnö­vekedett a kormányok fele­lőssége civilizációnk sorsá­ért. A mi diplomáciánk, a szocialista országok össze­hangolt diplomáciája a bé­kés együttműködés mellett száll síkra, s az utóbbi évek­ben a politikai és ideológiai különbségek ellenére —mind újabb rétegek és csoportok találják lehetségesnek és szükségesnek a közös fellé­pést. Ennek kapcsán rámuta­tott, hogy a különböző poli­tikai, szakmai és vallási ala­pon álló nőszervezetek együttműködésének gyakor­lata is azt tanúsítja: terjed a felismerés, hogy béke nélkül nincs fejlődés, miként fejlő­dés nélkül sem teremthetők meg a női egyenjogúság alap- feltételei. Darvasi István (Budapest, 19. vk.), a Magyar Hírlap fő- szerkesztője felszólalásában emlékeztetett arra, hogy alig néhány hét telt el a helsinki záróokmányt aláíró államok nagyköveteinek belgrádi ér­tekezlete óta. A tanácskozás eredményességéről elsősor­ban azért oszlanak meg a vé­lemények, mert egyes aláírók megkísérelték a záróokmány tartalmának meghamisítását, leszűkítését. Ez a kísérlet azonban nem sikerült. A szo­cialista országok változatla­nul a béke és a békés egy­más mellett élés politikáját folytatják. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés államai kéz- deményezően, konkrét javas­latokkal harcolnak a leszere­lésért, a népek békés együtt­működéséért. a nemzetek függetlenségéért, önrendelke­zési jogáért az élet minden területén. Változatlanul arra törekszenek, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel párosuljon és ily módon meg­bízhatóan kizárható legyen a világháború veszélye. Boros Béla (Budapest, 6. vk.) felszólalásában egyebek között arra mutatott rá: a Kínai Népköztársaság kor­mányának politikája is nehe­zíti a nemzetközi légkör to­vábbi javítását, a békés egy­más mellett élés térhódítá­sát. Ezt. jelzi, hogy durván visszautasítja a Szovjetunió­nak és más szocialista orszá­goknak a kapcsolatok norma­lizálására tett javaslatait és figyelmen kívül hagyja az atomsorompó-egyezményt Kína legutóbbi légköri atom­robbantása világszerte nyug­talanságot keltett a haladó és békeszerető erők körében, s arra figyelmeztet, hogy a Kí­nai Népköztársaság kormá­nyának külpolitikája súlyo­san veszélyezteti a világbé- két. A felszólalásokat követően — miután a szót kért képvi­selők egyetértőén, hasznosan egészítették ki a beszámolót — Púja Frigyes nem élt a vá­laszadás, a zárszó jogával. Az országgyűlés a külügyminisz­ternek a kormány külpoliti­kájáról megtartott beszámo­lóját jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter; beszá­moló vitáia közben a föld­szinti páholyban helyet fog­lalt Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke és kísérete. A vendégeket Apró Antal, az orszáeevűlés elnöke köszöntötte: — Örö­münkre szolgál — mondot­ta —, hogy a magvar tör­vényhozás házában üdvözöl­hetjük a Német Szociálde­mokrata Párt elnökét és kísé­retét, majd kérte Willy Brandtot, hogy hazatérve ad­ja át a magyar országgyűlés szívélyes üdvözletét a Német Szövetségi Köztársaság szö­vetségi gyűlésének. Interpellációk Ezután — napirend szerint — az interpellációk következ­tek. Petrovics Emil Kossuth- díjas zeneszerző (Budapest. 16. vk.) a Zeneakadémia régi otthona, amelyet jelenleg a TANNINPEX birtokol, eredeti funkciójának visz- szaállításáért interpellált a kulturális és a külkeres­kedelmi miniszterhez Pozs- gay Imre válaszában — a külkereskedelmi miniszter­rel egyetértésben — elmond­ta: a Kulturális Minisztéri­um arra törekszik, hogy tár­gyalásokat kezdjen a Liszt Ferenc, Erkel Ferenc tanítá­sának, Bartók Béla első hangversenyének otthont adó épület visszaszerzéséről. A helyiséggazdálkodás szerveze­teivel 'együttműködve megfe­lelő eszközöket tudnak latba vetni azért, hogy újra a ze­nei életet szolgálják a 30 év­vel ezelőtt elvesztett tanter­mek és a 250—300 személyes hangversenyterem. Bartha István (Hajdú me­gye, 1. vk.), a debreceni váro­si pártbizottság titkára arra kért választ, hogy a Nehéz­ipari, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Terv­hivatal milyen együttes in­tézkedést tervez Debrecen hőellátásának fejlesztésére. Simon Pál nehézipari mi­niszter az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterrel, valamint az Országos Terv­hivatal elnökével egyetértés­ben elmondta: Debrecen 1981 utáni hőellátásának biztosí­tására két lehetőség van. Az egyik a debreceni erőmű bő­vítése, amely a hőellátást egyidejű villamosenergia­termeléssel oldja meg. A má­sik elképzelés szerint csak a hőellátás biztosítására épül­ne forróvíz-kazán. A Nehéz­ipari Minisztérium a fejlesz­tési elképzeléseket ez év vé­gén terjeszti az Állami Terv­bizottság elé, s a döntések alapján bármelyik terv való­sul meg, a város hőellátása 1981-et követően is biztosított lesz. Káli Ferenc* (Fejér me^e, 13. vk.), gimnáziumi igazga­tóhelyettes a kedvezményes MÁV-utazási igazolvány ér­vényesítésének egyszerűsítése ügyében interpellált a közle­kedés- és po6taügyi minisz­terhez. Rámutatott, hogy a több mint egymillió arcképes igazolványt két hónapon at 100 dolgozó érvényesíti fölös­leges eljárással. Pullai Ár pád közlekedés és postaügyi miniszter egyetértett abban, hogy túlzott az adminisztrá­ció, s bejelentette, hogy a Pénzügyminisztériummal és a MÁV-val egyetértésben jövő év januárjától már a munka­helyeken érvényesítik a ked­vezményes utazási igazolvá­nyokat. Tausz János' (Pest megye, 22. vk.), az IBUSZ nyugalma­zott vezérgiazgatója, a fővá­ros környéki községek tele­fonellátásának javítását kér­te a közlekedés- és postaügyi minisztertől. Az interpelláció­ra adott válaszában Pullai Árpád elmondta, hogy a tele­fonhálózat, a központok túl­terheltségére, elavultságára vonatkozó észrevételek helyt­állóak. Az interpelláló képvi­selő választókerületében azonban az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet. A kér­déses településeket több fő­vonal köti össze a budapesti hálózattal, bár a telefonellá­tás javítására vonatkozó igé­nyek itt is jogosak. A kisebb településeken — a Budapest környéki agglomerációban is — ebben a tervidőszakban csak szerény javulás várható, s megnyugtatóan csak 1983- ra tudnak gondoskodni a kis­községek elavult telefonháló­zatának korszerűsítéséről. A hiányzó segélykérő telefono­kat azonban egy hónapon be­lül fölszerelik. Sándor Dezső (Borsod me­gye, 15_ vk.), tanácselnök az egészségügyi minisztertől kérdezte: mikor és milyen érdemi intézkedéseket tesz­nek a borsodi 15. választó- kerület betöltetlen körzeti és üzemorvosi állásainak ügyé­ben. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter válaszában elismerte, hogy a lakosság joggal türelmetlen, és a meg­oldáshoz központi és helyi intézkedésekre is szükség van. Elmondta, hogy a kis települések egészségügyi el­látásának javítására még az idén rendeletet adnak ki és lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az üres orvosi állások betöltésére „vezényléssel” irányítsanak szakembereket. Pozsgay Imre, Simon Pál, Pullai Árpád és Schultheisz Emil válaszát mind az inter­pelláló képviselő, mind az or­szággyűlés egyhangúlag tu­domásul vette. Sándor Dezső ezután a ne­hézipari miniszterhez is in­terpellált. Azt kérdezte: mi­kor intézkednek a lakossági áramdíjak egységesítéséről és mikor jut több, a kedvezmé­nyes éjszakai áram használa­tát biztosító kapcsolóóra a falun élőknek. Simon Pál ne­hézipari miniszter válaszá­ban egyebek között kifejtet­te: árcsökkentésre nincs mód, hiszen tavaly is csak­nem 1 milliárd forint állami támogatást adtak a lakossági fogyasztóknak. Az említett kapcsolóórák használata vi­szont a népgazdaságnak is előnyös, de ezekből az áram­mérőkből kevés van, jóllehet már tízezret importáltunk belőlük. És még kétszer eny- nyi behozataláról is tárgyal­nak. Növelik a hazai gyár­tást is, ám a jelenlegi „sor­ban állás” várhatóan csak jö­vő év végére, 1980 elejére szűnik meg. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az ország- gyűlés pedig négy ellenszava­zattal tudomásul vette. Az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka, amelynek második napján Apró Antal és Péter János látta el az elnöki tisztet — ezzel véget ért. (MTI) BUKAREST Bukarestben szerdán és csütörtökön kibővített ülést tartott a Román Kommunista Párt Közoonti Bizottsága. A plénum főként gazdaságpoli­tikai és gazdaságirányítási kérdésekkel foglalkozott, va­lamint előterjesztéseket és jelentéseket vitatott meg a pártépítés, a káderpolitika ta­valyi alakulásáról, s a párt­ós állami szervek nemzetkö­zi tevékenységéről. Az ülésen intézkedéseket irányoztak elő a gazdasági- pénzügyi vezetés és tervezés továbbfejlesztésére, a gazda­sági hatékonyság növelésére, a dolgozók anyagi érdekeltsé­gének ösztönzésére. A terve­zett változtatások elsősorban azt a célt szolgálják, hogy növekedjék a vállalati önál­lóság. Ezekkel összefüggésben bevezetik a dolgozók teljesít­ménytől függő nyereségrésze­sedését. Elhatározták azt is, hogy a vállalati nyereségből különleges alapokat képeznek lakásépítési és egyéb szociá­lis költségek fedezésére. A pártépítésről szóló jelen­tésből kitűnik, hogy az RKP taglétszáma a tavalyi év vé­gére 2 millió 747 ezer fölé emelkedett, ami az ország munkaviszonyban álló lakos­ságának csaknem 27 százalé­kát jelenti. A kb ülésén beszédet mon­dott Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára. MOSZKVA Beköltöztek a szocialista országokból érkezett űrhajós­jelöltek a részükre épült új lakóházba Csillagvárosban. Ä bolgár, kubai, lengyel, ma­gvar, mongol és román űrha­jósjelöltek számára már meg is kezdődött a rendszeres ki­képző munka. A kiképzés idő­tartama mintegy másfél év. Ebben az időszakban az űr- ajósjelöltek elsősorban az ál­talános ismereteket szerzik meg és fizikailag is felkészül­nek várható munkájukra. Ezt követően kerülhet sor a spe­ciális gyakorlásra, az egyes űrhajók személyzetének konkrét felkészítésére ahhoz, hogy begyakorolják a szá­mukra megszabott kísérlete­ket, feladatokat. Mint a Szovjetszkaja Rosz- szija című szovjet lap írja, az első nemzetközi űrhajós­tanfolyam csehszlovák, NDK- beli és lengyel résztvevői 1976 decemberében érkeztek a Csillagvárosba, a szovjet űrhajósok kiképző központ­jába. Kiképzésük közvetlen vezetője Vaszilij Lazarev űr­hajós volt. MILÁNÓ Milánóban csütörtökön es­te letartóztatták eev szélső- baloldali szervezet vezetőiét, a 39 éves Giuseppe Zambont. őrizetbevétele pillanatában a férfi majdnem lenyelt néhány nála lévő papírt. Kiszivárgott hírek szerint a rendőrök ke­zébe került papírmaradvá­nyokon német neveket vagy német nyelvű utalások talál­hatók, s ezek esetleg össze­függésbe hozhatók Aldo Moro elrablásával. Zambon egyéb­ként egy idő óta az NSZK- ban élt, ahol könyvkereske­déssel foglalkozott. BELGRAD A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési ta­lálkozó igazolta annak szük­ségszerűségét, hogy határo­zottan folytassák a helsinki konferencián megkezdett fo­lyamatot, s következetesen és maradéktalanul alkalmazzák a helsinki záróokmány elve­it — állapítja meg a Milos Minies jugoszláv és Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter tárgyalásairól kiadott közös közlemény, amelyet pénteken a reggeli belgrádi lapok közöltek. A külügyminiszter beszámolója Puja Frigyes külügyminiszter beszél (Képtávírónkon érkezett) Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka

Next

/
Thumbnails
Contents