Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
a Képújság 1918. március 24. A közművelődés kérdései Fesztivál és minősítés után A közművelődéssel foglalkozó rovatunkban ez év február 10-én jelent meg a megye színjátszó és irodalmi színpadi mozgalmával foglalkozó írás. Arról számolt be, hogy milyen lépéseket terveznek és tettek meg máris az illetékesek, hogy kikerüljön a hullámvölgyből ez a fontos műkedvelési forma. Cikkünket így fejeztük be: „Az eredményeket is nyomon kell követni, hogy idejében kiderüljön, hol szorul pótlásra a lelkesedés.” Az első várva várt esemény, a siófoki minősítés lezajlott, a várva várt eredmények nélkül. A mozgalom egyik helyi irányítójának erről szóló cikkét közzétesz- szük, hozzátéve, hogy talán nem árt az önvizsgálat — színjátszók és vezetőik számára sem. Számítógép a gimnáziumban A miskolci Földes Ferenc Gimnázium saját számítógéppel rendelkezik. A középiskolások matematikaoktatásához hasznosítják a gépet. Az ott érettségizett fiatalok — a számító gépes gyakorlat eredményeképpen — számítógépoperátori oklevelet is kapnak. (MTI-fotó, Herényi László felvétele — KS). Az ékszergyártás fellegvára Március 9—12-e között Siófokon zajlott le az amatőr irodalmi színpadok és színjátszó csoportok országos minősítésének területi rendezvénye. Ez a verseny egyben a Somogy megyeiek által meghirdetett „VIII. Himnusz a békéről” országos fesztivál programját is jelentette. Három megye: Somogy, Tolna és Baranya huszonhárom együttese indult ezen a találkozón. Megyénkből hat csoport mutatta be műsorát, valameny- nyien minősítési igénnyel. Irodalmi színpadaink a következő eredményt érték el: A községi csoportok „Justh Zsigmod” kategóriájában a dunaföldvári „Játékszín” irodalmi színpad ezüst fokozatot kapott, ugyanitt nem kapott minősítést az alsónyéki irodalmi színpad. A diákcsoportok a diákszínjátszás „Kelemen László” kategóriájában a paksi „Vak Bottyán” Gimnázium irodalmi színpada és a szekszárdi Garay János Gimnázium irodalmi színpada bronz fokozatra minősült, nem kapott minősítést a dombóvári „Gőgös Ignác” Gimnázium csoportja. A városi csoportok „Hevesi Sándor” kategóriájában indult megyénk egyik régóta működő, neves együttese, a szekszárdi Kísérleti Színpad. Az ő eredményük okozta a legnagyobb meglepetést, sajnos, kellemetlent. Az eddigi bronz és ezüst fokozat után most nem kaptak minősítést. Ezekhez az eredményekhez néhány megjegyzést feltétlenül hozzá kell fűzni, mert úgy érezzük, hogy a minősítésben elért fokozatok nem tükrözik hűen azt a munkát és azokat az eredményeket, melyeket irodalmi színpadaink eddig végeztek, illetőleg elértek. Ha ennek okait vizsgáljuk, első helyre kívánkozik a zsűrizésben adódottt következetlenség, az, hogy a csoportok egy részét nem ismerték. Ha csak egy példát ragadunk ki ebből, kiderül, hogy ez az állítás nem alaptalan. A szekszárdi Kísérleti Színpad műsorát bírálva a zsűri véleményét összefog-* laló zsűritag, dr Sződy Szilárd anélkül, hogy a csoport korábbi munkáját, vagy eddigi műsorait ismerte volna, szinte megsemmisítő kritikát mondott a látott előadásról, amellyel tulajdonképpen a csoport egész eddigi tevékenységét megkérdőjelezte, így a legrosszabb produkció- jú, kezdő csoportok szintjére degradálta az együttest, amely a Brecht műveiből összeállított „Seholsincs bár” című műsort mutatta be, Bajor Tibor rendezésében. A zsűri elnöke, Máté Lajos, a Népművelési Intézet munkatársa, aki 1977-ben a Kísérleti Színpad műsorát bírálva, színházi élményről, magas szintű produkcióról beszélt, most megerősítette az említett zsűritag szavait... Ha nem is ugyanaz az előadás, de a szereplők ugyanazok, az előkészítő munka most, a siófoki műsornál nagyobb volt. Hogyan lehet ekkora különbség (három szinttel való esés), egy csoport két produkciója között? Hangsúlyozom, megyénk egyik legegyenletesebben dolgozó, már ötödik éve működő csoportjáról van szó. A Kísérleti Színpad munkájáról a Népművelési Intézet akkori munkatársa, Bicskei Gábor, szakvéleményében többek között a következőket írta: „A csoport fejlődő művészi színvonalán túl azért is elismerést érdemel, mert jelentős közművelődési funkciókat vállal... az együttes további fejlődés esetén alkalmas arra, hogy Tolna megye központi, bá- zisjellegű csoportjává váljék.” A Kísérleti Színpad igyekezett is ebben a szellemben tevékenykedni A mostani, minősítésre felkészítő időszakban aktívan részt vettek a megye többi irodalmi színpadának, színjátszó csoportjának próbáin, hogy segítsenek a kevesebb tapasztalattal rendelkezőknek. Ezek után érthető, ha hangsúlyosan foglalkozunk a Kísérleti Színpadot ért méltánytalansággal, hiszen a megye tö*bbi együttesét is érinti. Hogyan fogadják, elfogadják-e ezek után a Kísérleti Színpad segítségét, hiszen őket egyértelműen elmarasztalta a zsűri? A megye irodalmi színpadi, színjátszó mozgalmát jól ismerők nevében megnyugtathatjuk a kételkedőket: ötéves működése alatti eredményei feljogosítják a szekszárdiakat, hogy továbbra is figyeljünk tevékenységükre. Mindezzel nem azt akarom bizonygatni, hogy az együttes siófoki produkciója hibátlan volt. csak a zsűri tévedett, minden felelősség őket terheli, hanem azt, hogy előzetes tájékozódás, a közönség hatása, a csoportok minimális ismerete nélkül felelőtlenség kategorikus kijelentéseket tenni, műsorokat bírálni. Hiszen mindezek az adott csoport további munkájára lehetnek negatív hatással. Az amatőr színjátszó fesztiválokra, országos minősítésekre az utóbbi években sajnos az a jellemző, hogy a közönség majdnem teljesen kizárólagosan a részt vevő együttesek tagjaiból tevődik össze. Ez óhatatlanul befolyásolja a zsűrizés módját is. Ezért nem találkozik sokszor a zsűri véleménye az „igazi” közönségével. A siófoki minősítésen javaslat hangzott el, a „közönségközpontú” találkozók megrendezésére. Jablonec, a festői északcsehországi város a csehszlovák ékszergyártás hagyományos központja. A drágakövekből és fémekből itt készített ékszerújdonságok világhírnévre tettek szert. Noha a hagyomány 250 éves, a gyár kiválóan alkalmazkodik a mai divatos igényekhez. A Jablonex elnevezésű külkereskedelmi szervezet jelenleg hat országos vállalatot és két szakosított üzemet egyesít. amelyek évi termelési értéke eléri az 1,7 milliárd koronát, s ebből 1,3 milliárd korona értékű termék exportra készül. A csehszlovák ékszergyártás alapjában véve hazai nyersanyagokra, hazai géMagyar kórus í A szolnoki Kodály-kórus képviseli a magyar kórusművészetet az írországi 25. nemzetközi ezüstfesztiválon. A május 3-tól 8-ig Dél-Irország pékre és berendezésekre támaszkodik. Erről tanúskodik az a tény, hogv az elmúlt három évben külföldi berendezések vásárlására mindent összevéve 1,2 millió koronát fordított az állam, míg az átlagos évi export 2,3 milliárd korona értékű volt. A Jablonex által lebonyolított exportforgalomban jelentős helyet töltenek be a szocialista országok. Az elmúlt évben a szocialista államokba irányuló szállítások 29 százalékkal emelkedtek. A csehszlovák ékszerek legnagyobb megrendelői közé tartozik mindenekelőtt a Szovjetunió, ' Lengyelország, Románia, Magyarország és az NDK. Írországban Cork városában sorra kerülő találkozó minden eddigit felülmúl, hiszen európai együtteseken kívül más földrészek dalosai is színre lépnek. A hat Tolna megyei csoport bemutatott műsora alapján természetesen nem kaphatunk teljes képet megyénk amatőr színjátszásáról, mégis nyugodtan állíthatjuk, hogy az országos bemutatkozás és minősítés ténye már önmagában előrelépést jelent. Javult a témaválasztás, különösen szembetűnően a diákszínpadok esetében. Komolyan készültek erre a fellépésre a fiatalok, akiknek műsorait — és további hat megyei irodalmi színpadét legközelebb április 2-án, a Szekszárdon megrendezendő „Három tavasz” megyei irodalmi színpadi fesztiválon láthatja a közönség. NÉMETH KÁROLY, az irodalmi színpadok megyei szakbizottságának vezetője A módosított Polgári Törvénykönyv A tulajdonjog szabályai ín. A tulajdonjog formái fontossági és a társadalom életében betöltött szerepük meg- határozósága alapján rendezettek. így a társadalmi tulajdon (állami, szövetkezeti, társulási tulajdon), a személyi tulajdon és a magántulajdon. Ez utóbbi két tulajdoni formánál különböző jogszabályok korlátozásokat írnak elő. A tulajdonjog tárgyainál alapelv, hogy az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Kivételt képeznek azok az esetek — például a tartós földhasználat —, amikor az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, bár ez a kör — több egyéb jogszabályi rendelkezés alapján — egyre bővül. Amennyiben mind a föld, mind az épület tulajdonosa magánszemély, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg. Előfordul, hogy a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezik, ekkor kártalanítással tarozik, vagy a beépített, illetve megoszt- hatóságnál a földrészletet, esetenként pedig az egész földet köteles megvásárolni. Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor az eredeti állapot helyreállítása nem okozott volna aránytalan károsodást, az előző jogkövetkezményeken kívül lehetséges a saját föld és az épület tulajdonba bocsátása, illetve az épület lebontása. Megtörténik az is, hogy valaki idegen földre épít, de ekkor a földtulajdonos szerzi meg az épületet. Kérelmére azonban a földrészletnek — megoszthatóság esetén —, illetve a földnek a megvásárlására lehet kötelezni az építkezőt. Amikor az épület értéke a földnek —• földrészletnek — az értékét lényegesen meghaladja, akkor ellenérték fejében az építkező szerzi meg a föld tulajdonát. A földtulajdonos kérelmére a bíróság megállapíthatja, hogy a föld és az épület tulajdona kettéválik, ekkor földhasználati jog jön létre. Elég gyakori, hogy a fiatal házasok valamelyik szülőhöz költöznek és a meglévő házasingatlannál épületet bővítenék, hozzáépítést, vagy átépítést — például komfort- fokozat létesítése, stb. — végeznek, ezzel közöttük — eltérő megállapodás hiányában — közös tulajdon keletkezik. Az építő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből az épített részére eső érték aránya alapján kell megállapítani. Állami és szövetkezeti tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát ráépítéssel megszerezni nem lehet, azon közös tulajdon sem keletkezhet. A HASZNÁLATI JOGOK A tartós földhasználatra alapítottan az állami és szövetkezeti tulajdonban álló földet gazdasági tevékenység vagy építés céljára jogi személynek, illetőleg magán- személynek használatába lehet adni, sőt magánszemélyek közös használata is lehetséges. A föld — ha jogszabály kivételt nem tesz — ellenérték fejében adható használatba. A földhasználó által létesített épület, berendezés, felszerelés, növényzet, valamint termelésének eredménye az ő tulajdonát képezi. Nyilvánvaló, hogy a használattal járó terheket is viselnie kell. A földhasználati jogot átruházni és az ilyen földet haszonbérbe adni, valamint a jogról lemondani csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehet. A használó halála esetén az öröklés szabályai szerint az örökösre a jog átszáll. A földhasználat rendelkezései irányadóak, ha a nem állami és nem szövetkezeti tulajdonban álló föld tulajdonosával kötött megállapodás vagy bírósági határozat alapján az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg — túlépítés, ráépítés —, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre használati jog illeti meg. Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznait szedheti. A dolog tulajdonosa a fenti jogosítványokkal csak akkor élhet, ha a haszonélvező e jogait nem gyakorolja. A haszonélvező harmadik személynek a jogok gyakorlását csak akkor engedheti át, ha a tulajdonos — azonos feltételek mellett — a dolog használatára nem tart igényt. BIRTOK ÉS BIRTOKVÉDELEM Birtokos, aki a birtokot megszerzi, magához veszi, vagy más módon hatalmába kerül, illetve akitől a dolog időlegesen más személyhez került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. Birtokvédelem illeti meg a birtokost, ha jogalap, nélkül megfosztják birtokától, vagy birtoklásában zavarják. A birtokvédelem mindenkivel szemben kérhető, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokos jogcíme szerint részesül védelemben azzal szemben is, akitől birtokát származtatja, illetőleg akinek birtokát időlegesen átengedte. (Pl: bérlő — tulajdonos). Az eredeti birtokállapot helyreállítása, vagy a zavarás megszüntetése a szakigazgatási szervtől kérhető a sérelemtől számított egy év alatt, ahol harminc napon belül a kérelem tárgyában kötelesek érdemi döntést hozni. A határozat a kézbesítéstől számított 15 napon belül keresettel támadható meg a bíróságnál, melyet az ügyben részt vevő személyek számát meghaladóan még egy további példányban k^ll benyújtani, vagy a bíróság heti félfogadási napján jegyzőkönyvbe mondani. A birtokos közvetlenül kérhet birtokvédelmet a bíróságtól az egy év letelte után, illetve ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. A SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI Alapvető szabály, hogy a jogellenesen kárt okozó térítési kötelezettséggel tartozik. A jogszabály felsorolja, hogy mikor mentesül a kár megfizetése alól. (Pl: nem követelhető kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták és a károkozás társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet, stb.) Ha a kárt többen okozták, a károsulttal szemben egyetemlegesen felelnek, míg egymás között a magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg a felelősség. Amennyiben alkalmazott munkaviszonyával,, a szövetkezet tagja tagsági viszonyával összefüggésben okoz harmadik személynek kárt — eltérő rendelkezés hiányában — a kárért a munkaadó, illetve a szövetkezet felel. A kárt okozó felelősségre vonása, a munkaügyi, illetve szövetkezeti jogszabályok alapján — külön eljárásban — történik. Lényeges módosítás, hogy az államigazgatási jogkörben okozott kártérítésnél nem feltétel a károkozó fegyelmi, vagy büntető felelősségre vonása, hanem csak az, hogy ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására mindezeket igénybe vette. Uj a kártérítési jogban a nem vagyoni kár megtérítésére vonatkozó rendelkezés. Minderre akkor kerülhet sor, ha a károkozó magatartása a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, illetőleg a jogi személyeknek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja. Kártérítés alapján igényelhető a tényleges kár — az elmaradt vagyoni előnnyel — az értékcsökkenés, kárpótlás és egyes költségek. A kárt pénzben és általában egy összegben kell megtéríteni. Járadékban — havonként visszatérően — kell a kárt rendezni, ha az a károsult saját vagy a hozzátartozó tartását biztosítja. A járadék kiszámításának részletes szabályai vannak. Általános kártérítés megállapítására pedig akkor kerülhet sor, ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki és ezzel a károsult teljes anyagi kárpótlása így érhető el. AZ ÖRÖKLÉS SZABÁLYAI Az ember halálával hagyatéka az örökösre száll át, aki törvény vagy végintézkedés alapján örököl. A végrendelet megelőzi a törvényes öröklést. Egyéb örökös hiányában az állam a törvényes örökös. A törvény részletesen felsorolja az öröklésből való kiesés, az érdemtelenség és az öröklésről történő lemondás egyes eseteit. Elég gyakori, hogy az örökhagyó halálakor a házastársak nem élnek együtt, és ha- az együttélés helyreállítására nem volt kilátás, akkor a túlélő házastárs az öröklésből kiesik. Erre azonban csak az hivatkozhat, aki kiesés esetén örökölne, illetve végrendeleti vagy egyéb más tehertől szabadulna. A törvényes öröklés szerint az örökhagyó gyermekei fejenként egyenlő részben örökölnek. Leszármazó hiányában örököl a házastárs. Ha házastárs nincs, akkor a szülők és azok gyermekei, illetve a nagyszülők, továbbá azok leszármazói és felmenői örökölnek. Az öröklés előző általános szabálya változik, ha nem az örökhagyó leszármazója a
