Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

1978. március 24. ■ÄPÜJSÄG 3 Az országgyűlés elfogadta a belkereskedelemről szóló Szakszervezeti felmérés Nők — nyugdíj előtt Közoktatás­irányítás törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról), esi bizonyítvány és időlege­sen, vagy véglegesen el kell tiltani a kereskedelmi szak­mától azokat a dolgozókat, akiket két éven belül három­szor megbüntettek a fogyasz­tók megkárosítása miatt. A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdek- védelem — mondotta a mi­niszter, s beszédét így fejez­te be: A belkereskedelemről szó­ló törvényjavaslat rendelke­zései előremutatóak és meg­felelnek azoknak a társadal­mi és gazdasági követelmé­nyeknek, amelyek a népgaz­daság hosszabb távú fejlődé­si programjából a kereskede­lemre hárulnak. A fejlődés­ben szerepet játszik a terme­lés hatékonysága, mennyisé­ge, minősége, az importlehe­tőségek, a vezetési színvonal összessége és még sok más tényező. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesz­tett javaslatot vitassa meg és fogadja el. Az expozé elhangzása után Ispánovits Márton (Bács m.), a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta, hogy az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együt­tes ülésén hozott határozatá­val 11 módosítást terjeszt a parlament elé. Ezután Novics János (Ba­ranya m.), Vilmányi Mária (Hajdú m.), Antal Imre (Pest m.), Kosztolánczi Jánosné (Somogy m.), Czégei Valéria (Bács m.) képviselő szólalt fel, majd Komócsin Mihály (Csongrád m.), Kovács Ist­vánná (Pest m.) képviselő után Csikós-Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke emelke­dett szólásra.. Csikós-Nagy Béla felszólalása A termékforgalmazás je­lenlegi rendjét — kezdte be­szédét az államtitkár — az 1968. év; gazdasági reform vezette be. Ekkor helyeztük kereskedelmi alapra a terme­lés anyagi-műszaki ellátását. A kereskedelmi szabályoknak megfelelően azóta itt is, csak úgy mint a forrasztási cik­keknél szabad árucsere és többcsatornás értékesítés ér­vényesül. A termelés és el­osztás folyamataiba a kor­mány csak a feltétlenül szük­séges mértékben, a nép- gazdasági terv szabályozásá­nak megfelelően avatkozik be. Központilag csak a húst és a húskészítményeket oszt­juk el. A lakosság biztonsá­gos kenyér- és lisztellátása érdekében a búza, de általá­ban a gabona csak a kormány külön hozzájárulásával ex­portálható. Gazdasági életünkben fel szoktak merülni előre nem látható problémák is. A kor­mány ezért felhatalmazta az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökét, hogy utólagos be­számolási kötelezettséggel operatív intézkedéseket fo­ganatosíthasson. Ezeket az ügyeket általában a tárcakö­zi ár- és termékforgalmazási bizottság tárgyalja és az ott kialakult álláspont határozza meg magatartásunkat. A belkereskedelemről be­terjesztett törvényjavaslat tárgyalása árpolitikánk átte­kintésére is megfelelő kere­tül szolgál. A fogyasztói árak zömét a belkereskedel­mi vállalatok a felvásárló vállalatokkal, illetve az ipar- vállalatokkal létesített szer­ződésekben határozzák meg és változtatják. A belkereske­delmi vállalatok konkrét ár­munkája általában kiváló. Mindenesetre jobb, mint ko­rábban, amikor ezt a mun­kát a központi állami szer­vek adott esetekben az Árhi­vatal végezték. A belkereskedelmi vállala­tok általában nagyfokú kö­rültekintéssel oldják meg konkrét ármunkájukat, ehhez kormányzati támogatást is kapnak. Az árucserében a termelő vállalat fölényben van a fogyasztóval szemben. A fogyasztó fokozott véde­lemre szorul. Ezt veszi fi­gyelembe a tisztességtelen haszonra vonatkozó jogalko­tás, amikor megkülönbözteti az indokolt és az indokolat­lan áremelések eseteit. A fo­gyasztók érdekét védi a na­gyobb volumenű szabad áras cikkeknél az áremelési szán­dék bejelentési kötelezett­sége. Ha ez indokolatlan, ezt az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke meghatározott időre elhalaszthatja. A belkereskedelemről be­terjesztett javaslat törvény­be iktatása — zárta beszédét az államtitkár — a fogyasz­tói árpolitika számára is jobb feltételeket teremt. A következő felszólaló Szi- gethy Dezső (Győr-Sopron m.) volt, majd Kovács Ká­roly (Budapest) után Molnár Frigyes (Bács m.), a SZÖ- VOSZ elnöke kapott szót, aki egyebek között kiemelte, hogy a javaslat érvényesíti a szövetkezeti törvény szelle­mét. Ezután Kiss Imre (Borsod m.), Fritz László (Zala m.), Vargáné Tóth Rozália (Bu­dapest), Varga Sándor (Szol­nok m.), Pethő Ferenc (Sza­bolcs m.) képviselő kapott szót. A törvényjavaslat vitájá­ban több képviselő nem kért szót, az elnök a vitát be­rekesztette, s megádta a szót Sághy Vilmosnak. A miniszter bevezetőben megköszönte az országgyűlés aktív és konstruktív vitáját és megállapította, hogy ezt az eszmecserét is az jelle­mezte, ami az előzetes bi­zottsági és képviselőcsoporti, illetve társadalmi vitát: a belkereskedelem szinte min­den területét érintették. A plenáris ülés nemcsak szoro­san a törvénnyel foglalkozott, sok olyan javaslatot tettek a felszólalók, amelyek alapo­sabb vizsgálódást igényel­nek. Ennek alapján kérte az országgyűlés hozzájárulását, hogy az észrevételeket szoká­sos munkarendjében a Mi­nisztertanács tekinthesse át és annak nyomán megtegye a szükséges intézkedéseket. Sok felszólaló beszélt az áruk minőségéről, s az el­hangzottak kapcsán a minisz­ter kiemelte a gyártók belső ellenőrzésének a fontosságát. Ehhez járulva a figyelmes kereskedelmi átvételi rend­szer, és a fogyasztók tör­vényben is rögzített rekla­mációs joga együttesen bizto­sítja majd, hogy valóban jó minőségű áruk kerüljenek forgalomba. Határozathozatal Határozathozatal követke­zett. A képviselők először az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és' igazságügyi bizottsága által benyújtott módosító javasla­tokról döntöttek, a módosító indítványokat egyhangúlag megszavazták. Ezután az or­szággyűlés a belkereskede­lemről szóló törvényjavasla­tot általánosságban és a meg­szavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Ezzel a tavaszi ülésszak el­ső napja — amelyen az el­nöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Pénteken Szakács Ödön­nek. a Legfelsőbb Bíróság el­nökének beszámolójával foly­tatja munkáját az ország- gyűlés. A nyolc évvel ezelőtt ho­--------í------ zott nőpolitikái p árthatározat óta jelentősen megváltozott a nők helyzete. Intézkedések születtek a vi­déki ipartelepítés, a gyer­mekintézmények fejlesztése, az egyedülálló szülők —több­ségük anya — és a nagycsa­ládok érdekében. Ha a régeb­bi keletű gyermekgondozási szabadságot is hozzászámít­juk, akkor különösen nyil­vánvaló, hogy ezek a szülő­képes korosztály asszonyait segítették legjobban. A gyes­re távozott, vagy gyerekeiket ápoló édesanyák helyettesíté­se az idősebb nőkre hárult, ök azok, akik munka mel­lett, vagy azt megszakítva, mindezen kedvezmények nél­kül nevelték fel gyerekeiket. Fáradságos, nehéz évek áll­nak hát mögöttük. Nem csoda, ha úgy érzik, velük kevésbé törődik a tár­sadalom, mint más korosztá­lyokkal. A jelzések eljutottak az SZMT-hez és a nőbizott­ság vállalkozott rá. hogy fel­méri a nyugdíj előtt álló nők helyzetét. A bizottság tagjai 14 munkahelyen jártak utá­na a témának. A vizsgált üze­mek 6888 nődolgozója közül 745-en (10,8 százalék) betöl­tötték övenedik évüket. A vé­dett korban lévők többsége fizikai dolgozó, igen kevés közöttük az alkalmazott és csak néhányan vezető beosz­tásúak. Száznegvvenketten ötvenöt évnél idősebbek, akik dolgoznak, mert nincs meg a nyugdíjjogosultsághoz szük­séges 10 év munkaviszonyuk. Többségük férjes, család­juk van. Jelentős részük csa­ládi házban lakik, zömmel két generáció együtt vagy főbérleti lakásuk van. A me­zőgazdasági dolgozók közül többen élnek szolgálati la­kásban, gazdasági sorházban. A vizsgált üzemekben a nyugdíj előtt állók többsége egy műszakban dolgozik, leg­feljebb kettőben, de a folya­matos munkarendben műkö­dő üzemekben van aki vál­lalja a harmadik műszakot is, mert a többletjövedelem beleszámít a nyugdíjalapba. A bejáróknak sok a gond­juk a közlekedéssel, különö­sen a kórháziaknak, mert az ő pihenőnapjuk nem mindig esik vasárnapra, és az ápoló­nők három műszakban dol­goznak. A nagyobb üzemek a Volánnal megállapodtak a műszakezdéshez igazodó já­ratokban, az állami gazdasá­gok pedig saját, vagy bérelt busszal szállítják dolgozóikat. A bérezés nem minde­-------------------- nütt meg­nyugtató. Elsősorban ott nem, ahol teljesítménybérezés van, brigádrendszerben. Előfor­dul, hogy az asszonyok ötven felett már nem képesek a fiatalokkal versenyezni. A brigádtagok sem örülnek en­nek. még kevésbé azok. akik akaratlanul a brigád teljesít­ményét rontják. Nagy létszá­mú üzemben elképzelhető külön brigád alakítása, de ezt a gazdasági vezetés pillanat­nyilag lehetetlennek tartja. A felmérés szerint a gondo­lat a bőrdíszmű vállalatnál vetődött fel. Ahol ez lehetsé­ges, a könnyebb munkát kap­ják az idősebbek a brigádon belül, másutt a kollektív szerződés bérkiegészítést ír elő. Nincs így a Patyolat Vál­lalatnál, ahol az adminisztra­tív dolgozók fizetése általá­ban közelebb áll a három­ezer forinthoz, mint a kettő­höz, a fizikai dolgozóknak is jó a kereseti lehetőségük, a mennyiben a magas normát teljesíteni tudják. A nyugdíj előtt állók számára nincs bér- kiegészítés, ezért van olyan nődolgozójük, akinek nyug­díjalapja kétezer forint kö­rül van. A Népbolt vállalat­nál is bérfeszültséget tárt fel a vizsgálat. A megyei kór­házban viszont nyugdíj előtt mindenki a bértételének maximumát kapja. A gazdasági vezetők min­denütt elégedettek ennek a koroszálynak a helytállásával a munkában, ők igényt is tar­tanának arra, hogy ötvenöt éves korukon túl is dolgozza­nak, a brigádok és kisebb kollektívák viszont nem. A társadalmi munkában való részvételükről is elismerően szóltak. Igaz kevés közöttük a tisztségviselő, de ez összefügg azal is, hogy iskolai végzett­ségük többnyire alacsony és sokan csak p^erekeik felne­velése után álltak munkába Az utóbbi években pozitívak a tapasztalatok a korosztály jutalmazását, kitüntetését il­letően. A korosztály egészségügyi állapota változó, többnyire 3 munkakörrel, a fizikai mun­kával kapcsolatos Ízület; bán- talmakról, derékfájásról pa­naszkodnak. Gyakori a ma­gas, illetve ingadozó vérnyo­más. A nagyobb üzemekben ér­demben dolgozik a nyugdíj­előkészítő bizottság. A bú­csúztatásnak mindenhol szép hagyományai vannak. Az SZMT nőbizottsá­-------------------- iának felmé­rése összegezve megállapítja, hogy az utóbbi években job­ban megbecsülik a nyugdíj előtt álló nődolgozókat. I . A járási, városi művelődé­si osztályvezetők legutóbbi értekezletükön megvitatták a közoktatás-irányítási gya­korlat Tolna megyei tapasz­talatait. Az 1971-es tanács- törvény óta eltelt időszak módszereit Vida Jánosné, a megyei művelődésügyi osz­tály helyettes vezetője is­mertette. Jellemző jegyként emelte ki a tervszerű irányí­tást, amely komplex és részletező, középtávú és táv­lati tervezést jelent Ennek szellemében folyamatosan halad a körzetesítés, vala­mint a tanteremfejlesztés, a munkaerő-utánpótlás és a cigány tanulók helyzetének javítása. Küszöbön álló fel­adat a középfokú iskolai struktúra átszervezése. A szakmai irányítás terén Vida Jánosné hangsúlyozta a nevelési és oktatási kö­vetelményeket rögzítő peda­gógiai feladatrendszer, a pe­dagógiai továbbképzések, az igazgatói tanfolyamok és a különböző szintű értekezle­tek fontosságát. A végrehajtó bizottsági előterjesztések koncentrál­tan jelzik valamely közok­tatási terület igényeit, segí­tik a közoktatás-politikai ha­tározatok végrehajtását: így például foglalkoztak a tankötelezettségi törvénnyel, a felnőttoktatás és a gyógy­pedagógia helyzetével. A vb-határozatok normatív szabályozásként tekinten­dők, vagyis végre kell őket hajtani. A gyakorlati tennivalókat könnyítik meg a módszer­tani ajánlást vagy rendelet­értelmezést tartalmazó kör­levelek. Az ellenőrzés leg­hatásosabb módja a kapcso­lattartás a különféle szer­vekkel. Húskombinát-építkezés Az első napok - technológiai szerelés Az építkezés történetében nem jegyzik az első munkák napját, az első oszlop felállí­tását. A munka megy, ilyen­nel nem érnek rá törődni. Pedig több érdekes dátum megérdemli, hogy feljegyez­zük. A TÁÉV szakemberei át­adták a hűtőcsarnokot és a sertésvágó csarnokot a tech­nológiai szerelőknek és azok megkezdték a szerelést, az első műveleteket. A Monori MEZŐGÉP vál­lalta, hogy a technológiai sze­relés nagy részét elvégzi. Eb­ben gyakorlatuk van; a kö­zeljövőben a Gyulai Hús­kombinát végleges beindulá­sa után érkeznek majd a munkások. Itt van már 17 szakember: jelenleg az elő­készítéssel foglalkoznak. Az egész üzemet behálózza majd a konvejorsor: a levágott sertéseket szállítják majd a feldolgozás különböző fázi­saihoz. Egyelőre ennél a mun­kánál a 22-es ÁÉV 5 szak­embere kezdte meg a tartó­konzolok és a tartógerendák felszerelését és ezután lépnek be a munkába a MEZŐGÉP munkásai. „Felvonult” már a DIGÉP (Diósgyőri Gépgyár) két bri­gádja, hogy a hűtőkamra technológiai szerelését elvé­gezze. Ottjártunkkor a hűtő- berendezéshez a közbünső- edény helyére illesztését vé­gezték. A háromtonnás be­rendezés avatott kezekbe ke­rült; gyakorlatuk van ebben a munkában. Igaz, hogy a nagy figyelmet igénylő mun­kához csak kiegyensúlyozott emberek foghatnak hozzá. Is­merni kell a másik minden mozdulatát, jelzését. A 12 szakember szintén bejárta már az egész országot, így A gerenda már a helyére került, Meizer József a falat »ési, hogy biztos helyen álljon majd a konvejorsor tartószerkezete­csak nekünk látszott sziszi­fuszi munkának a centimé­tereket haladó nagy kiterje­désű berendezés helyére emelése. Az elmúlt héten már egy 10,5 tonnás szerke­zetet „bevittek”, ez a munka ahhoz képes „ujjgyakorlat”. Az építkezés történetében nem jegyzik az első munkák napját, ilyennel nem érnek rá törődni. Megtesszük mi: a konvejorsor első gerendája és a 3 tonnás „edény” „helyére tételét” 1978. március 22-én végezték el a szakemberek. HAZAFI—BAKÓ ✓ mm Hm««»«nmurnmmiimmmmmmimmmsim^^SSSSSSMSiíiSSSBSSBBSSSSSSSSSUSMSMBSS!^1 Szólói Jenő és Almást Gyula a tartókonzolokat hegeszt! fel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents