Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

2 “KÉPÚJSÁG 1978. március 24. N incs káros hatása a tartós űrrepülésnek Jelentését írja az űrnégyes A Szaljut—6 szovjet űrállomás négytagú nemzetközi le­génysége, Gubarev, Grecsko, Romanyenko és Remek kö­zös földi sétáját teszi Bajkonurban. Újabb ENSZ-katonák érkeztek Libanonba Elhunyt Ortutay Gyula Hosszú, súlyos betegség után, 68 éves korában el­hunyt Ortutay Gyula akadémikus, országgyűlé­si képviselő, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának alelnöke. Callaghan Washingtonban James Callaghan brit mi­niszterelnök, aki szerdán ér­kezett nemhivatalos látoga­tásra Washingtonba, csü­törtökön délelőtt találkozott Carter amerikai elnökkel, akivel a tőkés világ gazdasá­gi helyzetéről és nemzetközi kérdésekről folytatott meg­beszélést. Hírügynökségi jelentések szerint a brit miniszterelnök gazdasági téren elsősorban a dollár folyamatos értékcsök­kenésével, a nyugat-európai gazdasági fejlődés pangásá­val összefüggő kérdéseket vitatja meg Carter elnökkel. Carter és Callaghan min­den bizonnyal eszmecserét folytat majd az idén július­ban, Bonnban megtartandó tőkés csúcsértekezletről is. Willi Stoph nyilatkozata Willi Stoph, az NDK mi­niszterelnöke, az osztrák te­levízió számára adott nyilat­kozatában hangoztatta, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban nagy érdeklődés­sel tekintenek dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár jö­vő héten esedékes látogatása elé. „A látogatás előmozdítja a kölcsönös megértést, újabb ösztönzést ad a kétoldalú kapcsolatoknak, s ezzel az együttműködés elmélyítésé­nek” — jelentette ki. Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: 'Lényegében befejeződött Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko szervezetének átállá­sa a 96 napos űrutazás után a földi viszonyokhoz. Ehhez nem egészen egy hétre volt szükség, természetesen gon­dos orvosi irányítással és felügyelettel. Az első időszak­ban mozgási nehézségek mellett az űrhajósok kisebb- nagyobb álmatlansággal is küszködtek, főként azért, mert elszoktak a fekvés köz­ben jelentkező nyomástól. Az orvosi vizsgálatok adatai sze­rint azonban szervezetükben semmiféle káros hatást nem okozott a tartós űrrepülés és a visszatérés nehézségei tel­jesen normálisnak tekinthe­tők. Romanyenko és Grecsko most már rendszeres mun­kát végez: a különböző szak­értőkkel együtt tekinti át a Róma, Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Aldo Moro elrablóinak rej­tekhelyét még mindig nem találták meg. Lapértesülések szerint azonban Brunhilde Pertramernak, a „vörös bri­gádok” egyik ismert és rég­óta körzött tagjának szerdai letartóztatása után a nyomo­zók újabb lépést tettek: azo­nosították a Morót elrabló kommandó egyik tagját, aki egy évvel ezelőtt megszökött börtönéből. Hivatalos forrás­ból a hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak haj­landók. Gerardo Chiaromonte, az OKP titkárságának és veze­tőségének tagja, a párt poli­tikai-elméleti hetilapjának, a Rinascitának hasábjain utal a nyomozás bizonyos gro­teszk epizódjaira: arra, hogy a Moro elrablását követően közzétett fényképeken sze­replő húsz körözött ember közül kettő már hónapok óta rács mögött volt, hogy az em­berrablók immár két gépko­csit vittek vissza abba a ke­rületbe, amelyben végrehaj­tották merényletüket, s hogy miután „alapos gyanúval” őrizetbe vettek egy „cinkost”, világ eddigi leghosszabb űr­utazásának tapasztalatait. En­nek az elemzésnek egy ré­szét Romanyenko és Grecs­ko a nemzetközi űrpáros: megállapították róla, hogy teljesen ártatlan. A kommunista vezető an­nak a véleményének ad han­got, hogy nyugati titkosszol­gálatoknak is közük van a terroristákhoz. „Vannak olyan személyek, csoportok, államok, amelyeknek érde­kük fűződik ahhoz, hogy or­szágunkat zűrzavarba sodor­ják, a mélybe lökjenek ben­nünket”. Az L’Unitá csütörtöki szá­mában üdvözli a közbizton­ság javítására és a terroriz­mus elleni küzdelem haté­konyságának fokozására ho­zott törvényerejű rendeletet. Azt írja róla, hogv a benne foglaltak teljes mértékben összhangban állnak az alkot­mánnyal. Mindazonáltal meg­állapítja: a rendelet írott ma- laszt marad, ha a végrehajtá­sukkal megbízott állami szer­vek nem kapnának demokra­tikus, hatékony vezetést. A lap a kormány és a parla­menti többségben részt vevő öt párt egyeztető tárgyalá­saitól reméli egy olyan ad­minisztratív intézkedéseket tartalmazó „csomagterv” ki­dolgozását, amely javíthatná a rendőrség, a titkosszolgála­tok és az ügyészség tevé­kenységét. Alekszej Gubarev és Vladi­mir Remek közreműködésé­vel végzi el, az együtt vég­zett kísérletekről közösen ké­szítenek jelentést. Pakisztán Tiltakozások Ali Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök szülővárosá­ban, Daduban szerdán ezer tüntető vonult a rendőrség épülete elé és kétórás küzde­lemben kikényszerítette a múlt héten halálra ítélt noli- tikus fogva tartott híveinek szabadon bocsátását. A felvo­nulók Bhuttót éltető jelsza­vakat kiabáltak, kövekkel do­bálták a rendőröket, később a bírósághoz vonultak és fel­gyújtották az épületet. A volt pakisztáni minisz­terelnök ellen hozott halálos ítélet miatt az ország más városaiban is tiltakozó tünte­tések voltak. Sind tartomány legfelső bí­rósági ügyvédi kamarája egy­hangú határozattal utasította el szerdán a külföldi állam­férfiaktól Bhutto halálos íté­lete ellen érkezett kegyelmet sürgető nyilatkozatokat. Több neves politikus, főként az iszlám államok vezetői, köz­tük Kadhafi líbiai, és Szadat egyiptomi elnök tiltakozott a Bhutto ellen hozott halálos ítélet ellen. Egymás után érkeznek Li­banonba az ENSZ-haderők különböző nemzetiségű ala­kulatai. Csütörtökön hajnal­ban leszállt a bejrúti repü­lőtéren a hatszáz főnyi fran­cia egység első, kétszáz fős csapata. Hírek szerint a francia zászlóalj többi négy­száz tagja még a nap folya­mán csatlakozott társaihoz. Ugyancsak csütörtökre je­lezte érkezését egy három­száz főből álló iráni—svéd egység, amely délen, a Lita- ni folyó fölött átívelő hadá­szati jelentőségű Akaja hi­dat fogja ellenőrizni. Egy Palesztinái gerilla- szóvivő közölte, hogy csü­törtökre virradóan — az Iz­rael által egyoldalúan beje­lentett tűzszünet második napján — az izraeli tüzérség szórványosan lőtte a dél­libanoni Metulla környéki Palesztinái állásokat. A pa- lesztinaiak viszonozták a tü­zet Ezenkívül Tyr város körzetében partizánakciókat hajtottak végre az izraeli vonalak mögött és megsem­misítettek egy izraeli páncé­lost. Bej rútban a reakciós erő­ket tömörítő Libanoni Front csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozatában eluta­sította a Biztonsági Tanács vasárnapi libanoni határoza­tát. A jobboldali pártok be­jelentették, hogy követelni fogják a Biztonsági Tanács újbóli összehívását. Carter kudarca Csütörtök esti kommentárunk. CARTER elnök gondterhelt arccal kísérte ki vendégét a Fehér Házból, a közös közleményt későbbre halasztották, Vance a tőle megszokott diplomatikus nyilatkozat helyett nézetkülönbségeket emlegetett — mindez arra utal, hogy Begin izraeli kormányfő washingtoni látogatása kudarccal végződött. Voltak, akik derűlátóan tekintettek a tárgyalások elébe, abban bízva, hogy az amerikai kormányzatnak sikerül jobb belátásra bírnia Izrael „héjáit”. Ám ezúttal a borúlátók jövendölése vált be: Begin tapodtat sem engedett álláspont­jából. Mindez aligha érte váratlanul azokat, akik a tettei alap­ján helyesen mérték fel a jelenlegi izraeli kormány működé­sét. Különösebb engedékenységgel a korábbi, munkáspárti kabinetet sem lehetett vádolni, a Likud-tömb választási győ­zelmével azonban Tel Aviv rátért a még merevebb politika útjára. Ma már úgyszólván teljesen szétfoszlottak a remények, hogy Izrael megértéssel tárgyaljon az arab területek vissza­adásáról és felfüggessze a széles körű ellenkezést kiváltott telepítéspolitikáját. ÜJ VONÁS, hogy még a washingtoni nyomással is dacol az izraeli kormányzat. Egyelőre nehéz lenne felmérni, mi­ként lép Carter a sikertelen Begin-látogatást követően. Annyi bizonyos, hogy a „Pax Americana”, vagyis az USA kedve szerinti rendezés terve zsákutcába került a Közel-Keleten. Emiatt Kairó is szükségesnek tartotta, hogy némi késéssel kormánynyilatkozatban ismertesse álláspontját. Szadat nem meri nyíltan bírálni Izraelt a libanoni katonai akcióért, vi­szont még mindig reményeket fűz a különtárgyalások fel­újításához. Valójában vajmi csekély az esély arra, hogy a történtek után Begin hajlandóságot mutat a párbeszéd folytatását aka­dályozó körülmények megváltoztatására. Az egyetlen lehet­séges módot: a hadianyag-szállítások leállítását az amerikai kormányzat nyilvánvalóan nem mérlegelte az izraeli kor­mányfővel folytatott eszmecseréken. BEGIN tehát voltaképpen győztesen távozott Washing­tonból. Elérte, amit akart: megvédte álláspontját az amerikai vezetők előtt és nem feszítette túl a húrt, vagyis a továbbiak­ban is számíthat az Egyesült Államok támogatására. Tárgya­lásain nem az ő, hanem Carter koncepciója szenvedett ku­darcot. Egyszersmind tovább bonyolódott a közel-keleti hely­zet, csökkent a békés rendezés esélye, növekedett a feszültség. Carter arcán a szokatlan, baljós komorság a washingtoni elképzelések csődjét tükrözte. GYAPAY DÉNES Nem találják Moro elrablóit Római beszélgetések (4.) ......készülj E ste hét óra. A Keresz­ténydemokrata Párt római központjában már sötétek az ablakszemek, de a közeli házban, amelynek homlokza­tán három hatalmas betű, a P. C I. jelzi csupán, hogy itt székel az Olasz Kommu­nista Párt vezérkara, zajlik az élet. Programozott lift visz fel az ötödik emeletre. A szobá­ban — két egyszerű íróasz­tal, két asztali lámpa, meg néhány szék társaságában — sovány, szemüveges férfi ingben, pulóverben, farmer­ban. Roberto Maffioletti szená­tor (ötvenegy éves, jogász) elnézést kér, hogy este fo­gad, de ilyenkor viszonylag nyugodtan lehet beszélgetni. Hamar túlesünk a bemutat­kozáson. A szenátor a párt­központ államügyekkel fog­lalkozó bizottságának tagja — két éve létesítették ezt a részleget — és a közügyek­kel foglalkozó munkacsoport vezetője. A szenátus alkot­mányjogi bizottsága kommu­nista frakciójának elnöke. Mennyire fontos a 382-es törvény? — Ahhoz fel kell jegyezni az egész történelmi és poli­tikai folyamatot, amely ezt lehetővé tette. Az alkotmány harminc éve előírta a tarto­mányok létrehozását, de a nagyfokú ellenállás miatt csak 1970-ben jöhettek létre. A kereszténydemokraták és szövetségeseik nem akarták a jogkörök decentralizálását. Itália kapitalista fejlődése szorosan összefügg a centra­lizált, bürokrata állam foly­tatólagosságával, a tartomá­nyok pedig szakítást jelen­tettek ezzel a konzervatív iránnyal. A szenátor azzal folytatja: az igazi probléma akkor je­lentkezett, amikor a tarto­mányoknak hatáskört is kel­lett adni. Újabb harc, g 1972- ben megszületett a törvény a részleges autonómiáról. A mostani, a 382-es törvény nem más, mint a korábbi hiba kijavítása. A korrek­cióra csak azért kerülhetett sor, mert a 76-os választáso­kon előretört a kommunista párt, erősödött a baloldal. Uj szakasz nyílik most, a végrehajtás szakasza, amely- lyel az állam hierarchikus hatalma szűnik meg a köz- igazgatás területén. Az ál­lam joga az irány meghatá­rozása és a koordinálás ma­rad, de a korábbiaktól el­etek fel... térően ezt sem a miniszté­riumok bürokráciájával, ha­nem közvetlenül gyakorolja. A törvény előírja, hogy a minisztériumokban számos főhatóságot meg kell szün­tetni. Óriási lépés ez az olasz életben, egy évszáza­dos tendencia megfordítása. — Mi azt mondjuk, hogy az aktív közigazgatásnak a városokon, községeken kell alapulnia. Ez teljesen átala­kítja a köztevékenységet, demokratizálja a közéletet. Ez szerintünk nem lehet gátja annak a holnap kö­vetkező lépésnek, az olasz gazdaság demokratikus ter­vezési rendje kiépülésének. Nem titkolja: a végrehaj­tásnál a továbbiakban is számítanak nehézségekre, ellenállásra. Különösen, ami az egyház szociális szerveze­teit illeti. Ez — szögezi le — elvi kérdés. A olasz párt is­mertette irányvonalát, stra­tégiáját a demokrácia to­vábbfejlődésére, amely a pluralizmuson alapul. Ber- linguer főtitkár levele Bet- tazzi püspökhöz világosan értésre adta a kommunisták tiszteletét az egyházi szféra iránt. A törvény megvalósí­tása viszont lehetővé teszi, . hogy különbséget tegyenek abban, mi az állam köteles­sége a szociális ellátásban, és mi másé. — Természetesen nem rin­gatjuk magunkat illúziók­ban. Egyetlen politikai part­nerünknek sem érdeke iga­zán, már csak azért sem, mert más alternatíva nincs — hangsúlyozta a szenátor. Részletkérdésekben ma is vannak viták. A keresztény- demokraták természetesen menteni akarják intézmé­nyeiket és embereiket, akik magas jövedelmeket húztak évtizedekig, munka nélkül. Megindult és egyhamar nem ér véget ez a harc sem. De ez is csak azt húzza alá, milyen nagy értékű a vív­mány, mennyi sok újat ho­zott. Roberto Maffioletti meg­gyújtja a pipáját, sokáig szívja és úgy folytatja: — Nem állunk meg. 1978- ban köztársasági elnököt vá­laszt az ország. Parlamenti támogatásunkat sem adjuk ingyen a kereszténydemok­ratáknak! A szenátor gyakran ma­rad a pártközpontban éjfé­lig, amikor már mindenki elmegy, hogy nyugodtan ké­szüljön a szenátusi felszóla­lásra, a törvényelőkészítő ülések vitáira. Most sem megy még haza. Szemináriu­mi anyagot ír a pártiskolák számára, a téma: a minisz­tériumok szervezeti felépí­tése. — Miért éppen a minisz­tériumok? — Mert ez most nagyon aktuális, úgyszólván létkér­dés. Párttagságunk a mun­kásharc hagyományaiból jött és jön, pártunk pedig a tár­sadalmi harcokban edződött eddig is és azokban fejlődik tovább. Az államügyek a munkástól kicsit idegenek, de most aztán igazán nem lehet meg nem tanulniuk. Kifelé jövet tapasztalom, milyen sokan dolgoznak ké­sőn este is az olasz párt központjában. Telefonok csö­rögnek, telexek zúgnak, a társadalmi munkások százai jönnek, mennek ügyeikkel. Lent, a ház földszintjén van a Rinascita, a párt el­méleti folyóiratának köny­vesboltja. Sokan válogatnak, nézelődnek, vásárolnak a kommunista kiadványokból. A bolt nagy üvegajtaja fö­lött egy Gramsci-idézet: „Tanuljatok, készüljetek fel, mert nagy tudást igénylő feladatok várnak rátok!” KOPKA JÁNOS (Vége) Piaci egyveleg (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents