Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-23 / 70. szám
a Képújság 1978. március 23. Mtailo© kafeütteikép Új zenei irányzatok Az idén februárban indított rádióssorozat az utóbbi nyolc-tíz év és a jelen zenei terméséből állítja össze programját — szinte a világ minden részéről. Ilyen törekvés — új zenei irányzatokat, stílusokat, s ezek szerzőit bemutatni — komoly válogatást igényel a sorozat készítői részéről. A művek esztétikai értékelés szerinti műsorba állításának (azaz: mit, mikor, milyen mennyiségben?) — a rádió komoly zenei műsorainak egésze kíván megfelelni. Ez a sorozat: kiegészítés — olyan művekről adva tájékoztatást, amelyek nálunk kevésbé ismeritek a modern Februárban indult a rádióban a 120 perces magazin- műsor. Szalagtári archívanyagokat átnézve a műsor alkotói, gazdái, kiválogatták a dobozokban porosodó műsorok színe-javát. Ebben a változatos, és szándékosan „vegyes” műsorban tehát olyan műfajokkal találkozik a hallgató, amilyen a minihangjáték, a monológ, a vers, a kupié, a krimi, a sportközvetítés-részzene közönsége előtt. Nem lép fel tehát azzal az igénynyel — nem is feladata — hogy az elhangzó műveket az említett módon értékelje, mégis igyekszik olyan példákat felmutatni, amelyek egy adott irányzatát nem csupán képviselnek, hanem — ha a rendelkezésre álló felvételek erre lehetőséget nyújtanak — annak reprezentánsai is. Leheltő teljességre törekszik — természetesen nem a művek mennyiségét, hanem az irányzatok sokféleségét illetően. A műsorok körülbelül négyhetenként jelentkeznek majd a harmadik műsorban sztereó adásban, negyven-öt- ven perc terjedelemben. let, a humoreszk, a sanzon. Ugyanakkor a műsorszámok között olykor csevegést hallhatnak a rádióhallgatók. A márciusi műsorban Pe- terdi Pál, az, aki bele-bele szól a műsorba. Érdekesnek ígérkezik néhány olyan szám, mint például Latinovits-sza- valat, riport egy operai sügó- íyukban, riport Párizsban Mireille Mathieü-vel, és néhány sporttal kapcsolatos Szepesi-riport. Kiállítás Fritz János szobrainak kiállítását láthatjuk a budapesti Stúdió Galériában. Fritz Jánosnak, aki Nagykanizsán született 1947-ben, és a főiskolán Somogy; József növendéke volt, ez az első kiállítása. Smoktunovszkij A szovjet filmművészet méltán legnépszerűbb színészegyénisége, Innokentyij Szmoktunovszkij új filmet forgat a Moszfilm-stúdióbah. Természetvédelmi terület (Zafovódnyik) lesz a címe, főhőse pedig Iván Modeszto- vics, egy öregedő tudós, aki hosszú évek óta él egy arborétumban, minden idejét és energiáját a fák tanulmányozásának és védelmének szentelve. A film fő témája — a természet tisztaságáért és védettségéért folyó küzdelem, mely nagymértékben meghatározza a szerenlők személyes kapcsolatainak jellégét, és a felvetett erkölcsi problémák körét is. A filmet Andrej Bitov forgatókönyve alapján Anatolij Efrosz rendezte. TflMBOBCKflSI npaBflfi Tambov megyében, a szakszervezetek megyei tanácsának oktatási központja 1958-ban jött létre. A huszadik évfordulóját ünneplő oktatási intézmény jelentős fejlődésen ment keresztül azóta. Ma már az új ötemeletes épületben képzik a szakszervezeti vezetőket. Az új épületben 300 szakszervezeti vezető tanulhat egyszerre. Az oktatási központhoz tartozik egy 160 férőhelyes szálloda is, ahol a megyéből érkezetteket helyezik el a tanfolyam idejére. A szakszervezeti funkcionáriusok oktatását a hivatásos tanárokkal együtt 157 tanár végzi. PETŐFI PÉPE Akció indult az öregekért Bács-Kiskun megyében. Felkutatják a veszély eztetteket, a gyámolításra szorulókat és nyilvántartásba veszik őket. Hogy ezek az idős emberek minél előbb megfelelő gondozásban részesülhessenek, megmozdult az egész megye. A segítség értéke egyelőre felbecsülhetetlen. A kecskeméti Törekvés Tsz egymillió forintot utal át szociális otthon építése céljára az egyszámlára, a jánoshalmi Bácska Építőipari Szövetkezet népes kollektívája egynapi bérét, a kiskőrösi Körmendy Ferenc évi nyugdíjának egy százalékát küldi el, a kalocsai fehérneműgyár és a 9-es Volán 50—50 ezer forintot ad, az utóbbi ugyanilyen értékű szállítási munkát is vállal, a Fémmunkás KISZ- esei egy új napközi otthon nyílászáróit és egyéb vas- szerkezeti elemeit, a Kecskeméti Mezőgazdasági Tervező és Beruházó Vállalat mérnökei az egyik szociális otthon teljes tervdokumentációját készítik el szabad idejükben. .. Az anyagiak ismeretében ütemtervet készítenek a korszerű szociális gondozási formák — szociális otthonok, öregek napközi ottho- ,nai, házi gondozói hálózat — fejlesztésére, társadalmi támogatására. A társadalmi felajánlásokból — jelenleg úgy néz ki — az V. ötéves tervidőszakban a kalocsai, a lajosmizsei, a kiskunfélegyházi, a kiskunmajsai szociális otthon befogadóképességét tudják 50—50 fővel bővíteni. Dunántúli napló Mozgalmi ház épül Pécsett. A lakóterületi párt- és népfrontmunkát eredményesen, de igen mostoha körülmények között végzi Pécsett több ezer aktivista. Már rég kinőtték a város intézményeinél, vállalatainál szétszórtan meglévő helyiségeket. Most, a III. kerületben tízmillió forintos költséggel mozgalmi házat építenek. A III. kerületi mozgalmi ház a lakóterületi párt- és népfrontmuna bázisa lesz, ezenkívül közművelődési funkciót is betölt. Politikai rendezvényekre a nagyterem és több kisebb tanácskozóterem, klubéletre és kikapcsolódásra a klubszobák, olvasóhelyiség és könyvtár várja majd az ott tevékenykedő, vagy kikapcsolódásra vágyó kerületieket. Somogyi Néplap A Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolán dr. Veress László tanszékvezető tanár évek óta foglalkozik juhte- nyésztési kérdésekkel. A szaporasággal és hízékony- sággal is foglalkozik. Tapasztalatai szerint a meri- nói és a Romanov keresz- tezésű fajta — amelyikben 25 százalék a Romanov, hetvenöt a merinói — beválik. A kísérletek során bebizonyosodott az is, hogy a sza- poraság fokozása — van olyan fajta, amelyik 7—8 hónaponként ellik —, nem megy a testfelépítés rovására. Azt is megfigyelték, hogy a korai tenyésztésbe vétel nem veszélyes az anyára, ugyanakkor gazdaságos. Tökéletes juh — tehát olyan, amelyik minden követelménynek megfelel — nincs. Valamelyik jó tulajdonság mindenképpen a másik rovására alakul. A Ro- manovval keresztezett fajtáknak például nagy a sza- poraságuk, ám a megszületett utódok között gyakori az elhullás. A kutató számára a kérdés: megéri-e? A másik gond, hogy le lehet-e mondani a gyors ellések miatt a szoptatásról? A főiskolán használt automata segít e gond megoldásában. Színe-java A módosított Polgári Törvénykönyv A szerződéses rendszert érintő új rendelkezések ii. A módosított Polgári Törvénykönyv a magánszemélyekre és a gazdálkodó szervezetekre azonosan állapítja meg a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat. Ott, ahol a gazdálkodó szervezetek jogviszonyaiknak eltérő sajátossága ezt indokolja, a törvény a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan az általános szabályoktól eltérően rendelkezik. A jogalkalmazás jogpolitikai elveinek elvárásai hangsúlyozottan kifejezésre jutnak a Polgári Törvénykönyvben. így fő elvként érvényesül valamennyi fél kapcsolatában az együttműködési kötelezettség, a szerződések tisztasága, a reális teljesítés, a vállalati, csoport- és nép- gazdasági érdek összhangja. A törvény alapelvként rögzíti és tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a tisztességtelen haszonszerzést. A törvényben biztosított jogok védelmére továbbra is a bíróságok hivatottak. Szélesebb körben járhatnak el a bíróságok a szerződések megkötésénél, módosításánál, teljesítésénél és a szerződések megszegésével kapcsolatosan. Az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek igen gyakran kerülnek egymással jogilag szabályozott kapcsolatba. E kapcsolatok új jogi szabályozásának főbb vonásaira az alábbiakban kívánok rámutatni: A korábbihoz képest fokozottabb együttműködési kötelezettség terheli a magán- személyeket és a gazdálkodó szervezeteket a szerződés- kötést megelőző időszaktól kezdődően mindvégig a szerződés teljesítéséig, sőt azon túl a hibás, vagy hiányos teljesítés körében. A szerződések megkötésénél a feleknek figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire és a szerződés- kötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást minden olyan lényeges körülményről, mely összefügg a megkötendő szerződéssel. Szerződéskötési kötelezettség esetén pedig, ha a feleknek eltérő az álláspontjuk, meg kell kísérelni az egyeztetést is. A szerződések teljesítésénél az együttműködési kötelezettség még nagyobb hangsúlyt kapott. így a dolog lényeges tulajdonságairól, a teljesítés akadályáról a másik felet haladéktalanul tájékoztatni kell. A felek kötelesek tehát a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről egymást értesíteni. A vállalkozóknak munkájukat össze kell hangolniuk. Aki e kötelezettségének nem tesz eleget, annak viselnie kell a mulasztásából eredő kárt és mindennemű hátrányt. E rendelkezések összefüggnek a reális teljesítés elvével. Fő célja, hogy a megkötött szerződéseket tartalmuknak megfelelően a kikötött időben, meghatározott mennyiségben és minőségben teljesítsék. Ennek biztosítása érdekében Polgári Törvény- könyvünk kimondja a gazdálkodó szervezetekre, hogy szerződésszegés esetére a felelősséget kizárni nem lehet. A felelősség alól pedig nem mentesít az, ha a szerződést a teljesítési határidő után módosították. Mindezeknek egyik alapvető célja a szerződési fegyelerh erősítése. A reális teljesítés elvének maradéktalan érvényesülését célozza az az új rendelkezés is, hogy az igényeket szélesebb körben kell érvényesíteni. így például az állami lakásépítkezésekkel kapcsolatos kötbérigény érvényesítésétől nem lehet eltekinteni. Ha pedig a költségeket részben vagy egészen állami költségvetésből fizetik, úgy az igényérvényesítést csak akkor lehet mellőzni, ha a szerződésszegés olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért a kötelezett nem felel, vagy a szerződésszegés a népgazdaság, továbbá a felek együttműködése szempontjából jelentéktelen. Ezzel kapcsolatosan új rendelkezés lépett életbe. Az illetékes pénzintézet ugyanis az állam javára érvényesítheti azt az igényt (például a kártérítést, kötbért, árleszállítást) amit egyébként a jogosult elmulasztott követelni. Ez feltehetően csökkenti a jelenlegi igényérvényesítési lazaságot és gazdaságilag is ösztönzőleg hat. Uj szerződéstípust vezetett be a törvénv az előszerződés rendszerével. Előszerződést magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek is köthetnek. A gazdálkodó szervezetek körében korábban kapacitáslekötési és kapacitásfoglalási szerződést lehetett kötni, melynek azonos lett volna a feladata, mint a jelenlegi előszerződésnek. Ezek azonban nem váltak be, mivel a végleges szerződést azok alapján nem voltak kötelesek megkötni. Az előszerződés alapján viszont a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. Ennek elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. így például az építőközösségi szerződés alapján a társasház-tulajdon létesítésének szerződését létrehozhatja, az alapító okirat tartalmát meghatározhatja a bíróság. A gazdálkodó szervezetek esetében pedig a szállítási és vállalkozási szerződést is létrehozhatja, a szükség esetén a tartalmát megállapíthatja. A szerződések tisztaságát szolgálja az árral kapcsolatos új törvényi rendelkezés. Ha ugyanis a felek az előírt, rögzített vagy legmagasabb ártól, illetőleg egyéb árszabályozó rendelkezéstől — jog- szábály megsértésével — eltérnek, akkor a megállapodás szerinti helyett az előírt árat lehet csak elszámolni. Ez az ár irányadó akkor is, ha a felek az árban nem állapodtak meg. Arra az esetre pedig, ha a hatósági ár megváltozik a szerződés megkötése és teljesítése között, akkor az új hatósági áron kell fizetni. Ilyen esetben a szerződéstől bármelyik fél elállhat, feltéve, hogy nincs szerződéskötési kötelezettség és a felek a szerződést az új hatósági áron nem kötötték volna meg. A szerződések tisztaságát célozza az az új törvényi rendelkezés is, mely az általános szerződési feltételekről, vagyis az úgynevezett blan- kettaszerződésekrőf szól. Ezekkel a szerződésekkel a napi életben igen gyakran találkozunk. így például a Patyolat, az OFOTÉRT, GELKA, stb. szolgáltatásainál. Ha az általános szerződési feltételek indokolatlan egyoldalú előnyt biztosítanak jogi személy számára, akkor a sérelmes kikötést a bíróság előtt megtámadhatja az a szerv, amelyik egyébként gazdasági bírság kiszabására indítványt tehet. (A legfőbb ügyész, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, Szakszervezetek Országos Tanácsa, a miniszterek, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, stb.) Ha pedig az általános szerződési feltételek szerint a konkrét szerződést már megkötötték és az indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít a jogi személy részére, a szerződést a sérelmet szenvedő fél támadhatja meg. Az ügyész ez esetben is pert indíthat. A hibás teljesítéssel kapcsolatos törvényi rendelkezések alapvetően és széles körben módosulnak. Szükségessé tette az, hogy a korábbi Ptk.-szabályozás eléggé bonyolult és merev volt, s nem szolgálta megfelelően a fogyasztók érdekvédelmét. A módosított törvénykönyv egyszerűsítette a hibás teljesítés következményeinek rendszerét. Bármilyen szolgáltatásra egységesen mondja ki, hogy hibás teljesítés esetén kijavítást, vagy árleszállítást lehet kérni. Kicserélésre is lehetőség van a fajta és mennyiség szerinti teljesítésnél, de csak akkor, ha a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme és a szolgáltatás értékcsökkenése nélkül 8 nap alatt megtörténhet. Vállalkozási munkáknál ma már a megrendelő is igényt tarthat a munka újbóli eL végzésére, míg korábban erre csak akkor került sor, ha ezt a vállalkozó önként vállalta. A választott szavatossági jogról ma rjjár át lehet térni más jogra, amire korábban nem volt lehetőség. így például kijavítás helyett, utóbb árleszállítást lehet kérni. Aki az igényét módosította, az okozott kárt természetesen köteles megtéríteni. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha az áttérés indokolt volt, vagy a kötelezett magatartása adott arra okot. A hibás teljesítés miatt támasztható szavatossági jogok érvényesítésének határidejét a törvény egyszerűbben, egységesen és szigorúbban állapítja meg. így kijavítást, árleszállítást, kicserélést 6 hónapos elévülési időn belül lehet érvényesíteni. Ezt a határidőt a teljesítéstől kell számítani. Ha azonban hatósági előírás, szabvány vagy más kötelező műszaki előírás meghatározza a legkisebb alkalmassági időt, úgy ez az irányadó. Ha pedig az igényt menthető okból nem lehetett érvényesíteni — így pl., ha a hiba a megszabott határidőn belül nem volt felismerhető — a szavatossági jogokat a teljesítéstől számított 1 évig, tartós használatra rendelt dolog esetében pedig 3 évig lehet érvényesíteni-. Ha pedig a kötelező alkalmassági idő 3 évnél hosszabb, akkor az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Az egy- és a hároméves határidők, illetve az ennél hosz- szabb kötelező alkalmassági idő elmulasztásánál kimentésnek nincs helye, így ezek eltelte után igényt érvényesíteni már nem lehet. A hibás teljesítéssel és a hiba megszüntetésével kapcsolatban felmerülő költségek nem tekinthetők kárigénynek és így ugyanezen határidők alatt kell ezeket is érvényesíteni. Ezen felül, ha még kár is keletkezik, azt az általános szabályok szerint, vagyis magánszemélyek esetében 5 éves. gazdálkodó szervezetek esetében 1 éves elévülési időn belül lehet követelni. A szavatosság körében felmerülő költségeket vétkesség nélkül az köteles viselni, aki hibásan teljesítette. Kimentésnek tehát nincs helye. A kárviselésnél pedig változatlanul érvényesül az a szabály, hogy nem köteles a kárt megtéríteni az, aki bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A gazdálkodó szervezetek esetében azonban fokozottabb a követelmény és azok a kártérítés alól csak akkor tudják kimenteni magukat, ha azt bizonyítják, hogy a gazdálkodó szervezetektől elvárt gondossággal jártak el. A hibás teljesítésre vonatkozó új törvényi rendelkezések elsősorban a fogyasztók érdekvédelmét kívánják szolgálni, emellett azonban fokozottabb követelményeket támasztanak a magánszemélyekkel és a gazdálkodó szervezetekkel szemben, a helytállás és az igényérvényesítés körében. Egyúttal népgazdaságunk fokozottabb érdek- védelmét is célozzák. DR. LENCSÉS GYULÁNK. megyei bírósági elnökhelyettes
