Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

1978. március 23. ^PÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIN »78 Rendezvények 1978. március 23. Történelmi vetélkedő. Egészségügyi Szakközép- iskola, Szekszárd. 1978. március 25. 13.30 óra: „Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna” vetélkedő Dombóvár városi előselejtezője. Dombóvár. Apáczai Csere János Egészségügyi és Vas- útforgalmi Szakközépiskola nagyterme. 9.00 óra: Aranyjelvénye­sek városi versenye, kézi­labda városi döntője. Szekszárd, TÁÉV-sport- telep. 9.00 óra: „Tiszta, virágos Szekszárdért!” társadalmi munkaakció. FIN labdarúgókupa De­esen. 1978. március 36. 9.00 óra: Sportversenyek, Bonyhád járási, városi dön­tői. Bonyhád, városi sportte­lep. 1978. március 28. 18 óra: író-olvasó talál­kozók : Decs, kollégium — Örsi Ferenc, Tengelic — Petro- lay Margit, Tolna, könyvtár — Kántor Zsuzsa, I. sz. Ált. Isk., Szekszárd — Osváth Erzsébet, III. sz. Ált Isk., Szekszárd — Bárány Tamás, Bátaszék, könyvtár — Földes Péter, Megyei könyvtár — Janikovszky Éva, Megyei könyvtár — Fábián Zoltán, Üttörőház, Szekszárd — Varga Domokos, Fiatal Uta­zók Klubja — Vidor Miklós, Tanítóképző Főiskola — Pet- rovácz István, Garay Gim­názium — Pákolicz István, Eü. Szakközépiskola — Ta- tay Sándor. 1978. március 29. 9.00 óra: „Erkölcsi normák és mai valóságunk” — gyermek- és ifjúsági írók tanácskozása. Szekszárd, Babits Mihály művelődési központ. 18.00 óra: „Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna!” Paksi járási előselejtezője. Pask, Munkás Étterem kisterme. A párt- és a KISZ-szervezete kapcsolata Az MSZMP ifjúságpolitikai határozata foglalkozik a KISZ továbbfejlesztésének kérdéseivel is. Alapvető feladatnak tartja a KISZ politikai-kommunista jellege elsődlegességének a ki- domborítását. Ennek megvalósítása érdekében szükségesnek és lehetségesnek tartja a KISZ tagjaival és a KtSZ-be belépni szándékozókkal szemben támasztott követelmények fokozását. A párthatározat eredmé­nyes végrehajtása megkíván­ta a KISZ-től, hogy fordítsa az „ifjúság nyelvére” azt, ha­tározza meg a sajátos KISZ- feladatokat, alakítsa ki a KISZ-szervezetekkel, szer­vekkel és a tagokkal szem­ben támasztandó követelmé­nyeket. Ezt a feladatot oldot­ta meg a KISZ Központi Bi­zottsága az ifjúsági szövetség néhány időszerű feladatáról hozott határozatával, ennek érdekében fogadták el a po­litikai képzés feladatairól és rendszeréről szóló határoza­tot, ezt szolgálják más jelen­tős határozatok is. Ezek a határozatok a párt- határozat KISZ-ben való végrehajtása érdekében szü­lettek, és hosszú távra szóló konkrét feladatok egész sorát fogalmazzák meg. Ezzel meg­teremtették a KISZ-munka javításának néhány feltételét. Kijelölték a célt, ahova jut­ni akarunk, és meghatároz­ták a célba érés feladatait. Ez fontos lépés volt, mert csak így lehet megkövetelni minden KISZ-szervezettől és -tagtól, hogy annak irányába haladjon. De ezután követ­kezik a neheze: a határoza­tok végrehajtása, e bennük megfogalmazott feladatok megoldása. Ez a lényeget te­kintve eredményesen folyik. Azonban az is kiderült, hogy a célba nem sima út vezet, a rendkívül összetett és bonyo­lult feladatok megoldása so­rán bőven akad nehézség is. Ezek közül vizsgáljunk meg néhányat! A végrehajtás sikere je­lentős mértékben függ attól, hogy milyen felkészült veze­tőkkel rendelkezik a KISZ. Ezt a kérdést vizsgálva meg­állapíthatjuk, hogy a KISZ- munka minden szintjén és területén vannak kiváló KlSZ-vezetők, akik szemé­lyes biztosítékai a KISZ előtt álló feladatok eredményes megoldásának. De ha a KISZ- tagság valamennyi rétegét nézzük és figyelembe vesszük a vezetők nem is jelentékte­len arányú és gyakori cseré­lődését, akkor azt is látnunk kell, hogy a KISZ-vezetők je­lentős része élete első önálló vezetői megbízatását teljesí­ti. Nem rendelkezik és nem is rendelkezhet megfelelő ve­zetői ismeretekkel és gyakor­lattal, élettapasztalatuk is nagyon kevés. Politikai isko­lát nem végeztek, elsősorban érzelmileg azonosulnak a párt politikájával, a szocia­lizmus eszméivel. Még a leg­fontosabb párt- és KISZ- határozatokat is csak felszí­nesen ismerik, járatlanok azok megvalósításának mód­szereiben. Lelkesek, aktívak, áldozatkészek, de néha türel­metlenek és megfontolatla­nok, aminek következtében esetenként elcsüggednek, el­keserednek. Az esetek jelen­tős részében magukkal azo­nos korúakat, nemritkán ná­luk idősebbeket vezetnek, ami nehezíti munkájukat. Ezek a problémák szüksé­gessé teszik, hogy munkáju­kat állandóan figyelemmel kísérjük. El kell érni, hogy legalább vezetői munkájuk során megszerezzék a szüksé­ges vezetői ismereteket, fo­lyamatos és tervszerű kép­zéssel kell javítani fel- készültségüket. Vezetőképzés a KISZ-ben az aktivisták kö­rében, a titkárképző tanfo­lyamokon, valamint a megyei KISZ-iskolákon és a KISZ „Komócsin Zoltán” Központi Iskolán folyik. Ezeken a tan­folyamokon a sok elméleti ismeret mellett az alapvezető gyakorlati feladatok megol­dását is megtanulják a hall­gatók. Világosan kell lát­nunk, hogy ezek a tanfolya­mok nélkülözhetetlenek, de azt is észre kell vennünk, hogy nem elégségesek. Nemcsak azért nem elég­ségesek, mert esetenként — különböző reális okok vagy meg nem értés következté­ben — nem azok vesznek részt ezeken a tanfolyamo­kon, akiknek a részvétele in­dokolt lenne, hanem azért, mert ezek a tanfolyamok csak a vezetővé válás lehető­ségét teremtik meg, de jó ve­zetővé csak a mindennapi gyakorlati tevékenységük so­rán válhatnak a fiatalok. Ehhez tudatos és folyama­tos segítésre, képzésre van szükség. Ezért előtérbe kell állítani a vezetőképzés olyan helyi lehetőségeit, amelyek eddig háttérbe szorultak és legjobb esetben is csak ese­tenként és véletlenszerűen kerültek felhasználásra. Ilyen lehetőség szép szám­mal akad a párt- és a KISZ- szervezetek és azok vezetői kapcsolatának javításában, a munkahely kommunista ve­zetőinek és a KISZ-vezetők személyes kapcsolatainak ilyen célra történő felhasz­nálásában és lehetne sorol­ni tovább a lehetőségeket, de hasznosabbnak látszik né­hány konkrét lehetőségre is felhívni a figyelmet. Ilyen például a kommunis­ták KISZ-rendezvényeken való rendszeres részvétele. Erre már az ifjúságpolitikai határozat is felhívta a figyel­met: „Nem tekinthető kielé­gítőnek a pártszervezetek ve­zetőinek és a párttagoknak személyes kapcsolata az ifjú­sággal. Ezért önálló elemzés­sel, saját tapasztalataik út­ján ritkán jutnak el a helyi ifjúságpolitikai feladatok fel­tárásáig. Kapcsolatuk az ifjú­sággal gyakran csak formá­lis...” A vezetőképzés szempont­jából különös jelentősége a KISZ-alapszervezeti vezető­ségi és bizottsági üléseken való rendszeres részvételnek lenne. Ezek a fórumok a KISZ-vezetők nevelésének legkézenfekvőbb színhelyei. Itt van a legjobb lehetőség arra, hogy a párt központi és helyi határozatait folyamato­san megismertessék és meg­értessék a KISZ-vezetőkkel, rámutatva azok végrehajtá­sából a KISZ-re háruló fel­adatokra. Itt van a legjobb lehetőség arra is, hogy a ki­forratlan, tapasztalatlan KISZ-vezetőket felkészítsék a politikai munka gyakorla­tára. Sokat segíthet a KISZ- titkárok képzésében, ha rend­szeresen részt vehetnek a pártalapszervezet taggyűlé­sein és vezetőségi ülésein. (Itt fontos megjegyezni, hogy függetlenül attól, hogy párt­tag vagy pártonkívüli az il­lető.) Már maga a részvétel is lehetővé teszi, hogy a KISZ-titkár tapasztalatokat szerezzen egy gyűlés lebo­nyolításáról, a vita vezetésé­ről és összefoglalásáról. Jól megismeri a kommunistákat, azok véleményét, felkészült­ségét. Megtudja, hogy kihez milyen területen fordulhat segítségért, stb. De ennél lényegesen több a haszna részvételének, ha előre ismeri a napirendet, tudja, hogy milyen kérdés­ben várja véleményét a párt­tagság, van ideje a felkészü­lésre, esetleg a KlSZ-vezető- ség vagy -tagság véleményé­nek az előzetes kikérésére, ha segítséget kap arra, hogy ho­gyan szervezze meg a KISZ- szervezet véleményét, hogyan számoljon be a tagságnak a vélemény sorsáról. Ugyanis ilyen esetben a részvétel leg­alább kettős haszonnal jár, hisz a vezetőképzésen kívül közvetlenül is pozitív hatást gyakorol a KISZ-szervezet munkájára. Más esetekben a KISZ- vezetők képzésének legjobb módja a pártvezetők és kom­munista gazdasági-intézményi vezetők rendszeres személyes segítségnyújtása. Milyen esetekben alkal­mazható ez a módszer? (Például a KISZ-nek politi­kai kötelessége és törvények­be foglalt joga, hogy az ifjú­ság közös és sajátos érdekeit képviselje és védje a KISZ- tagságra való tekintet nélkül. Érdekképviseleti és érdek- védelmi tevékenységének jo­gi feltételeit az Ifjúsági tör­vény, annak végrehajtásáról rendelkező és más jogszabá­lyok biztosítják. De a politi­kai kötelesség maradéktalan teljesítéséhez nem elégsége­sek a jogi keretek. Eseten­kénti gyakorlati tanácsadás­ra, személyes eligazításra, vagy egyéni beszélgetéseken történő elméleti felvilágosí­tásra is szükség van. Hisz a KISZ-vezetők egy része nem érti jogainak politikai jelen­tőségét és ennek következté­ben még a lehetőségek biz­tosítása esetén sem jár el mindig a követelményeknek megfelelően. Ilyen esetben általában nem a szokásos bírálatra, ha­nem segítségadásra van szük­ség. Különösen a fizikai dol­gozóknak és a lányoknak kel­lene az eddiginél jóval több segítséget kapniuk, és ezt a segítséget üzemük, intézmé­nyük, hivataluk kommunista vezetőitől kell elsősorban megkapniuk. Az előbbihez hasonló ki­használatlan lehetőségek vannak még például a párt- és a KISZ-vezetőségek re­szortfelelősei kapcsolatának javításában. El kell érni, hogy rendszeresen beszéljék meg a mindkét szervezetet érintő teendőket, együtt ter­vezzenek és oldjanak meg feladatokat. Különösen a ter­melés, a közművelődés és a politikai képzés területén kí­nálkoznak jó lehetőségek a tervszerű együttműködésre. A pártszervezetek és KISZ- szervezetek kapcsolata fej­lesztésének, vezetőik szemé­lyes kapcsolatának tudato- sabbá, tervszerűbbé tétele szükségességének felismerése fontos, de nem elégséges fel­tétele a probléma megoldá­sának. Az előrelépéshez ar­ra is szükség van, hogy a párttagok az eddiginél job­ban értsék az ifjúságpolitika lényegét, hogy párttaggyűlé­seken állandóan felidézzék az ifjúságpolitikai határozat főbb célkitűzéseit, hogy az alapszervezetek tevékenysé­gének állandó eleme- legyen az ifjúságpolitikai munka és valamennyi napirend kereté­ben essen szó az ifjúságot érintő kérdésekről. Arra is szükség van, hogy a kommunisták jobban is­merjék a KISZ-szervezetet, a KISZ-tagokat, azok problé­máit. Célszerű ezért, ha a korábban már felsorolt lehe­tőségeken kívül a párttagok részt vesznek a KlSZ-vezető- ség által a KISZ-tagokkal folytatott év végi beszélge­téseken is. Erén az úton haladva válhatnak egyre tartalmasabbakká a párt- és a KISZ-síerveietek kapcsolatai, így lehet eredmé­nyesebben megoldani m előttünk álló feladatokat­JUTKUSZ GYŐZŐ Ifjúsági nap Bonyhadon Március 19-én a városi tanács előtt néhány fiatal díszítette már korán reggel az alkalmi emelvényt a délutáni nagygyűlésre. A művelődési központ dolgo­zóinak egy csoportja a VIT-vetélkedő járási döntő­nek színhelyét, a közgazda- sági szakközépiskola torna- csarnokát készítette elő. Közben a cipőgyári klub­könyvtárat is ünnepi díszbe öltöztették a fiatalok, s ez­alatt már javában folytak a délelőtti sportversenyek. A különböző sportágak közül a kézilabda vonzotta a legtöbb fiatalt, hat csapat szerepelt a járásból, legered­ményesebbnek a Petőfi gimnázium bizonyult. Kosár­labdában is a bonyhádi gimnazisták voltak a leg­jobbak. A lengyeli szakmun­kásképző tanulói atlétikában és az Ifjú Gárda lövészver­senyen jeleskedtek. * A VIT-vetélkedő járási döntőjét a MEZŐGÉP csa­pata nyerte meg, továbbju­tott még a megyei döntőre a Petőfi gimnázium és a Hő- gyészi Állami Gazdaság csapata. Ifjúsági nagygyűlés kere­tében alakult meg az Ifjú Gárda század, Tréber Tibor, a cipőgyár igazgatója tartott ünnepi beszédet, s ezt köve­tően ugyancsak ő adta át a századzászlót. A járási Ifjú Gárda század szemléje az alaki feltételeknek is maxi­málisan megfelelt. A járás és a város fiatal­jai végül a cipőgyári klub­könyvtárba vonultak, a tisz­teletükre — s részben köz­reműködésükkel — szerve­zett műsor megtekintésére. DEVECSERI ZOLTÁN Szinkron A zenekedvelő szek­szárdiaknak nyújtott örö­met vasárnap este a Szinkron és a Kaszakő együttes közös koncertje, amelyet a Babits műve­lődési központ színházter­mében rendeztek. A szekszárdi Szinkron új oldaláról mutatkozott be, bizonyítva, jó zenei felkészültségét. Előadásuk nagy részét dzsesszes hang­vételű számok feldolgozá­saiból állították össze. Vendégük, Kelemen Endre, a szekszárdi jazz- trió tagja, virtuóz zongo­rajátékával járult hozzá a színvonalos előadáshoz. Szépen, s nagyon tisztán énekelt Ábrahám Zsolt, az- Kaszakő együttes vezetője. Szily Lajos trombitaszólója bi­zonyította, hogy a fiatal zenetanár mestere hang­szerének. A Szinkron után a Ki mit tud?-ból ismerős Ka­szakő együttes lépett a színpadra. Játékukat a jazzműfaj elvontabb vilá­ga jellemezte, egészen ma­gas szinten. Különösen ki­emelkedő volt a nemrégi­ben hozzájuk csatlakozó ugyancsak Ki mit tud?-os Pleszkán Frigyes zongora­játéka. Nem hiába mondta rá Pernye András, hogy: „Pleszkánnak a jazz-mű- fajban már jelene van.” SA Helytörténet magas fokon A Forradalmi ifjúsági na­pok eseménysorozatának egyik kiemelkedő szellemi programja volt az a helytör­téneti vetélkedő, amit az el­múlt vasárnap rendeztek meg Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban. A rendezők — a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a Babits mű­velődési központ, a Béri Ba­logh Ádám Múzeum, a me­gyéi levéltár, és a KISZ Tol­na megyei Bizottsága — szá­mítottak a versenyzők alapos felkészültségére, így a kérdé­sek, a vetélkedő programja izgalmas versenyre, szellemi tornára adott lehetőséget. Tizenhárom öttagú csapat mérte össze tudását a vasár­napi versenyen. A tíZ\ közép­iskolai csapat mellett verse­nyeztek a tamási Rácvölgyi Ifjúsági Klub, a TOTÉV KISZ-bizott&ága és a Szek­szárdi Nyomda KlSZ-szerve- zetének fiataljai is. A fel" készüléshez a csapatok jó előre tematika javaslatot •kaptak, és valamennyiük szereplésén meglátszott, hogy a felkészülés során többször felkeresték a megyei levéltá­rat. A versenynek három té­maköre volt. Az első a XVIII —XIX. szárad forradalmi mozgalmai, különösen a for­radalmak Tolna megyei vo­natkozásai, Marx élete és a Kommunista Kiáltvány. Mint azt a zsűri elnöke, Varjas László, a megyei pártbizott­ság munkatársa végső értéke­lésében elmondta, a csapatok jól felkészültek a versenyre, tárgyismeretük, tudásuk bi­zonyítja, hogy a tavaszi for­radalmak szelleméhez hűen, fiatalos lelkesedéssel, igaz akarással készültek a vetél" kedőre. A háromfordulós vetélke­dőn első helyezést a szek­szárdi Garay Gimnázium csapata ért el. Második a dombóvári Gőgös Ignác Gim­názium, harmadik pedig a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium csapata lett. Ne­gyedik helyezést a palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola, ötödik he­lyezést a paksi Vak Bottyán Gimnázium csapata ért el.- Tj -

Next

/
Thumbnails
Contents