Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-21 / 68. szám
1978. március 21. Képújság 3 Céltudatosság, kedvező feltételekkel Tudósítóink írják A gyógyfürdő közelében létesített autóspihenő Dombóváron orszakzárás és -nyitás a mezőgazdaságban. Korszakot összegező, s korszakot nyitó dokumentumként értelmezhetjük azt a határozatot, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésén fogadott el, s amelyről a közleményt a napilapok szombati számukban hozták nyilvánosságra. Hazánk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzete, hosszú távú fejlesztése olyan kérdéskör, amibe szinte minden beletartozik. A komplex szemlélet, az összefüggések fokozott tiszteletben tartásának követelménye olvasható ki a Központi Bizottság üléséről megjelent közleményből. Ahhoz, hogy ez az igény ilyen határozottan megfogalmazódhassák, több mint másfél évtized kemény munkája kellett. Ahogy arra a párt vezető testületé rámutatott: a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása és megszilárdulása reálisan elérhetővé tette a korábban csak a vágyakban szereplő célokat, s mind markánsabb vonásokkal formálja át a földművelő embert, s a megművelt tájat, benne a lakóhelyet is. Ilyen értelemben korszakot összegezett — nagyszerű eredményeket fölmutató esztendőket! — a Központi Bizottság, s mert az alapok erősek, folyamatosan gyarapodnak és korszerűsödnek, új korszak feltételei teremtődtek meg. Olyannivra, hogv valójában a korszaknyitás már megtörtént — ha még nem is minden tekintetben, s valamennyi részterületen —, a mezőgazdaság rálépett az intenzív fejlesztés útjára. Ez az intenzív, dinamikus haladás szülte azt az ellentmondást, hogy az élelmiszeripar mind nehezebben birkózik meg a halmozódó terméktömeggel. A Központi Bizottság rámutatott arra, hogy a két területet összehangoltan kell a jövőben fejleszteni. Néhány hónappal ezelőtt, a Központi Bizottság 1977. október 20"i ülésén elhangzott előadói beszédében Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára így fogalmazott: „Adottságainkból fakad, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a jövőben is nagy jelentőségű szektora lesz népgazdaságunknak. A megváltozott világgazdasági helyzetben a mezőgazda- sági nyersanyagok és az élelmiszertermékék szerepe egyre növekszik, ugyanakkor hazai lehetőségeink kedvezőek ezek termelésére. Ezért a két ágazat összehangolt fejlesztése kiemelt feladat”, Ákkor a termelési szerkezet és a külgazdasági politika fejlesztésének hosszú távú irányelveiről tárgyalt és határozott a Központi Bizottság, s a tömör helyzetképnek most részletes, teljes elemzését olvashatjuk ki az ülésről megjelent közleményből. Kiindulópontul azt a tényt kell választanunk, hogy a mezőgazdaság további dinamikus fejlődése lényeges eleme a gazdasági növekedésnek. A dinamikus növekedésnek azonban az eddigieknél szorosabban kell kapcsolódnia a termelés kívánatos ösz- szetételéhez, a minőség és a gazdaságosság javításához, s mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban, a beruházásoknak, a fajták és a technológiák kiválasztásának, az eszközök korszerűsítésének egyszerre kell szolgálniuk a hazai ellátás egyenletességét és a devizahozam növekedését, erre különösen a kukoricatermelésben és az állat- tenyésztésben, valamint az állati eredetű termékek feldolgozásában van szükség — mutatott rá a Központi Bizottság, mert ilyen tekintetben a legutóbbi években meglehetősen nagy rés támadt a növénytermelés több területe és az állattenyésztés között. Sokféle adat bizonyítja, hogy a mezőgazdasági üzemek termelése — amiben közrejátszott az ésszerű egyesülések folyamata éppúgy, mint az eszközellátottság magasabb szintje — hatékonyabbá vált a hetvenes években. Ezt nemcsak a termésátlagok több növénynél látványos növekedése igazolja, hanem az élőmunka-szükséglet mérséklődése és a fajlagos eszköz- hatékonyság javulása is. A munka társadalmi hatékonysága azonban — s erre nagy hangsúllyal hívta fél az érintettek figyelmét a Központi Bizottság mostani ülése — nem statikus fogalom, sőt változása gyors, a tegnapi élenjárók szintje mára esetleg csak a középmezőnyt jelenti, s holnapra a sereghajtókat. Az ülésről kiadott közleményben — s a határozatban, ami később ugyancsak nyilvánosságra kerül — ezért foglalják el a főhelyet a hosszú távú fejlesztés irányelvei, s ezért helyeződik a hangsúly az élelmiszeripar eddiginél gyorsabb korszerűsítésére, illetve a mezőgazda- sági termelés szerkezetének a bel- és külföldi igényekkel egyező kialakítására. Rengeteg tennivaló sűrűsödik a vezető párttestület állásfoglalásában, hiszen a dinamikus fejlődés fenntartásához — s általában a kukoricatermelés, a hazai fehérjetakarmány-bázis bővítése éppú°" elengedhetetlen, mint a zöldség- és gyümölcstermelés fokozása, az élelmiszer- ipar technológiai rekonstrukciója, a tároló- és hűtőtérhiány fölszámolása. Kapcsolódó, egymással többszörös kölcsönhatásban álló tényezőkről van szó. azaz — s gyakorlati tapasztalatok erősítik az intelem szükségességét — nem elég egyik vagy másik területen elérni a célt. Éppen ezért az eddigieknél nagyobb céltudatosságot fogalmazva meg kívánalomként — vagy nyersebben fogalmazva követelményként — a Központi Bizottság határozata, mert így érvényesülhetnek maradéktalanabbul az össztársadalmi érdekek. A céltudatossághoz az is hozzátartozik, hogy az iparfejlesztésben. különösképpen a gépiparban és a vegyiparban, a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítésében jobban figyelembe kell venni a mezőgazdasági és az élelmiszeripari igényeket. f" jr. 1 ppen a teendők e sok- MÉ rétűsége az oka, hogy a ppgj| mezőgazdasági határo- ' 1 •'•• ••V-i zatot valójában az egész társadalmat érintő, s valamennyi népgazdasági területnek feladatokat adó állásfoglalásként kell értelmeznünk szóban és írásban, s cselekedeteinkben még inkább. M. O. (Folytatás a 1. oldalról) teljesítette ezt a tervet, hisz 1977 végéig már 8,5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek el a dombóváriak. így készült el többek között a gunarasi gyógyfürdő közelében létesített autóspihenő, a Gárdonyi Géza Általános Iskola sportudvara, két óvodai KRESZ- park. Igen jelentős összegű munkát végeztek az alsóhe- tényi parkerdő és erdei tornapálya építésénél is. A társadalmi munkák szervezésében élen járnak a lakókörzeti tanácstagok, akik személyes példamutatással is mozgósítanak. Ilyen mozgósítás eredménye a közterületek tisztítása és a lakókörzetek fásítása, virágosítá- sa. A társadalmi munkaakciókban a lakosság minden rétege — iskolások, felnőttek, üzemi dolgozók — szívesen és önkéntesen vesz részt. Az üzemek dolgozói már évekkel ezelőtt 8 gyermek- játszóteret létesítettek és láttak el közterületi játékokkal a város területén, s azok rendszeres karbantartásáról, felújításáról folyamatosan gondoskodnak. Sajnos, az elültetett fákban, virágos parkokban, de a gyermekjátszótereken is sok a vandál pusztítás. Ezért kényszerülnek a város vezetői különböző intézkedések megtételére. Ilyen kényszer- intézkedés következtében helyeztek el az ABC-áruház előtti élő sövény közé szögesdrótot, hogy a fiatal növényeket védjék. 1977-ben a városi tanács felhívással fordult Dombóvár lakosságához, hogy önkéntes hozzájárulással segítsék a gyermekintézmény-hálózat bővítését, az új művelődési otthon építését és a gunarasi gyógyfürdő fejlesztését. A lakosság és a város környéki községek állampolgárainak döntő többsége „igennel” válaszolt a felhívásra, és négy éven keresztül évente mintegy másfél millió forinttal segítik a hármas célkitűzés megvalósítását. A jövő tervei között szerepel egy közlekedési tanpálya és egy MHSZ-lőtér építése, a Dombóvár—Gunaras közötti járda létesítése és a Konda-patak rendezése, ahol különböző sportolási lehetőségeket teremtenek a város lakói számára. A lakosság tovább szépíti a lakóterületeket, gondozza az iskolák, óvodák és bölcsődék környé- két MAGYARSZÉKI ENDRE Ounaszentgyörgy A Hazafias Népfront nőbizottságának előzetes felmérése alapján Dunaszent- györgyön 300 tő rózsát osztottak ki a Rákóczi Ferenc utca lakói között. A parkosítási tervek szerint a községi tanács arra kérte a társadalmi szerveket és az utca lakóit, hogy a Rákóczi utca fásítási és parkosítási tervének megvalósítását segítsék elő. Az úttörőcsapat egy újabb faültetési akciót ajánlott fel, ugyancsak a község fő utcáján. H. J. Tudomány a gyakorlatban At Iregszemcsei Takarmánytermelési Kutató Intézet munkájának egyik tő »onala a napraforgóval folytatott kísérletek. A kőztermesztés eredményei a megelőző években nem mutattak jelentős fejlődést, viszont nemrég megjelentek hibrid napraforgó fajták. Néhol egészen kiemelkedő eredmények születtek. Az intézetben már több új fajta született és a hibridek előállításával, kikísérletezésével is foglalkoznak. Erről beszélgettünk Mészáros László tudományos igazgatóhelyettessel. — Tény, hogy a franciák és a románok előrébb tartanak, hiszen nekik már kész, kipróbált hibridjeik vannak. A románoktól csak annyi szaporítóanyagot kapunk, ami a kísérletekhez elég. A hazai köztermesztésben két francia fajta szerepelt. Ezeknek az eredményeit vizsgálva kaphatunk információkat arról, hogy a napraforgótermesztésben milyen jelentősége van az utóbbi évek szenzációjának, a hibridnek. A Szovjetunióban és Bulgáriában is megkezdődött az előállítás, illetve a kísérletek. Természetesen mi sem nézhetünk ölbe tett kézzel. — Hol tartanak a kísérletek és milyenek az eddigi tapasztalatok? Egyáltalán, hány hibridről van szó? — Négy — nálunk előállított — hibridet elfogadtak az országos fajtakísérletekbe is. Már két éve folynak ezekkel a fajtákkal úgynevezett információs kísérletek. Ezek amolyan félhivatalosak, hiszen három-négy helyen lettek kipróbálva. Az országos fajtakísérletekben nyolc-tíz különböző termesztési körzetben vizsgálják az új fajtajelölteket és ha kedvezőek az eredmények, csak akkor kerülhetnek ki a termesztésbe. A kísérletek eddig biztatóak, korai lenne még értékelést mondani. Négy kutató foglalkozik az intézetben a napraforgóval — más növények mellett — némileg ez is magyarázat arra, hogy a franciák és a románok előrébb tartanak, ők sokkal nagyobb apparátussal dolgoznak, bár kétségtelen tény, hogy a termőterület is nagyobb azokban az országokban ebből a kultúrából. — Ha beválnak az előállított hibridek, várható, hogy a termesztésben is találkozunk velük? — Jövőre néhány hektárt Szép termés a kutatóintézet kísérleti parcelláján (Archív felvételünk tavaly készült) termesztünk és utána jönnek a nagyüzemi kísérletek. Az itt produkált eredmények a mérvadók. Várható, hogy 1980-tól, illetve 1981-től köztermesztésbe kerülnek. — A kukorica termesztésében szinte egyik napról a másikra elterjedtek a hibridek és az eredmények, a termésátlagok ugrásszerűen emelkedtek. Jogos-e a várakozás, hogy a napraforgónál is hasonló lesz a helyzet néhány éven belül? — Kétségtelen, hogy néhány nagyüzemben az eredmények nagy reményekre jogosítanak bennünket. A kukoricával valóban rövid időn belül történt meg az átállás a hibridekre, a terület száz százalékán és az eredmények igazolták a lépés helyességét. A napraforgó esetében ez még jelenidőben nem megoldható, illetve én nehezen tudom elképzelni. Először is a hibridhatás — tehát az, hogy a két vonal keresztezéséből előállított új hibrid sokkal vitálisabb, nagyobb termőképességű — nem érezhető annyira, pontosabban nem olyan erőteljes, mint a kukoricánál. Másodszor az előállítás bonyolultabb. A kukoricánál cí- merezéssel megvalósítható a keresztezés. Itt hímsteril anyavonal kell és a keresztezés után egy másik vonallal meg kell szüntetni ezt a steril állapotot, ami természetesen újabb év a termesztésben, újabb ráfordítás. Ezért a vetőmag ára magas, ami az üzemi termesztés költségét növeli. Ez a plusz pénz csak akkor jön vissza, ha három mázsával nagyobb a termés hektáronként. Ezt a többlettermést viszont csak intenzívebb termeléssel lehet elérni, hiszen a hibridek igényesebbek a hagyományos fajtáknál. Itt felvetődik a termesztés másik problémája, hogy jelentősen előbbre kell lépni a termesztés technológiájában, ami még nem minden üzemben reális követelmény. — Annak ellenére, hogy ezek a problémák valósak, néhány nagyüzemben máris „esküsznek” a hibridekre. — Bizonyára van mire alapozniuk a véleményt. Any- nyit még érdemes hozzátenni, hogy a hibridek jellemzője a kiegyenlített állomány, a tányérok egyforma magasak, nagyjából azonos nagyságúak, egyöntetűbb az érés is, tehát a betakarítás köny- nyebb. Ha az eredményeket vizsgáljuk, ezt is figyelembe kell venni. így a betakarítási veszteségek jelentős csökkenése is szerepet játszik, különösen akkor, ha — mint arra volt példa nem egy nagyüzemben — ezek a veszteségek a termelés felét jelentették. — A veszteségek sorában igen jelentősek a betegségek okozta terméskiesések. A hibridek mennyire ellenállók a növényi kórokozókkal szemben? — A tények makacs dolgok és szépítgetés nélkül el kell mondani, hogy ilyen hibrid nincs. Több betegség mellett a szürkepenész és a szár- és tőrothadás a legveszélyesebb, a leginkább elterjedt. Ez csapadékos idő esetén a termés ötven százalékát is elviheti. Természetesen a nemesítés feladata is az ellenük való védekezés. Rezinsztens fajok, tehát a betegségeknek ellenállók csak a vad alanyok között vannak. A kutatók természetesen megpróbálják, illetve meg kell próbálniuk ezeknek a vad alanyoknak a rezisztens tulajdonságát bevinni egy- egy vonalba, hogy a hibridek ellenállóbbak legyenek. Ha ez sikerülne, kétségkívül jobban érzékelhető lenne a hibridhatás, erőteljesebben érvényesülne a nagyobb termőképesség. A továbblépés érdekében együttműködünk külföldi — szovjet, bolgár, amerikai, nyugatnémet — intézetekkel, egyetemekkel. Az elképzelésekben szerepel az is, hogy némelyikükkel törzset, illetve vonalat cserélünk, ami az előállítás szempontjából előnyös lenne. — Emellett foglalkoznak hagyományos fajtákkal is? — Igen, és van új fajtajelöltünk. Három éve van országos fajtakísérletekben, az idén kikerül a nagyüzemekbe is, a neve IH—5. Az intézetben előállított fajták között az ötödik a sorban. Korai érésű és bizonyos tőszám- sűrítéssel el lehet vele érni a hosszabb tenyészidejű fajták termésátlagát. Emellett fajtamegtartó, illetve -felújító kísérletekben foglalkozunk az iregi szürkecsíkossal. Alacsony olajtartalma miatt az olajipar nem termelteti, de idehaza felhasználják takarmánykeverékeknél és jelentős tételt — tavaly kétezerötszáz vagont — exportáltunk tőkés országokba. — st —
