Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-03 / 53. szám

Jzekezárd 71.. . L ^gyetemL Könwta-p XXVIII. évfolyam, 53. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. március 3., péntek Mai számunkból PROGRAM MINDEN EMBERNEK, AKI DOLGOZNI AKAR (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (4. old.) DOMBÓVÁRI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM (5. old.) KASTÉLY A FALU FELETT (5. old.) MÉM tervegyeztető tanácskozás Szekszárdon Tervegyeztető tárgyalást tartottak csütörtökön Szek­szárdon, a megyei tanácshá­zán Kovács Sándor MÉM- miniszterhelyettes és dr. Kál­mán Gyula megyei tanács­elnök-helyettes vezetésével. A megbeszélésen részt vett és felszólalt dr. Gyugyi János, a Tolna megyei pártbizottság titkára is. A tavalyi kiemelkedő ter­melési eredményeivel is or­szágosan az élmezőnyben számon tartott Tolna megye mezőgazdaságáról dr. Kál­mán Gyula adott tájékozta­tót. Az idei fő feladatok közt elsősorban — mivel erre ki­válóan alkalmas az éghajlati és talajadottság — a kuko­ricatermesztés további széle­sítését, továbbá a rét- és le­gelőgazdálkodás javítását, az öntözés növelését, a sertés- tenyésztés fejlesztésének gyorsítását jelölték meg. Ko­vács Sándor miniszterhelyet­tes vezető munkatársaival együtt válaszolt a Tolna me­gyeiek több tucatnyi kérdé­sére, felvetésére. A tanácsko­zást követő látogatáson tájé­kozódtak a húskombinát épí­téséről, a -tejipari fejleszté­sekkel kapcsolatos kérdések­ről, végül a Paksi Konzerv­gyárat tekintették meg. (B. L.) Megyei döntő Ki tud többet a Szovjetunióról ? Startolt azelső nemzetközi űrpáros Csehszlovák űrhajós a Szojuz—28 fedélzetén Bécs A162. plenáris ülés Robert Winter luxemburgi nagykövet elnökletével csü­törtökön megtartották a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről Bécsben folyó tár­gyalássorozat 162. plenáris ülését. A tanácskozás egyedü­li felszólalója Luc Smolderen nagykövet, a belga küldött­ség vezetője volt. Munkások a «áros felett Először indult el olyan űr­hajós a világűrbe, aki nem „űrnagyhatalom” állampolgá­ra: a Szovjetunióban csütör­tökön délután felbocsátott Szojuz—28 űrhajó személy­zetének tagja Vladimir Re­mek 30 éves csehszlovák re­pülőtiszt, mérnök. A Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok Interkozmosz-megállapo- dása alapján néhány éven belül valamennyi szocialista ország — köztük hazánk — lehetőséget kap arra, hogy a világűr kutatásának ebben a formájában is részt vegyen. Jelenleg már lengyel és NDK-beli jeleltek is készül­nek a nagy feladatra. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság már eddig is igen aktív részt vállalt a kö­zös űrkutatási programból: csehszlovák tudósok számos olyan műszert készítettek, amelyek az Interkozmosz ra­kétáin, mesterséges holdjain eljutottak a világűrbe, érté­kes adatokkal gazdagították a tudományt. Mint emléke­zetes, Prága volt a színhelye a legutóbbi világűrkutatási nemzetközi kongresszusnak is. A Szojuz—28 parancsnoka Alekszej Gubarev, ismert űr­repülő. Az 1975 januárjában fellőtt Szojuz—17 űrhajó pa­rancsnokaként Georgij Grecs- kóval csaknem egy hónapot töltött a Szál jut—4 űrállomá­son. Grecsko jelenleg — csaknem három hónapja már — a Szaljut—6 űrállomáson dolgozik, annak fedélzeti mérnöke. Gubarev egyidős Grecskóval, 1931. március 29-én a Volga menti Kujbi- sev közelében, Gvargyejci fa­luban született. A haditenge­részeti repülőiskolát végezte el, 1957—61-ig a Gagarin repülőakadémián tanult. Re­pülőtiszt volt, 1963-ban lé­pett be az űrhajós egységbe, s annak idején Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa adott róla igen jó minősítést. Nős, két nagy gyermek apja. El­ső űrutazásakor az űrhajó és az űrállomás parancsnoka­ként kiváló munkát végzett. Gubarev megkapta a Szov­jetunió Hőse kitüntető cí­(Folytatás a 2. oldalon.) Belgrádi találkozó Munkában a szerkesztő csoport Szerdán a jugoszláv fővá­rosban megkezdte munkáját a belgrádi tallállkozó záródo­kumentumának szerkesztésé­vel foglalkozó csoport — je­lentette a PAP lengyel hír­ügynökség különtudósítója. A csoport munkájában a Szovjetunió, az Egyesült Ál- --------------\---------------------------— lamok, Dánia, Románia, Mál­ta, Svájc és Jugoszlávia kép­viselői vesznék részit. Belgrádban úgy vélik, hogy a testület március 5-ig befe­jezi munkáját. Ily módon március 7-től megkezdődhet­nek a részt vevő küldöttségek záróbeszédei. Nem értem... A közgyűlés szünetében belebotlok régi barátomba. Megkérdezem: „Hát te, Já­nos, itt? Miért nem ott?” Azt mondja: „Pajtás, ne­kem ott nincs helyem.” Erre megint én mondom: „János, hogy hogy nincs ott helyed?” „Öreg harcos, ne hozakodjunk, engem oda nem hívták.” „Jó, ne huza- kodjunk, de hát itt vagy.” „Hát hol a magasságodban lennék!?” Aztán együtt ültük végig a közgyűlést. Volt ott szó sok mindenről, zömmel jó­ról, szépről: Aki dolgozik megkeresd a pénzét, gyara­podhat, szebbítheti önnön sorsát. Hiszen mindehhez alap a szövetkezet, a maga gazdaságával és gazdagsá­gával, emberi és gépi erejé­vel, a hittel, amely elültető- dött a fejekben. Megy minden szépen, hanem bennem motoszkál valami. Nevezetesen az, hogy kik maradtak ki az elnökségből. Mert rendjén van, hogy mindenki bele­fért a protokoTl-listába, akit illetett, de miért nem fértek be még egy-ketten? Nem az ott voltak ellen, hanem az ott nem voltak érdekében szólok. Akik ott voltak, hiszen, joggal voltak, vagy a rang­juk, vagy az őket küldő szerv rangja predesztinálta válamennyiöket a megtisz­teltetésre. De miért nem ült az elnökségben az az ember, iáki az első, a leges­legelső szövetkezetét szer­vezte a községben? Az, aki később párttitkárként is szolgálta a szövetkezetét. Megrokkant a munkában és a tisztségben — a kettő nem mindig, de majdnem mindig együtt jár — szé­pen tempósan átadta a he­lyét, fiatalabbaknak, kép­zettebbeknek, alkalmasab­baknak. S most ott ült a sorok utolsójában, az ünne­pi közgyűlésen. A kor, az eltöltött idő, persze, önmagában nem ér­dem. De ha hordozója tisz­tességén nem esett csorba, akkor nem is érdemtelen­ség. Ne borítsunk fátylat az ilyen emberekre. Fárad­tabbak, gyengébbek talán, mint a hélyükbe lépők, de itt vannak. Nem értem, hogy János barátom miért nem ült az elnökségben. Egy évben lealább egy­szer? L. Gy. (Képriportunk a 3. oldalon.) Képünkön: A győztes csapat Tegnap délelőtt és délután került sor a Ki tud többet a Szovjetunióról elnevezésű or­szágos középiskolai vetélkedő megyei elődöntőjére és dön­tőjére Székszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központ­ban. Ötödik éve rendezik meg a vetélkedőt, országos szervező bizottságában részt vesz az MSZBT-központ, a Lapkiadó Vállalat, amelynek kiadásá­ban jelenik meg a Szovjet­unió című folyóirat. Az újság egy éve alatt megjelent cik­keiből készülhettek fel a ver­senyzők. A megyei vetélkedőt a tanács művelődésügyi osz­tálya a KlSZ-bizottsággal kö­zösen rendezte. A délelőtti elődöntőn hu­szonhárom csapat verseny­zett. A megye valamennyi középfokú tanintézete részt vett az idei vetélkedőn, bele­értve a szakmunkásképző intézeteket is. Két csoportban tartották meg az elődöntőt, az első három helyezett jutott tovább. Délután két árakor kezdő­dött meg a döntő, ahol már a legjobbak, szekszárdi Garay Gimnázium, a bonyhádi Perczel Mór Szakközépiskola, a paksi Vak Bottyán Gimná­zium, a szekszárdi Rózsa Fe­renc Szakközépiskola, a ta­mási és a tolnai gimnázium csapatai mérhették össze a tudásukat. A döntőn megje­lent Hernádi László, az MSZBT országos elnökségé­nek a tagja. Részt vett a zsű­ri munkájában Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára is. A főszereplők — a diákok — nagy felkészültségről tet­tek tanúbizonyságot, jól is­merik a Szovjetunió eredmé­nyeit, a különböző köztársa­ságok jellemző adatait és ér­dekességeit. A területi döntőre márci­us 22-én kerül sör, ez idén Székszárdon. Arra a forduló­ra a tegnapi versenny első és második helyezettje, a szekszárdi Garay Gimnázi­um és a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium csapata jutott tovább. Harmadik he­lyen végzett a paksi Vak Bottyán Gimnázium csapata.

Next

/
Thumbnails
Contents