Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

1978. március 19. Képújság 9 Együttműködés a gyakorlatban Lengyel építkezések Magyarországon Interjú a lengyel BUDIMEX külkereskedelmi vállalat vezérigazgatójával, JERZY WOJTOWIECKI-vel — A lengyel BUDIMEX külkereskedelmi vállalat külföldi beruházásainak térképén a fehér-vörös zászlócskák újabban meg­jelentek Magyarország te­rületén is... — így van valóban. Ma­gyarország —Csehszlovákia és az NDK mellett — a lengyel építkezések egyik jelentős színtere. A jelenleg megvaló­sított beruházások legna­gyobbika a Kábán épülő Haj­dúsági Cukorgyár. A létesít­ményt „kulcsrakészen” adjuk át, ami annyit jelent, hogy Lengyelország vállalta a ter­vezési, építési, szállítási és gépszerelési, a komplett üzem beindításával kapcsolatos munkákat, valamint a dolgo­zók képzését. — Kábáról az első cukrot 1979 őszén várják. Hogyan halad az építkezés? A cukorgyár naponta 6000 tonna cukorrépát fog feldol­gozni. A KGST-országokban ez a legnagyobb ilyen típusú létesítmény. Méreteit jól ér­zékeltetik az adatok: össz­területe 226 hektár, maga az építkezés területe 74 hektár, az épületek beépített légköb- tartalma 900 ezer m3. 1976 derekán a krakkói ki­vitelező, a POLUDNIE Vál­lalat megkezdte a földmun­kákat és a segédüzemek épí­tését. Ezzel egyidőben meg­kezdődött magának a cukor­gyárnak építése is. Ezideig már befejeződött minden földmunka és a közművesí­tés, jelentősen előrehaladt az utak, rakodóterek és az üle­pítőmedencék építése. Lendü­letes ütemben épül maga a cukorgyár. Ezerötszáz, nagy tapasztalatokkal rendelkező, kiváló képzettségű lengyel szakember dolgozik itt. A kábái cukorgyár azonban nem az egyetlen lengyel épít­kezés Magyarországon. Veszprémben a lengyelek mentőállomást, bölcsődét és 16 tantermes iskolát építenek. Tihanyban nyolc tantermes iskola épül. Az elmúlt év végén a lengyelek bekapcso­lódtak a paksi atomerőmű építési munkáiba is. A BU­DIMEX 3500 tonna acélszer- kezet összeszerelését, két 'o- kalizációs torony és négy tur­bina alapozásának építését vállalta. A lengyel és a magyar épí­tőipari tárcák közötti megál­lapodás keretében a lengyel fél felajánlotta segítségét a magyar ipari létesítmények építésénél. A magyar fél újabb témákat jelölt meg, mint pl. a szolnoki papír- és cellulózgyár rekonstrukciója, alumíniumkohó építése és az ajkai kombinátban alumíni­umöntöde építése. — Ezek a példák azt bi­zonyítják, hogy a lengyel építőket szívesen látják a magyar piacon? — Az értékelés partnerünk dolga, mindenesetre tény, hogy Magyarország a BUDI­MEX-et bízta meg a Dunai Vasmű két kemenceblokkjá­nak építési és szerelési mun­káival. A KOMPLEX Válla­lat a létesítmények kivitele­zésére három nyugatnémet céget kért fel, s a lengyel vál­lalatot jelölte meg az építési és szerelési munkák végre­hajtójaként. Hasonló a hely­zet azzal a magyar megren­deléssel is, amelyet egy fran­cia cég kapott a kukoricacu- kor-gyár cukorkivonó üze­mének építésére. JOLANTA NAPRUSZEWSKA (íNTERFRíBSS—KS) Hajó születik A Szovjetunió megrendelésér e készülő halászhajó az NDK- beli wismari üzemben (MTI K ülföldi Képszolgálat — KS) A wismari Mathias-Thesen hajógyár nemcsak az NDK- nak, hanem az egész szocia­lista tábornak is egyik igen fontos üzeme. Főként halász­hajók építésére specializáló­dott, s e tevékenységét igen magas színvonalon végzi. Legfőbb megrendelője a Szovjetunió; 1971 óta közel 250 kisebb-nagyobb halász­hajót exportált a gyár a Szovjetunióba, mintegy 900 ezer tonna űrtartalommal. Az NDK hajóipara egyébként dinamikusan fejlődik: 1971 és 1975 között 309 ezer tonná­ról 373 ezer tonnára növel­ték a hajóépítő kapacitásu­kat. Ma már szép számban gyártanak olyan hajótípuso­kat is, amelyeken a halászat mellett a feldolgozás munká­ját is elvégzik. A kifogott halászzsákmányból rövid időn belül fagyasztott fiié, májolaj, májpástétom és hal­liszt lesz ezeken a hajókon. Kaszpi-tenger Haltenyésztő üzemek „A Szovjetunió állampol­gárai kötelesek óvni a termé­szetet, védelmezni kincseit.” A Szovjetunió alkotmányának 67. cikkelye hangsúlyozza, hogy a környezet tisztaságá­nak megóvása, a természeti kincsek ésszerű felhasználá­sának és újratermelésének biztosítása létfontosságú fel­adat. A Kaszpi-tenger a világ egyik legnagyobb vízterülete, ahol tokfélék élnek. A szak­emberek adatai szerint ennek az értékes halfajtának az ál­lománya növekszik. A hal- tenyésztő üzemek létesítése lehetővé teszi a vörhenyes sőregtoik létszámának növe­lését. A Kaszpi-tenger part­vidékén, a Kúra folyón, aho­va a halak ívás idején mesz- sze felúsznak, hatalmas hal- tenyésztő telepieket létesítettek az ikrák inkubátorokban tör­ténő mesterséges keltetésére, valamint a halivadékok fel­nevelésére. A halivadékot és az élő haltakarmányt nagy nedencékben tenyésztik. Ezek a haltenyésztő üzemek évente több mint 50 millió ivadékot bocsátanak a ten­gerbe. A Kaszpi-tenger szennye­ződése elleni küzdelem — a halgazdaság fejlesztésének el­ső és elengedhetetlen feltéte­le. Ezért Azerbajdzsánban mindent elkövetnek a tenger szennyeződésének leküzdésé­ért. Különös figyelmet szen­telnek a tisztítóberendezések építésének. (APN—KS) Ezekben a medencékben tartják az Ikrák­ból kikelt halivadékokat A csajkendi lazactenyésztő telep. A lazacok a Nagy-Kaukázus hegylánca] között ilyen magasra felúsznak a folyókon. Az áttetsző, hideg hegyi patakok kedvenc ívóhelyeik. Kísérleti halászás a Kúra folyón Munkavédelemtől a bölcsődéig A szakszervezeteknek a Bolgár Népköztársaság alkot­mányában törvény kezdemé­nyezési jogot biztosítottak. A szakszervezetek azonban nem csak a munkaügyi törvények és szabályozók létrehozásá­ban vesznek részt. Ellenke­zőleg, figyelemmel kísérik az előírások helyes, feltétlen be­tartását is. A normamegálla­pításoknál és fizetéseknél a szakszervezetek biztosítják a törvények és rendelkezések helyes alkalmazását, felelnek a dolgozók munkahelyi kö­rülményeiért és a munkavé­delemért. Jelentős részt vállaltak például a Munka Törvény- könyvének megalkotásában, az állami takarékpénztár la­kásépítési és -vásárlási hite­leinek odaítélési rendjéről hozott rendelkezések kidolgo­zásában és az állami tervek­ben a lakások, óvodák, böl­csődék, boltok és szolgálta­tási központok építésére elő­irányzott eszközök elosztásá­nál. A szakszervezetek figye­lemmel kísérik a gyárak terü­letén lévő üzletek, különböző pavilonok létrehozását, hi­szen ezek a dolgozó nők be­vásárlásait megkönnyítik és lehetővé teszik a szabad idő jobb kihasználását. Fontos­nak tartják az üzemi étkezdé­ket is. Egy év alatt az itt ét­kezők száma közel 160 ezer fővel nőtt, és így az üzemi ét­kezés lehetőségeit ma már több mint egymillió dolgozó veszi igénybe. Létrehozták a munkavéde­lem egységes ellenőrzési rendszerét és a Bolgár Szak- szervezeti Központi Tanács koordináló szervét, amely­nek feladatkörébe az állami és társadalmi szervek tevé­kenységének figyelemmel kí­sérése tartozik azokban a kérdésekben, amelyek a munka biztonságával kapcso­latosak. 1977-ben a munkavé­delem ellenőrző szervei 250 ezer munkahelyen végeztek komplex vizsgálatokat. (SZÓFIA PRESS—KS) Új nyomdaüzem Guantanamóban Az amerikai kontinens egyik legmodernebb nyom­dája épült fel a kubai Guan­tanamo városban. Az üzem mintegy 1100 dolgozónak nyújt munkát, és növelni fog­ja a Guantanamo tartomány­ban élő nők munkalehetősé­geit is. A számos segédüzemmel, raktárral rendelkező 23 000 négyzetméter területen épült nyomda 14,5 millió pesóba került. Az üzemet a legmo­dernebb nyomdatechnikai eszközökkel szerelték fel, és a termelés során ezerfajta kü­lönböző nyersanyagot hasz­nálnak majd. A tervek szerint a nyom­da évente 20 millió könyvet, kétmillió folyóiratot és egy­millió prospektust fog készí­teni. A modern létesítmény NDK-beli szakemberek köz­reműködésével épült. A né­met mérnökök és munkások az üzem beindításában is se­gítséget nyújtottak. Mogyorószüret A Vietnami Szocialista Közt ársaság körzeteiben a fiatalok is részt vesznek a mezőgaz­dasági munkákban. Pham Van Coiban 1976-ban hozták létre a 10 osztályos iskolát, amelynek ma már 1700 tanulója van. Képünkön: az iskola tanulói amerikai mogyorót szüretelnek. (Fotó — VNA—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents