Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
1978. március 19. rÍÉPÚJSÁG 7 Paprika, paradicsom, uborka Tavaszváró napok Március 9-én, amikor a ko- csolai Vörös Csillag Mező- gazdasági Termelőszövetkezetben jártunk, csípős, hideg szél fújt, eső verte a fóliasátrakat. A kertészet várja a tavaszt. * Kezdünk hozzászokni, hogy maroknyi embercsoport igen nehéz körülmények között miliókat erő árut állít élő egy-egy szezonban. Ko- csolán a kertészeti ü'zemág alig több mint tíz dolgozója négymillió forint értékű árut termel. A részesedés a közös vagyonának gyarapításából, a szövetkezettel szemben támasztott követelmények teljesítéséből, a kertészeti dolgozóktól igen nagy munkát kíván. A kertészetnek az év majd minden napján a szabadban kell lennie, s a soksok gondozást a növény csak akkor fizeti vissza, ha az embert állandóan a sorok között látja. A régi mondás még onnan ered, amikor nem segítette a gép a földműves embert, ma van gép is, kiváló technológia szintén rendelkezésre áll, meg a nagy tudású szakmai vezetők is készenlétben vannak, de annak ellenére a kertészetben az asszonyoknak egész nap hajladozni kell az ágy ások, a sorok között. Teszik ezt azért, mert szeretik a kertkultúrát, meg azért is, mert jól fizet a növény — ha sikerül. S hogy sikerüljön, fele az időjáráson, másik fele az emberen múlik. Március 9-én más hangulatban kezdődött a munka, mint egyébként, hiszen most is, mint minden évben, 8-án a szövetkezetben megünnepelték a nőket, de a kertész- asszonyok külön tartották a brigádgyűlést — fehér asztalnál. És ezt reggel ismételten fel kellett eleveníteni: hogy s mint volt, otthon mit szóltak az emberek. Az AFÉSZ-palánták majdnem araszos nagyságúra nőt tek, kiültetésre valók Kocsolán Tizenkét asszony dolgozik a kertészetben. Asszonybrigádnak mondják őket, bár van közöttük lány is, asz- szonynak való jó dolgos, szép A téli heteket azzal töltötték a brigád tagjai, hogy az ÁFÉSZ rendelésére dolgoztak. A dombóvári ÁFÉSZ ugyanis a szakcsoportok tagjainak készíttetett palántákat. Négyezer tő paradicsom már kiültetésre érett, a paprikával még várni kell. És a fóliák alját többszörösen kihasználandó : a paprikamag előtt hónapos retket hajtattak. Tízezer csomót rendelt Váczi Jánosné és Schaffer Györgyné a palántázáshoz szíti elő a tápföldet, gép segítségével kéleány. Wéber Jánosné, Váczi Jánosné, Hári Gézáné, Szőke Lászlóné, Varga Gyuláné, Gombita Józsefné, Schäffer Györgyné, ifjú Rab Ferenc- né, Faragó Gézáné, Preczika Jánosné, Vida Piroska, Sző- nyi Lajosné. Ennek a brigádnak az a dolga, hogy idén megtermeljen — a terv szerint — 4030 mázsa paradicsomot, 1500 mázsa paprikát, 1500 mázsa uborkát és 57 000 mázsa sárgarépát. A termék kilencven százalékánál valamivel többet a Szigetvári Konzervgyár visz el — évek óta jó a kapcsolata Kocsolá- val — a többit szabad piacon, illetőleg az ÁFÉSZ útján hozzák forgalomba. Tavaly 157 vagon zöldséget termelt ez a brigád. S tegyük gyorsan hozzá: az asszonyokat segítő fogatosok is a kertészet állandó munkásai: Németh András, Miszláng János, Stand Ádám és a kisegítő Müller József is részesnek mondhatja magát a sikerben, hiszen fogataikkal egész évben szolgálják az asszonyokat, a kertészetet. az ÁFÉSZ, s ez eddig sajnos csak ötszáz csomót vitt el, pedig naponta ezret tudnának szedni. Igaz kis vita van az átvételi, pontosabban a fogyasztói ár körül. A téesz kettőnyolcvanért adja a retek csomóját, az ÁFÉSZ az üzletben öt forint felett! A vita a magas fogyasztói ár miatt van. Egyébként március 9-én jól kezdődött a munka, a folytatás pedig a következő napokban is biztató, tavaszt ígérő. Reggel az asszonyok beosztását, amit előző nap megtárgyaltak, megváltoztatták, mivel csöpögött az eső, erősen fújt a szél. öten a paprikamagot vetették, öten az ÁFÉSZ-palántákat készítették elő majdani szállításra, és két asszony a következő magágy földjét, trágyáját darabolta, rostálta. Egész nap várták az ÁFÉSZ értesítését, de délután még nem érkezett diszpozíció, hogy mennyi retket, hova szállítsanak ... * Este jöttünk el Kocsoláról, amikor az asszonyok már indultak hazafelé. Mögöttük hajladozásoktól telt nap. PALKOVÁCS JENŐ GOTTVALD KÁROLY A fogatok a hollandi ágyakhoz viszik az istállótrágyát Naponta ezer csomó finom retket tudnának a fogyasztóknak küldeni Lépéshátrányban Közmüuelödés a tsz-ekben Elavult művelődési otthonok, mozik A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági megerősödésével párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a művelődési kérdések. A szakmai képzést sürgette a nagyüzemi technika, a korszerű termelési eljárások bevezetése, de mindinkább előtérbe kerülnek a művelődés egyéb területei is. Megyénk termelőszövetkezetei között a művelődési munkában nagyok az eltérések. Vannak olyan tsz-ek, ahol országosan is kiemelke- dőek az eredmények, máshol alig beszélhetünk köz- művelődésről. Hogy van-e, vagy sem, függ többek között a tsz adottságaitól, a gazdasági háttértől, a dolgozók rétegződésétől, s nem utolsósorban a helyi hagyományoktól. Minthogy ezen a területen nem lehetnek normatív előírások, igen sok múlik a vezetők szemléletén és hozzáállásán. Eredményes a munka ott, ahol a gazdasági és a politikai vezetők munkájuk fontos részének tekintik a dolgozók művelődésének segítését. Gondoskodnak az anyagi és személyi feltételekről, példát mutatnak azzal, hogy maguk is közvetlen részesei a közművelődésnek. Üzemen belül A közművelődési munka két területen folyik: a szövetkezeten belül, a legfontosabb feladat: a szakmai jellegű ismeretek bővítése. Emellett egyéb művelődési formákkal is találkozhatunk: népi együttesekkel, kórusokkal, nyugdíjas és ifjúsági klubokkal. A Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézettel közösen tavaly mintegy 450 felnőtt tsz-tag szerezte meg munka mellett a munkakörének ellátásához szükséges ismereteket. Bátán, Bonyhádon, Dombóváron, Pálfán és még jó néhány szövetkezetben önálló szakmunkásképző tanfolyamok indultak. Továbbképző tanfolyamokon évente mintegy négyszázan vesznek részt. Az általános iskolai tanulás egyik formája az osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyam : az ide járók egyhar- mad része tsz-ekben dolgozik. Népszerűek természet- tudományi előadások, ezen belül is a mezőgazdasági termeléshez közvetlenül kapcsolódó műszaki és agrártémakörök, de közkedveltek a pedagógiai és az egészség- ügyi előadások. Megszokottá váltak az országjáró kirándulások, a külföldi utak, amelyek eredményesen bővítik az ismereteket. Uj jelenség, hogy a tsz- tagok készek anyagilag hozzájárulni ezekhez a kirándulásokhoz. A megye termelő- szövetkezeteiben több mint 300 szocialista brigád működik, a mozgalomban részt vevők száma meghaladja a 4000-et. Több brigád ösztönzi és segíti a tagok szakmai képzését, továbbképzését, a nyolc osztályt el nem végzetteknek pedig tanulmányaik befejezését. Együtt a közművelődési intézményekkel A művelődési otthonok rendezvényeinek látogatói szakkörök, művészeti csoportok, klubok tagjai jelentős részben termelőszövetkezetek dolgozóiból kerülnek ki. Tavaly mintegy 700 fizikai munkát végző dolgozó volt tagja a művelődési otthonokban működő kluboknak. Gyönkön, Németkéren önálló tsz-kórus működik, Izmény- ben, Váralján, Nagykónyi- ban népi együttes alakult. Megyénk nagyhírű együtteseinek tagjai között sok aktív és nyugdíjas tsz-tagot találunk. A szórakoztató rendezvények látogatói között a tsz-ben dolgozók aránya több, mint amennyien a kis csoportokban részt vesznek. Jó néhány termelőszövetkezet bérleteket vásárol, így a tagok rendszeresen látogatják a szekszárdi, pécsi és a kaposvári színházi előadásokat. A mezőgazdaságban fizikai munkát végző dolgozók közül közel 4000 a könyvtári tag. Sikeresek az évente megrendezésre kerülő mezőgazdasági könyvhónap eseményei. A tsz-tagok ismereteinek bővítését szolgálják a szakkönyvtárak, amelyek gazdaságonként 100—500 kötetből állnak. A mezőgazdasági szövetkezetek több mint fele szocialista szerződést kötött a moziüzemi vállalattal; a kulturális alapból átutalt összeg ellenében aktuális filmeket' vetítenek a falusi mozikban. Néhány kiviteltől eltekintve a tsz-ék átfogó köz- művelődési munkatervet nem készítenek. Csupán a települések felénél kapcsolódnak a művelődési otthonok éves programjának ösz- szeállításába: kijelölik azokat a feladatokat, amelyek megoldásában kölcsönösen támogatják egymást. Jelentős összeget fordítanak a lakóhelyi közművelődés feltételeinek fejlesztésére; a hátai tsz hozzájárult a könyvtár, a dombóvári és a bonyhádi tsz pedig a művelődési központok építéséhez. A pincehelyi Vörösmarty Tsz, mintegy másfél millió «forintot ajánlott fel a községi művelődési ház építéséhez és a Vörösmarty-emlékszoba kialakításához. Tavaly a közművelődési intézményeknek nyújtott támogatás ösz- szege megyei szinten emelkedett, de még mindig alatta marad a szükségleteknek és a lehetőségeknek. Növelné az intézmények működésének biztonságát, ha a támogatás összegét több évre előre megálapítanák, s írásban rögzítenék, hogy az intézmény mely területen milyen eszközökkel segíthetné a szövetkezeti dolgozók művelődését. Feltételek, feladatok A termelőszövetkezetekben dolgozók száma az utóbbi években csökkent, a tagság összetétele megváltozott, műveltségi, képzettségi színvonala emelkedett. Az aktív dolgozókból- mintegy húszezren végeznek fizikai munkát, a fiatalok a foglalkoztatottak mintegy 25 százalékát teszik ki. A fizikai munkát végzők 28 százaléka szakmunkás. A népgazdaság más területéhez viszonyítva, még mindig a mezőgazdaságban dolgozók körében a legmagasabb az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya; a 30 éven aluliaknak körülbelül 10 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt. Ha csökkent ütemben is, de ez a réteg állandóan újratermelődik, mivel a tanköteles sorból kinövő, nyolc osztályt nem végző fiatalok elsősorban a termelőszövetkezetben találnak munkát. Ez egyrészt gátja a szakmunkásképzésnek, másrészt csökkenti azoknak a körét, akik a tartalmas köz- művelődési munkába bevonhatók. A termelőszövetkezetek többségében még ma is tízórás a napi munkaidő — munkacsúcsok idején még ennél is több. A háztáji gazdasággal kapcsolatos munkák jelentős szabad időt kötnek le, éppen ezért, a lakóhelyi közművelődési intézményeknek igazodniuk kell a tsz- tagok szabad idejéhez. A kisebb településeken működő művelődési otthonok, könyvtárak, mozik jó része elavult, nem biztosítja a korszerű művelődési feltételeket. A tiszteletdíjas intézményvezetők egy része nem tudja átfogni a település közművelődését, megfelelően segíteni a szövetkezetekben folyó munkát. A szövetkezetek többségében összevont szociális és kulturális bizottság működik. Ezek jó része nem tudja megfelelő szinten ellátni az irányító, a szervező munkát. Eltekintve néhány kivételtől, tevékenységük szinte kizárólag szociális kérdésekre korlátozódik. Az elmúlt évben a kulturális alap összege meghaladta a 9 millió forintot. A különböző területekre fordított kiadások között nagyok az aránytalanságok; a pénz jó részét a tagok kirándulására, és a sporttal kapcsolatos dolgokra költik. Magasak az állami és társadalmi ünnepségekkel összefüggő kiadások is. A sorban csak ezek után következik a közművelődési intézményeknek, illetve az úttörőcsapatoknak nyújtott támogatás. A kulturális alapból fizetik az ösztöndíjakat, vásárolják a folyóiratokat és a szakkönyveket. Az elkövetkező években az egyik legfontosabb feladat: a közművelődés a szövetkezetekben kapjon társadalompolitikai fontosságának megfelelő helyet. Mert csak így emelkedik a tagok és alkalmazottak politikai, szakmai és általános műveltsége, válik általánossá a szocialista életmód, életforma, és magatartás. d. V. M.
