Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

J 1978. március 18. KÖZLEMÉNY (Folytatás a 2. oldalról, készültségével, szorgalmával a termelési eszközöket hasz­nosítja a társadalom javára. Az ipar és más népgazdasági ágak gyors fejlődésével, va­lamint a szocialista mezőgaz­daság kibontakozásával ösz- szefüggésben ma már az ösz- szes dolgozók közül a mező- gazdasági aktív keresők ará­nya 19 százalék az 1960. évi 34 százalékkal szemben. A következő esztendőkben — ugyanezen okok miatt — ez az arány tovább csökken. Az élőmunka csökkenésével pár­huzamosan növekszik a gé­pesítés, a kemizálás, a szak­értelem, a képzés, a tovább­képzés és a műveltség sze­repe. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek többsége politikai­lag, szakmailag felkészült, vezetői készségük jól érvé­nyesül és ez a gazdálkodás eredményeiben is tükröződik. Az új és nagyobb feladatok további igényeket támaszta­nak, különösen a vezetőkkel szemben. Az ismereteket szüntelenül gyarapítani kell. A szakemberképzés és -to­vábbképzés igazodjék job­ban a nagyobb üzemi mére­tek, az iparszerű termelés, a szakosodás követelményei­hez, erősítse a közgazdasági szemléletet. A mezőgazdaság korszerű­södésével a dolgozók szak- képzettségének színvonala jelentősen emelkedett, meg­változott a szakmai összeté­tel. A változó igényeknek megfelelően azonban terv­szerűbbé kell tenni a szak­munkásképzést és -tovább­képzést. — A termelés fejlődését egyre növekvő mértékben befolyásolja a tudományos kutatás. A tudomány ered­ményei, a nagyobb termés­hozamot adó új hazai és kül­földi növény- és állatfajták, a korszerű műszaki megoldá­sok számottevően hozzájárul­nak a termelés bővítéséhez. A hazai agrárkutatást azok­ra a feladatokra kell össz­pontosítani, amelyek a sajá­tos igények miatt itthon old­hatók meg a legmegfelelőb­ben. A nemzetközi tudomá­nyos együttműködés — első­sorban a KGST célprogram­jaiban való részvétel — le­hetőségeit az eddigieknél jobban ki kell használni. A hazai és a nemzetközi tudo­mányos eredmények gyakor­lati alkalmazása érdekében növelni kell a kutatók és a termelők közös érdekeltségét, javítani kell a kutatóintéze­tek és a gazdálkodó szerve­zetek együttműködését, és elő kell segíteni céltársulá­sok létrehozását. O A mezőgazdasági és élelmiszeripari terme­lés színvonala egyre inkább függ a mezőgazdaság számá­ra előállított ipari termékek mennyiségétől és minőségé­től. Ennek jelentőségét szem­lélteti, hogy a mezőgazdasá­gi termelés másfélszeres nö­vekedése az ipari eredetű anyagok felhasználásának csaknem négyszeres növeke­dését igényelte. A hazai me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártás az utóbbi évtizedben megháromszoroz­ta termelését, de a szükség­leteket csak részben elégítet­te ki. Az indokoltnál na­gyobb az import. Az ipari termékek felhasználásának növekedésével együtt fejlő­dött a műszaki javító bázis, emelkedett a szolgáltatások színvonala, gyarapodott a mezőgazdasági úthálózat. En­nek ellenére e területeken is számottevő az elmaradás. A mezőgazdaság iparosí­tását, műszaki fejlesztését és kemizálását tovább folytat­juk. Ezért az ipart — külö­nösen a gép- és vegyipart — úgy kell fejleszteni, hogy a hazai igényeket az eddiginél nagyobb arányban és jobb minőségben elégítse ki. Ugyanakkor jobban kell tá­maszkodni a szocialista gaz­dasági integráció elmélyíté­sében rejlő lehetőségekre. Halaszthatatlan a gépjavítás, az alkatrészellátás, a szerviz- hálózat jobb megszervezése, az infrastruktúra fejlesztése. O A mezőgazdaság és az élelmiszeripar állami irányítása alapjában véve a követelményeknek megfelelő­en biztosította a tervszerű fejlődést. A közvetett irányí­tás eszközei, a gazdasági sza­bályozók is betöltötték szere­püket. Elősegítették a bőví­tett újratermelést, a fogyasz­tás és a felhalmozás helyes arányának kialakulását. Ez­zel párhuzamosan létrejöt­tek az önálló gazdálkodás feltételei, kibontakozhatott a szövetkezetek és vállalatok öntevékenysége. Az előttünk álló feladatok megkövetelik a központi és a területi ágazati irányítás színvonalának emelését. En­nek során figyelembe kell venni a változásokat, a me­zőgazdasági üzemek megnö­vekedett méreteit, jobb mű­szaki ellátottságukat, a veze­tők nagyobb felkészültségét. A társadalmi, gazdasági változásokhoz, a megnöveke­dett követelményekhez iga­zodva úgy kell fejleszteni a mezőgazdasag és az élelmi­szeripar irányítási rendsze­rét, hogy tovább erősödjék a tervszerűség, hatékonyabb legyen a központi irányítás, és ugyanakkor növekedjék a gazdálkodó szervezetek ön­állósága, felelőssége. Ennek megfelelően váljon szorosab­bá a terv és a gazdasági sza­bályozó rendszer, a népgaz­dasági és vállalati tervek kö­zötti összhang, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egysége érvényesüljön job­ban a tervezésben, az érde­keltségi viszonyokban, az anyagi-műszaki ellátásban és az ágazati irányításban, egy­szerűsödjék és legyen stabi­labb a gazdasági és a jogi szabályozás. A termelési és az értékesí­tési biztonság érdekében szé­lesebb körben indokolt al­kalmazni a több évre szóló szerződéses rendszert, erősí­teni kell a szerződéses fe­gyelmet, javítani a felvásár­lás és az értékesítés szerve­zettségét. « Jfc A párt agrárpolitiká­ja jának következetes megvalósítása érdekében erő­síteni kell a párt irányító, szervező, ellenőrző munkáját. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tevékeny­kedő pártszervezetek emel. jék a pártmunka színvonalát, fejlesszék a párttagság poli­tikai képzettségét. Mozgósít­sák a párttagokat, a párton kívüli dolgozókat a hatékony munkára, ösztönözzék és ka. rolják fel a jó kezdeménye­zéseket. Tegyék tervszerűbbé és céltudatosabbá a káder­munkát, támogassák a gaz. dasági vezetőket feladataik megoldásában. A szakszervezetek erősítsék tevékenységükben a terme­lés és az érdekképviselet egységét. Ösztönözzék és szervezzék a szocialista mun. kaversenyt, az újítómozgal. mat, támogassák a szocialis­ta brigádokat. Működjenek közre a munkahelyi demok. rácia tartalmi gazdagításá­ban, a szocialista közgondol­kodás erősítésében. Kísérjék figyelemmel a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, segítsék művelt­ségük, szakképzettségük nö. velését. A KISZ-szervezetek állít­sák az ifjúságpolitikai tévé. kenység középpontjába a po. litikai és szakmai ismeretek gyarapítását, és ezzel segít­sék elő a tudományos-techni­kai haladásból származó új feladatok megoldását. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a kerü­leti szövetségek növeljék szakmai befolyásukat a fej­lesztések koordinálásában, a gazdasági együttműködés erősítésében, az üzem. és munkaszervezés javításában. Segítsék a népgazdasági, a szövetkezeti és az egyéni ér­dekek jobb összehangolását, a szövetkezeti demokrácia még teljesebb kibontakozá­sát. A mezőgazdaság fejlődésé­hez, a falu politikai és kul­turális arculatának megvál. toztatásához eddig is ered­ményesen járultak hozzá a Hazafias Népfront bizottsá­gai és aktivistái. A Központi Bizottság számít arra, hogy a jövőben is hatékonyan se­gítik az előttünk álló felada. tok megoldását. A Központi Bizottság meg. állapította: a szövetkezeti parasztság, a munkásosztály, egész népünk erőfeszítései gazdag eredményt hoztak a magyar mezőgazdaság fel­virágoztatásában. Most az a teendőnk, hogy az elért ered­ményeket megszilárdítsuk, és továbbfejlesszük. Meg kell oldanunk az ország, az egész népgazdaság igényének meg­felelően a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további összehangolt, intenzív és ha. tékony fejlesztését. Pártunk XI. kongresszusa kijelölte a fejlett szocialista társadalom építésének soros feladatait és távlatait. Ezek. kel összhangban folytatjuk agrár- és szövetkezetpoliti­kánkat, amely társadalmunk szocialista viszonyainak erő­södését, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődését, dolgozó népünk életszínvona. Iának emelését szolgálja. A Központi Bizottságnak a mezőgazdaság és az élelmi, szeripar fejlesztését megha­tározó irányelvei hosszabb távra szabják meg a tenni­valókat, de az időszerű fel­adatok megoldásához is el­igazítást adnak. Nagyszerű távlati céljaink elérésének fontos feltétele az idei nép­gazdasági terv sikeres telje­sítése. A Központi Bizottság bízik abban, hogy az állami gazdaságok, a termelőszövet­kezetek, az élelmiszeripar dolgozói társadalmunk támo­gatásával mint eddig, ezután is becsülettel teljesítik fel­adataikat, és a magyar me­zőgazdaságot egész népünk javára még magasabb szín­vonalra emelik. (MTI) Autóspihenő épül a G-oson Bonyhád előtt autóspihenő épül, a hatos főútvonal mellett A parkolóból szép kilátás nyí­lik majd a városra. Fotó: KOMÁROMI Huszonnégy éve könyvtáros Fogadni és átadni az információkat Fehérvári Lajosnét, a dom­bóvári városi könyvtár veze­tőjét szokatlan munka köz­ben találtuk. Éppen bútort „tervezett”. Az új könyvtár polcait. Az épület tervezője nem találta alkalmasnak azo­kat, amelyek kereskedelmi forgalomban vannak, ezért a helyi Unió szövetkezet készí­ti él a kívánt diószínű polc- rendszert. — A kék szőnyegpadlóhoz és a pirogránit falburkolat­hoz diószínű fa illik — mondja Fehérvári Lajosné, és elneveti magát. Igen, bizarrnak tűnik mindez a dombóvári könyv­tár jelenlegi helyén, ahol könyv könyv hátán, és a kö­rülmények nem sok lehetősé­get adnak az esztétikum al­kalmazására. Az új könyvtár elegáns, szép lesz, és ami legalább olyan fontos: tágas. Hatszáz négyzetméter alapterületű, amihez kapcsolódik még egy száz négyzetméteres előadó­terem, amit a művelődési házzal közösen használhat­nak, és egy folyóiratolvasó, ami szintén közös lesz. Az új könyvtárban külön gyermek- részleg, zeneműtár, és két kutatószoba várja majd az ol­vasókat. Az új művelődési központ­ban új irányítási élv fog megvalósulni. Lesz egy igaz­gató, aki az egész intézmény tevékenységét irányítja, két helyettese közül az egyik a művelődési házat vezeti, a másik — Fehérváriné — a könyvtárat. — A közös irányítás gon­dolatáért sem a népművelők, sem a könyvtárosok nem lel­kesednek. Mi a véleménye róla? — kérdeztük. — Vitába szállók azokkal, akik hangoztatják a fenntar­tásaikat. Nekem rokonszen­ves ez a megoldás, szívesen vágok bele. Az a vélemé­nyem, hogy a könyvtárnak nyitott intézménynek kell lennie, és ezt a feladatát sokkal jobban el tudja látni, ha a művelődési házzal kö­zösen végzi. Persze, a gya­Tízmillió Domborira Az idegenforgalmi pros­pektusokban már néhány éve szerepel a kínálatlistán Fadd-Dombori. Az ide láto­gató idegen csak az egyre bővülő, gyarapodó vízparti üdülőhelyet ismeri már. A megye közkedvelt pi­henőtelepének sorsa, jövője azonban legfőképpen az it­tenieket érinti. Azokat az embereket, akik tavasztól késő őszig találják meg a holt-Duna partján a kikap­csolódást, a pihenést. 1964—65-ben kezdődött el az a hosszú távú program, amelynek végrehajtása so­rán „megszületett” Dombo­rú Mindez persze nem volt ingyen, a sok más irányú se­gítség mellett a megyének ez idáig több mint 50 millió forintjába került. Nem szá­mítva a sok ezer társadalmi munkaórát, amely szintén az üdülőhely szebbé tételét szol­gálta. Ebben az esztendőben a fejlesztés a közművesítés korszerűsítését, bővítését cé­lozza. Domboriban tovább épül mintegy fél kilométer hosszan a hangulatos parti sétány. Több mint 1 millió forintba kerül az üdülőtelep útjainak további kiépítése. A közművesítés egyik kulcsa lesz az a szennyvíztisztító te­lep és a hozzá tartozó csator­narendszer — mindez 35 mil­lió forintért —, amely felte­hetőleg megoldja majd az üdülőhely környezethigiénés gondjait is. 1978-ban összesen 10 mil­lió forint értékű munkákkal gyarapodik a megye egyik legexponáltabb üdülőhelye. A munkák minőségi kivite­lezését, a Szekszárd—paksi Vízitársulat vállalta, míg a terveket a Tolna megyei Tervező Vállalat készíti. korlaton fordul meg minden. Előfordulhat, hogy öt év múlva még visszakívánják a függetlenségüket.. A kudarc­cal ráérünk akkor foglalkoz­ni, ha már fenyeget. — Addig még néhány ko­moly gondon túl kell jutni a könyvtárnak is. Úgy tudom, kétszer ennyien kell lenniük az új épületben. — Még pontosan nincs el­döntve, de most öten va­gyunk, akkor legalább tízen kell lennünk. Egy státuszt máris kapott a könyvár, be is töltjük, szakképzett könyv­tárossal. De ő volt az egyet­len jelentkező, ami nem jó előjel — mondja. Fehérvári Lajosné a megye egyik legrégebben dolgozó könyvtárosa. 1954-ben került az akkor még községi könyv­tárba, azóta együtt élt át a könyvtárral minden válto­zást. És nemcsak a könyvtár­ral, a könyvtárüggyel is. Egyetemen végezte el a könyvtáros magyar szakot, levelező tagozaton. Két fiút nevelt fel: a nagyobbik idén végez a műszaki főiskolán. — Hogyan emlékszik visz- sza a kezdeti időkre? — Szép emlékeim vannak'... Nagyon szerettem olvasni, és bár véletlenül kerültem könyvtárba, már kezdettől fogva sok örömet szerzett ez a munka. Sikerült közvetlen kapcsolatot teremteni az ol­vasókkal még abban az idő­A Magyar Szocialista Mun­káspárt szekszárdi járási bi­zottsága március 13—17. kö­zött titkári tanfolyamot tar. tott Tengelicen, a megyei ta­nács vezetőképző központjá­ban. A tanfolyamon a párt munkamódszeréről, munka­stílusáról előadást és konzul, tációt tartott Dr. Látos Ist­ván, a Központi Bizottság alosztályvezetője. A párttitkárok által feltett, több mint 30 kérdésre fórum keretében válaszolt dr. Gyu- gyi János, a megyei pártbi­zottság titkára. Előadást és konzultációt tartott a párt nőpolitikái határozata végre, hajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról dr. Pánczél Gézáné, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság PTO- munkatársa, a pártcso. portok helyéről és sze­repéről tartott előadást és konzultációt. Elő­adás és szeminárium kereté­ben került feldolgozásra — melynek előadói a. járási párt-vb tagjai és a jb cso­portvezetői voltak — a XI. A MEZŐGÉP Vállalatnál a szocialista brigádok ebben az évben azt vállalták, hogy két százalékkal túlteljesítik a termelési tervet. Ez mint­egy 10 millió forintot tesz ki. ben, amikor nem szabadpol­cos volt a könyvtár, és sze­mély szerint foglalkoztunk mindenkivel. Az idő múlásá­val egyre jobban megismer­tem a dombóváriakat és az olvasói igényeket. Igaz, a csa­lád és a munka összehango­lása nem volt könnyű, de si­került megoldani. Kis kompromisszumokkal.. Éve­ken keresztül kevesebbet fllx vashattam, mint amennyit igényeltem volna. Mostaná­ban újra több erre az időm. — A könyvtárosok közül sokan nem is titkolják, hogy nem olvasnák. Megunták a könyveket. — Meg is látszik a munká­jukon! Sajnos, én is tudom, hogy gyakori a nem olvasó könyvtáros. De az nem több a hivatalnoknál, aki admi- nisztrája a könyvtári forgal­mat. Olvasóvá nevelni, ízlést formálni nem lehet anélkül, hogy sok, minél több könyvet nem ismer az ember. Az új könyveket átnézem, és ezek közül azokat, amelyek érde­kesnek tűnnek, elolvasom. Bár én havonta csak egyszer dolgozom az olvasószolgálat­ban, mégis szükséges, hogy tudjak minden könyvről, amit az olvasó kikölcsönöz­het tőlünk. — Melyik a legkedvesebb szakterülete? — A olvasószolgálat, és ezen belül a tájékoztatás. Mint könyvtárvezető rehge- teg kellemetlen feladatom van, könyvelés, adminisztrá­ció. Az új könyvtárban ilyen munkám nem lesz, remélem helyette foglalkozhatok fi­gyelőszolgálati munkával, ki­adványszerkesztéssel. Végül megkérdeztük a könyvtárosnőt, szerinte mi­lyen a jövő könyvtára? — Minden információt fo­gad, és minden információt átad.. Tükrözi a körzetében élők igényeit, és ösztönzi őket a fejlődésre — válaszolta. V. F. É. Fotó: KOMAROMI kongresszusnak az alapszer. vezeti munka fejlesztésére vonatkozó határozata végre­hajtásának járási tapaszta­latai és a további tennivalók: a pártalapszervezetek fel­adatai a helyi gazdasági cél. kitűzések megvalósításában; a pártalapszervezetek fel­adatai és ideológiai és tö­megpolitikai munka terüle­tén; a párt közművelődési politikája, a pártalapszerve. zetek feladatai az állami ok­tatás és közművelődés irá­nyításában és ellenőrzésében; a párt ifjúságpolitikai hatá­rozata végrehajtásának járá­si tapasztalatai, további fel­adatok ; a pártalapszerveze­tek titkárainak, a vezetőség tagjainak feladatai az alap­szervezeteket irányító mun. kájukban. A párttitkárok véleménye és a járási pártvezetés érté­kelése alapján az 5 napos tit­kári tanfolyam hasznos és eredményes volt. Ráirányí­totta a figyelmet a pártalap. szervezetek előtt álló legfon­tosabb feladatokra és egyéb hasznos, gazdag tapasztalat- cserére is jó lehetőséget adott. Ebből a bonyhádi 1,290, a gyönki 1,130, a várdombi 2,410 és a szekszárdi gyár. egység 4,650 millióval telje­síti túl tervét. Titkári tanfolyam Tengelictu : 7 Szocialista brigádok vállalása

Next

/
Thumbnails
Contents