Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-15 / 63. szám
a Képújság 1978. március 15. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gyalogátkelőhely Kolev Miklós, bonyhádi olvasónktól kaptunk levelet, melyből idézünk: „E levél megfogalmazásához, már számszerűleg nem is tudom, hányadik súlyos és halálos kimenetelű baleset után szántam rá magam. A helyszín, amiről írok, a Bonyhád, Szekszárd, Bátaszék, Pécs 6-os fő közlekedési út kereszteződésénél, még lakott területen van. Sajnálatos módon elég sok balesetnek vagyok a szemlélője. Ez egy igen nagy forgalmú kereszteződés. 1976- ban gyalogátkelőt festettek fel és jelzőtábla is figyelmeztette a gépkocsivezetőket, hogy itt gyalogosforgalom van. De amióta szélesítették a 6-os fő közlekedési utat, ezeket is megszüntették. A gépkocsivezetők sem tartják be a lakott területen belüli 60 kilométeres sebességkorlátozást. Rengeteg iskolás gyerek halad itt keresztül: Kérdésem: Van-e valami megoldás arra, hogy a gépkocsi- vezetők kellő időben észlelhetnék a kritikus pontot, és a gyalogosok is nagyobb biztonságban haladhassanak át az úton? Levelét továbbítottuk a szekszárdi KPM Közúti Igazgatósághoz. Xajnafői Sándor, az igazgatóság vezetője az alábbi választ adta: „A KPM Szekszárdi Közúti Igazgatósága az illetékes szervekkel közösen Bonyhád város országos közútjain a forgalmi rendet felülvizsgálta. A felülvizsgálatról készített emlékeztető a kérdéses csomóponton keresztül vezető gyalogátkelőhelyről az alábbiakat rögzíti:... ,A csomópont délnyugati, Pécs felőli oldalán a gyalogosok által kialakított átkelőhely van, mely burkolati jellel, illetve kék alapú gyalogátkelőhely táblával jelezve nincs. A járdák mindkét oldalon a burkolat széléig megépültek. A gyalogosok száma, valamint annak várható növekedése szükségessé teszi egy megfelelően kialakított gyalogátkelőhely kijelölését. A gyalogátkelőhely kijelölése javasolt a meglévő kialakult nyomon, ahol a járdák már megoldják a gyalogosok oda- és továbbvezetését. Meg kell oldani a gyalogátkelőhely éjszakai kivilágítását, valamint a veszélyhelyzetre tekintettel, villogó sárga lámpák elhelyezését a gyalogátkelőhely fölött”. Fentieknek megfelelően a tervezett gyalogátkelőhely kivilágítását a bonyhádi Városi Tanács V. B. oldja meg. „A világítás elkészülte után igazgatóságom a gyalogátkelőhely felfestését — az időjárástól függően — rövid időn belül elvégzi, a szükséges jelzőtáblákat elhelyezi. A kandellábertartó oszlopok elhelyezése után a villogó sárga lámpa felszerelésére a szükséges intézkedéseket megtesszük. Veszélyes a gyalogátkelőhely felfestése addig, amíg a világítás nem megoldott. A burkolati jel a gyalogosokban biztonságérzetet kelt a késői órákban is, amikor a jelek észlelése a járművezetők részéről kellőképpen nem biztosított. A gyalogátkelőhelyek megvilágítását előírások is rögzítik. A gyalogátkelőhely - végleges kialakításáig a sebességet 60 km/órára csökkentjük, megfelelő korlátozó jelzőtáblákkal. A sebességkorlátozás természetesen a gyalogátkelőhely kialakítása után is érvényes marad...” Felvásárlás pénzügyi bonyolítása Kiss Imre Nagyszékelyről azt kifogásolta, hogy a háztájiban nevelt és a tsz-en keresztül értékesített állatok ellenértékét eddig a takarék- szövetkezet utalta ki a tagoknak, most pedig a postahivatalon keresztül, utalványozva juttatják el az arra jogosultaknak. Kérdésére a tolnanémedi Kossuth Termelőszövetkezet főkönyvelője, Madách Imre válaszolta a következőket: „A Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása a felvásárlás pénzügyi bonyolításával kapcsolatosan: 1977. év folyamán egyre szélesebb körben terjedt el az a gyakorlat, hogy a tsz-ek háztáji és kisegítő gazdaságokból továbbértékesítésre felvásárolt állatok ellenértékét átutalással juttatják el a helyi takarék- szövetkezetekhez, kifizetés céljából. Ez a gyakorlat jogszabályellenes. Felhívjuk a figyelmüket a szabálytalan gyakorlat 1978. január 1. napjától való megszüntetésére. A közeljövőben egyébként a takarékszövetkezetek részvételét a felvásárlás pénzügyi lebonyolításában a PM —SZÖVOSZ—MNB együttesen szabályozza.” Kérhető-e új nyugdíjaztatás? Hernádi Lajos bátaszéki olvasónk szerint rokkantsági nyugdíjának megállapításakor nem vették figyelembe azt a hét évet, amit 1959-től 1966-ig tsz-ben dolgozott. Kérdésére a szekszárdi Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, Nagy Zoltán válaszolt: „Rokkantsági nyugdíja 1968. augusztus 30-tól, az 1958. évi. 40. sz. tvr. alapján került megállapításra. E törvényerejű rendelet szerint a termelőszövetkezetben tagként eltöltött idő nem minősült szolgálati időnek. Ezért nem kerülhetett az ott szerzett termelőszövetkezeti nyugdíjév beszámítására. Rokkantsági nyugdíja megállapításakor a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény (1966. évi 30. sz. tvr.) adott volna lehetőséget a termelőszövetkezeti tagság, és az ipari szolgálati idő egybe számítására. Az igazgatóság minden esetben vizsgálta, hogy a nyugdíjigénylőre melyik ellátás a kedvezőbb. A hosszabb szolgálati idő ellenére is az ipari szolgálati idő alapján megállapított rokkantsági nyugdíj volt a kedvezőbb. Tájékoztatjuk továbbá, hogy termelőszövetkezeti nyugdíjévéinek beszámítására most sincs lehetőség. Az új társadalombiztosítási törvény (1975. évi II. T.) 1975. július 1-én lépett életbe, ennek alapján a már megállapított ellátásokat újból megállapítani nem lehet. A megállapításkor figyelembe nem vett időket utólag beszámítani nem lehet.” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK 1848 tavasza Tolna megyében Az 1848. március 15-én Pesten kitört forradalom során a radikális fiatal értelmiség vezetésével a nép kezdte megvalósítani azokat a követeléseket, amelyeket a liberális nemesség hosszú éveken keresztül az országgyűléseken akart kicsikarni az osztrák hatalomtól. A nemzet követelését a Fiatal Magyar- ország csoportja 12 pontban fogalmazta meg: jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, sajtószabadságot, jog- egyenlőséget, független magyar minisztériumot, évenkénti országgyűlést Pesten, nemzeti bankot, uniót Erdéllyel, népképvíseletet, a politikai foglyok szabadon bocsátását, nemzetőrséget, a magyar katonaság hazaszállítását követelve. Március 15-én indult el az az országgyűlési küldöttség is Pozsonyból, amely Kossuth vezetésével a kiegészített felirati javaslatot vitte Bécsbe. A felirat Magyarország függetlenségének és polgári átalakulásának biztosítékait tartalmazta. A forradalmi események hatására a király ezt március 17-én aláírta és kinevezte a független magyar minisztérium élére Batthyány Lajost. Tolna vármegye közvéleménye magánlevelek és hivatalos rendeletek útján hamar értesült az eseményekről. Március 21-én rendkívüli közgyűlést tartottak. Itt leszögezték: ,,A közelebbi időben felmerült európai nagyszerű események azon rendkívüli visszahatásánál fogva, melyet a Magyar hazával szomszédos ausztriai tartományokban, s különösen Bécs fővárosában idéztek elő — honunk viszonyaiban is eldöntő, a nemzet kívánatainak megoldását siettető fordulat állván be.” Ezért szükségesnek tartották a „balhírek” terjesztésének megelőzésére értesíteni a lakosságot, hogy a király önálló, független magyar minisztériumot nevezett ki, élén Batthyány Lajossal. Közölték a lakossággal, hogy az adózó nép viszonyaival kapcsolatban az országgyűlés „egyhangúlag azon határozatban egyesült, miszerint az ország közterheit ezentúl annak minden rendű lakosa vagyonához aránylag egyformán viselen- di, és hogy az úrbéri tartozások jövőre leendő teljes megszüntetéséért a földesurak kárpótlása az egész ország által eszközöltessék.” Felhívták a megye minden rendű és rangú lakosait, hogy a „közös haza és önjava érdekében a csend és békesség fenntartására kezet fogjon.” Ez a kézfogás jelképesen március 25-én történt meg. Szekszárdon a megyeháza nagytermében a következő közgyűlés előkészítését tárgyalták, amikor a nagy tömegre való tekintettel, Beze- rédj István javaslatára a tanácskozás népgyűléssé alakult át. Az összegyűltek kérésére Bezerédj István elnökölt, és elemezte a kialakult helyzetet. A nemességnek kifejtette, hogy „az ő eddigi jogaik, szabadságaik, csak az egész népnek szabadsága és vélök egyenlő polgári jussai által nyernek valódiságot.” Szerinte, amit a nemesség most cselekszik, ezzel „némileg kiengeszteli az igazságot, a sorsot, és ha korábbi századokban a haza oltárára tett véráldozatjai nékie polgártársainak elismerésére, hálájára igényt adának, ezt kétszeresen szerzi meg magának, midőn alkotmányos állását arra használja, hogy polgártársait jussban, teherben, szabadságban magával egyenlővé tegye.” Az alkotmányon kívül álló népnek meleg hálát mondott „a megye, a haza nevében, azon erős lélekért, önmegtagadásért, türelemért, mellyel kizárva a polgári jussokból, a polgári terheket mégis ők hordo- zák”. Bezerédj István, a reformellenzék megyei vezetője a béke megteremtéséért kezet fogott a konzervatív Augusz Antallal. A népgyűlés lelkesen bizalmat szavazott a miniszterelnöknek. Elhatározták a nemzeti őrsereg felállítását. Ezen a délutánon közel tízezer ember gyűlt össze a nagypiacon (a mai Béla tér), amelyet a gyűlés emlékére Március 25-e térnek neveztek el. Több szónoklat hangzott el, felolvasták a 12 pontot és az éppen akkor érkezett törvénycikkeket. Az egykorú feljegyzés szerint: „Az egység, testvériség és a volt osztályok egybeolvadásának érzete minden arcon olvasható volt — az örömkitörések a hatósági épületek kivilágítása mellett késő éjjel is tartottak.” DR. KISASSZONDY ÉVA Év végére elkészül a külföldieknek szánt háromkötetes magyar irodalomtörténet törzsanyaga. Az új kiadvány elősegíti majd a magyar irodalom iránt külföldön megnyilvánuló érdeklődés kielégítését. Az első két kötet az 1100- as évek végén keletkezett Halotti beszédtől az ezredfordulóig tartalmazza majd li- teratúránk történetét. A XX. százáad irodalmával foglalkozó harmadik kötet a tervek szerint 1985-ig készül el. A Magyar Tudománvos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének szakemberei, s történelemtudósok, egyetemi tanszékek munkatársai, — csaknem félszázan — tevékenykednek az anyag összegyűjtésén, rendszerezésén. Az egyes kötetek három fejezetre tagolódnak. A könyvek élén a magyar és a világtörténelem összehasonlításával mutatják be az egyes korszakokat. Ezt követi a magyar irodalommal foglalkozó törzsanyag: ebben irodalmunk kiválóságainak legfontosabb adatai, munkásságuk, az irodalomban betöltött szerepük kap helyet. A harmadik rész a magyar irodalom jelenségeit fejlődését hasonlítja össze a világirodalomban lejátszódó folyamatokkal, az azonos korszakokban keletkezett alkotásokkal, művekkel. Az összehasonlítás a szakemberek véleménye szerint nemcsak a külföld számára lehet tanulságos, hanem a hazai kutatóknak is. A kötetek oroszul, angolul, franciául és németül jelennek majd meg. A Minisztertanács 11/1978. (III. 1.) sz. rendelete az utazási szerződésekről, a 12/1978. (III. 1.) sz. rendelete pedig a fizető-vendéglátásról szól. Az előbbi szerint az utazási szerződést írásban kell megkötni, s csak a jogszabályban meghatározott esetben érvé. nyes a szerződés írásba foglalás nélkül is. Az utazási iroda felel a szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért, ha pedig az utazást nem a szerződésben írtaknak megfelelően teljesíti, köteles a díjat arányosan leszállítani. Ha az utazási iroda egyáltalán nem teljesíti a szer. ződésben írt utazást, köteles az utas kívánsága szerint vagy a díjat visszafizetni, vagy az utazást más alkal. lommal teljesíteni. Az utazáshoz szükséges legkisebb tervezett utaslétszám hiányában az utazási iroda — a szerződésben megjelölt határidőig — a szerződéstől el. állhat. Kiemelendő, hogy az utazási irodák a szerződések megkötésekor kötelesek az utasok figyelmét az e rende. letben írtakra felhívni. A fizető-vendéglátásról szóló rendelet a szállásadó és a ven. dég jogait és kötelességeit szabályozza, kimondja, hogy a szállásadó köteles a szál. láshelyet és a berendezési, valamint felszerelési tárgyakat rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani, a vendég pedig ezeket rendeltetésüknek megfe. lelően használhatja. A vásárlók minőségi kifogásainak intézését szabályozza a belkereskedelmi miniszter 4/1978. (III. 1.) Bk. M. sz. rendelete, amelynek hatálya kiterjed a közvetlenül a vásárlók részére árusító gaz. dálkodó szervezetekre, a ma. gánkereskedőkre, valamint a kisiparosokra is. A vásárlói kifogás intézéséért a hibás árut forgalomba hozó üzlet vezetője, illetve a magánkereskedő vagy kisiparos a felelős. A hibás áru kijavítását a hiba bejelentésétől számított 8 napon belül el kell vé. gezni, ha pedig a javítás 8 napon belül nem végezhető el, a vásárló kívánsága sze. rint az áru árát le kell szállítani, az árut ki kell cserélni vagy a vételárat vissza kell téríteni. Ha a vásárló a hibás áru árának leszállítását, cseréjét vagy a vételár visszatérítését igényli, a mi. nőségi kifogást azonnal el kell intézni. A rendelet mel. léklete a vásárlói minőségi kifogás elintézéséről készítendő jegyzőkönyvhöz ad mintát. A fenti jogszabályok — melyek a Magyar Közlöny 1978. évi 12. számában jelentek meg — 1978. évi március hó 1. napján hatályba léptek. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a SZÖVOSZ Tájékoztató idei 7. számában megjelent arra a közleményre, amely a lakásszövetkezeti mozgalom helyzetével foglalkozik, s amelyből szó szerint idézzük az alábbiakat: „Sajnálatos körül, mény, hogy az építőipari sző. vetkezetek vállalkozási készsége, — felszereltségük és egyéb irányú elfoglaltságuk miatt — a lakásszövetkezeti megbízások iránt változatlanul nem kielégítő. E területen mindkét ágazat szövet, kezeteinek és szövetségeinek is alapvető szemléleti —, majd gyakorlatváltoztatásra van szükségük...” DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Jókai-emlékmű Pápán Pápán ma avatják fel Jókai Mór emlékművét, amelyet Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor szobrászművészek készítettek (MTI Fotó: Rózsás Sándor felv. — KS)
