Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-15 / 63. szám
1978. március 15. fíÉPÚJSÁG 5 Április 30-ig Tolna megyei műszaki betek Ma, az MTESZ elnökségi ülésével, ünnepélyesen megkezdődik a Tolna megyei műszaki hetek április 30-ig tartó eseménysorozata. Részt vesz az MTESZ valamennyi tagegyesülete és szakosztálya. Az elnökségi ülésen König István titkár értékeli az eddig szervezett műszaki heteket. Néhány kiemelkedő eseményre máris felhívjuk az érdeklődők és érdekeltek figyelmét. Április 12-én, a Panoráma moziban Hegedűs Tibor egyetemi tanár tart előadást „A hatékonyság nö. velésével kapcsolatos feladatok” címmel. Április 28-án a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ kamaratér, mében rendezik meg az MTESZ-napokat a Baranya és Tolna megyei szervezetek közös szervezésében. Dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, egyben a Tolna megyei MTESZ el. nökhelyettese mond megnyitót, majd Rakonczay Zoltán, a Környezet, és Természet- védelmi Hivatal mb-elnöke tart előadást „A környezet- védelem helyzete Magyarországon, és legfontosabb feladatai” címmel. Ugyanekkor dr. Ivanics József mezőgaz. dasági szakmérnök, dr. Kassai Miklós tudományos osztályvezető, Bakács István su. gárvédelmi osztályvezető elő. adását is meghallgathatják a megjelentek. Utóbbi előadásának címe: „Atomerőmű és környezetvédelem”. Az előadás várhatóan nemcsak a szakemberek, hanem a széles közönség érdeklő, désére is számot tart. „A" gazdálkodás hatékonysága” címmel Török László, a Pécsi Vasipari Szövetkezet elnöke mond vitaindítót, majd Szekerczés Sándor főmérnök vezetésével szakemberek cse. rélik ki tapasztalataikat, gondolataikat erről a nagy horderejű kérdésről. A műszaki hetek program, jába bekapcsolódnak a különböző egyetemeken, főiskolákon működő Tolna megyei diákkörök is. Utőnpotlas-neiieles Egy felmérés árnyoldalai A tanulók élet- és munka- körülményeiről készítettek felmérést a dombóvári 516. számú szakmunkásképző in. tézet pedagógusai. Támpontokat adott a három évvel ezelőtt, a Népi Ellenőrzési Bizottság által készített hasonló felmérés. A vizsgáló, dás célja az volt, hogy feltárják a hiányosságokat, ké_ pet alkossanak a dombóvári szakmunkástanulók helyzetéről. A felmérés kérdőívek segítségével történt. A korábbi állapotokhoz képest van javulás, de a legfőbb problémák még nem oldódtak meg. A fő gondot a kollégium hiánya okozza. Az intézet 432 tanulójának 70 százaléka bejáró. A vidékről bejárók reggel 5—6 órakor kelnek és gyakran megesik, hogy este 10 órára érnek haza. A várótermekben el. töltött idő nem mondható éppen hasznosnak. Nehezen tudnak felkészülni az oktatásra. Az az idő, amely a tényleges képzésre rendelkezésükre áll, nem elég ahhoz, hogy magasan képzett szakmunkásokká érjenek. Az állandó utazgatás és ebből eredően a kihasználatlan órák is indokolttá teszik egy legalább kétszáz személyes kollégium építését. Ez fontos lenne körülményeik javítása és a zavartalan oktatás érdekében. Szorosan hozzá tartó, zik ehhez az iskola bővítése, tanműhelyek építése és korszerűsítése. Elengedhetetlen a vállalatok hozzájárulása. Egy-két üzemben tettek már lépéseket a munkakörülmé. nyék javítására. Ez gazdasági érdekük is, mivel az utób. bi időben sok helyen munkaerőhiánnyal küszködnek. Szükség van a jól képzett szakmunkásokra. Az iskola a vállalatoknak képzi a tanulókat. Sajnos sok problémát okoz az összehangoltság hiánya. A vállalatok későn szólnak vagy körülményesen közük azt, hogy milyen szakmájú munkásokra lenne szükségük. Közel van So. mogy és Baranya megye. Ha ott jobb lehetőség van a kiválasztott szakma elsajátítására, akkor a fiatalok elmennek a szomszédos me. gyékbe.A felmérés dokumentációnak is elfogadható. Bizonyíték az illetékeseknek, akik talán nem tudnak kellőkép, pen figyelni az egyes szakmunkásképzők gondjaira. Megyénkben egy tanfelügye. lő van, aki a szakmunkás- képzőkkel foglalkozik. Kérdés, hogy egyedül képes-e ellátni egy egész megye felügyeletét. Talán hasznosabb lenne, ha többen végeznék a tanfelügyeletet legalább há. rom megye területén. A szakoktatók sokat tudnának tanulni más megyék tanáraitól egy évenként rendezett tanácskozáson, ahol lehető, ség lenne a módszerek, szakismeretek összehasonlításá. ra. Amíg a MüM nagy tapasztalata szakszemberei végezték a felügyeletet, gyak. ran rendeztek tapasztalat- cseréket. Ügy tűnik, a dóm. bóvári felmérésből, mintha hátrányba került volna a felügyelet és a megfelelő központi koordináció. — S. A. — Szocialista munkaverseny Hatékonyság, minőségjavítás Az MSZMP szekszárdi Vá. rosi Bizottsága a megyeszékhely két legjelentősebb üzemének munkaverseny-moz- galmát tárgyalta. Steindl Károly, a BHG 4. sz- gyárának igazgatója, valamint Zsigo- vits Ferenc, a szekszárdi MEZŐGÉP igazgatója tájékoztatta a vb-t a szocialista munkaverseny eredményeiről, az idei vállalásokról, a teljesítésről. A MEZŐGÉP dolgozói, kommunista aktívái tárgyaltak először az idei tervteljesítést támogató szocialista munkaverseny feladatairól. A Törekvés szocialista brigád felhívására csatlakoztak a Láng gyári kezdeményezéshez, s igy ezek után összesítették a dolgozók vállalását. Az önköltség csökkentése 4 millió 795 ezer forint megtakarítást ígér, ezen- belül külön figyelemre méltó az a tétel, amely szerint a gondosabb munkával 1 millió 400 ezer forint anyagot takarítanak meg. A múlt évi gondok ellenére a szocialista brigádok a BHG 4. sz. gyárában jó eredményeket értek el, különféle objektív okok miatt azonban egyes területekben lemaradás történt, ezek pótlása, illetőleg a hatékonyság további növelésére irányuló vállalások képezik a szocialista brigádok ez évi munkaversenyének alapját. A munka hatékonyságának növelése érdekében azt vállalta a gyár kollektívája, hogy a fajlagos normaóra-hozamot a tervezett 6,2- ről 6,51 normaóra (fő) munkanap szintre növelik. A minőség javítása érdekében az idei évben 5 százalékkal csökkentik a fajlagos selejt- károk összegét. A MEZŐGÉP csőgyártó brigádja az anyaghiány ellenére is jói végezte feladatát Fotó: GALLÓ TIBOR Zárszámadások után A mezőgazdaságban az 1977. évi termelési és gazdálkodási év meghozta a közös munka gyümölcsét: a megye mezőgazdasági üzemei teljesítették a rájuk háruló feladatokat. A növénytermesztési és az állattenyésztési főágazatban kedvező irányú, mértékű és ütemű változás következett be. Emelkedett a kalászos gabonák termés- eredménye, kukoricából ismét rekordtermést értek el üzemeink. A szövetkezeti szektorban a tehenenkénti tejtermelés meghaladta a háromezer litert, és tovább nőtt a vágósertés-értékesítés is. A szövetkezetek múlt évi gazdálkodásáról Szőke Gézával, a TESZÖV elnökhelyettesével, a dombóvári Alkotmány Tsz elnökével beszélgettünk. — Az előzetesen összeállított zárszámadási ösz- szesítő szerint az elmúlt évben minimális, 9 százalékos termelési költség- növekedéssel szemben a megye tsz-eiben 51 százalékkal emelkedett a mérleg szerinti nyereség. Ennyivel jobban gazdálkodtak a tsz-ek tavaly, mint 1976-ban? — Nem vitás: a gazdálkodás színvonala a múlt évben Szőke Géza jelentősen megnőtt. Ez jórészt a megelőző évek szellemi és műszaki befektetésének akkumulálódásából származott. 1976 gyenge év volt, kedvezőtlen időjárási viszonyok között termeltük a növényeket, ennek ellenére a tápanyag-visszapótlás megtörtént. Az aszály miatt azonban nem táródott fel a tápanyag, hanem a következő gazdasági évben hasznosult. A modern technikához igazodó képzés és továbbképzés most is éreztette hatását; a tsz-ekben kinevelődtek azok a szakemberek, akik már pontosan tudják, hogy nagyobb terméseredményeket csak a technológiai utasítások maradéktalan betartásával lehet elérni. Az elmúlt gazdasági évben az optimális időben végzett talaj-előkészítéshez, vetéshez és betakarításhoz szerencsésen párosult az időjárás is. Ilyen körülmények között kimondottan, jó minőségű takarmány termett, s ez kihatott az állat- tenyésztésre is. A kukorica nem kapott fuzáriumot, jó minőségű lett a széna és a siló, sehol sem fordult elő bélgyulladás, száj- és körömfájás. A gazdasági szabályozók ösztönző hatása arra kényszerítette a tsz-vezető- ket, hogy még nagyobb súlyt fektessenek a termés meny- nyiségére és minőségére. A gabonaforgalmi vállalat jelenleg sem tud elegendő takarmányt tárolni. Ezért a szövetkezetek terményszárítókat, -tárolókat, keverőüzemeket építettek, s ma már innen látják el az állatokat takarmánykeverékkel, terménnyel. Mindezek következtében eredményes évet zárt a megye mezőgazdasága. — A gazdálkodás egyik értékmérője az önköltség... — Az önköltségben a termelési költségen kívül az átlagos költségek is szerepelnek, s ezért azt, hogy hogyan alakul, nemcsak az átlagtermés szabja meg. Nem mindegy, hogy milyen fajtával és milyen technikával dolgoznak az üzemek. Kiszámították, hogy melyik az az optimális mennyiség, amikor már gazdaságos a termelés — kukoricánál az alsó határ hektáronként 48—50 mázsa májusi morzsolt körül mozog. Túlzott műtrágya-adagolással a mázsánkénti nyereség csökken, ugyanakkor összességében nő, hisz nagyobb a termésátlag, nemcsak az adott évben, hanem a következő esztendőben is. Bebizonyosodott: a termésátlag alakulását nem befolyásolja a monokultúra. Ahhoz, hogy hektáronként a száz mázsa kukorica megteremjen, a figyelmes munka mellett jó alkatrészekre, hatékonyabb műtrágyára, nagyobb fajta- választékra van szükség. Ma már azt is mérik, hogy egységnyi kukoricából mennyi húst lehet előállítani. Éppen ezért valószínű, hogy a jövőben a nagyobb beltartalmi értékű kukorica termesztése kerül előtérbe. Az, hogy két tsz azonos termékének önköltsége között mekkora a különbség a műtrágyázástól, a tőszámtól, a vetési időtől, a növényvédelemtől, a betakarítástól függ, de attól is, hogy például kapott-e a kukorica esőt augusztusban vagy sem. — A jó eredményeket hajlamosak vagyunk a jó minőségű földdel, az ideális eszközellátottsággal magyarázni. Kétségtelen: nagyon fontos dolgok, de túl ezen, mi a jó gazdálkodás titka? — A föld minőségével semmit sem lehet megmagyarázni, mert szakszerű talajerőutánpótlással a gyenge termőerejű földet is jó minőségűvé lehet tenni. Jó néhány termelőszövetkezetben előfordult, hogy a gyengébb aranykorona-értékű föld több termést adott, mint a magasabb aranykorona-értékű, holott azonos mennyiségű műtrágyát kapott, s szinte egy időben vetették el a magot. Jó lenne, ha a szakemberek még többet gondolkodnának azon, hogyan lehetne eredményesebbé tenni a gazdálkodást. Sajnos a gépesítés még mindig nem probléma- mentes: hamar tönkremennek az alkatrészek, a gép olykor hetekig áll. A jó gazdálkodás egyik titka: nem kell idegenkedni az új eljárásoktól. Persze az sem mindegy, hogy az üzem gondoskodik-e vagy sem jó előre a szakember-utánpótlásról. — A tsz-ekben 8,24 százalékkal nőtt a termelési érték, a tagság szövetkezetből származó jövedelme pedig 6 százalékkal. Ez a növekedés a hatékonyabb munkavégzésből ered? — Igen, abból. A szövetkezeteknek korszerű géppark áll rendelkezésére, s így felszabadul a munkaerő. A nyári csúcsidőszakban idénymunkásokat alkalmazunk. Ez azért jó, mert nő a tsz-tagok felelőssége. A modern technikához több fizetés jár, s nem ritka, hogy a drága, nagy teljesítményű gépeket két műszakban üzemeltetjük. Egyszóval, a magasabb terméseredmények következtében hatékonyabb a kézi és a gépi munka. — A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok között a növénytermesztés eredményeiben nem nagyok az eltérések, de az állat- tenyésztésben igen. — Az állami gazdaságokban hamarabb megoldódott a gépesítés mint a tsz-ekben, de jobb a vetőmag, szervezettebb a növényvédőszer- és műtrágya-ellátottságuk, következésképpen, magasabb a gazdálkodás színvonala. Az állami gazdaságok adó nélkül átcsoportosíthatták pénzeszközeiket a részesedésből a fejlesztési alapra, csökkentették a létszámot, gépeket vettek. Ma már vannak olyan tsz-ek, amelyek utolérték az állami gazdaságok színvonalát. A szövetkezetek számára ma még kiaknázatlan lehetőség társulások, kooperációk létesítése, tsz-ek és tsz-ek, valamint állami gazdaságok és tsz-ek között. — Tavaly 30 tsz fizetett jövedelemnövekmény-adót, két évvel korábban csupán 16. Indokolt ez a növekedés? — A szövetkezeti vezetőknek lassan képzett közgazdászoknak kell lenniük, meg kell tanulnunk számolni. Korábban előfordult, hogy a tagok 8 órát dolgoztak — és 12 órát számoltak el. Ez sok gazdaságnál viszaütött: a munkafegyelem lazulásával járt. Ott, ahol „megfogták” a munkaórát, szilárdult a fegyelem, jobb lett az eredmény. A bértömeg-gazdálkodás bevezetésével magasabb lett az egy főre eső jövedelem, kevesebb dolgozónak több pénzt tudtak adni, sőt még a fejlesztésre is maradt. A jövedelemnövekmény-adó a többlettermelésből származik, hisz a több termést be kell takarítani, s ez pénzbe kerül. A tsz-ek többnyire tőlük független okok miatt fizettek jövedelemnövekmény- adót. Ha a bérszínvonal-gazdálkodás helyett bértömeggazdálkodással oldották volna meg a termelést, nem kerültek volna ebbe a helyzetbe. — Mivel lehet ösztönözni a gondos munkára, arra, hogy becsületbeli ügyének érezze mindenki azt, hogy jól végezze a munkáját? — Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy jutalmazzuk a jól dolgozókat. A trehány munkaerőnek a kevés is sok. Főleg a gyengébb tsz-eknél kell megtalálni az ösztönzés új módját. Nagy lehetőségek rejlenek a szocialista munkaversenyben, ha olyan célokat tűznek maguk elé, amiért nagyon meg kell dolgozni. A legfontosabb szempont az, hogy a termelő- szövetkezetekben dolgozó tagok, vezetők ne az egyéni, hanem a közösségi érdekeket tartsák szem előtt. — Köszönjük az interjút. —a —a
