Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-12 / 37. szám
1978. február 12. /^txxnÍ'n , e CíTÍf£PUJSAG Korszerű közlekedési hálózat A 108 174 négyzetkilométer nagyságú, 17 millió lakosú Német Demokratikus Köztársaság közlekedés szempontjából igen jól hozzáférhető. A lakosság 75 százaléka városokban él. Száztizennégy városát, kisebb-nagyobb falvait jól karbantartott út- és vasútvonalak kötik össze. Földrajzi helyzeténél fogva az ország — Európa szívében — jelentős átmenő forgalmat is lebonyolít. Vasúti fővonalainak hosz- sza 7608 kilométer, a szárnyvonalaké további 6722 kilométer. A fővonalak nyomtávolsága 1435 milliméter, de széles nyomtávú a szárnyvonalak nagyrésze is, csupán 336 kilométer a keskenyvágá- nyú vasútvonalak hossza. 1975-ben 1500 kilométeres szakasz volt villamosított, ezt évről évre bővítik; 1980-ig további 800 kilométeren két sínpáras vonalakat építenek ki. Az elsőosztályú közutak hossza 1.1 500 kilométer, az autópályáké 1600. Az első- és másodosztályú megyei utak hálózata a legsűrűbb Karl- Marx-Stadt megyében — 100 négyzetkilométer területen 76 km — és a legritkább Neu- brandenburg megyében — 100 négyzetkilométeren 25 km. A teljes úthálózat személykocsikkal való terhelése naponta és útkilométerenként 340 gépkocsi. A személyszállítás fejlődését mutatja, hogy naponta kereken 6000 vonatszerelvény szállítja a munkásokat, tanulókat, egyéb utasokat, emellett 13 600 autóbusz szolgálja a napi munkába, illetve iskolába szállítás célját. A növekvő forgalom jó lebonyolítására az elmúlt öt évben 1600 új vasúti kocsival, 6500 új autóbusszal és 1000 új villamoskocsival gyarapították a kocsiparkot. Egyre több atomerőmű Képünkön: hatalmas erőmű vi berendezés szerelése A villamosítás korunk tudományos-technikai forradalmának egyik legfontosabb iránya. Az utóbbi időben különösen súlyponti kérdéssé vált az atomenergia fejlesztése. Az atomerőműveknek a villamosenergia-termelésben betöltött aránya állandóan növekszik és az előrejelzések értelmében 2000-re eléri a világtermelés 50 százalékát. Az atomerőművek jelenleg konkurrenciát jelentenék a hőerőművek számára, sőt egyes országokban már olcsóbb villamos energiát állítanak elő azoknál. Az atomerőművek eddigi üzemeltetési tapasztalatai — napjainkig mintegy 1000 reaktorévnyi tapasztalat halmozódott fel — nagy megbízhatóságról és jelentős környezetvédelmi előnyökről tanúskodnak. A szakértők számításai szerint a légkörbe kerülő radioaktív anyagok átlagos évi koncentrációja még akkor sem fogja meghaladni a sugárzás megengedhető szintjének egy ezrelékét, ha a világ valamennyi atomerőművének összkapacitása eléri az 5 ezer gigawattot. Ehhez tudni kell, hogy 2000-re a világ valamennyi atomerőművének összkapacitása 2—25 ezer gigawatt lesz. A KGST-országokban 1976ban 7,5 ezer megawatt volt az atomerőművek összkapacitása. A tagállamok közös atomenergetika-fejlesztési prognózisának adatai szerint 1980-ban mintegy 30 ezer megawatt lesz az összkapacitás, tehát 1976-hoz képest a négyszeresére, 1990-re pedig még többszörösére emelkedik. Az atomenergetikai készülék- és gépgyártás azonban szűk keresztmetszet a tagországok gépiparában. A feszültség tehát csak a szocialista együttműködés keretében oldható fel. Az atomenergetika fejlesztésében és készülékgyártásában a Szovjetunió mellett Csehszlovákia jár az élen. Szibériai haszonállatok Azt hihetnénk, hogy a technika mai fejlettségi fokán már csupán géperejű járműveken közlekednek az emberek. Ám még nem mindenkinek telik a fagyos éghajlatú területeken a meglehetősen borsos árú „hómobilra”, így a végtelen hómezők vándorai ma is a sok évszázados múltú közlekedési eszközt, a rénszarvasok vontatta szánt használják. A rénszarvasok, vagy ta- rándszarvasok régóta barátjai és hű segítőtársai a zord klímájú vidékeken élő embernek. E nagy testű, dús szőrzetű, izmos állatfajra két dolog jellemző. Az egyik az, hogy a hímnek és a nősténynek egyaránt van agancsa, Rénszarvas vontatta szánok Észak-Szibériában ami a szarvasfélék között egyedülálló sajátosság. A másik jellegzetesség az, hogy a rénszarvasok ujjai messzire szétterpeszthetők, így a havon való járásra kiválóan alkalmasak. Amerika, Európa és Ázsia északi erdőségeiben és tundráin élnek ezek az ember szolgálatában máig is nélkülözhetetlen szerepet betöltő állatok. A Szovjetunióban nagy erőfeszítéseket tesznek és állandóan kísérleteznek, hogy más hasznos állatfajokat is meghonosítsanak a barátságtalan klímájú szibériai területek számára. Nagy sikereket értek el a jávorszarvas — a legnagyobb testű szarvasfaj — megszelídítésével;- ez az állat ma egyre inkább igénytelen és jóindulatú háziállattá válik. Az utóbbi évek során több tucat pézsmatulkot importáltak Kanadából és Alaszkából a Szovjetunióba, a Taj- mír-félszigeten és a Vrangel- szigeten engedve őket szabadon. Az állatok gyorsan alkalmazkodtak az új környezethez és szaporodtak is. Nem zavarja őket a sarki időjárás és a hónapokig tartó éjszaka, sőt a tundrán bőséges élelemre is találnak. Puha, selymes szőr fedi Szibéria ezen új haszonállatainak a testét. Kísérleti távvezeték A kísérleti állomás szerelése A Szovjetunió villamosításának jelenlegi 10 éves tervében az elektromos rendszer teljesítőképességét 1980-ig a tíz évvel ezelőtti 154 000 megawatthoz képest 180 000 megawatt új kapacitás beépítésével növelik. Ezzel együtt jár a távvezeték-hálózat nagyarányú továbbfejlesztése. Már épül egy kb. 2300 kilométer hosszú, 1500 kilovoltos egyenáramú átviteli vezeték a kazahsztáni Eki- basztuztól, a Moszkva közelében levő Tambovig. Az igen nagy feszültségű váltakozó áramú energiaátvitel szempontjából nagy fontosságú a Don-meden- cét Vinnyicán keresztül Lvovval összekötő kb. 900 kilométer hosszú, 750 kilovoltos távvezeték. Ennek alapjául az a kb. 80 kilométer hosszú, kísérleti vezetékszakasz szolgált, amelyet Konakovo és Moszkva között építettek ki és amelyet most 2265 kilovolt feszültségű váltakozó áramú energiaátvitelre szándékoznak továbbfejleszteni. Ezen a feszültségen 20 000 megawattot, kb. 1350 kilométer távolságra lehet gazdaságosan eljuttatni. Tádzsikisztán központi részén, több mint 3000 méter magas hegyek között épült fel az Anzob nevű, nagyfeszültségű kísérleti állomás. Munkatársai azokat a fizikai folyamatokat tanulmányozzák, amelyek a magas hegyek között húzódó elektromos távvezetékekben mennek végbe. Az állomáson olyan kísérleti generátort helyeztek üzembe, amely a viharok esetén keletkező igen nagy feszültségű elektromos impulzusok előállítására alkalmas. A tudósok tisztázni akarják, milyen megbízható a tervezett elektromos távvezetékek szigetelése. Kutatási eredményeik meggyorsíthatják a hegyek között húzódó elektromos távvezetékek, a nagy- és szuper-nagyfeszültségű al- állomások építését, fokozhatják megbízhatóságukat. Hárommillió volt feszültségű impulzust előállító 'áramfejleszíő
