Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-10 / 35. szám
zeSíárd _71ol psz.ü üg^etomi Könyvtár 'cg XXVIII. évfolyam, 35. szám ARA: 030 Ft 1978. február 10., péntek Mai számunkból A BEJÁRÓÉLETMÓD VÁLTOZÁSA (2—3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) BŰNCSELEKMÉNYEK A KÖZLEKEDÉSBEN (5. old.) HŰSKOMBINÁTÉPÍTKEZÉS (3. old.) Forint a fejben Cseke Sándor esztergályos gondolkodó ember. A szakmát valahol Pesten tanulta, idős szakiktól. Ők a fejébe verték: a tudás nagy dolog, onnét ne adja azt ki. Sándor nehezen szedte össze a gyakorlati ismereteket, de később nehezen is adta át tudását. A munkát soha sem a technológia szerint végezte. Mindig mesterkedett valamin: csak jobbat, gyorsabbat talált ki. Újító volt Sándor? Az. Hivatalos formában nem akarta csinálni. „Én találtam ki, én élvezem a gyümölcsét.” így aztán mindig maradt ideje a szoros normák ellenére is. Aztán Sándornak egyre jobban befellegzett. A technológiai utasításokat betartatták és ha Sándor újat talált ki, egyszerűen módosították a műveleti sorrendet, úgy, ahogy azt Sándor kitalálta. Pénzt sem kapott és saját ötlete miatt még többet is termelhetett. Az ügyes esztergályos rákényszerült arra, hogy újító legyen. Megérte neki? Eddig szép summát vitt haza, a gyár is jól járt. Nagyon sok munkás dolgozik más módszerrel, mint amit valahol a technológián, vagy a tervezők előírtak számára. Az elmélet és a gyakorlat közötti különbség miatt van ez. Csak hát ez a tudás bent a fejben van, vagy csak a saját kis munkát segíti. Milliós értékekről van szó. Napokban a Szekszárd—paksi Vízitársulat szocialista brigádvezetőinek értekezletén csak jót lehetett hallani az újítómozgalomról, de azért mégis megemlítették, hogy egy-egy ügy átfutási ideje hosszú, nehéz kivárni. Nehézkesek az elbírálások. A szakértők ötödik keréknek tartják az újítások ügyét, ha nem írja alá: abból semmi baj nem lehet később, de ha javasolja és mégsem válik be. .. Minden fórumon, minden gazdasági vezető azt mondja, hogy szükség van az újításra. Mit tesznek azok, ahol egyre jobb eredmények vannak? A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatnál minden évben a nagy nyilvánosság előtt értékelik az újítási versenyt. A tavalyi évben a gyáregységek közül Várdomb lett az első, megelőzve Gyönköt, Bonyhádot és Szek- szárdot. A szocialista brigádoknál pedig a bonyhádi Haladás kollektívája végzett a várdombi Zalka Máté, a gyönki Mező Imre és a szekszárdi Elektró brigád előtt. Az egyéni újítók értékelésénél a szekszárdi Schmidt József nyert, második Schwarcz Jakab Bony- hád, harmadik Nevendős István Várdomb. Az újítási díjakon kívül az első helyezetteknek jelentős pénzjutalmakat adtak át. Megéri a vállalatnak? Igen. A Bonyhádi Cipőgyárban nemcsak a vállalat vezetése, hanem a szakszervezeti bizottság is gazdája a mozgalomnak. Évente elkészítik a tervet: mit kellene megvalósítani, jobban csinálni és ehhez megfelelő céljutalmakat is felajánlanak. 1950 óta a gyárban 10 millió forintos többlet jelentkezett az újítómozgalomból. Nagyon sok ötlet, javaslat kallódik el a fejekben. Ahol szívesen veszik az újítást, ott a mozgalom forintokkal kamatozik. H. J. Zárszámadás Mőcsényben Kedvezőtlen adottságok mellett nyereséges gazdálkodás A mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet zárszám_ adó, és tervtárgyaló közgyűlését három részközgyűlésen — Bátaapátiban, Cikón. és Mőcsényben — tartotta. A tegnapi mőcsényi részközgyűlésen részt vett K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. Az 1977-es gazdasági évet Síkabonyi Miklós, a szövetkezet elnöke értékelte. Mint elmondotta, az egyesült tsz kilencéves fennállása óta ez az első alkalom, mikor nem kell nehéz gazdasági esztendőre hivatkozni. A szarvasmarha-tenyésztésre szakosodott szövekezetben a kedvezőtlen szántóföldi adott_ Ságok miatt lényegesen több munkára van szükség, mint egy jobb termőhelyi körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetben. Az adottságok azonban nem szabhatnak határt az eredményeknek; bizonyíték erre az elmúlt gazdasági év. 1976. őszén optimális időben és jó minőségben elvégezték a vetéssel kapcsolatos munkákat, s időben került a talajba tavasszal is a vetőmag. Jól sikerül a szénabetakarítás, s mivel 40 hektárral csökkent az 1 betakarító gépre jutó terület, gyors ütemben betakarították a kalászosokat. A takarmányvizsgálatok kimutatták: tavaly jól sikerült a szilázskészítés. Az év végén megfelelő elővetemények után, műtrágyázott területre, gondosan előkészített magágyba kerültek az őszi vetésű növények magvai. Tavaly a tervezettnél több mint 6 mázsával hozott többet az őszi búza, 7 mázsával lett több a zab, és 13 mázsával a kukorica termésátlaga. A növénytermesztés 2 millió 451 ezer forint árbevétel, többletet produkált. Az állat- tenyésztés a tervét 113,5 százalékra teljesítette. Míg a tehenészeti telepen az egy tehénre jutó éves fejési átlag 1974-ben 2232 liter volt, tavaly 3133 liter tejet fejtek tehenenként. Az elkövetkezendő években a legfontosabb feladat: folytatni a fajtaátHoreczki István: kevés az alkatrész alakító keresztezést, javítani a takarmányozás színvonalát, nagyobb figyelmet szentelni a tenyésztői munkának. A hí_ zómarhák megfelelő körülmények közé kerülnek, ha felépül a 400 férőhelyes istálló. A juhászaiban idén elérik az 1980-ra tervezett állománylétszámot. A zárszámadási beszámolóhoz többen hozzászóltak. Juhász József gépcsoportvezető elismeréssel beszélt a jó minőségben végzett munkáról, a szakmai hozzáértésről, a munkaszervezésről. Horeczki István energetikus az alkat(iFolytatás a 2. oldalon) Húszéves a népi ellenőrzés Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének a Vietnami Szocialista Köztársaságban folytatott tárgyalásairól szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését az Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Tanzániai Egyesült Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslata alapján a kormány határozatot hozott a fővállalkozás további ki- terjesztésére. A kormány határozatban kötelezte a minisztériumokat, hogy a szakszervezetekkel és a KISZ-szel együttműködve nyújtsanak hathatós támogatást az 1978. évi terv sikeres megvalósítására kezdeményezett szocialista munkaverseny kibontakoztatásához és intézkedéseikkel segítsék elő a vál lalások teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztésére vonatkozó határozatok végrehajtásának helyzetéről. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ünnepi ülést tartott a megyei HEB Tegnap délelőtt, Szekszár- don a régi megyeháza tanácstermében a népi ellenőr, zés megszervezésének. huszadik évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen megjelent Szakali József államtitkár, az MSZMP KB tagja, a KNEB elnöke, -dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ünnepi ülésre meghívták a városi és a járási népi ellenőrzési bizottságok vezetőit és a legkiválóbb népi ellenőröket. Dr. Tóth Bálint, a megyei NEB elnöke ünnepi beszédét történelmi visszatekintéssel kezdte. A népi ellenőrzés létrehozását a párt 1957-ben határozta el. Ennek a döntésnek a politikai jelentősége messze túlmutat egy szervezet létrehozásán, egy apparátus megszervezésén, mert ebben az intézkedésben is pártunknak 1956 decemberében meghirdetett irányvonala valósul meg, amelynek fő vonásai a marxizmus—leni- nizmus alkotó alkalmazása, harc mindenfajta szubjektivizmus, ellenséges és hibás nézet ellen, a tömegekkel való szoros együttműködés, a munkásosztály, a nép hatalmának védelme és a társadalom gazdasági alapjainak az erősítése. E célok megvalósulása érdekében döntött a párt a lenini munkás-paraszt felügyelet hagyományait követő népi ellenőrzési szervezet létrehozásáról. Az országgyűlés 1957 decemberében fogadta el az erről szóló törvényt, majd 1958 február 3-án az Elnöki Tanács megválasztotta a központi majd a megyei, városi és a járási tanácsok az alsóbb szintű népi ellenőrzési bizottságokat. Tolna megyében 58 választott tag vett részt a munka megszervezésében. A párt- szervezetek számos kipróbált, tapasztalt és köztiszteletben álló személyt küldtek a népi ellenőrzési bizottságokba. A tömegszervezetek és a népfront javaslatára a megyében hetek alatt több százan vállalták el a begbí- zást, a lakosság pedig az első napoktól kezdve közérdekű bejelentéseivel támogatta a népi ellenőrzést feladatainak ellátásában. Elismrés és köszönet illeti meg a népi ellenőrzés úttörőinek a munkáját — mondotta dr. Tóth Bálint, és kegyelettel emlékezett meg azokról, akik azóta örökre eltávoztak már közülünk. Őrségváltás a bizottságokban és az ellenőrök sorai között is bekövetkezett, egyre több fiatal veszi át a stafétabotot, többségük a KlSZ-szerveze- tek ajánlására. A folyamatosság, az állandóság, azonban legalább annyira jellemző a népi ellenőrzés hivatásos és társadalmi munkás ál- (Folytatás a 3. oldalon). Belgrad Kongresszusra készül a JKSZ Belgrádban csütörtökön délelőtt összeült a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. A plé- num napirendjén a párt XI. kongresszusának összehívása, a kongresszusi irányelvek megvitatása és elfogadása szerepel. Az ülésen Sztane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára, a kongresszusi előkészítő bizottság elnöke tartott beszámolót a legmagasabb pártfórum eddigi előkészületeiről, további menetéről és fő eszmei-politikai kérdéseiről. A Központi Bizottság elé terjesztett kongresszusi irányelv-tervezet összefoglalja az elmúlt négy év szocialista építőmunkájának eredményeit, szól a felmerült nehézségekről és problémákról, meghatározza a következő időszak fő feladatait, s a JKSZ politikájának alapvető irányait. A részközgyűlésen felszólalt K. Papp József
