Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

2 ‘wÉPÚJSÁG 1978. február 8. Elhunyt Nemeslaki Tivadar 1923-1978 Nemeslaki Tivadar, az MSZMP KB tagja, kohó- és gépipari miniszter, 55 éves korában, szívroham követ­keztében elhunyt. (Képtávirónkon érkezett.) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy február 7-én, szívroham kö­vetkeztében elhunyt Nemes­laki Tivadar elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, kohó- és gépipari minisz­ter, országgyűlési képviselő. Nemeslaki Tivadar elvtárs temetése február 14-én (ked­den), 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13 órától róhatják le kegye­letüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, az országgyűlés elnöksége. Szovjet Szovjet—osztrák kormány­fői tárgyalások kezdődtek kedden Moszkvában. A két ország külkereskedelmi mi­nisztereiből és más gazda­sági szakembereiből álló tár­gyaló küldöttségeket Alekszej Koszigin, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke és dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár vezeti. A tárgyszerű, baráti lég­körű tárgyalásokon megvi­tatták a kölcsönösen előnyös, jószomszédi szovjet—osztrák kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy mind­két fél a kapcsolatok továb­bi szilárdítására törekszik, mert ez népeik érdekeit szol­gálja és a béke javára válik. A szovjet és osztrák mi­niszterelnök áttekintette az Kreisky osztrák kancellár Moszkvában megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. (Képtávírónkon érkezett.) osztrák tárgyalások i időszerű nemzetközi problé­mákat is és síkraszállt az enyhülési folyamat elmélyíté­séért, az európai biztonság megszilárdításáért és az együttműködés bővítéséért. Etiópia Sikeres ellentámadás Etiópia fegyveres erői és a népi milícia egységei sikeres ellentámadást indítottak a keleti fronton, Ogaden tér­ségében. Az ország területére betört Szomáliái csapatok mind élőerőben, mind hadi- technikában súlyos vesztesé­geket szenvedve, fegyverei­ket hátrahagyva vonulnak vissza — jelentette be Ad- disz Abeba-i sajtóértekezle­tén Fikre Szelasszié Vog-De- resz százados, az ideiglenes katonai kormányzótanács (derg) főtitkára. A derg képviselője élesen elítélte a NATO-tagállamok- nak a Szomáliái expanzionis- ta körök agresszív háborújá­hoz nyújtott segítséget, amely- ivei alá kívánták ásni az eti- ópiai forradalmat és el akar­ták szakítani az ország egy részét. Az imperialista körök dur­va beavatkozása a térség ál­lamai ügyébe, súlyosan fe­nyegeti az „Afrika szarva” országainak biztonságát. A helyzet normalizálását csu­pán az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet alapokmá­nyában foglalt elvek szigorú tiszteletbentartásával, és a Szomáliái csapatoknak az etiópiai területekről történő teljes és feltétel nélküli kivo­násával lehet elérni — jelen­tette ki a főtitkár. Egyúttal leszögezte: Etiópia most el­foglalt területeinek felszaba­dításáért harcol, de elutasít­ja azokat a nyugati propa­ganda által terjesztett kohol­mányokat, hogy „tervei van­nak a Szomáliái területre való behatolásra”. A hírügynökségek Szomá­liái forrásokból is megerősí­tik az erőteljes etiópiai ellen- támadás tényét, J PANORAMA BUDAPEST Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik Michael Manley, Jamaika miniszterelnöke. DAMASZKUSZ Február 8-án, szerdán, Szí­riában elnökválasztást tarta­nak. Az öt haladó pártot tö­mörítő Nemzeti Haladó Front ezt népszavazássá nyilvání­totta, s mivel az elnökválasz­tások egyetlen jelöltje Hafez Asszad jelenlegi elnök. A népszavazás egyben az elnö­ki megbízatás eltelt hét esz­tendejének értékelése és az ország jövőbeni bel- és külpo­litikájának meghatározása is. Mindannyiunk felelőssége Az európai biztonság és a közvélemény Földrészünk békéjének, biztonságának megóvásá­ban fontos szerepet tölt be az európai országok köz­véleménye. A hazai közvé­lemény tájékoztatását, mozgósítását tűzte céljául az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. E tár­sadalmi testület tevékeny­ségéről nyilatkozott Papp Anna, a bizottság titkára. — Milyen körülmények kö­zött és milyen céllal jött lét­re ez a bizottság? — A megalakulás körülmé­nyeinek felvázolásához visz- sza kell nyúlnunk a hatva­nas évek végéig, amikor az egész földrészen nagy erővel bontakozott ki a küzdelem az európai biztonsági konferen­cia összehívásáért. E célból gyűlt össze Bécsben az euró­pai közvélemény tekintélyes képviselőinek tanácskozása, melynek résztvevői kezdemé­nyezték az európai biztonság és együttműködés nemzetkö­zi bizottságának megalakítá­sát. Ezzel párhuzamosan kontinensünk különböző or­szágaiban ugyancsak létrejöt­tek ilyen testületek, s ezek között a magyar nemzeti bi­zottság is. Céljainknak meg­felelően tevékenyen bekap­csolódtunk az európai biz­tonságért folytatott nemzet­közi akciókba. — Melyek a bizottság itt­honi tevékenységének jő tar­talmi céljai? — Feladatunknak tekint­jük mindenekelőtt a hazai közvélemény tájékoztatását az európai biztonság lénye­ges kérdéseiről, annak be­mutatását, hogyan érintett hazánk minden állampolgára ebben a küzdelemben. Ná­lunk nem a hivatalos politi­kával szemben kell hirdetni céljainkat, mint a NATO tagállamaiban, hanem az MSZMP és a kormány nem­zetközi politikájában sze­replő, abban fontos helyet betöltő törekvéseket képvise­lünk. Ebből következően az európai biztonsággal kapcso­latos tájékoztató és felvilá­gosító tevékenység nemcsak a mi feladatunk, ezt fontos teendőjének tekinti _ vala­mennyi társadalmi szervezet, és a tömegtájékoztatás egész hálózata. — Felvetődik a kérdés: amikor a kormány hivatalos politikájának tekinti az euró­pai enyhülésért folyó küzdel­met, s a tömegeknek nem kell e célból nyomást gyako­rolniuk az ország vezetésére, van-e jelentősége a közvéle­mény állásfoglalásának? — Erre a kérdésre egyér­telműen igennel felelhetünk. A párt és a kormány a ma­ga egész tevékenységéhez, minden lépéséhez igényli a közvélemény támogatását, s ez természetszerűen vonatko­zik a külpolitikára is. A nemzetközi életben, a külön­böző fórumokon történő fel­lépéshez az ország vezetése számára ez a tömegtámoga­tás adja meg a szükséges hát­teret. Nyomatékosabbá teszi szavunkat, hogy mindenki tudhatja: a Magyar Népköz­társaságnak az európai biz­tonsággal kapcsolatos meg­nyilatkozásai, lépései mögött ott áll az egész magyar nép. — Milyen formákban és módon folyik ez a tevékeny­ség? — Immár hagyománnyá vált, hogy bekapcsolódunk a minden év tavaszán rende­zett béke- és barátsági hóna­pok rendezvénysorozatába, s ezek keretében az Országos Béketanáccsal együtt európai biztonsági és leszerelési he­tet rendezünk. Ennek során az ország különböző részei­ben vitafórumokat szerve­zünk az európai biztonság kérdéseiről. E fórumokon bi­zottságunk egy-egy tagja tart vitaindítót és vezeti az esz­mecserét. Az előbb említett körül­ményből adódóan bizottsá­gunk más szervezetekkel, szervekkel is igyekszik együttműködni, közös akció­kat szervezni. Különféle ja­vaslatokat, kezdeményezése­ket is teszünk. Szeretnénk egyes kulturális intézmé­nyekkel is közös lépéseket tenni. Elgondolásaink szerint hasznos lenne például közre­adni egy lemezalbumot az európai népek dalaiból. Ja­vasoltuk, hogy könyvkiadá­sunk jelentesse meg az euró­pai népek költészetének an­tológiáját, ami a többi között módot adna a nálunk ke­vésbé ismert kulturális érté­kek bemutatására is. — A nemzetközi akciókban milyen módon vesz részt a magyar bizottság? Milyenek a kapcsolataink az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságával és a többi nemzeti bizottsággal? — Mint már említettem, tevékenyen részt veszünk az összeurópai találkozókon, összejöveteleken. Ezenkívül gyakorta kerül sor kétoldalú véleménycserékre is. Ez le­hetőséget nyújt arra, hogy alaposabban tudomást sze­rezzenek országunknak az európai együttműködést szol­gáló tevékenységéről, s reá­lisan, a maga valóságában is­merjék meg hazánk életét. Mivel a nyugati propaganda ezekről általában egyoldalú­an, tendenciózusan, nem­ritkán a tényeket meghami­sítva szól, ez a kapcsolat fon­tos szerepet játszik abban, hogy a tőkés országok reáli­san gondolkodó személyiségei és rajtuk keresztül az ottani közvélemény képet kaphas­son a valóságos helyzetről, a szocialista országok békepoli­tikájáról. Visszatérve egy korábbi kérdésre, hadd emeljem ki, hogy hazánk lakossága köz­vetlenül is fontos szerepet tölthet be a nemzetközi köz­vélemény informálásában. Hiszen a személyes kapcso­latok igen széles körűvé vál­tak, milliók fordulnak meg évről évre hazánkban és ugyancsak milliók utaznak külföldre, s így sokan kerül­nek személyes kapcsolatba más országok lakóival. Be­szélgetéseiken nemegyszer szóba kerülnek az európai földrész helyzetével, gondjai­val összefüggő témák is. Nem mellékes, hogy e beszél­getéseken mindannyian a té­nyek és céljaink jó ismere­tében tudjunk állást foglalni, véleményt mondani. Bizott­ságunk a maga tevékenységé­vel nem utolsósorban ehhez is segítséget kíván nyújtani, ily módon is szolgálva az európai népek kölcsönös meg­értését — mondotta az Euró­pai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bi­zottságának titkára. Gy. L. Rendkívüli állapot New Yorkban ítéletidő az USA-ban Három héten belül másod­ízben pusztít hóvihar az Egyesült Államok északkele­ti részén. A hétfőn kezdődött újabb ítéletidő megbénította a közúti közlekedést, a vas­úti és a légiforgalmat, üzlete­ket, iskolákat, hivatalokat kellett bezárni. A dolgozók nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el munkahelyükre, ezért sokukat kényszersza­badságra küldték. New York, Baltimore és számos más amerikai város hatósága a rendkívüli havazás miatt szükségállapotot rendelt el. A lehullott hó rendkívül szá­raz, a szélvihar egyik pilla­natról a másikra tovasodor­ja, ezért lehetetlen megaka­dályozni, hogy az utakon hó­torlaszok képződjenek. A vo­natok nagy késéssel vagy egyáltalán nem indulnak, s igen kevés repülőtér üzemel teljesen. A rendkívüli időjárás főleg New York városát sújtja. Autósok ezrei akadtak el a városba vezető közutakon, megbénult a nagyváros köz­lekedése. A város vezetősége rendkívüli állapotot rendelt el. Az ítéletidő a nemzetközi politikai életre is kihat: az ENSZ központjában folyó bi­zottsági ülések egy részét el­halasztották. Európában sem egészen ta- vaszias az idő. Hólavinákat jelentettek Ausztriából, erős havazást Franciaországból. Ugyancsak lavinaveszély je­lentkezik a nyugatnémet és a jugoszláv hegyekben. Svájc­ban helikopterrel mentettek meg 19 bajbajutott síelőt, akiket a hófúvás elzárt a kül­világtól. Görögországban a legrosszabb a helyzet: felhő- szakadást, erős esőzést, hó­esést, viharos szelet jelentet­tek. Akadozik a közúti és a légiforgalom, több Görögor­szágba irányuló nemzetközi légijáratot le kellett monda­ni. Görögország középső ré­szein az esőzést követően 150 család otthonát öntötte el a víz, a bajbajutottakat szük­séglakásokba telepítették. A hallgatás nem beleegyezés Kedd esti kommentárunk. Szinte nem volt olyan újság, rádió- és televíziós állomás, amely ne foglalkozott volna részletesen a Vietnami Szocia­lista Köztársaság legutóbbi békekezdeményezéseivel. Ha az előjel természetesen különböző is, az egyetemes érdeklődés érthető. Kambodzsa hibájából olyan térségben tört ki áldatlan villongás, amelynek népei évszázadokon át nagyon sokat szen­vedtek, és soha annyit, mint éppen a legutóbbi évtizedben. Az ottani viszály — erre naponta számos jel mutat — őszinte örömet okozott a hidegháború minden rendű és rangú hívé­nek, de egyedül és kizárólag nekik. Ilyen körülmények között a térség határain túl is öröm­mel üdvözölte a béke minden barátja a vietnami akciót. Ha­noi három pontban foglalta össze indítványának lényegét: 1. Minden katonai tevékenységet haladéktalanul szüntessenek be a két ország határvidékén. 2. Találkozzanak a két ország, Vietnam és Kambodzsa képviselői bárhol, hogy a nemzeti szuverenitás és a kölcsönös be nem avatkozás elvei alapján aláírjanak egy szerződést. 3. A felek egyezzenek meg a szer­ződés betartásainak biztosítékairól. Egyszerű, világos beszéd, amire nehéz nemet válaszolni. A kambodzsaiak ezt nem is tették. Egyelőre éppen hogy sem­mit sem tettek, illetve egyet azért mégis: jóval a vietnami javaslatok elhangzása után nehéztüzérséggel lőtték a vietna­mi határvidéket. Ez a tipikus esete annak, amikor a hallgatás távolról sem minősülhet beleegyezésnek. A nemzetközi enyhülés és — ugyanolyan mértékben — a kambodzsai nép létérdekei is azt követelik, hogy Phnom Penh világos választ adjon a világos indítványra. Mondanunk sem kell, hogy a minden szempontból sokkal erősebb Vietnam ve­zetőit nem a harc kimenetelével kapcsolatos aggályaik kész­tették a legutóbbi lépésre, hanem kizárólag az a meggyőző­dés, hogy ez a konfliktus csak a népek ellenségeinek használ. Kambodzsa visszatérő vádja, hogy Hanoi „valamiféle szövetségbe” akarja kényszeríteni az indokínai országokat. Phnom Penh fittyet hány annak az alapvető ténynek, hogy a körülmények változása nyomán éppen a vietnami kommunis. ták javaslatára oszlatták fel a közös Indokínai Kommunista Pártot. Ez azonban nem jelentette, és most sem jelenti azt, hogy valami azért nem „kényszeríti” antiimperialista, elemi érdekszövetségbe az egykori Francia-Indokína győzedelmes népeit. Ez a valami azonban nem Hanoi, hanem — maga a kérlelhetetlen történelem ... HARMAT ENDRE Nyugatnémet farsang Elsősegély a beteg piacgazdálkodásnak. Karneváli felvonu­lás Düsseldorfban. Az injekciót Helmut Schmidt kancellár adja. (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents