Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

1978. február 5. ÍÉPÜJSÁG 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A tomerőmű-eprtkezes A vízkivéteti munkái Megkezdődött a következő létesítmény földmunkája Zsaluzás a vízkivételi műnél, a dobszűrőház túlfolyórészén (Folytatás a 2. oldalról) lés ellentételezéseként. A fo­gyasztói árszínvonal a terve­zett keretek között, 3,9 száza­lékkal emelkedett. Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5— 3 százaléknál valamivel na­gyobb mértékben, 3,5 száza­lékkal nőtt. A reálbérek mel­lett a társadalmi juttatások is jelentősen emelkedtek. Az egy lakosra jutó reáljövede­lem növekedése 4,5 százalék volt, az előirányzott 3,5—4 százalék helyett. A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege 10 százalék­kal volt nagyobb, mint 1976- ban. Ezen belül nyugdíjakra 36,3 milliárd forintot fizettek ki, 4 milliárd forinttal, 13 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok száma 1977 végén 1 928 000 volt, 57 ezer fővel több, mint az év elején. Családi pótlékra 8,5 milli­árd forintot folyósítottak, 13 százalékkal többet az 1976. évinél. 1977 közepén 1 004 000 család, 1 920 000 gyermek után részesült családi pótlékban. Gyermekgondozási segélyre 3,8 milliárd forintot fizettek ki, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Gyer­mekgondozási segélyben de­cember végén 290 00 anya ré­1978. január 1-én az or­szág népessége 10 671 000 fő volt, 46 000-rel több, mint egy évvel korábban. 1977-ben 178 000 gyermek született, 4 százalékkal keve­sebb, mint az előző évben. A csökkenés összefüggött azzal, hogy kevesebb volt a fiatal szülőképes korú nők száma, mint egy évvel korábban. 1000 lakosra 16,7 élve születés és 12,4 haláleset jutott. Az 1000 élve születettre jutó 1 éven alul meghaltak száma a csecsemőhalandóság, az előző évi 30-ról 26-ra csökkent. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1977-ben 4,3 volt. 1978. január 1-én a népes­ség 47,6 százaléka, összesen 5 078 000 fő tartozott az aktív keresőkhöz, 5000 fővel keve­sebb, mint egy évvel azelőtt. A létszám 63 százalékát fog­lalkoztató három fő anyagi ágban — az iparban, az épí­tőiparban és a mezőgazdaság­ban — a dolgozók száma to­vább csökkent, a népgazda­Alig egy esztendővel ez­előtt, 1976 utolsó hónapjai­ban tartották meg kongresz- szusaikat az ipari, a fogyasz­tási, és a mezőgazdasági szö­vetkezetek. A kongresszusok egybehangzóan megállapítot­ták, hogy a szövetkezeti ön­állóság, a modern vállalati gazdálkodás nem nélkülöz­heti a korszerű és folyama­tos ellenőrzést, a szövetkezeti tulajdon fokozottabb védel­mét. A szövetkezeti demokrá­cia szélesítésének, érvényesí­tésének is fontos feltétele a tulajdonosi ellenőrzés to­vábbfejlesztése. Ennek meg­alapozása érdekében tovább kell erősíteni a szocialista tu­lajdonosi magatartást és ez­zel egyidőben az ellenőrző és felügyelő bizottságok munká­ját szakszerűbbé és felelős­ségteljesebbé kell tenni. Csakis így valósítható meg az a kötelezettség, hogy a szövetkezetek az önkormány­zat keretében maguk gondos­kodjanak a szövetkezeti el­lenőrzés megszervezéséről. Ezeknek a tagság megbízásá­ból tevékenykedő testületek­nek az eddiginél sokkal job­ban kell ellátniok köteles­ségüket a szövetkezetek mű­ködése, gazdálkodása ellen­őrzésében, a tagsági érdekek, a szövetkezeti vagyon védel­mében. önkritikusan meg kell ál­lapítanunk, hogy az eredmé­nyek ellenére sem volt elég hatékony a szövetkezetek és a társulások belső ellenőrzé­sét segítő munkánk. Hangsúlyozni kívánom: szesült, a dolgozó nők 13 szá­zaléka. A kiskereskedelmi forga­lom volumene a tervben elő­irányzott 4,4 százalékos nö­vekedésnél nagyobb mérték­ben, 6,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül a lakosságnak értékesített áruk mennyisége mintegy 5,5 százalékkal nőtt. Az élelmi­szerek és élvezeti cikkek el­adása összehasonlítható áron 3 százalékkal, a ruházati cik­keké 2 százalékkal emelke­dett. A vegyes iparcikkek forgalma 1977-ben élénk volt, kb. 12 százalékkal magasabb, mint 1976-ban. A lakosság el­látása élelmiszerekből jó volt. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből az előző évinél nagyobb, egyes időszakokban bőséges volt a kínálat, a zöld­ségárak jóval alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbi­nál. Nőttek a lakosság megta­karításai. A takarékbetét-ál­lomány az év végén 107,5 milliárd forint volt, ami 14,6 milliárd forinttal, 15,8 száza­lékkal több az egy évvel ez­előttinél. 1977-ben a tervezett 88 ezer lakásnál mintegy 5 ezerrel több, 93 ezer lakás készült el. Magánerőből 59 ezer, állami erőből 34 ezer lakás épült. ság többi ágában együttvéve 1,5 százalékkal nőtt. Az egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mint­egy 13 milliárd forintot for­dított. A kiadások több mint fele a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. A kórházi ágyak száma 1100-zal gyarapodott és az év végén a szülőotthoni ágyakkal együtt megközelí­tette a 93 500-at. Átadásra ke­rült az Országos Kardiológiai Intézet és több kisebb létesít­mény. Az országba 12,4 millió kül­földi érkezett, 2,5 millióval több, mint 1976-ban. Egy nap­nál hosszabb ideig 7,2 millió turista tartózkodott hazánk­ban, számuk 1,6 millióval nőtt. A turisták 87 százaléka szocialista országokból érke­zett. Külföldre 4,7 millió ma­nem elég alaposan előkészíte­ni a döntéseket és szaksze­rűen dönteni. Egyetlen köz­gyűlés, küldöttgyűlés, vagy vezetőség sem engedheti meg azt, hogy döntéseinek, hatá­rozatainak végrehajtását ne ellenőrizze, s ne kérje szá­mon a megvalósítást. Tények tanúsítják, hogy a szövetke­zetek működésében általában akkor keletkeznek zavarok, rendellenességek, amikor a döntések szakszerű végrehaj­tásának ellenőrzése elszakad a döntést hozóktól — mond­ván, hogy az ellenőrzésre más szerv, vagy személy hi­vatott. Az önállóság, az ön- kormányzat egyik lényeges alapelve, hogy a szövetkezet minden testületi szerve első­sorban maga gondoskodjék határozatai végrehajtásának ellenőrzéséről. Mindhárom szövetkezeti ágazatnál a fejlődést szolgál­ta a revizori irodák létreho­zása. Fél évtizedes működé­sük tapasztalatait értékelve a kongresszusok is hangsúlyoz­ták: a jövőben ezek a revi­zori irodák a megyei szövet­ségek elnökségeinek irányí­tásával működjenek. Vizsgá­lataik terjedjenek ki a szö­vetkezetek gazdasági mun­kájára éppen úgy, mint moz­galmi tevékenységükre. A társadalmi érdekképviseleti szervek — az országos taná­csok, vagyis a TOT, a SZÖ- VOSZ és az OKISZ, valamint a megyei szövetségek, a KISZÖV-ök, a MESZÖV-ök és a TESZÖV-ök — azt a fel­adatot kapták, hogy szervez­Az orvosok száma az év fo­lyamán 600-zal emelkedett és az év végén 28 400 volt. Egy általános körzeti orvosra 2700 lakos ellátása jutott, valami­vel kevesebb, mint 1976-ban. Az összes körzeti orvosi állá­sok csaknem 6 százaléka volt betöltetlen. A bölcsődei he­lyek száma az év folyamán 3300-zal nőtt és az év végén meghaladta az 55 000-et. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre mint­egy 18 milliárd forintot for­dított. Emellett az üzemek és a termelőszövetkezetek is tá­mogatták az oktatási intéz­ményeket. Az óvodák befo­gadóképessége az év folya­mán a tervnek megfelelően, kb. 16 000 hellyel bővült. Száz óvodás korúból 1976-ban 80, 1977-ben 83 járt óvodába. Az oktatás különböző fo­kozatain a folyó tanévben 1,7 millióan tanulnak. Általános iskolai tanuló a 6—13 évesek 98,7 százaléka, szakmát tanul a 14—16 évesek 40,0 százalé­ka, a középiskolák nappali tagozatának tanulója a 14— 17 évesek 37,8 százaléka, és egyetemi vagy főiskolai hall­gató a 18—25 évesek 4,6 szá­zaléka. 1977-ben kb. 52 000-en szereztek szakmunkás-bizo­nyítványt. A középiskolák­ban 46 400-an végeztek. Az érettségizettek 49 százaléká­nak szakirányú végzettsége volt. Az egyetemek és főis­kolák nappali tagozatain 14 600-an kaptak diplomát. Az esti és levelező tagozato­kon érettségi bizonyítványt 32 000-en, felsőfokú oklevelet 11 300-an szereztek. Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 5,5 milliárd forintot fordított. A tervezett beruházási felada­tok közül lényegében befe­jeződött a Várszínház építé­se. Központi és helyi forrá­sok felhasználásával több más létesítmény is elkészült. Átadták többek között a Diós­győri Vasgyár művelődési há­zát, felépült Székesfehérvá­rott a műszaki kultúra háza. gyár utazott, 19 százalékkal több, mint 1976-ban. A kiuta­zók 93 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalmi bevéte­lek jelentősen meghaladták a kiadásokat. 1977-ben a szállodai helyek száma csaknem 2000-rel nőtt. Budapest, 1978. február 4. zék és segítsék a szövetkezeti ellenőrzés valamennyi formá­jának eredményesebb műkö­dését. iNe legyen félreértés: nem azt mondom, hogy több le­gyen az ellenőrzés, de azt, hogy jobb. Mert ellenőrzés­ben, annak változatos formái­ban ma sincs hiány. A tulaj­donosi, vezetői ellenőrzésen kívül nemcsak a szövetségek revizori irodái végeznek több-kevesebb rendszeresség­gel vizsgálatokat a szövetke­zetekben, hanem az állami szervek is. Ismeretes, hogy a közelmúltban látott napvilá­got az a minisztertanácsi ren­delet, amely kimondja: a szö­vetkezetekben meg kell szer­vezni a belső ellenőrzés rend­szerét. Ezt a rendelkezést ko­molyan kell vennünk. A szö­vetkezeteknek is elsőrendű érdekük, hogy mindenütt le­gyen hozzáértő belső ellenőr. Eleinte minden bizonnyal gondot okoz ennek a rende­letnek a végrehajtása, mert lámpással kell keresni a bel­ső ellenőrnek alkalmas szak­embereket. A mi dolgunk is, hogy segítsünk a megoldás­ban. Ügy vélem, helyes az a megállapítás, hogy csak a ve­zető testületekre és az ellen­őrző-felügyelő bizottságokra alapozott társadalmi ellenőr­zés és a rendszeres vezetői ellenőrzés -együttesen alkot­hat a kívánalmaknak meg­felelő belső ellenőrzési rend- szert. SZABÓ ISTVÁN, a TÓT elnöke A paksi atomerőmű egyik legnagyobb létesítménye a vízkivételi mű lesz. Sokat ha­ladtak a munkákkal a 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói tavaly nyár óta, ami­kor képes riportot készítet­tünk erről a helyről. Akkor még csak a hatalmas meden­ce volt látható — ide ömlik majd a folyónyi hűtővíz a Dunából —, a résfalak és a kitámasztó vasbeton geren­dák. Most csaknem teljesen kitöltik ezt a félelmetesen mély medencét a zsaluzások és a betonacél szerelvények, illetve a már kész betonok. Elkészült a biztonsági szi­vattyúház és a kondenzátor- szivattyúház egy része. Csak­nem hétezer köbméter betont építettek be január végéig a vízkivételi mű medencéjébe. Elkészült továbbá a vízve­zénylő épület szerkezete. Tö­mör beton az egész. Minden sodrást és áztatást kibírnak a falai. A szomszéd térségben föld­munka megy teljes erővel: az újabb, 2. számú vízkivételi mű építésének előkészítése. Mivel Pakson az atomerőmű­vek egész sorát építik, nem elég egy vízkivételi mű, sok hűtővíz kell a reaktorok üze­meltetéséhez. Ezzel a föld­munkával egyidejűleg elkez­dik a hidegvízcsatorna meg­hosszabbítását is. Természe­tesen megmarad egy erős földsáv a vízzel telt csatorna- rész meg az építkezések kö­A vízgazdálkodási ágazat az idén különösen jelentős erő­ket koncentrál a regionális vízellátó rendszerekre, a munkáslakta nagyvárosok, ki­emelt üdülőövezetek és a közegészségügyileg veszélyez­tetett kisebb települések víz­ellátásának, közművesítésé­nek fejlesztésére. Az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, a taná­csok és a különböző vízgaz­dálkodási társulatok az idén 10,2 milliárd forintot irá­nyoztak elő vízügyi beruhá­zásokra, egymilliárddal töb­bet mint a múlt évben. A tervek szerint az idén elkészül a tatabányai, az északkelet-balatoni és a Velencei-tavi regionális víz­mű második üteme, a béla- pátfalvai cementgyár vízellá­tó rendszere, valamint a győ­ri, a szolnoki és a jászberényi zött, csak akkor vágják át ezt a csatornaközi gátat, ami­kor elkészülnek a vízkivételi művek, és szabadon folyhat a víz, az erőmű, tehát az II. számú vízmű. Ugyanak­kor megkezdődik a közép- nógrád—mátravidéki és a délkelet-balatoni regionális vízmű második ütemének ki­vitelezése, s új vízművek lé­tesítése, valamint a meglé­vők fejlesztése Pannonhalma, Komárom térségében, Kis­újszálláson, Kiskunfélegyhá­zán, Orosházán, ivóvíz-ge­rincvezeték építése pedig Miskolc kelet-nyugati, Eszter­gom déli városrészében. Az idei fejlesztés eredményeként már az ország lakosainak 70, s a lakásállomány 49 százalé­ka részesül köznjűves víz­ellátásban. A korábbinál jóval dinami­kusabban, 16 százalékkal fej­lesztik az idén a közüzemi szennyvíztisztító-művek ka­pacitását. Egyebek között be­üzemi főépület szomszédsá­gáig. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY fejeződik Révfülöp és Siófok csatornázása, a mezőcsáti, a várpalotai és a tamási szennyvíztisztító-telep vala­mint az egri tisztító- és iszapkezelőmű építése. Ezen­kívül sok helyen bővítik a csatornahálózatot és új fő­gyűjtő vezetékeket fektetnek le. Az idei fejlesztéssel a csa­tornázott területen élő lako­sok száma 162 ezerrel, a csa­tornahálózatba bekapcsolt la­kosoké pedig 26 ezerrel nö­vekszik. A vízgazdálkodás beruhá­zásainak több mint 70 száza­lékát a közművek fejleszté­sére fordítják, s a fejlődés jneggyorsítása érdekében mind szélesebb körben tá­maszkodnak a társadalmi összefogásra, a vízgazdálko­dási társulatok munkájára, hozzájárulására. Vili. Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás A szövetkezetek belső ellenőrzése IX. Idegenforgalom Tízmilliárd vízügyi beruházásokra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents