Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
2 ^PÚJSÁG 1918. február 5. az 1977. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről I. A fő előirányzatok teljesítése Az 1977. évi népgazdasági terv azt írta elő, hogy a hatékonyság erőteljes javulása alapján gyorsuljon a termelés növekedési üteme a belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőjön az előző évinél, a termelés és a fel- használás növekedésének mértéke tegye lehetővé a behozatali többlet csökkenését. A nemzeti jövedelem 1977- ben az előirányzott 6—6,5 százaléknál nagyobb mértékben, 7,5—8 százalékkal nőtt, elérte a mintegy 480 milliárd forintot. A fejlődés üteme az ágazatok többségében gyorsabb volt az előző évinél. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Az elért eredményekhez hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére széles körben kibontakozott szocialista munkaverseny. A belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőtt az előző évinél és a tervezettnél. A fogyasztás az előirányzott 3,7—4 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal emelkedett. A felhalmozás növekedése lényegesen nagyobb volt, mint a fogyasztásé, ami elsősorban abból adódott, hogy a beruházások volumene a tervezett 4—5 százaléknál jóval gyorsabban, 13 százalékkal nőtt. A belföldi fel- használáson belül az előző évekhez képest növekedett a felhalmozás aránya, 73 százalék jutott fogyasztásra és 27 százalék felhalmozásra. A fogyasztás és felhalmozás értéke együttvéve meghaladta a nemzeti jövedelmet. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a nem szocialista országokból behozott cikkek ára gyorsabban emelkedett, mint az oda kivitt termékeinké. A különbözeiét a tervezettnél és az előző évinél is nagyobb behozatali többlet fedezte. A NÉPGAZDASÁG 1977. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZAMAI terv tény az 1976. év százalékában Nemzeti jövedelem Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek termelése 4 Az 1977. évi az 1975. év százalékában Egy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem Egy keresőre jutó átlagos nominál kereset Fogyasztói árindex Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér A lakosság összes fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon A szoc. szektor beruházásai (folyó árakon), milliárd Ft Lakásépítés, 1000 db II. Ipar A szocialista ipar bruttó termelése 1977-ben az előirányzott 6 százalékkal szemben 6,8—7 százalékkal nőtt. A termelés növekedése — a kedvező mezőgazdasági eredményekkel összefüggésben — az élelmiszeriparban volt a legnagyobb, 9,7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyorsabban emelkedett a húsipar, a baromfi- és tojásfeldolgozó ipar, a tejipar és a növényolajipar termelése. Élelmiszeripar nélkül számítva az ipari termelés lényegében a tervezett mértékben, 6,1 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a villa- mosenergia-ipar, 8,4 százalékkal, a gépipar 7,5 százalékkal és a vegyipar, 6.9 százalékkal. A gépipari ágazatok közül a villamosgép- és készülék, a híradás- és vákuum- technikai ipar, valamint a műszeripar 11—13 százalékkal termelt többet az 1976. évinél. A legnagyobb gépipari ágazatok közül a közlekedési eszközök gyártása 7,5 százalékkal, a gépek és gépi berendezések gyártása 6,2 százalékkal emelkedett. Az építőipar termelése 6,1 százalékkal nőtt. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelésnövekedése 4,0—4,2 százalék között volt. A könnyűiparon belül jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar termelése, a textilruházati iparé 1,9 százalékkal emelkedett. A termelés élénkülésében az export bővülésének és a beruházások növekedésének volt legnagyobb szerepe. Az ipar külkereskedelmi célokra 15 százalékkal, beruházásokra 14 százalékkal több terméket értékesített, mint 1976- ban. A fogyasztási cikk kereskedelemnek eladott termékek mennyisége viszonylag mérsékelten nőtt. Az ipar anyagellátása általában kielégítő volt, amihez az 1976. évinél jóval na106—106,5 106 105—106 107,5—108 106,8—107 106 110—111 107—108 107—107,5 107,5—108 108,5 106.5— 107 103,8—104 103.5— 104 102.5— 103 103,7—104 107.5 103,9 104.5 103.5 104—104,5 104,4 106,2 164 88 181,5 93 építőipar gyobb anyagimport is hozzájárult. Az ipari termékszerkezet korszerűsödésében 1977-ben is elsősorban a központi fejlesztési programoknak volt jelentős szerepük. A közúti járműfejlesztés kapcsán tovább nőtt a közúti járművek és részegységeik gyártásának aránya. Üjabb számítógép- típusok termelését kezdték meg. A petrolkémiai program folyamatos megvalósításával dinamikusan nőtt az etilén, a propilén és a műanyagok (elsősorban a polietilén), továbbá a szintetikus alapú vegyi szálak termelése. A központi fejlesztési programokon túlmenően az ipar más ágaiban is történt előrehaladás a termékszerkezet fejlesztésében, többek között a hűtőgépgyártásban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, az orvosi műszergyártásban, a betonelemgyártásban és a gyógyszeriparban. Az iparvállalatok 1977-ben is több új licencet honosítottak meg, amelyek új termékek gyártását, másutt már bevált korszerű gyártási eljárások megvalósítását mozdították elő. Folytatódott az ipar műszaki színvonalának korszerűsödése. Nőtt a munkák gépesítése, az új, termelékenyebb gépek és berendezések aránya. Az ipari termékszerkezet fejlesztése azonban nem volt elég gyors ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének nagyobb mértékű növeléséhez. A szocialista ipar éves átlagbért 1 688 400 főt foglalkoztatott, 3800 fővel, 0,2 százalékkal kevesebbet, mint 1976-ban. A létszámcsökkenés a bányászatban, a vegyiparban és a könnyűiparban az átlagosnál nagyobb volt. A termelékenység a termelést meghaladóan, 7—7,2 százalékkal emelkedett. Az 1977. évi befejezésre, illetve üzembe helyezésre tervezett ipari nagyberuházások többsége az év végéig megvalósult és ezzel nőtt az ipar kapacitása. Az Almásfüzitői Timföldgyárban az évi timföldtermelési kapacitás 40 000 tonnával, 5 százalékkal bővült. A nyirád-deáki bauxitbányánál 350 ezer toni^» bauxittermelési kapacitás üzembe helyezése megtörtént. A Tiszai Hőerőmű beruházása a villamos erőművek teljesítőképességét csaknek 430 mW-tal, 10 százalékkal bővítette. Az Ózdi Kohászati villamos energia, milliárd kWó szén, millió tonna kőolaj, millió tonna földgáz, milliárd köbméter acél, millió tonna hengerelt acél, millió tonna bauxit, millió tonna timföld, ezer tonna alumínium félgyártmány, ezer tonna tégla, milliárd darab cement, millió tonna kénsav, ezer tonna műtrágya, hatóanyagban ezer tonna növényvédő szer, hatóanyagban ezer tonna műanyagok, ezer tonna vegyiszálak, ezer tonna autóbusz, ezer darab számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd Ft rádió, ezer darab televízió, ezer darab hűtőszekrény, ezer darab mosógép, ezer darab centrifuga, ezer darab pamutszövet, millió négyzetméter gyapjúszövet, millió négyzetméter kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna cipő, millió pár fogyasztói tej, millió liter csontos nyers hús, ezer tonna vágott baromfi, ezer tonna napraforgóolaj, ezer tonna sör, millió hektoliter Üzemekben — a gyorsítási programnak megfelelően — megvalósult az acéltermelés szempontjából legjelentősebb termelőegység üzembe helyezése. A Magyar Viscosagyár nagyberuházása a műszáltermelő kapacitást évi 6000 tonnával növelte. A Simontor- nyai Bőrgyár bővítése részben megtörtént. A Kötöttáru- gyár nagyberuházásainak keretében Budapesten, Debrecenben, Mátészalkán és Kiskunhalason jelentős termelési kapacitásokat helyeztek üzembe. az 1977. évi az 1977. év termelés az 1976. év mennyisége százalékában 23,4 106,1 25,5 100,8 2,2 102,3 6,6 108,5 3,7 101,9 3,1 107,6 2,9 101,1 786,5 106,8 134,5 100,4 2,0 102,9 4,6 107,5 632,1 102,5 805,2 102,9 17,1 97,5 148,3 105,0 26,0 124,6 11,8 103,4 4,2 114,3 258,7 103,3 423,3 102,8 455,1 104,8 202,5 102,5 190,4 103,3 365,7 103,8 42,7 103,6 15,5 99,8 45,7 102,6 766,9 105,4 559,9 115,8 149,8 106,0 67,0 125,7 7,0 103,5 tehergépkocsit vásároltak. A traktorállomány vonóerőkapacitása 4 százalékkal nőtt. A termelők több műtrágyát használtak fel, mint 1976-ban, IY. Szállítás A szállított áruk súlya 4,6 százalékkal meghaladta az 1976. évit. Vasúton 2,3 százalékkal, tehergépkocsin 7,6 százalékkal, hajón 16,1 százalékkal több árut szállítottak. — A tömegközlekedési eszközökön a személyi utazások száma 3,6 milliárd volt, 2,3 százalékkal több, mint 1976-ban. 1977-ben a vasút 10 villamos mozdonyt és 20 Dieselmozdonyt szerzett be. Folytá- tódott á vonalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Záhony térségében üzembe helyezték az új fényeslitkei teherkocsi-rendező pályaudvart. A távolsági és a helyi személyszállítás javítására több mint 1100 új autóbuszt, 36 trolibuszt, 27 HÉV motor- és pótkocsit, 20 új csuklós villamost állítottak forgalomba. A személygépkocsik száma több A szocialista szektor beruházásaira 181,5 milliárd forintot, a tervezettnél 10 százalékkal nagyobb összeget fordítottak. Ez folyó áron 19 százalékkal, volumenben 13 százalékkal több, mint az előző évben volt. A beruházások ilyen mértékű növekedése nem állt arányban a népgazdaság jelenlegi teherbíró képességével, és a koncentrált kivitelezés lehetőségeivel. Egyidejűleg túl sok beruházás volt folyamatban, egyes esetekben a befejezések elhúzódtak és emelkedtek a költségek. Mind az építési, mind a gépberuházások összege nagyobb volt a tervezettnél. Különösen -a nem szocialista egy hektár mezőgazdasági területre — szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő — hatóanyagban számolva 220 ■kg műtrágya jutott. és hírközlés mint 83 ezerrel emelkedett és az év végén megközelítette a 740 ezret. Ebből csaknem 700 ezer a lakosság tulajdonában volt. 1977-ben 18 600 tehergépkocsit állítottak forgalomba. A közutakon mintegy 1400 km hosszúságban korszerűsítést és útburkolaterősítést végeztek. Több mint 80 kilométer új út épült. Átadták a forgalomnak az M—1-es autópálya Komárom és Győr között fél szélességben elkészült szakaszát. A telefonközpontok befogadóképessége 43 ezer, az alközpontoké 20 ezer állomással bővült. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetésben az összes főállomás 70 százaléka vett részt. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk. Elkészült és megkezdte kísérleti üzemelését az in- terszputnyik földi követő állomás Taliándörögdön. országokból származó gépek beruházása haladta meg az előirányzatot. Állami beruházásokra kereken 80 milliárd forintot fordítottak, folyó'áron 15 százalékkal többet az előző évinél, de valamivel kevesebbet az előirányzottnál. Ezen belül nagyberuházásokra a tervezettnél kevesebbet, célcsoportos beruházásokra többet használtak fel. A vállalati beruházások összege jelentősen meghaladta az előirányzatot. A túlteljesítést főleg a vállalatok saját fejlesztési alapjainak tervezettnél gyorsabb növekedése és emellett az exportnövelő beruházási hi-, telek előirányzottnál nagyobb folyósítása tette lehetővé. Yl. Külkereskedelem NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE Y. Beruházás Az építőipari termelés a tervezett ütemben, az előző évinél nagyobb mértékben, kb. 6 százalékkal nőtt. Az állami építőipari vállalatok termelése 6,9 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké kismértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. Az építőiparban folytatódott a korszerű építési módok térhódítása, javult a gépesítettség. A nagymértékű terven felüli keresletnövekedést azonban az építőipar ádótt kapacitása és szerkezete nem tudta kielégíteni. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1975- höz képest 7—7,5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növekedés 10—11 százalékos. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kb. 12 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 7—8 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése lehetővé tette a lakosság jó élelmiszer-ellátását, és a kivitel bővítését is. 1977-ben 5,3 millió tonna búza termett, valamivel több, mint egy évvel korábban. A többletmennyiség a hozam- növekedésből származott, a búza vetésterülete kisebb volt az előző évinél. A hektáronkénti átlagtermés 40,5 q volt, 1,7 q-val több, az eddig legmagasabb 1976. évinél. Kukoricából, az előző évinél valamivel kisebb területen, majdnem 1 millió tonnával több, összesen 6 millió tonna termett. A hektáronkénti átlagtermés 46,8 q volt, 23 százalékkal nagyobb, mint 1976- ban. . A tervnek megfelelően a zöldség, a burgonya és a gyümölcstermelés erőteljesen fejlődött. Zöldségből és burgonyából az előző évinél 20 százalékkal többet takarítottak be, hasonló mértékben növekedett az alma- és a szőlőtermés is. A cukorrépa termésmennyisége valamivel kevesebb, a répa cukortartalma nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt és az év végén 7,8 millió volt. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3 százalékkal, 1950 ezerre emelkedett. Az év folyamán nőtt a tehenek száma is. A vágóállatok és állati termékek termelése a tervezettnél nagyobb mértékben femelkedett: a vágóállat-termelés 10 százalékkal, a tejtermelés — főként a hozamok növekedésével — kb. 11 százalékkal, a tojás- és a gyapjútermelés majdnem 20 százalékkal. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben éves átlagban 773 ezren dolgoztak, csaknem 20 ezerrel, 2,3 százalékkal kevesebben, mint 1976-ban. A mezőgazdasági terület tovább csökkent. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága javult, a beruházások, elsősorban a gép- beruházások gyorsabban nőttek a tervezettnél. Az üzemek többek között 4500 traktort, 2000 gabonakombájnt, 4200 1977-ben jelentősen bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A szocialista országokkal tovább erősödött együttműködésünk, az áruforgalom az államközi egyezményeknek megfelelően bővült, folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együtműködés, a közös beruházások megvalósítása. Bővültek termelési, műszaki és tudományos kapcsolataink a nem szocialista országokkal. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de számottevően emelkedett a forgalom a nem szocialista — ezen belül elsősorban a fejlődő — országokkal is. 1977-ben a behozatal és a kivitel értéke 16—16 százalékkal nőtt. Volumenben a behozatal 8 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal volt több, mint 1976-ban. Rubel elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a kivitel gyorsabban nőtt a behozatalnál. összehasonlítható árakon a kivitel 15 százalékkal, a behozatal 7 százalékkal 1977-ben a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása. A jövedelmek emelkedéséhez hozzájárult, hogy július 1-gyel az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban rendezték és egységesítették kb. 700 ezer dolgozó műszak- pótlékát, amelynek egyévi bérkihatása mintegy 1,8 milliárd forint. Szeptermber 1- gyel, illetve október 1-gyel a művelődés, az oktatás és az emelkedett. A behozatali és kiviteli árak változása lényegében megfelelt a számítottnak. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1976-ban. Az import elsősorban energia- hordozókból és gépekből bőr vült. Az exportban a gépipari termékek, valamint az anyagok kivitele nőtt a legnagyobb mértékben. A dollár és egyéb tőkés deviza elszámolású külkereskedelmi forgalom a behozátal és a kivitel volumene azonos mértékben, 10—10 százalékkal nőtt. A behozatal növekedése nagyobb, a kivitelé kisebb volt az előirányzottnál. Mivel a behozatali árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a kiviteli árak, folyó áron a behozatal növekedése meghaladta a kivitelét. Ebben a viszonylatban az 1976. évinél na^vobb összegű pasz- szívum keletkezett. A behozatalban a gépek, a fogyasztási iparcikkek, a kávé, a kakaó, valamint a növényolajipari takarmányok, a kivitelben az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek forgalmának emelkedése volt a legnagyobb mértékű. egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó bérét emelték. Ennek egyévi bérkihatása csaknem 2,8 milliárd forint. Központi béremelésre került eor a villamosenergia- és a ruházati iparban is. A népgazdaságban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 3440 forint volt, amit továbbra is havi 110 forinttal egészítettek ki a korábbi tözelő- és húsáreme(Folytatás a 3. oldalon). VII. Jövedelmek, fogyasztás
