Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
-zárd 7101 >mi Könyvtár XXVIII. évfolyam, 30. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. február 4., szombat Mai számunkból A SOROS ÜGYÉSZ ♦ m (3. old.) LÉPÉSBEN A DIVATTAL LE COMITÉ INTERNATIONAL DE LA CROIX-ROUGB ff j (4. old.) A SZOCIALISTA MAGYAR TÁRSADALOM SZÜLETÉSE (4. old.) ASSZONY HÁBORÚBAN ÉS BÉKÉBEN OLVASÖSZOLGÄLAT (3. old.) Személyes tapasztalatok SZINTE MEGLEPŐEN nagy az érdeklődés a közelmúlt történelme iránt, A kommunisták fiatal nemzedéke, a közélet ifjabb résztvevői nagy figyelemmel forgatják az erről szóló műveket, írásokat. S nemcsak a történészek izgalma ragadja magával őket, hanem keresik a jelenlegi cselekvésben is hasznosítható tapasztalatokat, a most is érvényes, mának szóló tanulságokat. A közelmúlt tapasztalatai azonban nem csupán írott tanulmányokban, visszaemlékezésekben rögződnek. Közöttünk élnek, a pártszervezetekben megtalálhatók azok, akik személyes élményként hordozzák magukban a közelmúlt évek emlékeit, tapasztalatait. Agysejtjeikben, idegszálaikban őrzik a történteket, és az azokból levont következtetéseket, s mindezt készek is megosztani az ifjabb generációkkal. Nem csupán a „nagy politikával” kapcsolatos tapasztalatokról van itt szó, hanem a helyi politikával, az országos folyamatok, csatározások, elhatározások helyi lecsapódásával kapcsolatosakról is. Márpedig éppen ezek azok, amelyek a könyvekben, az írott művekben ritkábban lelhetők fel. A személyes emlékezet viszont megőrzi, hogy milyen küzdelem árán győzött a faluban a szövetkezeti gondolat, alakult át az üzem termelési, technikai struktúrája és a hozzá kapcsolódó emberi viszonyok rendszere, formálódott át és igazodott hozzá új feladataihoz az intézmény, a hivatal. A személyes tapasztalatokban megrögződik, hogy mely módszerek bizonyultak eredményesnek a különböző feladatok megoldása során, milyen érvekkel sikerült elfogadtatni törekvéseinket, kikre építhetett és támaszkodhatott a pártszervezet e munka közben, őrzi az emlékezet az eredményeket és a kudarcokat, s nem kevésbé a következtetéseket, hogy mely tényezők okozták a sikert, illetve a balsikert. Mindez ma már részben történelem, befejezett, befejeződött folyamatok krónikája. Ám a korábbi időknek egyáltalán nem minden eseménye sorolható a „befejezett múlt” kategóriájába. Sok mindenre inkább a „folyamatos múlt” elnevezés lehetne találó. Hiszen nem kevés mai esemény, történés gyökerei közvetlenül visz- szanyúlnak a múltba, kiváltó okai, meghatározói a korábbi időkben gyökereznek. Aki később kapcsolódott be a közéletbe, a pártmunkába, az ezekkel már készen kapott feltételként találkozik. De aki már régebben is részese volt a politikai tevékenységnek, annak személyes emlékei vannak az ezeket létrehozó tényezőkről, tudja, milyen körülmények között, miért, miképp születtek, teremtődtek meg. Így nemcsak a térben, de az időben is jobban át tudja látni az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyokat, a célokat és következményeiket. GYAKRAN EMLEGETJÜK, hogy a pártmunkában, a közéleti tevékenységben is szükség van a hozzáértésre, a megfelelő ismeretekre, tudásra. Ezt a tudást azonban nemcsak iskolák, tanfolyamok, elméleti-politikai művek közvetítik, adják tovább. Az eredményes párt- politikai munkához, közéleti fáradozáshoz szükséges ismeretanyagnak nélkülözhetetlen eleme az is, ami a személyes tapasztalatokban halmozódott fel. Értékes tőke ez, amellyel — céltudatos törekvés esetén — az egész pártszervezet, az egész közösség sáfárkodhat. Vonatkozik ez mindenekelőtt a politikai tevékenység tartalmi elemeire, de nem kevésbé a módszereire, eszközeire is. Alapszervezeti pártmunkásokkal beszélgetve gyakorta hallható, milyen nagy az igény a munkamódszerekkel kapcsolatos tudnivalók iránt. Hiszen folyamatosan újabb és újabb személyek kapcsolódnak be a helyi mozgalmi élet irányításába, akiknek minden módszertani ismeret új, akiknek a vezetés metódusait ezután kell elsajátítaniuk. S ebben nemcsak írott kiadványokra, az irányító pártbizottság útmutatására, a helyi vezető testületek tapasztaltabb tagjainak tanácsaira támaszkodhatnak, hanem azok segítségére is, akik korábban voltak e tisztségekben, s ez okból ismerik a mozgalmi munka megszervezésének módjait. Az efféle mozgalmi „know how”, a „tudni hogyan” értékes lehet mindazoknak, akikre ma hárul a helyi közélet irányításának megszervezése, s ezt — érthetően — a legjobban, legcélravezetőbben szeretnék csinálni. Tudjuk persze, hogy a gyors társadalmi változások sok esetben lehetetlenné, illetve veszélyessé teszik a régen bevált módszerek ismételt alkalmazását. Ami tegnap jó volt, ma esetleg kifejezetten káros lehet, ami azelőtt sikert hozott, ma könnyen bukást okozhat. A régi tapasztalatokat csak a mai körülményekkel gondosan összevetve, vagyis — ha szabad így mondani — alkotó módon lehet hasznosítani. Nincs igazuk azoknak, akik egy régebbi időszak tanulságait „egy az egyben” kívánják ráhúzni, ráerőltetni a mára. De azoknak sem, akik emiatt egészében lebecsülik, félrevetik ezeket a tapasztalatokat. Hiszen a társadalom életében nemcsak változás van, de viszonylagos állandóság is; a jelen nemcsak különbözik a múlttól, de össze is függ vele, kapcsolódik is hozzá, mivel belőle ered. A KÖZELMÚLT személyes tapasztalatainak hordozóit nem nehéz megtalálni. Ott vannak a pártszervezetekben, a helyi közéletben. Sokan ma is tisztségviselők, nem kevesen átadták a helyüket másoknak, de a politikai tevékenységnek valamilyen módon ma is részesei. Helyesen teszi minden pártszervezet, társadalmi szervezet, ha számon tartja, ha nem engedi feledésbe merülni tapasztalataikat. GYENES LÁSZLÓ Népi ellenőröket tüntettek ki a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszönti a kitüntetetteket (Képtávírónkon érkezett) Húszéves fennállását ünnepli a népi ellenőrzés szervezete, az évforduló alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiemelkedő munkájuk elismeréséül népi ellenőröket tüntetett ki. A kitüntetéseket pénteken a Parlament Munkácsy-ter- mében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen megjelent Huszár István és Borbándi János. a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki La. jós, az Elnöki Tanács titkára, Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A kitüntetések átnyújtása- kor Losonczi Pál egyebek között hangsúlyozta: — Állami, társadalmi és közéletünk nélkülönzhetetlen tényezője a népi ellenőrzés, amelynek immár kétévtizedes múltja, története van. A törvény a népi ellenőrzést mint az állam általános hatáskörű és átfogó feladatokkal felruházott szervét azért hívta életre, hogy a dolgozó nép széles rétegeinek szervezett és közvetlen részvételével oldja meg a gazdasági, a társadalmi, a szociális és kulturális ellenőrzés feladatait. A fennállás óta eltelt időszak tapasztalatai alapján bízvást elmondhatjuk, hogy a népi ellenőrzés eredményesen látja el kettős, ám mégis egységes feladatát: sajátos és nagy súlyú társadalmi, állami rendeltetését a dolgozók nagy tömegeinek részvételével és közreműködésével. — Pártunk és államunk vezetése rendkívül sokra tartja és nagyrabecsüli ezt a tevékenységet, amely úgy lát el (Folytatás a 2. oldalon) Szálfát—6 Folytatódott az űrtankolás Pénteken az oxidálóanyag áttöltése szerepelt a Szaljut— 6 űrhajósainak, Jurij Roma- nyenkónak xi- és Georgi j Grecskónak munkaprogramjában, azt követően, hogy csütörtökön sikeresen átszivattyúzták a Progressz teherszállító űrhajó tartályaiból az űrállomásra a folyékony hajtóanyagot. A világon elsőnek végrehajtott „űrtankolás” igen nagy jelentőségű, mert az üzemanyag utánpótlásának megoldásával az űrállomások élettartama jelentékenyen meghosszabbodik. Tudományos szakülés Az állathigiéniai munkáról Állattenyésztők, állategészségügyi dolgozók, tervezők, az oktatásban és a termelésben dolgozó szakemberek részvételével, tegnap a MAE, a TIT és á Tolna megyei Állategészségügyi Állomás szervezésében Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ kamaratermében tudományos szakülést tartottak az állathigiéniai munka ökonómiai kérdéseiről. Az állathigiénia a környezet minősítésével foglalkozik. Míg régen az állatorvosokat jórészt csak a beteg állatokhoz hívták, mára ez a tevékenység lényeges minőségi átalakuláson ment át: a nagyüzemekben jellemzővé vált a betegségeket, járványokat megelőző munka, a prevenció. Következetes küzdelem folyik nemcsak a kórokozók ellen, hanem a tartási, takarmányozási módszerek hibái ellen is. Az állategészségügyi szakemberek feladata, hogy az állattenyésztési telepeken dolgozóknak megadják a termelés paramétereit, s következetesen felhívják a figyelmet a zavartalan termelést akadályozó, környezeti hiányosságokra. A vitaindító előadást dr. Kovács Ferenc, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus, az Állatorvos Tudományi Egyetem rektora tartotta. A szakosított tehenészeti telepek állategészségügyi költségeinek alakulásáról dr. Bi- csérdi Gyula, a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás igazgató-helyettese, az állathigiéniai környezetvizsgálatokról és a nagyüzemi baromfitartásban elért eredményeiről dr. Mészáros László, a Győr-Sopron megyei Állategészségügyi Állomás igazgató-helyettese tartott kiegészítő előadást. A tőgygyulladások elleni védekezés ökonómiai kérdéseiről dr. Kováts Jenő címzetes egyetemi docens, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója beszélt. Szó esett még a tejtermelő tehenészetekben folyó anyag- forgalmi vizsgálatok ökonó- fniai értékeléséről, valamint az állati hullák ártalmatlanná tételének környezeti kérdéseiről. -a A tanácselnök volt az anyagbeszerző Tornaterem a hátsó udvarban Falusi tornateremről ki hallott már? A gyerekek arra vannak kárhoztatva egész télen, hogy a tornaórákat nagykabátban, kisebb-na- gyobb futkározással töltsék el az iskolaudvaron. Magyarul: nincsenek rendes test- nevelési órák az ország legtöbb általános iskolájában, hosszú hónapokig. Meg is látszik ez a gyerekek fejlődésén, például sok fiatalember nem válik be katonának, testi fejletlenség, rossz tartás, stb. miatt. Nincs pénz tornateremre, mondják mindenütt. Persze. akadnak kivételes esetek. Már létezik „felfújható” úszómedence és például létezik falusi tornaterem: ez utóbbi Sárszentlőrincen. Lázár Pál tanácselnök és négytagú tanácsi építőbrigád hozta létre a remek építményt. A tanácselnök azt mondja, ő maga volt a szervező és az anyagbeszerző egy személyben, de ezt is csak úgy tudta elvégezni, hogy van egy kis gépkocsija. Sokszor keresett például pvc-csövet, ami 120 milliméterről 90-re szűkít, ez ügyben is állandóan járt Szekszárdra. Végül a TÁÉV-nél kapott. A tornaterem az iskolával szemben, a napközi otthon végéhez építve, az úgynevezett hátsó udvarban van. Régen itt egy rozoga gazdasági épület állt, jószágtartásra használták a portát, mint mindenütt. A szép tiszta udvarban most — szeptember óta — remek épület magasodik. A 9 méter széles, 13 méter hosszú teremhez két öltöző és két mosdó tartozik, a terem jól befüthető két kályhával. Megnézte egyszer egy dombóvári tanácsi küldöttség és a műszaki szakember egymillió forintra becsülte a bekerülési költséget. Nos, csak 460 ezer forintba került, ebből 400 ezret maga a kisközség kuporgatott ösz- sze a fejlesztési alapból. Riportfelvételünk alkalmával a hatodik osztályos gyerekek közül egy kisebb rész birtokolta a termet, játékos kedvvel, azok, akiket nem marasztalt otthon a téli járvány. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Bemelegítés után játékos labdagyakorlat Azt hitték az épületről, egymillióba került
