Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
2 KÉPÚJSÁG 1978. február 4. Púja Frigyes külügyminiszter nyilatkozata Megnövekedett Afrika politikai súlya ■m Púja Frigyes külügyminiszter január 10-e és február 2-a között hivatalos, baráti látogatást tett Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. A háromhetes afrikai körűt tapasztalatairól Púja Frigyes nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának, a Rádiónak és a Televíziónak. A többi között hangsúlyozta: — Afrika politikai súlya a felszabadító mozgalmak győzelmeivel az utóbbi évtizedben nagymértékben megnövekedett. Figyelemre méltó az a szerep, amelyet a nemzetközi életben játszik: az ENSZ-tagállamoknak egyhar- mada afrikai ország. —> Az utóbbi egy évtized nemzetközi eseményei bebizonyították, hogy a haladó afrikai államok pozitív szerepet vállaltak az el nem kötelezett országok mozgalmában. Általában támogatják a szocialista országok nemzetközi törekvéseit. Jelentős áldozatokat hozva támogatják a dél-afrikai felszabadító mozgalmakat, a jelenlegi „frontországok” a területüket is rendelkezésükre bocsátják, így biztosítanak katonai és gazdasági hátteret a harcolóknak. Bonyolult harc a haladás és a reakció között — Afrikában ma bonyolult, ellentmondásos és külső beavatkozással terhes harc folyik a haladás és a reakció között. Ez a folyamat gyakran súlyos megpróbáltatásokkal jár. A volt gyarmatosítók, a neokolonialisták nem akarják megengedni, hogy Afrika független országai végérvényesen kiszakadjanak a kapitalizmus gazdasági és stratégiai rendszeréből. — A meglátogatott országok — noha a gazdasági alap és a társadalmi felépítmény tekintetében még sokban különböznek tőlünk — azonos vagy közelálló nézeteket vallanak velünk a világ sorsát érintő alapvető kérdésekben. Azonosak a nézeteink az enyhülés, a leszerelés politikájában, hozzájárulnak ahhoz, hogy az enyhülést kiterjesz- szük az európai földrészen túlra is, hiszen a béke biztosítása, a nemzetközi biztonság megteremtése, a feevver- kezési hajsza megszüntetése a fejlődő országok néoeinek is létérdeke. Afrika népei tudják, hogy szolidárisak vagyunk harcukkal, s támogatjuk őket. Szövetségesként tekintenek ránk és más szocialista országokra, keresik a kapcsolatot velünk. Ez a kontaktus fejlődésük menetében stabilizáló elemként hat, a szocializmus gyakorlata a biztató jövőt mutatja számukra. Etiópiában tett látogatásáról szólva Púja Frigyes rámutatott: — Az országban olyan háború van, amelynek hatása túlnő a határokon. Nem túlzás azt állítani — mondotta, —• hogy ma Etiópia a haladás és a nemzetközi reakció összecsapásának egyik legfontosabb színtere. A szocialista országok számára nem lehet közömbös a harc kimenetele, de tudatában kell lennünk annak, hogy a nemzetközi reakció számára sem az. Ott-tartózkodásom ideje alatt hangzottak el a legíenyege. több kijelentések, amelyek külső rekaciós erők nyílt katonai beavatkozását helyezték kilátásba. Az Etióp nép szabadságára leplezetlenül törő nemzetközi reakció indítéka kétségtelenül az, hogy Etiópia progresszív gondolkodású vezetői — élvezve a nép széles körű támogatását — a szocialista fejlődés útján kívánnak haladni és máris gyors ütemben valósítják meg a gazdasági struktúra és a társadalmi felépítmény gyökeres átalakítását. Ezért törekszik a nemzetközi reakció minden eszközzel a haladó etióp rendszer megdöntésére. Angola túljutott a kezdeti nehézségeken — Afrika független államai között talán Angolának kellett a legsúlyosabb problé-1 mákkal megbirkóznia. A fiatal köztársaság már túljutott a kezdeti nehézségeken, s a gazdasági élet irányításának megszervezésén, a helyi szakemberek kiképzésén, a konszolidáció folyamatának gyorsításán munkálkodik. Angola népe az MPLA—Munkapárt I. kongresszusa határozatainak megfelelően eredményesen folytatja a gazdaság helyreállítását, valósítja meg a nemzeti újjáépíts? programját. Az angolai nép függetlenségi harcának győzelme történelmi jelentőségű Afrika népeinek szabadságharcában, mert nélküle bizonyára jó időre megtorpant volna a felszabadító mozgalom a földrész déli részein. — A Mozambiki Népi Köz. társaság társadalmának átalakítása is gyors ütemben Mindenütt kapcsolataink A kétoldalú kapcsolatokról szólva a külügyminiszter elmondta: — Felismerve az afrikai fejlemények fő tendenciáit, azt a körülményt, hogy ez a földrész a nemzetközi erőviszonyok alakulásának fontos színtere, a Magyar Népköztársaság is törekszik a kapcsolatok bővítésére. Szerény lehetőségeinkhez mérten támogatjuk azokat az országokat, amelyek az élen haladnak, s a szocialista orientáció útját választották. — A meglátogatott országokkal ma még nem jelentősek gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink, ele a feltételek adottak, hogy azzá legyenek. A meglátogatott országokban az állam-, illetve a korfolyik. A Frelimo III. kongresszusa világosan kijelölte az utat. Mozambik — Angolához hasonlóan — frontország, azaz a dél-afrikai felszabadító mozgalmak egyik hatékony támogatója, segítséget nyújt a zimbabwei szabadságharcosoknak, rendelkezésükre bocsátja területét, menekültjeit befogadja és védelmet biztosít számukra. — Hasonlóan e három országhoz, pozitív tapasztalatokat szereztünk a Kongói Népi Köztársaságban és Tanzániában is — mondotta a külügyminiszter. — Utunkat rövid időre megszakítottuk a Nigériai Szövetségi Köztársa_ Ságban, ahol a nigériai külügyminiszterrel találkoztam. Az afrikai országok között Nigéria rendelkezik a legnagyobb gazdasági potenciállal, jelenleg a legfontosahb kereskedelmi partnerünk. bővítését szorgalmazták mányfők megbecsüléssel szóltak a Magyar Népköztársaságról, ismerik a szocializmus építésében elért eredményeinket és nagyra értékelik a békéért, a biztonságért az enyhülésért folytatott következetes külpolitikánkat. Örömmel nyugtáztuk őszinte érdeklődésüket, hogy a mi tapasztalatainkat is figyelem, be véve építsék jövőjüket. Valamennyi meglátogatott ország vezetői kivétel nélkül kapcsolataink bővítését szorgalmazták. Minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy a Magyar Népköztársaság és az öt afrikai ország kapcsolatai jelentősen szélesedjenek — hangsúlyozta befejezésül Púja Frigyes külügyminiszter. (MTI) Borbély Sándor és Győri Imre látogatása Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken a főváros XVII. kerületében tett látogatást. Részt vett a látogatáson Vida Kálmán, a Budapesti Pártbizottság osztály- vezetője. Borbély Sándor tájékozódott a kerület életéről, fejlődéséről, párt-, társadalmi, gazdasági munkájáról, majd megtekintette a Péceli úti új szakosított körzeti orvosi rendelőt. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titT kára kétnapos látogatást tett Szabolcs-Szamár megyében. Csütörtökön Nyíregyházán dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági helyzetéről. A Központi Bizottság titkára megtekintette a város legújabb lakónegyedét és az ottani 24 tantermes általános iskolát, majd felkereste a nyíregyházi dohányfermentáló vállalatot, Győri Imre pénteken részt vett és felszólalt a nyírtassi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésén. Testvérháború Indokínában Miért indított háborút a nyocmilliós Kambodzsa régi fegyvertársa és szomszédja, az ötvenmilliós Vietnam ellen? A kérdésre egyelőre még csak keresi a választ a világsajtó. Kambodzsa ugyanis — lassan három évvel az Ame- rika-barát Lón Nol-rendszer bukása után — ma is hermetikusan elzárkózik a külvilágtól. A közvetett információk azonban arra vallanak, hogy Kambodzsa kitart a maga sajátos és a történelemben mindeddig egyedülálló modellje mellett, miközben külpolitikájában egyértelműen Kína-barát irányvonalat követ. „TISZTOGATÁSI” KAMPÁNY KAMBODZSÁBÁN Mi is történt Kambodzsában az 1975 áprilisában kivívott győzelem óta, amikor a kommunisták vezette „vörös khmerek” megdöntötték Lón Nol reakciós rendszerét? Épp most, a vietnami—kambodzsai konfliktus kapcsán erősítette meg a hanoi kormány egyik nyilatkozata azokat a korábbi nyugati sajtójelentéseket — amelyeket sokáig kétkedve fogadott a világ —, hogy sok ezer Kambodzsában élő vietnami esett áldozatául annak a „tisztogatási” kampánynak, amelyet a kambodzsai vezetés folytat a régi rendszer vélt és valódi támogatói ellen. Ezektől a módszerektől kezdettől fogva gyökeresen különbözött a hanoi vezetés türelmes, megbékélésen alapuló politikája. Ennek ellenére gyakorlatilag már a Lón Nol-rendszer megdöntésének másnapján megkezdődtek a fegyveres összetűzések a kambodzsai—vietnami határon. TÖRTÉNELMI OKOK? Hogy az amerikaiak ellen folytatott közös harcban létrejött fegyverbarátság ilyen hamar felbomlott, abban szerepe van a délkelet-ázsiai történelmi múlt terhes örökségének is. A kambodzsai és a vietnami feudális rendszerek évszázadokon keresztül harcoltak egymás ellen, és a létszámban kisebb khmer népet állandóan fenyegette a nemzeti megsemmisülés veszélye. Sajnos, a khmer vezetők nacionalista érzelmei akkor is döntőnek bizonyultak, amikor az Amerika-ellenes közös felszabadító háborúban kivívott győzelem után minden lehetőség megvolt arra, hogy örökre száműzzék a két nép kapcsolatából a viszályt és a gyűlölködést. Csupán a vietnami kormány türelmének köszönhető, hogy egészen a múlt év végéig nem került a nyilvánosság elé a meg-megújuló, és egyre súlyosabb pusztításokat okozó kambodzsai betörések ténye. Tavaly december végén azonban már olyan súlyos veszteségeket okoztak a kambodzsai támadások, hogy Vietnam kénytelen volt katonai erejét bevetni. Kína, a térség legjelentősebb állama félreérthetetlenül jelezte, hogy Kambodzsa oldalán áll. Ezt bizonyította az a látogatás is, amelyet Ten Jing-csao asszony, Csou En- laj özvegye tett nemrégiben Kambodzsában. Igaz, a politikusasszony — aki egyébként a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának alelnöke — Phnom Penh-i beszédében tartózkodott attól, hogy agresszióval és a khmer nép függetlenségének eltiprá- sával vádolja Vietnamot, mint ahogy azt a kambodzsai vezetés tette. Vietnam — akárcsak Kambodzsával — jó kapcsolatokra törekszik a kilencszázmilliós Kínával is. A vietnami külügyminiszter a térség négy másik fontos országában, ugyancsak a jószomszédság Szellemében folytatott sike- 'res tárgyalásokat a közelmúltban. KELETI MIKLÓS Zárszámadás Szakadáton Huszonhetedig gazdasági évét zárta a szakadáti Aranykalász Mezőgazdasági Terme_ lőszövetkezet. A megye legkisebb termelőszövetkezetének a területe 844 hektár, melyből 525 hektár a szántó, 129 hektár az erdő és 132 hektár a legelő. A szövetkezetben dolgozó tagok száma mindössze 58. Az elmúlt gazdasági évben ugyanakkora területről dupla mennyiségű búzát takarítottak be, mint 1969. Az eredmények még így sem a legjobbak, hisz nem volt megfelelő a fajtaösszetétel és a betakarítási veszteségek miatt sem hozta a búza a tervezettet. A szövetkezet vezetősége a növények vetésterületén nem kíván változtatni, viszont legfőbb feladatának tekinti a fajták jó megválasztását, s azt, hogy a talajmunkákat időben és jó minőségben elvégezzék. A tehénlétszám 62, saját tenyésztésű vemhes üszők beállításával pótolták a kiöregedett, illetve a nem termelő egye- deket. A szövetkezet az elmúlt évben 37 hízó marhát, és 407 hízott sertést értékesített. L. I. Brezsnyev fogadta Ali Nasszer Mohammedet Leonyid Brezsnyev, az SZKB KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke pénteken fogadta Ali Nasszer Mohammed Hasszanit, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, aki szerda óta tartózkodik hivatalos látogatáson a szovjet fővárosban. A találkozón, amely baráti, nyílt légkörben, a kölcsönös megértés szellemében ment végbe, megtárgyalták a Szovjetunió és Dél-Jemen kapcsolatainak állását, továbbfejlesztésük távlatait, valamint a közel-keleti és az északke. let-afrikai helyzetet, továbbá néhány más nemzetközi vonatkozású kérdést. Megállapították, hogy ezekben a felek véleménye azonos. A kétoldalú kacsolatokról szólva mind Leonyid Brezsnyev, mind Ali Nasszer Mohammed Hasszani megelégedéssel jelentette ki, hogy a baráti kapcsolatok és a széles körű együttműködés a két ország között sikeresen fejlődik. Aláhúzták: mindkét országnak az a szándéka, hogy további közös erőfeszítéseket tegyen a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére. Népi ellenőröket tüntettek ki a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) nélkülözhetetlen állami, társadalmi feladatokat, hogy közben az állampolgárok tízezreit kapcsolja be ebbe a hivatásjellegű közéleti szereplésbe, teszi őket a hatalom gyakorlásának közvetlen részeseivé. Teljesen érthető, ha pártunk és államunk vezetése a kerek évforduló alkalmából elismerésének és köszönetének úgy ad kifejezést, hogy kitüntetésben részesíti a népi ellenőrzés nagy családjából azokat, akik tevékenységük tartamával, teljesítményük kiugró szintjével szereztek érdemeket. Engedjék meg, hogy pártunk és államunk vezetése — és természetesen a magam nevében— tiszta szívből a legjobbakat kívánjam va- lamennyiüknék, gratuláljak mindannyiuknak. Egyúttal hadd fejezzem ki azt a meggyőződésemet, hogy a népi ellenőrzés sokezres, az önzetlen társadalmi munkára vállalkozó elkötelezettje a jövőben is fáradhatatlanul és eredményesen serénykedik feladatának szorgos ellátásán, hivatásának teljesítésén. A megyéből Buzogány István, a Tolna megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóhelyettese a Munka Érdemrend arany, Baricz József, a bonyhádi járási-városi népi ellenőrzési bizottság elnöke a Munka Ér_ demrend bronz fokozata kitüntetést kapta. Szakali József pénteken a KNEB székházában 69 népi ellenőrnek a kiváló népi ellenőr kitüntetést nyújtotta át. Az ünnepségen részt vett Borbánéi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. — Húsz év tapasztalatai alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a népi ellenőrzés beváltotta a hozzáfűzött reményeket, kiállta az idő próbáját, létrehozása szocialista rendszerünk méltó és maradandó alkotásának bizonyult — hangsúlyozta beszédében Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke a népi ellenőrzés megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen pénteken, a Belügyminisztérium Zrínyi utcai klubjában. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bárdi Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai és Kovács Antal, az MSZMP iKB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője, valamint a Minisztertapács több tagja, a társadalmi és a tömegszervezetek számos vezetője. Szakali József ünnepi megemlékezésében egyebek között szólt arról: joggal állapíthatjuk meg, hogy a népi ellenőrzés szerveinek ereje a pártirányításban, a pártvezetésben van. Tekintélyét a számára megjelölt feladat, végzett munkája, annak demokratikus jellege, a párt és a társadalmi szervek, a tömegek bizalma alapozta meg. Ezt követően Huszár István olvasta fel Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának köszöntő sorait, amelyben méltatja a népi ellenőrzés tevékenységét, a népi ellenőrök felelősségteljes munkáját, s ahhoz további sikereket kíván az MSZMP Központi Bizottsága nevében. Az ünnepség végén a Belügyminisztérium Vörös csillag érdemrendel kitüntetett Duna művészegyüttese adott műsort. Kadhafi Algírban Folytatódott a csúcsértekezlet Péntekén délelőtt — többszöri halasztás után — megérkezett Algírba Moamer Kadhafi líbiai államfő, aki az elmúlt két napban a jelentések szerint gyomorbóntal- mak miatt nem tudott a csúcsértekezleten részt venni. A líbiai államfőt a repülőtéren Huari Bumedien algériai elnök, a csúcsértekezlet házigazdája üdvözölte, és ezt követően az értekezlet résztvevői zárt ajtók mögött tanácskozásra ültek össze a konferencia színhelyéül szolgáló Aurasszi hotelben. A találkozón részt vevő delegációk köréből származó értesülések szerint a négy arab állam — Algéria, Líbia, Szíria és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság —, valamint a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet vezetői az egyiptomi elnök politikájával szembehelyezkedő államok közös politikáját szabályozó alapokmány kidolgozásán munkálkodnak. A tervezett okmány nyitva hagyja a csatlakozás lehetőségét a többi arab állam számára is. Az algíri csúcstalálkozó résztvevői
