Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
12 “SéPÚJSÁG 1978. február 26. > MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN I MAGAZIN MAGAZIN '.v', MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN I MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Fantázia vagy valóság? FUTUROLÓGIA Hermann Khan, az ismert futurológus „A következő 200 év — forgatókönyv Amerika és a világ számára” című könyvében felvázolja a holnap világának látomását. Véleménye szerint 200 év múlva az emberek bőségben fognak élni és teljesen urai lesznek a természeti erőknek. A Föld nyersanyag- készletei, energiaforrásai és élelmiszer-tartalékai olyan jelentősek, hogy 15 milliárd ember számára elegendőek. A nyersanyagot a tengerfenékről fogják kitermelni. URBANIZÁCIÓ Dubrovnikban az ENSZ szakértői az urbanizáció kérdéseiről tanácskoztak. Véleményűk szerint a következő 25 év folyamán a világ lakosságának száma megkétszereződik, ami azt jelenti, hogy a városok lakótelepeit is megfelelően fejleszteni kell. 2000-ben a világ milliós városainak száma ennek következtében feltehetően eléri a 3000-et. ÜRVÁROS Az az elképzelés, hogy az űrben egy 1000 ember elhelyezésére alkalmas állomást építenek, már nem haladja meg a jelenlegi technikai lehetőségeket — legalábbis erre a következtetésre jutott az a 28 professzor és technikus, akik az amerikai Stanford Egyetemen és a NASA megbízásából ezt a kérdést vizsgálták. Ezt a tervezett állomást, amely a Földtől és a Holdtól egyforma távolságú pályán mozogna, a század végéig fel lehetne építeni. sztratoszferaJÁRMUVEK A londoni nemzetközi légiközlekedési konferencián olyan repülőgépekről esett szó, amelyek 1200 utast tudnak szállítani. Transzatlanti- kus expresszutazásokat is fognak szervezni hidrogén meghajtású sztratoszféra-járművek segítségével. Elektronikus meteorológia Az elmúlt évtizedekben Európa egész területéről mindennap sok ezer adat állt a meteorológiai szolgálatok rendelkezésére, s ezek segítségével ennek a hatalmas földterületnek az összes időjárási eseményeit ismerjük. A meteorológia azzal vált nagykorúvá, hogy a mesterséges holdak lehetővé tették az egész földkerekség időjárási állapotának egyidejű áttekintését, az úgynevezett globális időjáráskutatást. Az alacsonyan keringő mesterséges holdak „csak” 300 km magasságban mozognak, 1,5 óra alatt kerülik meg a Földet, és így egy nap alatt 16 alkalommal adhatnak részletes képet a földkerekség időjárásáról. A mesterséges holdak egyik fontos eszköze a sugárzásmérő műszer. A földfelszínről érkező hősugárzás erősségéből meghatározható az „odalenti” hőmérséklet. Sok helyen ezt eddig is tudtuk, most azonban a sivatagok, a sarkvidékek és magas hegységek csúcsai is árulkodnak, s megismerjük az ott bekövetkező felmelegedéseket és lehűléseket. A másik eszköz a televíziós kamera, amely lefényképezi a Föld felhőtakaróját, valamint a téli hófödte területeket. Ez az adat nagyon fontos az időjárás alakulása szempontjából, mert már a legvékonyabb hótakaró is gyökeresen megváltoztatja a felette levő levegő hőháztartását. A mesterséges hold televíziós kamerájának egyetlen felvétele a földkerekség felhőiből csak egy-egy, kb. 100 000 négyzetkilométeres sávot tüntet fel. Mivel azonban a felvevő egymás után készíti a sáv alakú felhőképeket, ezeket egymás mellé fektetve, megkaphatjuk a Föld két félgömbjének az egész felhőzetét. Ózontöbblet A New York és Tokió között az Északi-sarkon át vezető repülőgépjáratok személyzetén és utasain olykor köhögés, fejfájás, orrvérzés és általános rossz közérzet lép fel. Ezek a tünetek a leszállást követően két órán belül elmúlnak. Hosszas vizsgálódás után derült ki: a bajt az okozza, hogy a sarkvidék feletti repülés során viszonylag sok ózon kerül a repülőgép légterébe. A repülőgép — így a New York— Tokió között közlekedők is — általában nem emelkednek 15 000 méter fölé, tehát alatta maradnak a Föld ózonpajzsának. Ám kemény teleken, s különösen a sarkvidékek felett a légkör ózonban gazdag rétege lejjebb süllyed, s így adódhat, hogy a magasan szálló repülőgépek belekerülnek az ózondús övezetbe. A szakemberek most keresik a módját annak, hogy miképpen tarthatnak távol minden körülmények között a repülőgépek légterétől a megengedhetőnél több ózont. Papírházak Paul Rohlfs holland építész olyan házak gyártására tett javaslatot, amelyek lakkozott kartonpapírból készülnek. A házak területe 60 négyzetméter és súlyuk 800 kilogramm. Egy ilyen papírház ára 4000 dollár lenne. A házakra 5 éves garanciát adnának és olyan területeken állítanák fel, amelyeket valamilyen szerencsétlenség sújtott, pl. földrengés. Csont és fa A maya „orvosok” állítólag a velőüregbe helyezett fenyőágakkal illesztették ösz- sze a törött végtagok részeit. A bécsi egyetem ortopédklinikáján sterilizált kőris- és nyírfa darabkákkal töltőt-1 ték meg a nyulak csontjaiba fúrt lyukakat. Az utólagos vizsgálatok azt mutatják, hogy a csont befogadta a fát, a csontszövet belenőtt a fa pórusaiba. Mit fejez ki a kép? Egy amerikai asszony tízezer dollárért képet vásárolt Pi- cassótól. Amikor megkérdezte, hogy valójában mit is fejez ki a kép, Picasso így válaszolt: „De hiszen ez nagyon egyszerű, asszonyom. Az ön számára a kép Plcassót jelenti, számomra viszont tízezer dollárt Jelent”. Párizs új metrója Decemberben avatták fel Párizs második metróhálózatát, amelynek a rövidített neve RER (Réseau-express-re- gional.) A ma már tízmilliós Nagy-Párizs közlekedési gondjait nem tudta kielégíteni a régi metró szűk, alacsony, kanyargós alagútjai- val, másrészt óriási mértékben megnövekedett Párizs területe a hozzácsatolt elővárosokkal. Az új hálózat 16 évig épült, eddigi költsége 5,4 milliárd frank, a vonalak hossza 92 kilométer. Közvetlen összeköttetést létesít a távoli nyugati elővárosok és a déli, délkeletiek között. A RER-háló- zat első ütemének az utolsó szakaszát nyitották most meg az Auber és a Nation állomások között. A metró szerelvénye 54 perc alatt teszi meg a 44 kilométeres utat a nyugati Sa in t-Germ ai n -en Laye és a keleti Boissy— Saint—'Léger között. Autóval csúcsforgalomban legalább két és fél óra hosszat tart ez az út. Óriás pókháló sugaraiként futnak majd ki Párizs központjából a környező vidékre a RER már eltervezett továb. bi vonalai. A RER nagy észak—déli tengelye még csak dél felől a városközpontig épült meg, ahol 27 méter, rel a föld színe alatt (tehát mélyebben a régi metróvonalaknál), felavatták a Cha- telet-Les-Halles állomást, a párizsi tömegközlekedés leen. dó központját, a világ legnagyobb föld alatti pályaudvarát. Egy év múlva elkészül a nagy észak—déli tengely, s akkor végre lesz közvetlen gyors közlekedés a Párizstól északra fekvő Roissy repülőtér és a déli Orly repülőtér között. Ugyancsak megváló, sít ja az összeköttetést az új RER-hálózat Párizs négy legfontosabb pályaudvara között is. Az alagút egy szakasza (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A hét idézetei Aki szép, okos, gazdag és kedves jeleséget szeretne — az született többszörös bigámista. Stanley Kamer A nők azelőtt kimondhatatlan ruhadarabokat viseltek. Amit pedig manapság viselnek — az meg sem érdemli, hogy szóljunk róla. Louis de Funes A legjobb bizottság az olyan, amely két személyből áll, akik közül az egyik nincs jelen. Edward Verrail Lucas A portré akkor sikerült, ha a festő elégedettebb, mint az, akit lefestett. Toni May A modelleknek arra kellene törekedniük, hogy hasonlítsanak a róluk készült portréhoz. Salvador Dali Az igazi műértőt arról lehet megismerni, hogy az aktképnél a legmagasabb árat a modell címéért fizeti. Jacques Tati A kézi perzsa a múlté? Az amerikai Readers’ Digest folyóirat megjegyzi, hogy a ma még kézi munkával készülő perzsaszőnyegek hamarosan a múlté lesznek. Ez azzal magyarázható, hogy a szőnyegszövés évszázadokon keresztül Iránban a nők elfoglaltsága volt. Teljes napokon át ültek bezárva és szőtték a szőnyegeket, rontva látásukat, tönkretéve kezüket. Azóta, hogy rendelet jelent meg az általános iskolai kötelezettségről, az asszonyok nem hajlandók tovább otthon ülni és csupán szőnyeget szőni. Jóval vonzóbb távlatok nyíltak előttük. Humor A TÓ GAZDAJA Megszólal a telefon. A családapa veszi fel a kagylót — három ifjú leány atyja. Még mielőtt kinyithatná a száját, a kagylóból egy elbűvölően fuvolázó hang csendül a fülébe: — Te vagy az, békuci? — Nem — így a zord atya — itt a tó gazdája beszél! BOLOND? Az elmegyógyászati klinika portása észreveszi, hogy az egyik beteg felfordítva erőlteti előre a taligát. Megcsóválja a fejét és megkérdi tőle: — Mondja, miért viszi ilyen furcsán ezt a taligát? — Tudja — válaszol a beteg — tegnap fordítva toltam és — képzelje! — mit találtak ki azok a csúnya emberek? Kavicsot hánytak bele! KIRE HASONLÍT? A látogatók: — A kedves fia szép gyerek. A szeme egészen az anyjáé! Az anya: — Igen, de az orra az apjáé. A kisfiú: — A ruhája pedig a bátyjáé! A hét karikatúrája — Uraim! Ezt a fegyvert már megtárgyaltuk, levehetjük a napirendről. (Nagy János rajza.) Az írógép múltja és jövője Korunkban elképzelhetetlen bármilyen kis iroda is írógép nélkül. Az írás gépesítésének a kezdetén az író kéz mozgását akarták utánozni. Ilyen gép szerkesztéséről 1760-ból van adat. Egy írórudat két egymásra merőleges irányban egy-egy mechanizmus vezérelt görbe vezérlőpályákkal. A szerkezetet erős rugók hajtották. A nyomtatás felfedezésekor alakultak ki a külön, féle nyomtató írógépek, amikor például gömbfelületre vitték fel a betűket, és a megfelelő betűt ráfordítva a papír, ra, érték el a kívánt hatást. Ezek a gépek nagyon lassan működtek. Az első maihoz hasonló írógépet egy dél-tiro- li asztalosmesternek tulajdonítják (1867), az ő szerkezetéhez teljesen hasonló elvi felépítésű gépeket kezdtek gyártani Amerikában, és az ő kezdeményezésükből fejlő, dött ki a Remington néven ismert írógépmárka is. Az első üzemileg gyártott írógépek 1870-ben készültek. Az írógépek szerkezeti fejlődésé, vei a gépek könnyebbé, egyszerűbben kezelhetőkké váltak. Az első világháború idején jelentek meg az utazó írógépek, amelyekből a mai táskaírógépek alakultak ki. A mai írógépek billentyűzete, illetve betűelrendezése semmit sem változott 100 év óta. A két kéz terhelése íráskor ma már közelítően sem egyforma. Ezenfelül a hagyományos írógép egészség- ügyi szempontból sem kifo. gástalan: elősegíti a gerincoszlop meggörbülését. Üj típusú, a kéz formájához alkalymazkodó billentyűzetet alakítottak ki a P. C. D. angol gyár elektromos mű. szerészei. A legépelt szöveget a billentyűzethez kapcsolt képernyőn lehet elolvasni. A javítások elvégeztével, a mágneses szalagon rögzített helyes szöveget végül egy automata írógépbe táplálják be. 1500 kilométeres magasságban, mesterséges holdról készült felvétel a félig felhővel borított Brit-szigetekről Képünkön: Az új típusú billentyűzet
