Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-03 / 29. szám
1978. február 3. ^fepÜJSÁG 3 „A magyarí népnek mondok biztatót /" író, költő, műfordító és miniszterhelyettes A költő, a meghívó klub névadójának — Váci Mihálynak — képe alatt válaszol a fel tett kérdésekre ' * , ■ .S'!'' J ■ . - ' ' ■ ' , önvigaszként azt is írhatnánk, hogy ne szégyenkezzen az olvasó, ha idáig nem ismerte Rácz Olivér nevét. Csakhogy az effajta önvigasz talmi lenne, mert bizony ismernünk kellene, még annál is alaposabban, amiként az a faddiaknak az elmúlt szerdán szerencsére sikerült. A határainkon túl élő magyarok irodalmának, tehát „a” magyar irodalomnak, egyik legjelesebb képviselőjét láthatták vendégül, aki 60. születésnapja alkalmából a fővárosban és itt találkozott a közönséggel. A Szlovák írószövetség 30 tagú magyar szekciója vezetőjének látogatását a budapesti Csehszlovák Kultúra (a két nép közti barátságot szolgáló művelődési központ) szervezte, a „kivitelezés” munkáját pedig a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága végezte: — kifogástalanul. Az ilyenkor szokásos meghívóra az író nem engedte kinyomtatni kulturális miniszterhelyettesi rangját, mert nem ilyen minőségében érkezett. Pályafutását dr. Zsabkay Vladimir, a Szlovák írók Szövetsége Nemzetközi Osztályának vezetője ismertette a faddi művelődési ház kupolatermét zsúfolásig megtöltött közönséggel. Műveiből Borbás Gabi és Vojth Károly adtak olyan szerencsés válogatásban és olyan magas színvonalon ízelítőt, ami sok előadóművésznek (és a műsor pergő voltát illetően, más hasonló találkozók szervezőinek) például szolgálhatott volna. Az írásunk címében szereplő mondat is a költőtől származik, aki „Újkori óda Janus Pan- noniushoz” című költeményében, még szebb sorokat írt: „Te ismerted a tarlók zúzmaráját... ..és ismerted a percek szent varázsát...” De amiként „A szombathe. lyi politikai fogház balladájából” kiderül: „Aki szabad, az kedvére álmodozhat, Aki szabad, mór mindent megtehet...” De: „Nem felejthet soha!” Hiszen most már szabadon: „...számba veszi vissza nyert otthonát.” A költemények és prózai művek részletei között Stei- nert Mária zongoraművésznő a szomszéd nép zeneművészetéből szolgált magas színvonalú ízelítőt. A kérdésekre adott válaszában az író-miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy: „Első hitünk az emberiségbe vetett hit legyen. Akiben erős az emberség, abban a nemzetiség is az lehet.” Ami — úgy hisszük — művészi hitvallásént, ars poeticaként is felfogható. O. I. Fotó: GOTTVALD KAROLY Politikai tanfolyam (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Közalkalmazottak Szak- szervezete tamási járás tanácsi alapszervezetének szákszervezeti bizottsága szervezésében „Társadalmunk időszerű kérdései” címmel tanfolyam indult, melynek célja, hogy segítse a résztvevők látókörének szélesedését, járuljon hozzá a szocialista építőmunka feladatainak megismeréséhez. TÓTH ATTILA Képünkön a tanfolyam hallgatói Jankó Jánosnak a tamási járási pártbizottság titkárának előadását nagy figyelemmel hallgatják Fotó: KÖNYE IVÁN Egymásra találnak Rossz ízű kifejezés a „munkaerő-csábítás”! Még rosszabb volt az a vállalati gyakorlat, amelyre e kifejezés megszületett. Nemhiába hozta a munkaügyi minisztérium azokat a rendelkezéseket, amelyek korlátozzák a vállalatokat a csábításban, a ráígérésben, olyan reklámok közzétételében, amelyek egyoldalúan, csak az alkalmazás előnyeit ecsetelve* toborozzák a munkásokat, szakembereket. Mennyivel jobb, ha a vállalatok, tanácsok nem csábítják, hanem csupán tájékoztatják azokat, akikben jövendő munkatársaikat vélik felfedezni! Egyik vidéki agrár- tudományi egyetem kollégiumának portáján mindennap megjelenik húsz példány a szomszédos megye napilapjából. A lapokat bárki ingyen elviheti. El is hordják a nap folyamán, estére nem marad egy példány sem. A kollégiumi szobákba kerülő újságokat aztán elolvassa az egész szobaközösség. Napról napra legalább nyolcvan agráregyetemista értesül a szomszédos megye életéről, többek között gazdasági életéről is, amelyben a végzősök mint mezőgazdasági mérnökök dolgozni fognak. Hogyan kerül a kollégium portájára ez a halom újság? A szomszéd megye tanácsa — amelynek különben az agrár- tudományi egyetemmel szocialista szerződése van — előfizet a megyei lapra, s naponta elküldi a példányokat a kollégiumba. Teszi ezt azért, hogy tájékoztassa a megyéből elszármazott hallgatókat pátriájuk életéről, és azért is, hogy a máshonnan származókat megismertesse a megye életével. Mindezt azzal az egyáltalán nem szégyellni való szándékkal csinálják, hogy ráébresszék a végzősöket azokra a lehetőségekre, amelyek előttük állnak, ha a megyében kezdik pályájukat. Eredményes lehet ez az igen finom hívogatás? Feltétlenül. Mert mi a végzős pályaválasztása? Az esetek többségében ugrás a sötétbe (kivéve a társadalmi ösztöndíjasokat vagy azokat, akik valamilyen módon már egyetemre kerülésük előtt kapcsolatba kerültek jövendő munkahelyükkel). A mértékkel, de célszerűen adott információk megvilágítják a sötétet, befolyásolják a végzett hallgató elhatározását. A nap mint nap olvasott cikkekben, riportokban, tudósításokban az öt egyetemi év alatt kibontakozik a gyorsan fejlődő megye gazdasági élete. Megismerik azokat a területeket, gazdaságokat, ahol szükség van a mezőgazdasági mérnökök munkájára, s a pályát választó végzett agrármérnök már ezekkel az ismeretekkel tanulmányozza az egyetemhez beérkezett állásajánlatokat. Az is előfordulhat, hogy egy-egy közös, gazdasággal az újságból megismerkedett hallgató már tanulmányai közben felveszi a kapcsolatot. Lám, így is lehet! Elleshetik a módszert azok, akik még más eszközökkel próbálnak végzős hallgatót szerezni a különböző gazdasági területekre. A példánkbeli kis figyelmesség viszont hozzásegít ahhoz, hogy köny- nyebben találjon egymásra végzős és munkahely. GŐZ JÓZSEF Rosszul közlekedtünk Tolna megye közútjain a múlt évben a balesetek száma tovább emelkedett, annak ellenére, hogy azok megelőzése érdekében egész éven át folyamatosan történtek intézkedések és komoly erőfeszítések. A baleseti statisztika azt mutatja, hogy a közlekedési fegyelem, a közlekedési morál kedvezőbbé tétele érdekében további, még hathatósabb módszerek igénybevételére van szükség. A közlekedésrendészeti hatóság munkája mellett egyre inkább szükséges az egész társadalom ilyen irányú fokozottabb közreműködése. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az elmúlt év során bekövetkezett közúti balesetek 98,5 százaléka a nem megfelelő emberi magatartás következménye volt és csak 1,5 százalékánál hatott közre olyan körülmény, amelyre a balesetben szereplő ember előre nem számíthatott — állapították meg a KBT megyei elnökségi ülésén a hét közepén! AZ OKOK A balesetek számának növekedése nem magyarázható a járművek számának növekedésével sem. A hatósági jelzéssel ellátott gépjárművek száma egy év alatt 2000- rel, 46 500-ról 48 500-ra, mindössze tehát 4,3 százalékkal emelkedett, a balesetek számának növekedése 1976- hoz viszonyítva 9,3 százalékot mutat. Igaz, jelentős mértékben szaporodtak a nem rendszámköteles kerékpárok, segédmotor-kerékpárok és mezőgazdasági traktorok is a megyében, ezek vezetői azonban együttesen sem okoztak annyi balesetet, mint a gépjárműveknek minősülő járműveké. Sokan hajlamosak arra, hogy a megyénkben történő közúti balesetek okait egyrészt az évszakoktól függően olykor átlagon felüli átmenőforgalom sűrűségével, másrészt közúthálózatunk állapotával magyarázzák. A múlt év során végzett felmérés alapján bizonyítást nyert, hogy a megye területén történő közúti balesetek csupán 20 százalékát okozzák nem Tolna megyei lakosok. Ami pedig a közutak állapotát illeti, a meglévő hiányosságok ellenére is megállapítható, hogy úthálózatunk minősége általánosságban elfogadható, pályahiba következtében baleset évek óta nem történt. Az utak viszonylatában meglévő fogyatékosságok — például néhánv keskeny burkolata — pedig mindenki által kellően érzékelhető objektív tények, melyekhez jogszabályilag előírt módon alkalmazkodni kell és megfelelő körültekintés mellett lehet is. SOK A HALÁLOS BALESET Tolna megye területén 1977-ben 564 közúti közlekedési baleset történt, 48-cal több, mint 1976-ban és ez 9,3 százalékos emelkedést jelent. Ez sajnos magasabb néhány százalékkal az előző két év közötti emelkedésnél, mert 1976-ban 1975-höz viszonyítva a növekedés csak 7,2 százalékos volt. A balesetek közül rendkívül sok, szám szerint 54 volt halálos kimenetelű, melyeknek során 61 fő vesztette életét. Hét esetben fordult elő, hogy a bűnös mulasztás, a felelőtlenség egyszerre két áldozatot követelt. A halálos balesetek számának ilyen mérvű, az előző évihez viszonyított 42,1 százalékos emelkedése megyénk közúti közlekedésének történetében egyedülálló. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma 262, a köny- nyűeké 248 volt, ezek során 306 személy sérült súlyosan és 451 könnyebben, összesen tehát 818 személy halt, vagy sérült meg megyénk közútjain. A balesetek járásonként! megoszlását tekintve a legtöbb, szám szerint 215 — hasonlóan a korábbi évekhez — a szekszárdi járásban történt, majd a paksi járás következik, 127 balesettel. A tamási járásban 81, a bonyhádiban 77 és végül a dombóváriban 64 baleset történt az elmúlt évben. Az 1976-os évhez viszonyítva az emelkedés ezúttal 16,6 százalékkal a bonyhádi járásban nagyobb, ahol a balesetek zömét, több mint 58 százalékát a személygépkocsi- és motorkerékpár-vezetők okozták. A tamási járásban 12,5 százalékos az emelkedés, ahol a balesetet okozó járműkategóriáknál az előbb említett kettőn kívül jelentős számban szerepelnek a kerékpárosok is. A szekszárdi járásban 9,7 százalékos volt az emelkedés, említést érdemel, hogy a többi járáshoz viszonyítva itt nagy a tehergépkocsivezetők által okozott balesetek száma és az is, hogy az év második felében az előző év azonos időszakához viszonyítva a balesetek száma nem emelkedett. A SZEMÉLYGÉPKOCSI-VEZETŐK FELELŐSSÉGE A baleseteket okozó járművezetők közül a legtöbbet, 218-at, az összbalesetek 39 százalékát a személygépkocsi-vezetők okozták. Elsősorban a saját gépkocsival rendelkezők, ami nem véletlen jelenség. A magángépkocsik nagy száma mellett közlekedésrendészeti továbbképzés, ■ propaganda-előadások hallgatása tekintetében ők érhetők el a legnehezebben. Az ilyen rendezvények látogatása, fakultatív jellegű és azokat éppen azok nem látogatják, akiknek a legszükségesebb lenne. Az e vonatkozású közömbösség aztán rendszerint közúti balesetekben realizálódik. Ez az egyik olyan terület, ahol a munkahelyi vezetés nagv segítséget nyújthatna a közúti balesetek megelőzésében, például úg” hogy a dolgozók munkavédelmi oktatásának keretén belül ismételten időt áldoznának közlekedés- rendészeti továbbképzésre is.. A magángépkocsikkal történő balesetek következtében munkából kieső dolgozók százai is az így keletkezett több millió forintos anyagi kár is, végső soron az egész népgazdaságot, az egész társadalmat érinti hátrányosan. Az elmúlt évben, a motor- kerékpárok vezetői 95, a segédmotorosok 34, a kerékpárosok 73. a teherautó-vezetők 52, az autóbuszok vezetői 9, a fogatolt járművek haj tói 12, a mezőgazdasági vontatók, traktorok és egyéb járművek vezetői pedig 11 esetben okoztak balesetet. Az elmúlt év során történt közúti balesetek közel 90 százalékának járművek vezetői voltak az okozói. A gyalogosok szabálytalan közlekedése 54 esetben vezetett balesethez, s e kérdésnél különösen figyelemre méltó, hogy közöttük feltűnően sok volt a 14 éven aluli, nem egy esetben a közutakon felügyelet nélkül hagyott óvodáskorú gyermek. A megye rendőri szervei az elmúlt évben is igyekeztek a balesetmegelőzési és forgalomellenőrzési tevékenységüket még jobban a baleseti helyzethez,, illetve a forgalom várható alakulásához igazítani — hangzott el a KBT értekezletén. Nagyobb gondot fordítottak az egy és két számjegyű fő közlekedési útjaink fokozottabb ellenőrzésére, mivel a balesetek nagy része ezeken történik. Múlt évi közlekedési biz&f nyítványunk rossz. Nagyobb felelősség kívántatik meg minden járművezetőtől, gya-- logostól. Annak érdekében, hogy kevesebb ember lelje halálát az ország útjain, hogy mindenki — gyalogos, autós, motoros — hazaérjen, épségben, egészségben.