Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-22 / 45. szám
a“í^pújság 1978. február 22. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Vegyesbolt nyitása Felsőnyéki olvasóink arról panaszkodtak, hogy községükben több mint hat hónapja zárva van a 86-os számú vegyesbolt, s másfél, 2 kilométert kell gyalogolniuk mindennapi bevásárlásaikhoz. Problémák vannak a fűtőolaj-ellátással is. Levelüket továbbítottuk a „Kop- Ka ÁFÉSZ igazgatójának Tamásiba, ahonnan Klein István ig. elnök az alábbiakat válaszolta:. „Közlöm, hogy a Felsőnyék, Kossuth utca 105. szám alatt lévő vegyesboltot 1978. március 15-ig megnyitjuk. A fűtőolaj-el látás az ÁFOR szállítási nehézségei miatt akadozott, annak ellenére, hogy a megrendelt fűtőolajat telefonon többször is sürgettük. A jövőben még határozottabban lépünk fel a folyamatos ellátás érdekében.” Bevonulási segély Borka Istvánné Mucsiból a bevonulási segélyről érdeklődött. Tanácskérő levelére válaszolva. az alábbiakról tájékoztatjuk: A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény végrehajtására kiadott 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet szerint a termelő- szövetkezetek alapszabályaikat és egyéb belső szabályzataikat kötelesek felülvizsgálni, a jogszabályoknak megfelelően módosítani és legkésőbb 1978. március 1-ig az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez jóváhagyás céljából benyújtani. A hivatkozott jogszabá- lyök a bevonulási segéllyel, annak összegével kapcsolatban konkrét rendelkezést nem tartalmaznak, a 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet csupán arra utal, hogy a termelőszövetkezet a tagokról való gondoskodás keretében „a munkajogi szabályok alapulvételével” különböző kedvezményeket biztosíthat. A munkajogi szabályok pedig a bevonulási segély ösz- szegét nem a gyermekek számától teszik függővé, hanem akként rendelkeznek, hogy ha a dolgozónak olyan gyermeke van, akinek eltartásáról a bevonulása előtt maga gondoskodott, a bevonulási Telefonszámunk: 129-01, 123-61. segély a havi átlagkereset 100 százaléka, egyéb esetekben az átlagkereset 50 százaléka. Azt természetesen nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy a mucsi Egyetértés Termelő- szövetkezet az alapszabályát — a jogszabályok keretei között — miként módosítja, álláspontunk szerint azonban, ha a termelőszövetkezet alapszabálya férjének sorkatonai szolgálatra történt bevonulása idején a havi átlagkeresete 50 százalékának kifizetését tette lehetővé bevonulási segély címén, ezen felüli igénye nem látszik megalapozottnak. Hiánycikk Révész Imre őcsényi olvasónk azt panaszolja, hogy olajkályhát már sikerült vásárolnia, ellenben az üzemanyag betöltéséhez szükséges kannát még nem. Kérdése: meddig kell még várni a kannákra, mikor és hol vásárolhatók? Levelét továbbítottuk a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára, ahonnét Korsós István osztályvezető az alábbi választ adta: „A háztartási fűtőolai szállítására és tárolására alkalmas (5, 10, 20 literes) kannák ellátásával a tél folyamán probléma nem volt. Előfordult ugyan, hogy átmenetileg szállítási problémák miatt választékhiány volt. A vizsgálat időpontjában a szekszárdi Otthon Áruház tüzelési osztályán kapható a húszliteres fém marmon- kanna. Ugyancsak az Otthon Áruház háztartási osztályára a közeljövőben (8—10 nap) fog érkezni kisebb mennyiségben 10 literes csőrös műanyag olajfeltöltő kanna. A város területén (mezőgazda- sági szakbolt, vasbolt) egyébként 10 és 20 literes műanyag kannák kaphatók kiöntődu- gós és záródugós kivitelben. Ezen cikkek szinte állandó jelleggel kaphatók voltak.” Keszőhidegkút vízellátása Harmincketten írták alá azt a levelet, melyből idézünk. Ml „Elnézést, hogy önöknek írunk, de nem tudjuk, hogy kihez fordulhatnánk panaszunkkal. Évek óta hiába kérjük a tanácsot, hogy segítsen. Azzal utasít el bennünket, hogy ilyen kis falvakat, mint a mienk is, már nem fejlesztenek és az állam nem ad támogatást, mert ezeket lassan meg kell szüntetni. Nem akarjuk elhinni, hogy az jó lenne az államnak, ha nem léteznének a falvak, hiszen a jószágtartás és a növénytermesztés csak itt lehetséges. Legnagyobb problémánk a víz. Nem az a baj. hogy nincs, hanem az, hogy nagyon messzire kell érte mennünk. Többször kértük a tanácsot, hogy csináltasson vízvezetéket, a lakosság is hozzájárulna pénzzel is és társadalmi munkával. A vízvezeték elkészítésének a fizikai feltételei adva vannak: két bővizű forrás folyik keresztül a falun. Ezt a vizet egy kis módosítással, állami támogatással vezetéken lehetne elvezetni a rá váró családokhoz. A jószágtartás is fellendülne, de így az öregek már nem bírják, a fiatalok meg elmennek, mert városon kényelmes, melegvizes lakást kaphatnák...” Felkerestük a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjét, Sipőcz Győzőt, aki a következőket válaszolta: „A Népújság szerkesztőségének küldött Keszőhidegkút vízellátására vonatkozó megkeresésükre közöljük, hogy annak megoldására a helyszíni megállapítások alapján több lehetőség is van. A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot felkértük arra, hogy a leggazdaságosabb, műszakilag legmegfelelőbb megoldásra, költségek tisztázására tanulmánytervet dolgozzon ki. Az előterv elkészülte után lehetséges döntés arra, hogy időben mikor kerülhet sor a község vízellátásának megoldására.” GYES utáni szabadság Allinger Béláné Győréről azt kérdezi, hogy a gyermek- gondozási segély lejárta után visszamegy munkahelyére, hány nap szabadság illeti meg. Levelére az alábbiakat válaszoljuk: „A 6/1967. (X. 8.) Mü. M számú rendelet 13. paragrafusa jelöli meg azókat az eseteket, amikor a dolgozót munkaviszonya szünetelésének időtartamára is megilleti a szabadság, s ezek között felsorolja a tíz éven aluli gyermek ápolása vagy gondozása miatt munkában nem töltött időt is azzal azonban, hogy ilyen esetben legfeljebb egy évre illeti meg a dolgozót szabadság. Ha tehát ön gyermeke gondozása céljából 3 évig veszi igénybe a gyes-;t, szabadság ebből a három évből csak egy évre jár. A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött napári évben 12 munkanap alapszabadság, és miden munkaviszonyban töltött két év után 1, de évenként legfeljebb 12 munkanap pótszabadság jár. A munkaviszony fennállása alatt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni. Ha tehát ön a gyes igénybe vétele előtt 12 nap alapszabadság és 6 nap pót- szabadság, tehát összesen 18 nap szabadság illette meg, a gyes után — mert három év eltelt és minden két év után 1 nap pótszabadság jár — 19 nap szabadság fogja megilletni. Az újbóli munkábaállá- sával kapcsolatos kérdésére idézzük a jogszabály alábbi rendelkezését: „A szabadság megszakítása, illetve lejárta esetén a vállalatnak a dolgozó nőt korábbi munkakörében vagy ennek hiányában hasonló munkakörben, korábbi kereseti lehetőségének megfelelően kell foglalkoztatni.” VÁLASZOLUNK / §A budavári patikamúzeumban A budai Várnegyed történelmi hangulatot árasztó, pa. tinás házai között, a Mátyás templommal szemben, a Tárnok utca 18. szám alatt talál, juk fővárosunk gyógyszer, történeti múzeumát. A ház, amely helyet ad a múzeumi anyagnak, az egykori „Arany Sas” patika épülete. Ez a ház a XV. században épült kereskedőház. Formabontóan nem az első terembe lépek be, hanem a hátul berendezett alkimista laboratóriumba. Középkori misztikus hangulat uralkodik a hatalmas desztilláló edények között, s szemléltetik a desztillálás műveletét. Enél- kül talán az alkímia sem született volna meg. Ezzel a módszerrel szerették volna az alkimisták a „quinta essentia”-t, a mindenre ható csodagyógyszert előállítani. A múzeum másik két termében a vitrinekben írásos emlékek, régi receptek, műszerek, patikamérlegek ... Az egyik vitrinben fehér korall- telep, amelynek porát epebajok gyógyítására ajánlják. Bizonyítva, hogy a tengerben rejlő toxinokra, gyógyító ha. tású anyagokra nemcsak nap. jaink biokémikusai figyeltek fel. Algák porából nyert készítményeket már az ókori Kínában és Japánban is felhasználtak gyógyításra. Gazdag a múzeum patika- edény-gyűjteménye. Egyik, másik edénynek komoly művészi értéke is van. Az évszázadokon át alig változó öblös edények mellett a XV. században tűnt fel egy új forma: az albarello. Zömök és orsó formájú edény, közepén karcsúsodik — keleti eredetű forma. Az albarellókat világoszöldre, kobaltkékre, okkersárgára színezték. Ónmázas fajanszedények; előfaluk- ra címke, egy-egy portré, esetleg mitológiai jelenet, rit. kábban nemesi címer került. Az ónmázas kerámiát a faenzai mesterek honosították meg hazánkban Mátyás király uralkodása idején. Elterjesztésük az anabaptista habánok érdeme. (A habánok vallásuk miatt menekültek Észak-Itáliából Ausztrián ke. resztül Magyarországra.) A patikamúzeum anyagát úgy rendezték, hogy tematikailag követni lehet a gyógyszerészet kialakulását Európában és hazánkban. A középkorban az „apothe. ca” raktárt, később árusítóbódét jelentett. A patikában tehát a különféle eredetű (nö_ vényi, állati, ásványi) gyógyszerek mellett, cukorkákat, szeszes italokat és más árukat tartottak, mint egy „vegyeskereskedésben”. Á patikust egykor speciárusnak, azaz fű. szeresnek nevezték. A XVIII. századtól kezdve a szerzetes- rendek patikái mellett fokozatosan szerephez jutottak a polgári gyógyszertárak is. Európában az első polgári pa. tika alapítása Roger szicíliai király nevéhez fűződik 1140- ben. Magyarországon az 1244. tői szerkesztett „Statuta Civitatis Budensis” szabályozta a gyógyszerészek jogait. Több évszázadon keresztül ment végbe egyébként az orvoslás és a gyógyszerészet különválása. A nápolyi egye. tem orvosi karán 1224-ben II. Frigyes választotta szét az orvosi és a patikáriusi tevékenységet. Ezt követően alakult ki Európában a gyógyszerészek rendje, és a gyógyszertár intézménye. MagyarA szocialista munkaversenyről szól a belkereskedelmi miniszter 2/1978. (II. 2.) Bk. M. számú rendelete, amely szabályozza a munkaverseny irányításának, értékelésének módját, a kitüntetések és elismerések adományozása során követendő elveket. Kihangsúlyozandó, hogy a munkaversenyben adható egyéni és brigádelismerések, kitüntetések adományozásánál fokozott figyelmet kell fordítani a szocialista brigádokkal szemben támasztott magasabb minőségi követelmények teljesítésére és a komplex brigádok, valamint az ifjúsági verseny- formák eredményeire, ugyanakkor az a dolgozó, illetve az a kollektíva, amelyik a társadalmi tulajdont, vagy a vásárlókat megkárosítja, a vásárlókkal szemben kifogásolható magatartást tanúsít, a munkahely és környezetének tisztaságát elhanyagolja, elismerést nem kaphat. A jogszabály rendelkezéseit először az 1977. évi munkaverseny értékelése során kell alkalmazni, a vállalatok pedig kötelesek munkaversenyszabályzatukat az e rendeletben foglaltaknak megfelelően módosítani. i A talált robbanótestek bejelentéséről és megsemmisítéséről rendelkezik a honvédelmi miniszter idén február 2-án hatályba lépett 3/1978. (II. 2.) HM számú rendelete, amely előírja, hogy aki bármilyen robbanóanyagot, robbanószerkezetet (lőszer, bomba, akna, gránát, stb.) talál, vagy ilyennek hollétéről tudomást szerez, köteles haladéktalanul jelenteni a legközelebbi községi tanács vb szakigazgatási szervének, vagy a legközelebbi rendőri szervnek, de még a bejelentés előtt köteles a helyszínen rendelkezésre álló eszközzel szembetűnően megjelölni a robbanótest helyét. A fenti két jogszabály a Magyar Közlöny idei 7. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az ÁFÉSZ-ek hízottsertés-felvásárlásával kapcsolatos ár, felár és egyéb térítési feltételekről szóló arra a Tájékoztatóra, amely eligazítást ad a több éves szerződéses felár fizetésének feltételei, a felvásárolt hízott sertésekért fizetendő alapár, felár és egyéb térítések tekintetében. Itt utalunk arra, hogy 1978. január 1-től a több éves szerződéses felár kifizetésére — az eddigi gyakorlattól eltérően — csak akkor kerülhet sor, ha a kistermelő a tárgy évre vállalt szerződéses kötelezettségét teljesítette, a szerződés pedig akkor tekintendő teljesítettnek, ha a lekötött mennyiség és a tényleges átadás között legfeljebb 20 százalék eltérés van. (Megjelent a SZÖVOSZ Tájékoztató idei 5. számában.) Ugyanitt jelent meg közlemény az építési adómentesség alkalmazásának egyes kérdéseiről is. Az ÁFÉSZ-ek -és kiskereskedelmi ágazati besorolású szövetkezeti vállalatok üzlethálózatának és felvásárlási létesítményeinek építési adómentessége ugyanis — a jogszabályban meghatározott kört kivéve — 1978. január 1-től megszűnt. DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Érdekes Petőfi-átdolgozás Pécsett érdekes Petőfi- vonatkozású kiadványra bukkantak: a „János vitéz” népszínműváltozatára. Az elbeszélő költeményt János- házy Zsigmond helyi szerző ültette át színpadra, és a könyv 1888-ban jelent meg a pécsi Taizs nyomda gondozásában. A kötet a második kiadásból való, jelezve, milyen vonzó volt már akkoriországon későn indult a gyógyszerészek képzése. Igaz, annak idején Mátyás király — Pozsonyt követően — Budán is tervezte egyetem létesítését, ahol gyógyszerészeket is képeztek volna, de korai halála megakadályozta ebben. Nevesebb gyógyszerészeink így külföldi egyetemeken vé_ gezték tanulmányaikat. Bécsben 1644-ben már egyetemi vizsgára kötelezték a gyógyszerészeket, Prágában hasonlóan. Ebben az időben ban is Petőfi Sándor neve az olvasók számára. Az átdolgozó az énekbetétek szövegéül is a költő egy-egy — alkalomhoz illő — versét választotta. A kilencven éve megjelent népszínmű azért is érdekes, mert egyike a „János vitéz” legkorábbi átdolgozásainak és tovább gazdagítja a Petőfi költészetéhez kapcsolódó irodalmat. Magyarországon akadémiai képzettséget még nem írtak elő. A nagyszombati orvosi karon 1771-től a gyógyszerészjelöltek vizsgát tehettek a „magister Pharmaciae” ké_ pesítésért. A gyógyszerészek a bécsi egyetemen 1812-től, a pesti egyetemen pedig 1852- től nyerhettek „doctor Che- miae” címet. Ezt váltotta fel 1859-ben a „doctor pharmaciae” képesítés. DR. HAJAS MARGIT Lepárló berendezés a régmúltból Patikabelső
