Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

1978. február 19. '«ÉPÚJSÁG 9 Intenzív betegellátás - életmentés Az utóbbi évtizedekben a kórházi ápolás alapvető szem_ léletbeli változásának lehe­tünk tanúi. Az eddigi szako­sított ellátást a betegeik ál­lapota szerinti felosztás vált­ja fel. Felismerték ugyanis, hogy az akutan súlyos álla­potban lévő betegek eseté­ben nem annyira a kiváltó ok gyógyítása az elsőrendű feladat, hanem az alapvető életfunkciók (vérkeringés, légzés, folyadékháztartás egyensúlya) fenntartása, il­letve rendezése. Az alapbajt akkor kell majd gyógyítani, amikor már sikerült elhárí­tani az életveszélyt, és a be­teg túl van a heveny állapo­ton. Az ilyen rendszerű ápolás érdekében változtatni kell a kórház hagyományos szerve­zetén, a személyzet képzett­ségén, az alkalmazott gépi eszközök minőségén és szá­mán, sőt adott esetben a kór­házépületet is át kell alakíta­ni a célnak megfelelően. Az intenzív osztályon az eszmé­letlen beteget például olyan ágyban kell elhelyezni, amely teljesen körüljárható és ter­jedelmes készülékekkel kö­rülvehető. Az egy ágyra jutó alap területnek tehát többszö­rösen nagyobbnak kell len­nie, mint egy hagyományos ápolási helyiségben. De ugyanilyen speciális követel­mények adódnak épületgépé­szeti szempontból is. Az in­tenzívosztályon ma már nem nélkülözhetők a klímaberen­dezések, amelyeknek esetleg nemcsak a szoba hőmérsékle­tét és a levegő relatív ned­vességtartalmát kell szabá­lyozniuk, hanem az ionkon­centrációt is, sőt baktérium­ölő hatású anyagot is kell tartalmazniuk. A klímatizálás azonban csak akkor működik tökéletesen, ha zsilipéit és légmentesen záródó bejárati ajtót alkalmaznak. Az intenzívosztályon a központi megfigyelő berende­zés áttekinthetően mutatja a betegek legfontosabb jellem­ző adatait, fény- és hangjel­zéssel figyelmeztet, ha vala­melyik beteg bármelyik ada­ta veszélyes mértékben eltér a normálistól. A berendezés külön helyiségben van, ahon­nan üvegablakon keresztül lehet a betegekre rálátni. A súlyos állapotú beteg jellem­ző adatait az ágy melletti készülékkel is lehet folyama­tosan mérni. így az ápolónő vagy a kezelőorvos a beteg szemrevételezése közben gyorsan tájékozódhat a mért és regisztrált adatok alakulá­sáról is. Más készülék látha­tóvá teszi a beteg elektro- kardiogramját, és a műszeren leolvasható a beteg szívfrek­venciája; ugyanezen a mű­szeren lehet a szívfrekvencia megengedett határait is beál­lítani. Nemzetközi víztisztasági társaság alakult Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szov­jetunió és Csehszlovákia ille­tékes szerveinek képviselői egyezményt írtak alá a Nem­zetközi Víztisztasági Társaság megalapításáról. A társaság (’tovariscseszt- vo’) a szocialista országok együttműködésének új for­mája. Nem számít jogi sze­mélynek, és résztvevői együt­tesen irányítják. A társaság ügyeit a tagországok egyike vezeti a többi tagország meg­bízásából, s ez alatt az idő alatt saját költségére, saját erejéből fedezi az ügyintéző apparátus tevékenységét. A Nemzetközi Víztisztasági Társaság ügyeinek intézését Bulgária vállalta magára. A társaság feladata a szennyvíz- és ivóvíztisztító berendezések létrehozásához elengedhetetlen együttműkö­dés további szélesítése és el­mélyítése. A KGST-országok évente egyre nagyobb összeget for­dítanak a szennyvizek tisztí­tására. A közeljövőben a tisz­títóberendezések számának növekedése várható, ami nagy tőkebefektetésekkel és a kiterjedt, bonyolult appará­tus működésével kapcsolatos. A berendezések előállítását egy sor országban akadályoz­za a gyártó ipar elégtelensé­ge. Gyakran hiányzik a meg­felelő mennyiségű modern műszer, ezért a tisztítóberen­dezések gyártása elmarad a termelési tervektől. Az a cél­ra előirányzott beruházási összegeket nem mindig fek­tetik be hiánytalanul, a használatba vett objektumok pedig nem mindig szolgálják kellő mértékben a munka termelékenységének emelke­dését. A KGST-országok szak­emberei aktívan tevékeny­kednek a fenti problémák megszüntetése érdekében. Bulgáriában létrehoztak egy olyan ipari egyesülést, amelynek üzemei víztisztító berendezéseket gyártanak, és egy — az iparág profiljának megfelelő — tervező-konst- ruáló intézetet. A Csehszlo­vákiában működő jól ismert „Szigma” üzemek sok ország­ba exportálják a náluk készülő változatos típusú szi­vattyúkat és más víztisztító berendezéseket. A Szovjet­unióban a X. ötéves terv fo­lyamán a környezetvédelem céljaira összességében két­milliárd rubelt szándékoznak költeni. A Nemzetközi Víztisztasági Társaság létrejötte hatható­san segíteni fogja a KGST- országok ipari erejének jobb kihasználását, a modern fel­szerelések intenzívebb gyár­tását és az elavult termelési módszerek helyett a korsze­rű technika alkalmazását. A. RUMJANCEV Komppal Skandináviába Csak nemrég indították az első rendszeres kompjáratot Skandinávia és Lengyelor­szág között, de máris kö­szönthették az egymillomodik utast. A komphajózás szerény le­hetőségekkel kezdődött. Első­ként Swinoujace és Ystand között indult egy járat; ma már naponta indítanak két .korszerű gépkocsi- és utas- szállító kompot, valamint egy vasúti szerelvényeket és gép­kocsikat szállító járatot, amely 38 vasúti kocsit és 22 tehergépkocsit visz át a Bal­ti-tengeren. A második járatot Gdansk —Helsinki között indították. Jelenleg ezen a vonalon 2 komp heti 4 alkalommal köz­lekedik. A harmadik, a leg­újabb járat — egyelőre csak a nyári évadban — Gdanskot és Stockholmot köti össze he­ti 3 alkalommal. A lengyel kompjáratokat rendszeresen igénybe veszik csehszlovák, magyar, osztrák, bolgár és jugoszláv utasok is". Az európai észak-déli irányban tervezett autópálya megépítése bizonyára tovább növeli majd a komphajózás jelentőségét, ezért további járatok indítását tervezik. Az idén indul az a komp, amit Norvégiában építenek, a szczecini hajógyárban pedig 1980-ig hét gépkocsi- és sze­mélyszállításra alkalmas komp készül el. Mindegyik ezer utast, valamint 276 sze­mély-, 26 tehergépkocsit szál­líthat rpajd. A jelenlegi vonalak járat­sűrűségének növelése mellett új vonalak megnyitását is tervezik. Többek között Kop­penhágába, továbbá Oslóba közlekedik majd lengyel ten­geri komp. Akkumulátorok gyorstöltése A villamos autók jövőbeni elterjedését hirdető szakem­berek feltételezik, hogy e jár­művek áramforrásait, az ak­kumulátorokat ugyanúgy cse­rélni lehet majd a benzin­kutaknál, mint ahogy ma­napság tankol az ember. Ter­mészetesen a lemerült telepe­ket azonnal fel kell majd töl­teni, hogy minél előbb újra használhatók legyenek. Ez azt jelenti, hogy a csereállomá­soknak (benzinkutaknak) be kell rendezkedniük a töme­gesen érkező akkumulátorok minél gyorsabb feltöltésére. A hálózati csatlakozású töltő- berendezések fejlesztői eddig inkább az egyedi használatú készülékek méreteinek csök­kentésére, azok elektronizálá­sára törekedtek, mintsem a tömeges töltés igényeinek ki­elégítésére. A korszerű automatikus gyorstöltő berendezés működ­het normál töltőként 16, gyors töltőként 80. és indító­telepként 400 amper körüli teljesítménnyel. Gyorstöltő­ként való alkalmazásakor a beépített elektronika cellán­ként 2,4 voltot biztosít, a töl­tőáram pedig a 40 és 80 am­per. közötti intervallumban állítható be. A töltési folya­matot egy elektronika „vi­gyázza’ azaz lekapcsol a töl­tés befejezésekor, így túl- töltés nem fordulhat elő. A folyamatot egyébként jelző­izzó és árammérő segítségé­vel figyelemmel lehet kísér­ni. A készülékkel fordított polaritással való töltés lehe­tetlen, mert az automatika bármilyen polaritású csatla­koztatás esetén helyes irányú (polaritású) töltőáramot biz­tosít. Megoldott az áram­ütés és rövidzárlat elleni vé­delem is, ugyanis csak akkor kerülhet feszültség alá a két töltővezeték, ha kapcsaira az akkumulátor már csatlakoz­tatva van. Konzerv - hajótörötteknek Csendes-óceáni kutatóútján érdekes feladatra vállalkozott egy bolgár házaspár, Julia és Doncso Papzov. Három hó­napig csak olyan élelmet fo­gyasztottak — húst, gyümöl­csöt, zöldséget, hüvelyeseket —, amelyet egy új konzervá­lást eljárással tartósítottak. Az alacsony hőmérsékleten szublimációs eljárással szá­rított élelmiszerkonzervek jól vizsgáztak az út során. Kide­rült, hogy bizonyos esetek­ben még a hajótöröttek is hasznát vehetik. A kivétele­sen tartós, súlyra is könnyű, időjárásra, nedvességre nem érzékeny konzervet ugyanis akkor sem érte kár, amikor a házaspár hajója bajba került és az élelmiszercsomagok víz­be merültek. Az új konzerválási eljárás, amelyet Cvetan Cvetkov mérnök vezetésével dolgoz­tak ki, nemcsak az élelmi­szeriparban, hanem a gyógyá­szatban és a mezőgazdaság­ban is hasznosítható. Ily mó­don a különféle biológiai ter­mékéket — átültetésre szánt szerveket, szöveteket, széru­mokat, vakcinákat, hormon- készítményeket, anyatejet — hosszabb időn át lehet tá­rolni. ..................— • 11 A kisméretű, egyedi akkumulá tortöltők egyik legújabb változata ,Itt valóban megtanulja az ember becsülni az időt. Sz. F. Zsesztyelev járási párt­titkár Uszty-Ilimszk jelené­ről beszélve elmondta, hogy két expedíció dolgozik a kör­nyéken. Az egyik vasércet, a másik kőszenet keres. Nem kizárt, hogy a mélyben olajat és gázt is találnak. De a leg­főbb kincs, az erdő, amely a járás összes földterületének 98 százalékát borítja. Éppen ezért a legfontosabb építkezés a faipari komp­lexum. A beruházásban a Szovjetunióval együtt Bulgá­ria, Magyarország, NDK, Lengyelország és Románia is részt vesz. Magyarok a Szovjetunióban Lakcímünk; Uszty-Ilimszk Uszty-Ilimszk az érkezőket valósággal lebilincseli. Jobb kifejezést aligha találhatnánk arra az érzésre, amely pano­rámája láttán keletkezik ben­nünk. A sokemeletes épületek festői rendezetlenségben ma­gasodnak a környező dombo­kon. Tágas, kényelmes, hideg­meleg vizes, villanytűzhellyel felszerelt lakásokat rejtenek magukban. Az udvarokon jól berendezett játszóterek vár­ják a gyermekeket. A város fölé magasodnak a stadion hatalmas világítótornyai. Az üzletekben élénk a forgalom. Még sok-sok példáját sorol­hatnám a lakosság megálla- podottságának, jólétének. Ez a benyomás alakult ki Raul Ranhel, Eduardo Corea, Alfredo Alonso, a Drúzsba nemzetközi brigád kubai diákokból lett tagjaiban is. Nem vártuk, hogy ilyen rö­vid idő után, itt a messzi tá­voli tajgában ilyen mély gyö­kereket ereszt a civilizáció” — fogalmazták meg benyo­másaikat. Hasonló véleményt hallhatunk Uszty-Ilimszk más látogatóitól is. ezer tonna cellulózéval) 1980- ban éri el. A kombinát épületei az Angara jobb partján emel­kednek. A vízerőmű gátján keresztül „átszökött” a város a túlsó partra. Újvárosnak hívják, pedig maga Uszty- Ilimszk is csak mindössze négy éve emelkedett városi rangra. A kombinátban a vasszer­kezetek különböző színűek. A szerelők a szerelvények színéről — kék, sárga, piros, barna — tudják, hogy melyik országból érkeztek. Az NDK- ból 40 ezer tonna, Romániá­ból 11 ezer tonna acélszer- kezet érkezett. Bulgária szál­lítja a válaszfalakat és a tetőszerkezeteket, Magyar- ország a nyílászáró szerkeze­teket és a könnyű raktárakat. Az egyik munkaterületen megismerkedtünk magyar munkások brigádjával. A brigádvezető Kis -Imre, aki ács volt a kecskeméti építő­ipari vállalatnál. Brigádja há­rom alkalommal hódította el a Vörös Vándorzászlót. Kis Imre egy új versenymozga­lomról, a testvérbrigádok ver­sengéséről beszélt, amely itt született Uszty-Ilimszkben. A verseny idején a két brigád tagjainak felét kölcsönösen kicseréli egymás között. A magyar építők több mint egy éve dolgoznak Uszty- Ilimszkben. 292-en érkeztek, gyakorlatilag mindannyian a faipari komplexum területén dolgoznak. Építettek egy ét­termet, garázst, betonozási munkákat végeztek, sőt helyi rekordot értek el, egy nap alatt 270 köbméter betont építettek be. Jelenleg sokan térnek vissza szabadságról. Hazájuk­ban nagy érdeklődéssel hall­gatták őket szibériai élmé­nyeikről és tapasztalataikról. Különösen nagy feltűnést kel­tett a közlésük, hogy itt a hőmérő —42 fokig is leszáll. Azt viszont kevesen tudják, hogy nem is olyan régen, 1969-ben, Uszty-Ilimszk köze­lében —63 fok hideget mér­tek. Ha figyelembe vesszük, hogy nyáron a hőmérő plusz 42 fokig is emelkedik, akkor az ingadozást közel 100 fo­kosnak tekinthetjük. Ha va­laki hozzászokik a szibériai hideghez és hőséghez, az in­goványos területhez és a szúnyogokhoz, akkor el­mondhatja, hogy most már semmiféle időjárási viszon­tagságtól nem fél. J. VASZILKOV APN—KS A kombinát első ütemének ' 1979 első félévében kell meg- I kezdenie a termelést, a tel- Jövőre megkezdheti a termeiéit a faipari komplexum. A magyar fiatalok ezt építik. jes kapacitást pedig (évi 550 I ___________________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents