Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

2 Képújság 1978. február 18. Dísziinnepség Moszkvában és Budapesten Magyarország és a Szov­jetunió barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- Inyújtási szerződése megkö­tésének 30. évfordulója alkal­mából a Szovjetunió Kom­munista Pártjának moszkvai pártbizottsága, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa, a lenini Kom- szomol Központi Bizott­sága, a Szovjet Bará­ti Társaságok Szövetségének elnöksége és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság pén­teken díszünnepséget rende­zett Moszkvában, a Tudósok Házában. Az ünnepi ülés elnökségé­ben helyet foglalt Kirill Ma­zurov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese, Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Babken Szarki- szov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének helyettese, az örmény SZSZK Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke, Vlagyimir Novikov, a Szov­jetunió minisztertanácsa el­nökének helyettese, Nyikolaj Rogyionov külügyminiszter­helyettes, Gennagyij Kiszel- jov, az SZKP KB osztály­vezető-helyettese, Zinaida Kruglova, a Szovjet Ba­ráti Társaságok Szövetsé­gének elnöke, Pjotr Fe- doszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke. A. Altunyin hadseregtábornok, a szovjet polgári védelem parancsno­ka és sok más ismert társa­dalmi, közéleti személyiség. Nagy szeretettel fogadták a jelenlévők az ünnepi ülés el­nökségében helyet foglaló magyar vendégeket, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság küldöttségét, amely Or­A KISZ mb ülése Tegnap ülést tartott Szek- szárdon a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett Gyenessei István, a KISZ KB mezőgazdasági osztályé, nak vezetője. Péti Imre, a bi­zottság első titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Hor­váth Zoltán, a KISZ megyei bizottságának politikai mun­katársa tartott beszámolót az 1977. évi népgazdasági terv végrehajtásában végzett KISZ-munka tapasztalatairól. KÉT MEGKÖZELÍTÉS A két megközelítés között mindenesetre igen lényeges a különbség. Belpolitikai vo­natkozásban ténylegesen mó­dosítottak az ország gazdasá­gi és kulturális politikáján és levonják ennek személyi konzekvenciáit is. Külpoliti­kában azonban változatlanul a szovjetellenesség a kínai magatartás fővonala. Még egy kapcsolat van a külpoli­tikai élénkség és a belső helyzet között. Ennek lénye­ge az, hogy Teng Hsziao-ping, a párt alelnöke, a vezérkar főnöke és a miniszterelnök helyettese a nemzetközi ak­ciók főszereplője. Kína belpolitikájával kap­csolatban Teng teljes rehabi­litálása óta széles körű talál­bán Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, az MSZBT Országos Elnök­sége tagjának vezetésével tartózkodik az évforduló al­kalmából a Szovjetunióban, továbbá Marjai Józsefet, ha­zánk nagykövetét a Szovjet­unióban és a nagykövetség vezető munkatársait. A díszünnepséget Igor Po- nomarjov, a moszkvai városi pártbizottság titkára nyitot­ta meg, majd a két ország himnuszának elhangzása után Vlagyimir Novikov mi­niszterelnök-helyettes mon­dott ünnepi beszédet. * A MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában pénte­ken ünnepségen emlékeztek meg a magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. év­fordulójáról. A termet a fő­város dolgozóinak az MSZBT munkahelyi tagcsoportjainak, a munkásmozgalom veterán­jainak több mint 800 képvi­selője népesítette be. Az elnökségben foglalt he­lyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az MSZBT elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Jevdo- kija Fjodorovna Karpova, az SZKP KB tagja, az OSZSZSZK miniszterelnök­helyettese, az SZMBT alelnö­ke, a Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság hazánkban tar­tózkodó küldöttségének veze­tője, valamint Fedot Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. Elhangzott a magyar és a szovjet hmnusz, majd Ka­tona Imrének, a budapesti pártbizottság első titkárának elnöki megnyitó szavai után Ezt követően Konc Béla, a KISZ-ibizottság gazdasági osztályvezetője a tavalyi év gazdálkodását értékelte, kü­lön foglalkozva az 1978. évi ifjúsági alap felosztásának tervével. Végezetül a KISZ Tolna megyei Bizottsága egyebek között szóbeli tájékoztatót hallgatott meg a XI. világ- fijúsági találkozó megyei elő­készítésének helyzetéről. gatások folynak arról: milye­nek a tényleges hatalmi viszo­nyok Hua elnök, Mao utódja és Teng között. Ezekre a kombinációkra a pekingi po­litika zártsága miatt nem le­het megbízható választ adni. Az viszont kétségtelen, hogy Teng Hsziao-ping szinte lát­ványos vezető szerepet vál­lalt a legutóbbi hónapok bel­politikai és gazdasági válto­zásaiban — s ezt most nem­zetközi akciókkal is kiegészí­tette. ALKU BURMÁVAL i Teng első útja Burmába vezetett. Burmának Péking távlati délkelet-ázsiai straté­giai elképzeléseiben szükség­szerűen kimelkedő szerep jut. Burma az az ország, amely Havasi Ferenc miniszter­elnök-helyettes lépett a szó­noki emelvényre. HAVASI FERENC BESZÉDE Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, vala­mint a kormány üdvözletét, majd ünnepi beszédében ki­emelte: az 1948. február 18- án aláírt szerződés hazánk újkori történelmének első, valóban egyenjogú kapcsola­tokon nyugvó nemzetközi szerződése. Biztosítja orszá­gunk, népünk szuverenitását, elidegeníthetetlen jogát füg­getlenségéhez, nemzeti lété­hez, a haladáshoz. A szerző­dés alapeszméje az inter­nacionalizmus, a két nép megbonthatatlan, testvéri ba­rátsága. — Visszatekintve az utób­bi három évtized gyümölcsö­ző együttműködésére, meg­állapíthatjuk — folytatta Ha­vasi Ferenc —, hogy különö­sen lendületesen fejlődtek gazdasági kapcsolataink. Az utóbbi másfél évtizedben a kölcsönös árucsere-forgalom évente mintegy 16,6 százalék­kal nőtt. Napjainkban teljes külkereskedelmi forgalmunk csaknem egyharmadát a Szovjetunióba szállított, illet­ve az onnan érkező áruk te­szik ki. örvendetes, hogy az országaink közötti külkeres­kedelmi forgalom tavaly már elérte a négymilliárd rubeles értéket. Ez hússzorosa a negyvenes évek végén, s az ötvenes évek elején lebonyo­lított éves áruforgalomnak. — A magyar—szovjet kap­csolatok át meg átszövik éle­tünk minden területét. A népeink közötti barátság át­hatja dolgos mindennapjain­kat. Csütörtökről péntekre vir­radó éjszaka és pénteken dél­előtt is változatlan erővel dolgoztak a bányamentők a robbanás sújtotta tatabányai 12/A aknában. A mentőcsa­patok egymást váltva keresik azt a kilenc bányászt, akik­nek sorsa még ismeretlen. Munkájukat nehezíti, hogy a robbanás centrumában om­lás keletkezett és a metánve­szély sem múlt még el. A bá­nyászok felkutatásával egy­idejűleg technikai feladato­kat is meg kell oldaniok a Kínát az Indiai-óceántól elvá­lasztja. Teng politikai párt­fogójának, Osou En-laj néhai miniszterelnök özvegye né­hány nappal Teng külföldi útjának kezdete előtt Kam­bodzsában járt. Burma elnö­ke, Ne Win pedig az első kül. földi államfő volt, aki annak­idején az új kambodzsai ve­zetéssel kapcsolatot létesített. Mindebből félreérthetetle­nül következtetni lehet arra, hogy Teng burmai látogatása egy rendkívül bonyolult ha­talompolitikai koncepció ré­sze. Ennek lényege: előkészí­teni a talajt arra, hogy ha a belső helyzetet sikerül kon­szolidálni, gyors ütemben nö­veljék Kína hatalmi befolyá­sát Délkelet-Ázsiában, sőt, az Indiai-óceán térségében is. Kínai részről ezt feltehető­en azzal kell „megfizetni”, hogy módosítják a pekingi vezetés és a burmai törvé­nyes kormány ellen az ország északkeleti területén hullám­zó háborút viselő, pekingi orientációjú burmai erők kapcsolatát. Peking számára ez a gerillatevékenység egy­szerre jelenti Ne Win kor­mányával szemben a nyomás eszközét és egy esetleges alku tétjét. Teng látogatásának következményeképpen min­den jel szerint lanyhulni fog a gerillaegységeknek nyújtott pekingi támogatás és előtérbe kerülnek Kína általános ha­talompolitikai érdekei. Nagy tapssal fogadott sza­vai után szólalt fel Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. V. J. PAVLOV NAGYKÖVET BESZÉDE — A proletár internacio­nalizmus, a teljes egyenjogú­ság, az önzetlen segítség- nyújtás és támogatás, a meg­bonthatatlan barátság elvén nyugvó 1948-as szerződés tükrözte a magyar és a szov­jet nép alapvető érdekeit. Kiemelkedő szerepet töltött be a két nép új típusú kap­csolatainak kialakításában, sokoldalú fejlesztésében, ha­tékonyan segítette a kommu­nizmus és a szocializmus épí­tését országainkban, hozzá­járult az európai béke és biztonság megszilárdításához. — E dokumentum eszméit megerősítette és továbbfej­lesztette az 1967. szeptember 7-én Budapesten aláírt új szovjet—magyar barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. Az utóbbi három évtizedben a népeink közötti barátság — mint Leonyid Iljics Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke az MSZMP XI. kongresszusán kiemelte —, a szovjet és a magyar dolgozók millióinak kincse lett. Az ünnepi beszédeket köve­tően a Nemzeti Színház stú­diójának művészei magyar, orosz és szovjet versekből, dalokból összeállított ünnepi műsorral köszöntötték az év­fordulót. Az ünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget; (MTI) bányamentőknek: légvezeté­keket építenek a robbanás által megrongálódott vága­tokba, ho^ megindítsák az intenzív légáramlást és köny- nyítsék a mentés körülmé­nyeit. Jelenleg hetven bánya­mentő dolgozik a bajba ju­tott bányászok felkutatásá­nál. A bányarobbanás és a sze- rencstélenség okának vizsgá­latára kormánybizottság ala­kult, amely megkezdte mun­káját. (MTI) Talán kevésbé érzékeny ponton, de lényegében ugyan­ez a törekvés volt megfigyel­hető Teng útjának második állomásán: Nepálban. A tíz­millió lakosú, Kína és India között fekvő hegyi ország az utóbbi évtizedekben sokszor kínosan bonyolult egyensúly­politikára kényszerült Peking és Uj-Delhi között. Teng út­jának fő eredménye a Ne­pálnak nyújtott kínai gazda­sági műszaki segítség foko­zása. A KULCSKÉRDÉS INDIA Nyilvánvaló ugyankkor, hogy Peking délkelet-ázsiai terveinek kulcspontja a kí­nai—indiai viszony. A Teng- utazás egyik figyelemre méltó mellékterméke, hogy a kínai politikus rendkívüli óvatossá­got tanúsított Indiával kap­csolatban. Sőt, burkolt aján­latot is tett nepáli sajtóérte­kezletén a két ország közötti eszmecsere újrafelvételére. Válaszképpen Deszai indiai miniszterelnök ugyancsak burkolt formában készségét fejezte ki egy magas szintű indiai—kínai találkozóra. Megállapítható: Teng uta­zása hosszú idő óta az első nagyszabású kísérlet a dél­kelet-ázsiai kínai pozíciók megerősítésére. Aligha két­séges, hogy Kína belső prob­lémáinak megoldásától függő­en ezt újabb lépések fogják követni. (-i -e-) A népgazdasági segítése Változatlan erővel folyik a bányamentés Tatabányán Peking és Délkelet-Ázsia Teng utazasai A kínai kormány külpolitikai tevékenysége az utóbbi hetekben látványosan megélénkült. Egyértel­műen azzal a céllal, hogy demonstrálják: Peking igyekszik kitörni abból az elszigeteltségből, amely a legutóbbi időszakig jellemezte az ország utolsó év­tizedének nemzetközi kapcsolatait. Ebből a szempont­ból a kínai külpolitikai tevékenység megélénkülése belpolitikai jelentőségű akció is. Része annak a törek­vésnek, hogy az ország valamennyi (külső és belső) problémájáért a „négyek bandáját” tegyék felelőssé. Magyar és szovjet vezetők táviratváltása L. I. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP Központi Bizott­sága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió miniszter- tanácsa elnökének Moszkva Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész népünk és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek és a kommu­nizmust építő testvéri szovjet népnek a magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dés aláírásának 30. évfordulója alkalmából. A magyar nép a 30 évvel ezelőtt aláírt első magyar— szovjet barátsági szerződést olyan történelmi jelentőségű ok­mánynak tekinti, amely kifejezésre juttatta Magyarország és a felszabadító Szovjetunió kapcsolataiban bekövetkezett gyö­keres fordulatot és amely nagy politikai horderejű szerződés­ben rögzítette országaink örök barátságát, a kölcsönös test­véri segítségnyújtás és a sokoldalú együttműködés alapelveit. Az eltelt három évtized nagyszerű eredményei a sokoldalú magyar—szovjet együttműködésben meggyőzően bizonyítják, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei, a közös érdekek és célok alapján, a megbonthatatlan testvéri barátságra épülő szerződés hatékonyan szolgálta mind népeink javát, mind a szocialista közösség érdekeit, hozzá­járult az európai kontinens és a világ békéjének, biztonságá­nak megszilárdításához. Az 1948-ban megkötött első barátsági szerződés betöltötte történelmi szerepét. Az elért eredmények talaján a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967. szeptember 7-én új ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dést írt alá. Az új szerződés magasabb szintre emelte orszá­gaink kapcsolatait, népeink barátságát, új távlatokat nyitott a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együtt­működésünk előtt. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri szö­vetsége szilárd alkotóeleme a szocialista államok történelmi­leg új típusú szövetségi rendszerének. A szocialista országok sokoldalú együttműködése és barátsága eredményesen szol­gálja a nemzetközi béke megszilárdításának, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét. Magyarország dolgozó népe a testvéri Szovjetunióval együtt halad a közös történelmi úton az enyhülésért, a népek biztonságáért és a társadalmi haladásért vívott világméretű küzdelemben. Barátsági szerződésünk aláírásának 30. évfordulóján kí­vánunk Önöknek, kedves elvtársak, és Önökön keresztül a testvéri szovjet népnek újabb kiemelkedő sikereket a kom­munizmus építésében, a nemzetközi béke és biztonság meg­szilárdításáért végzett tevékenységükben. KÁDÁR JÁNÖS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Púja Frigyes külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte A. A. Gromiko külügyminisztert. A SZOT. a KISZ, az MSZBT ugyancsak táviratot küldött a szovjet partnerszervezetének. * KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, LÁZÁR GYÖRGY elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Budapest Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, minisztertaná­csa és az egész szovjet néo nevében szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek és az Önök személyében a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a szocialista Magyarország minden dolgozójának a szovjet- magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés aláírásának 30. évfordulóján. A két ország népei ebben a fontos dokumentumban ki­fejezték azon szándékukat, hogy szakadatlanul erősítik barát­ságukat és fejlesztik sokoldalú együttműködésüket a szocia­lizmus és a kommunizmus építése terveinek megvalósításá­ban, a szocialista közösség államai egységének és összeforrott- ságának megszilárdításában, a békéért és a nemzetközi biz­tonságért vívott közös harcban. Szerződésünk hatékonyságát meggyőzően igazolják az évről évre erősödő sokoldalú szovjet—magyar együttműködés tapasztalatai. Az 1967 szeptemberében aláírt új szovjet— magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés alkotó módon továbbfejlesztette és elmélyítette az 1948-as szerződés elvi tételeit, új ösztönzést adott ahhoz, hogy a két ország dolgozóinak javát és boldogságát szolgáló erőfeszítéseinket egyesítsük. A marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionaliz­mus elvein alapuló új típusú szovjet—magyar kapcsolatokat pártjaink, országaink és népeink szilárd barátsága, céljaink közössége, alapvető érdekeink és nézeteink egysége jellemzi. A szovjet kommunistákat, valamennyi szovjet embert őszinte örömmel és büszkeséggel töltik el a Magyar Népköz- társaságnak az új élet építésében, a szocialista társadalmi vi­szonyok tökéletesítésében, a gazdaság, a tudomány és a kul­túra fejlesztésében elért eredményei. A szocialista Magyar- ország kommunistáival, valamennyi dolgozójával a jövőben is fáradhatatlanul tovább erősítjük a szövetség, a barátság és az együttműködés szálait a szocializmus és a kommunizmus nagyszerű ügyének diadala érdekében. Kívánunk önöknek kedves elvtársak, az egész testvéri magyar népnek újabb nagy sikereket az MSZMP XI. kong­resszusa határozatainak megvalósításában, népgazdaságuk ötödik ötéves terve feladatainak teljesítésében, a fejlett szo­cialista társadalom magyarországi felépítésében. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek örök és megbonthatatlan barátsága. L. BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A, KOSZIGIN, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents