Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

1978. február 18. Képújság 3 A Láng Gépgyár „Kazán” gyáregységében központifűtés-kazánokat, autoklávo­kat, valamint élelmiszeripari bepárlókat gyártanak. Az orenburgi gázvezeték épí­téséhez is szállítanak kazánokat, az idén 8 darabot. Képünkön az orenburgi gázvezeték építéséhez szükséges kazánok szerelése. (MTI fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) vevő számára, aki ter­mészetesen mindenhez minél olcsóbban sze­retne hozzájutni, van valami kellemetlen, nyugtala­nító kicsengése a kifejezés­nek: „szabad áras termék”. Tudjuk, hogy aminek az árát a hatóságok nem szab­ják még, nem korlátozzák, azt a vállalatok — termelők és forgalmazók egyaránt — a lehető legdrágábban sze­retnék eladni. Vajon módjuk van-e az árak ilyen felhajtására? Ak­tuálissá teszi a kérdést, hogy az idén valamelyest bővül a szabad áras cikkek köre; újabb ruházati termékekre terjesztik ki ezt az árformát, s már jóformán csak a gyer­mekruházati cikkeket kell hatóságilag előírt áron for- ' galmazni. Áremelésre van és lesz módjuk mind a termelő, mind a kereskedelmi vállala­toknak, de sokkal kisebb mértékben, mint amit a sza­bad ár kifejezés sejtet. A sza­bad árak kialakításának sza­badsága ugyanis meglehető­sen korlátozott, és egyre in­kább az lesz a közeljövőben. A szabad árakat ma sem hasra ütései állapítják meg, még csak nem is csupán a piaci viszonyok figyelembe­vételével — tehát a kereslet és a kínálat függvényében — hanem meglehetősen szigorú előírások szerint kalkulálják. Ezeket az előírásokat a na­pokban az Országos Anyag- és Árhivatal több módon to­vább szigorította. TÖBB DIVATOS HOLMI Az olvasó mindebben va­lami ellentmondást vélhet felfedezni, s megkérdezheti: ha az az ár szabad, akkor miért korlátozzák? Ha meg korlátozzák, akkor miért ne­vezik szabadnak? De végül is mindenkit az érdekel, hogy drágább lesz-e valami, s ha igen, akkor mi, és mennyi­vel? Tulajdonképpen az árható­ságokat is ez utóbbi foglal­koztatja: nem akarják — és természetesen mi sem akar­juk —, hogy a fogyasztói ár­színvonal növekedése egy hajszállal is meghaladja az erre az esztendőre tervezett 4 százalékot. Csakhogy egyszer, smind azt is szeretnénk, hogy minél gazdagabb, változato­sabb legyen az árukínálat, minél korszerűbb, divatosabb termékekhez juthassunk hoz­zá. De mi késztetne, mond­juk, egy cipőgyárat arra, hogy az elavult, vastag sarkú, tömpe orrú női cipők helyett minél előbb vékony sarkút, keskeny orrút gyártson, ha nem a nagyobb nyereség re­ménye? Mivel erre az anyagi ösz­tönzésre szükség van, ezért kívánatos számunkra, vevők számára is a szabad árforma kiterjesztése. De hogy mégse fizessünk túlságosan sokat a divatos holmikért, s hogy a vállalatok mégse gazdagodja, nak meg túlságosan — azt célozzák az árhivatal említett intézkedései. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Miből is állnak ezek a ha­tósági szigorítások? Részben az úgynevezett előzetes beje­lentési kötelezettség kiter­jesztéséből. A vállalatok, a szolgáltató szövetkezetek, ha bizonyos, meghatározott ter­mékek vagy szolgáltatások árát emelni szándékoznak, úgy ezt előre be kell jelente­niük az árhatóságnak. A jö­vőben ez a kötelzettség az eddiginél több termékre, szol­gáltatásra érvényes. A beje­lentés módot nyújt arra, hogy az illetékesek az új kalkulá­ciót felülvizsgálják, s ha úgy találják, hogy az indokolat­lan nyereséget eredményez­ne, eltérítsék szándékától a • vállalatot. Ha ez nem jár si­kerrel — ami ritkán esik meg —, akkor tisztességtelen haszonszerzés címén eljárást is lehet indítani ellene. Ez azonban csak a fékek egyike. Az árhivatal egy má­sik állásfoglalásában azt is az érintettek tudomására hoz­ta, hogy az új termékek árá­nak kialakításakor nem há­ríthatják tovább a vásárlóra bizonyos költségeik növeke­dését. Nem lehet tehát vala­mit drágábban adni például azért, mert az előállításához szükséges energia — a janu­ár elsejei termelői árrende­zés következtében — többe kerül. És nem lehet árat emelni azon a címen sem, hogy a tavalyi központi bér­emelések folytán szintén nőt­tek a költségek. Ne feledjük: mindez a szabad árak kiala­kítására vonatkozik.' Ezek mellett még a minisz­tériumok, a tanácsok árosztá­lyai. a szakszervezeti és a né­pi ellenőrök rendszeres vizs­gálatai is féken tartják az ár. emelési törekvéseket. A VÁSÁRLÓ VÉDELMÉBEN A szakemberek véleménye szerint egyébként a szabad árak kiterjesztése esetleg ár­csökkenést is eredményezhet. Akadnak ugyanis vállalatok, amelyeknek gyártmányai kö­zül eddig csak néhány volt szabad áras; ezeken akartak mindent megkeresni. Most, amikor valamelyest szaba­dabban kalkulálhatják több termék árát, remélhető, hogy az aránytalanul felsrófolt árakból valamit leengednek. De ez csak remény. ény azonban, hogy a szabad áraik kiterjesz­tése egyrészt ösztönözni fog a jobb. a korsze­rűbb áruk előállítására, más. részt az árhivatal utasításai, irányelvei megóvják a vásár­lót attól, hogy kiadásai a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben emelkedjenek. Mert fon­tos ugyan a termékszerkezet korszerűsítése, az árukínálat javítása, de legalább ilyen fontos a párt. és a kormány életszínvonal-politikájának érvényesítése. Ez pedig a re­álbérek állandó emelését is célozza, vagyis azt, hogy fi­zetésünkből mind több árut és szolgáltatást vásárolhas­sunk. GÁL ZSUZSA Kazánok Orenburgba Tizenkétmillió többlettermelés Tegnap délelőtt Szekszár- don tartotta társulati ülését a Szekszárd—paksi Vízitársulat, összegezték az elmúlt évi terv teljesítését, valamint el­fogadták az 1978-as tervet. A víztársulat az elmúlt év. ben először 65 millióra ter­vezte, majd később 80 millió­ra módosította tervét. A kol­lektíva ezt a módosított ter­vet is túlszárnyalva 92 millió forint értéket állított elő, il­letve ilyen mennyiségű mun. kát végzett. A társulat tagjai­nak minden jelentkező igé­nyét teljesíteni tudták, a munkák nemegyszer határ­idő előVt készültek el. A tag­gazdaságoknak végzett tévé. kenységből kitűnik, hogy a legtöbb munkát a Szekszárdi Állami Gazdaságnak, a báta. széki Búzakalász Termelő- szövetkezetnek és a paksi termelőszövetkezetnek végez­ték. Az 1978-as terv ismét ma­gasabb: 95 millió forint érté. kű. Közcélú beruházásként kezdik meg az Éri patak, a Kistormási árok, a Lajvér patak és záportározó, a Ju­hászvölgyi árok, valamint a Donát patak munkáit. Bútorok habból Két éve kezdték meg, s Magyarországon ma is egye­dül a Szekszárdi Bútoripari Vállalatnál készítik a poliure- tán formahab bútorokat. A kezdeti egy sablon helyett ta­valy óta karusszelen forgó nyolc formát töltenek egymás után, így a régieknek sokszorosára nőtt a termelés. A ha- bosító berendezés kapacitása azonban még így sincs egé­szen kihasználva, ezért az idén egy új csarnokot építenek, ahol már két körbe forgó sablonsort tölthetnek meg fo­lyamatosan a tíz perc alatt megszilárduló műanyag habbal. Ennek a bővítésének alapjául az szolgál, hogy januártól nemcsak az amúgy igen közkedvelt, s kelendő ülőbútorok formájában hagyják el a gyárat, hanem szállítanak más gyáraknak is itt készített poliuretánhab bútorelemeket. Fotó: SZEPESI A gondok ellenére—jót ígér az AGROTRÖSZT Sajtótájékoztató a MÉM-ben Minden év februárjában kötelességének tartja az AGROTROSZT, a mezőgazda­ságot ellátó országos válla­lat, hogy tájékoztassa fo­gyasztóit, vásárlóit a sajtón keresztül, milyen lesz a me­zőgazdaság ellátása. Dr. Kopácsi Ernő vezér- igazgató, a MÉM-ben tartott sajtótájékoztatón elmondot­ta, hogy tavaly a tröszt vál­lalatai 28,6 milliárd forint ér­tékű mezőgazdasági gépet, eszközt, szerárut, kemikáliát forgalmaztak, az üzemek el­látása megbízható, nyugodt volt, néhány hiányosság azonban kísérte a tavalyi munkát, s az idén is lesznek gondok. A vezérigazgató nem szépítette a helyzetet, el­mondta mi várható, és mi nem. MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK Több mint nyolcmilliárd forint értékű mezőgazdasági gép áll a gazdaságok rendel­kezésére, ha ehhez hozzá­vesszük a gépek állami tá­mogatását, akkor az összeg 22 milliárd forintra rúg. A nagy teljesítményű trakto­rokból jelentős készletekkel rendelkezik a tröszt, ezért például a Rába-Steiger trak­torokból idén nem gyártat­nak, hiszen 294 raktáron van. Nem importálják idén a K—700A típusú traktort, s nem valószínű, hogy a meg­rendelt K—701-esekből be­jön mind a százötven. Mind az MTZ 80-as, mind a Rába traktorokból kínálati piac alakult ki. A száznyolcvanas Rábából négyszáz gyártására adott rendelést a tröszt. Nyolcszáz Zetor 120-ast, ille­tőleg 450 T—150K traktort is kínálnak az üzemeknek. Nem tudják kielégíteni az igényeket az eszszázasokból, azaz a T—100M típusú trak­torokból, talán százötven ér­kezik, a szükséges négyszáz­zal szemben. A GABONAKOMBÁJNOK Pillanatnyilag 642 gabona- kombájn található a megyei vállalatok raktáraiban, ezen­kívül az SZK-gépekből vár­hatóan még legalább hétszáz jön be, az NDK idén küldi az első nagyobb mennyiséget az 516-os kombájnokból, szám szerint kettőszázat, míg az 512-es várható mennyisé­ge négyszáz lesz. A lengyel Gigantokból az aratásig vár­ható ötven, utána a kukorica­betakarításig további száz­ötven érkezésére kötöttek szerződést, míg a Claas Do- minátor 105-ből háromszázat vásárolnak. MUNKAGÉPEK Licenc beszerzése alapján a nagy teljesítményű erő­gépekhez idén a munkagépek gyártása nagyobb ütemű és jobb lesz az ellátás. Ekékből, tárcsákból, kombinátorokból az üzemek igényét ki tudjak elégíteni. Négyezer pótkocsit szerez­nek be, és összesen — a kész­lettel együtt — mintegy 6400 különféle pótkocsi áll majd a vevők rendelkezésére. Éveken át gond volt a takar­mánybetakarító gépekkel, idén minden igényt kielégí­tenek, hiszen 1050 szálas- takarmány-betakarító gépet szereznek be, főleg külföld­ről. Nem lesz elegendő ra­kodógép. Van több típusban jó vetőgép és várhatóan a cukorrépa vetésének idejére a RAU vetőgépek mellé be­érkezik az NDK-ból húsz A—697-es vetőgép is. A zöld­ségfélék vetéséhez speciális gépeket hoznak be, úgyszin­tén kielégítő lesz az ellátás öntözőberendezésekből. Az elmúlt két évben a 1. Tolna megyében hiány­cikk a nitrogén-műtrágya, ta­valy több mint négyezer ton­na szállításával maradtak el a gyárak, ennyivel kevesebb hatóanyag jutott a termő­földbe, ezt a mennyiséget idén nem tudják a gyárak pó­tolni, mit tesznek a műtrágya gondosabb „terítése”, illetőleg a gyárak ösztönzésére? — kérdeztük a vezérigazgatótól. — Ismeretes a vállalatok műtrágya-forgalmazása a tröszt vezetői előtt, azonban arról nem tudnak, hogy Tol­na megyében ilyen nagy mennyiségű hatóanyag ma­radt ki a tavalyi értékesítés­ből. Sürgős intézkedést ígért Kopácsi Ernő. 2. Miért utaztatják a kom­bájnokat? Több termelőszö­vetkezeti vezető felkereste szerkesztőségünket, s panasz­kodott, hogy a rendszerbe tartozó kombájnokért is más megyékbe kell utazni. Mint megtudtuk, Tolna megyei gazdaságoknak Hajdúból hét, Csongrádból nyolc és Zalából három kombájnt diszponál­tak. — A tröszt vezérigazgatója szerdán szerzett erről tudo­mást, azonnal intézkedett, úgyhogy a Tolna megyei gaz­daságok is a szekszárdi tele­pen vehetik át kombájnjai­kat. 3. A mezőgazdasági üze­műtrágyapiacon kedvezőtlen hatások érvényesültek, ezeket megérezte a magyar mező- gazdaság és ipar is. Különféle okok miatt részben elmarad­tak szállítások, illetőleg a gazdaságok nem vásárolták meg a szükséges mennyiséget. Idén az ellátás jó lesz. Várhatóan a mezőgazdasá­gi üzemek 1,6 millió ható­anyag tonna műtrágyát vá­sárolnak, ebből nitrogén hat­százezer tonna, foszfor 440 ezer tonna, káli 560 ezer ton­na. Idén bevezetik egy új jugoszláv műtrágyafajta használatát, amely 11 száza­lék N- és 53 százalék P- tartalmú, (MAP), ez a mono- ammonfoszfát korábban a magyar mezőgazdaságban nem volt ismert, használatá­hoz sok reményt fűznek. 7,5 milliárd forint értékű növényvédő szert hoznak for­galomba. Néhány gombaölő szerből a kínálat kisebb'mint tavaly, de az Orthocid és az Ortho-Phaltán helyett lehet mást is használni. Mind a műtrágyák, mind a növény­védő szerek kis csomagolása is megkezdődött, úgyhogy az ÁFÉSZ és más kiskereskedel­mi egységek a lakosságot is bőségesen el tudják idén látni. mek és a háztáji gazdaságok gépellátása rossz: elsősorban kistraktorok, fejőgépek, mo­toros háti permetezők és mo­toros kapák kínálata gyenge. Várható-e gépekből több be­szerzése, mint tavaly, tudjuk a tavalyi mennyiség is kevés volt. — A mezőgazdasági üze­mek részére nem a csehszlo­vák kistraktort, a TZ—4k— 14-et ajánlják, hanem a szovjet gyártmányút, amely hasonló a Maulwurtfhoz, a T—150-est. A kiskertek mo­toros gépeiből az idei válasz­ték és mennyiség sem éri el a kívánt szintet, annak elle­nére, hogy az idén ötezer motorös permetezőt és négy­ezer motoros kapát hoznak forgalomba — igaz a Japán­ból érkező áru még nem ér­kezett a hamburgi kikötőbe. A háztáji fejőgépekből nem lesz jó az ellátás, hiszen a kaposvári gyár a trösztnek még a tavalyi megrendelését sem szállította le teljes egé­szében. A mezőgazdaság ellátásáról elmondotta még a vezérigaz­gató, hogy szorosan együtt­működnek a vegyi művekkel, a gépgyárakkal és a külke­reskedőkkel és várható, hogy egyenletesebb lesz az ellátás gépekből, alkatrészekből, ke­mikáliákból. PALKOVACS JENŐ A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG KÉRDÉSEI

Next

/
Thumbnails
Contents