Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
-s tárd 71ol p£z 1 ■■’’ll Kr'iyVT'/'' XXVIII. évfolyam, 42. szám ÄRA: 0,80 Ft 1978. február 18., szombat Mai számunkból A GONDOK ELLENÉRE JÖT ÍGÉR AZ AGROTRÖSZT (3. old.) szabad Arak — KORDÁBAN (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT KAZÁNOK ORENBURGBA (3. old.) HARMINC esztendővel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá Moszkvában a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Korunk történelmének kiemelkedően fontos dátuma ez. A szerződés történelmi jelentőségét a többi közt az adja meg, hogy valóra váltása során, a közös céljainkért folytatott harcban a magyar—szovjet kapcsolatok az együttműködés minden területén kiterebélyesedtek, szoros szövetséggé kpvácsolódtak. Az első szerződés után hazánkban végbement alapvető társadalmi átalakulás, a szocialista építés sikere tette lehetővé, hogy újabb húsz esztendőre szóló szerződéssel rögzítsük kapcsolatainkat. Joggal mondhatta el Kádár János elvtárs az 1967. szeptember 7-én Budapesten tartott magyar—szovjet barátsági nagygyűlésen: „A nemzetközi jogi érvénnyel bíró szerződésünk két állam jövendő kapcsolatait szabályozza, de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. Barátságunk és együttműködésünk az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista állam proletár internacionalista egységét, testvériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nemcsak jelene, hanem hősök vérével megszentelt múltja, és ezért biztos jövője is van.” Az együttműködés napjainkban a szó Szoros értelmében áthatja életünk minden szféráját. A magas szintű látogatások, a találkozók a két párt, a két ország vezetői közt minden alkalommal újra bizonyítják a nézetek teljes egységét és összhangját. Diplomáciánk közösen munkálkodik Európa békéjének és biztonságának megszilárdításán. Együtt tevékenykedünk a most folyó belgrádi tanácskozáson is azért, hogy az enyhülés ütemét helyre lehessen állítani, s a helsinki alapokmány valóban teljes mértékben a nemzetközi gyakorlat részévé váljon. A két ország gazdasági kapcsolatában már évek óta mind erőteljesebben hatnak az integrációs elemek, mind nagyobb a jelentősége a tervek egyeztetésének, és fejlődik a magyar és a szovjet ipar közötti kooperáció és szakosítás. A szovjet és a magyar gazdaság kapcsolatai — új típusú kapcsolatok. Olyan munkamegosztás ez, ahol a kölcsönös segítség és egymásra utaltság elve uralkodik mindkét fél előnyére. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN tovább bővültek a termelési kooperációkon alapuló kölcsönös szállítások. A hatvanas évektől kezdődően a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokban egyre jobban érvényre jutott a termelőerők racionálisabb elosztására irányuló törekvés. A gazdaságunk szelektív fejlesztését szolgáló központi programjaink többsége a magyar—szovjet együttműködésen nyugszik, vagy legalábbis sok ponton kapcsolódik hozzá. A szerződés szellemében mind szélesebbek a magyar—szovjet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés, az egészségügy és a kultúra területén. Kapcsolataink bővülését mutatja a testvér- városok. testvérmegyék szépen fejlődő mozgalma is. A magyar—szovjet kapcsolatok egyik jellemző vonása, hogy azok messze túlnőnek a hivatalos formákon, mindinkább tömeges jellegűek, mind szélesebb néprétegekre terjednek ki. Megmutatkozott ez abban is, ahogy — pártunk felhívására — egész népünk megünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az ünneplés melegsége tükrözte, milyen mélyek a barátság gyökerei társadalmunkban. Határainkon túl is nagy szerepet játszott a csepeliek versenyfelhívása a forradalom születésnapjának megünneplésére, mint ahogy jellemző volt e felhívás lelkes hazai és nemzetközi fogadtatása is. Barátságunk holnapjának, népeink, országaink együttműködésének is záloga a két párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt közötti internacionalista együttműködés. Erről az összefüggésről szólt Kádár János elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának legutóbbi, XXV. kongresszusán: „A magyar—szovjet viszony szilárd alapokon nyugszik; összeköt bennünket a marxizmus—leniniz- mus, a kommunizmus, a proletár internacionalizmus közös eszméje, alapvető érdekeink azonossága... pártjaink, országaink, népeink viszonya testvéri, felhőtlen. A magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlődik, évről évre erősödik, milliók akaratát fejezi ki, és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben még erősebb legyen”. Harminc év nem kevés idő, egy nemzedék nőtt fel azóta békében, biztonságban. Van tehát alap a mérleg- készítésre. ELMONDHATJUK hogy ez a barátság, ez az internacionalista, osztálytartalmú, elvi és gyakorlati kapcsolat hazánk, népünk, szocialista építőmunkánk legszilárdabb támaszává vált. S annak, hogy a holnapot is biztosnak tudjuk, hogy magabiztosan haladunk céljaink valóraváltásának útján, egész jövőnknek záloga testvéri együttműködésünk Lenin országával, a magyar—szovjet barátság. Zárszámadás Gyulajon Kádár János fogadta Stefan Andrei! „Egy évvel ezelőtt kéréssel fejeztem be a zárszámadási beszámolót, most köszönettel kell, hogy kezdjem. Akkor a vezetőség nevében arra kértem a tagságot, hogy tegyen meg mindent az 1977-es évre kitűzött célok teljesítése érdekében. Nagyot markoltunk a tervezéskor, de úgy láttuk, teljesíteni tudjuk. Sikerült, ezért mondok most köszönetét példamutató munkájáért az egész tagságnak.” — Kemény István, a gyulaji Uj Barázda TSz elnöke kezdte e szavakkal a községi művelődési házban tartott zár- számadó és tervtárgyaló közgyűlés beszámolóját. Volt miről beszámolni. A szövetkezet, amely éveken ke_ resztül a dombóvári járás — majd a városkörnyék leggyengébbjei közt volt, tavaly feltört az élenjárók közé. Erről győződhetett meg a tagság az előzetesen szétosztott, írásos értékelésből, ezt tükrözte a több mint egyórás beszámoló, és ezt tapasztalhatták szinte egész éven át a fizetési borítékok felnyitásakor. Jól alapozták meg az évet már 1976 őszén, a rend- teremtés hónapjaiban. Mindenkinek írásban volt rögzítve kötelessége, kijavították a gépeket, új, nagy teljesítményűeket szereztek be. Elvégezték — jó minőségben — a talajelő-készítést, a vetést, kihordták az évek óta felgyülemlett szerves trágyát — ezerkétszáz vagonnyit — a földekre, műtrágyából kétmá- zsányi hatóanyaggal többet kapott minden hekár, megszigorították a munka- és technológiai fegyelmet az állattenyésztő telepeken. Az eredmény: a tervezett nyolccal szemben 36 százalékos termelésemelkedés, minden növénynél a termésátlagok ugrásszerű emelkedése (búzából és árpából másfélszer, kukoricából két és félszer többet takarítottak be hektáronként, mint 1976- ban), az állattenyésztő főágazat hozamának növekedése. Mind a malac- mind a borjúelhullás a korábbinak töredé. kére csökkent. Ebben az évben tovább akarják növelni az eredményeket, bár az ugrás már nem lehet akkora, mint 1977- ben. Tartalékok azonban még vannak. Megkezdik a sertéstelep rekonstrukcióját-bőví- tését. Az idei tervezett 4300 darabbal szemben 1980-ban már hatezret akarnak kibocsátani, tekintettel az üzembe lépő Szekszárdi Húskombinát igényeire és arra is, hogy ez folyamatosan biztos „piacot”, bevételt jelent a szövetkezetnek. Nagymértékben növelik a juhászatot is. A közgyűlésen felszólalt, elismerést és köszönetét mondott a jó munkáért Gyu- ricza István, a városi párt- bizottság első titkára és Lakos József, a TOT tagja, a megyei tsz-szövetség elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Stefan Andreit, a Román Kommunista Párt KB Polititkai Végrehajtó Bizottságának póttagját, a központi bizottság titA jugoszláv államelnökség Sztevan Doronyszki alelnök elnökletével megtartott ülésén, csütörtökön a belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó zárószakaszának munkájával foglalkozott. Az államelnökség meggyőződését fejezte ki, hogy bár a találkozó munkájában komoly nehézségek merültek fel — amelyek az általános nemzetközi helyzet alakulásának következményei — mégis az összes részt vevő országoknak Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában gazdaság- politikai aktívaülés volt. Az ülésen részt vettek a népfront apparátusának titkárai és a népfrontbizottságok titkárai, illetve elnökei. Az előadó, dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság kárát. Az elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Gye- nes András, a Központi Bizottság titkára, jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI). érdeke’ a nehézségek közös erővel és alkotó hozzáállással történő elhárítása, s egy általánosan elfogadható, tartalmas záródokumentum megszerkesztése. A belgrádi értekezlet ily módon teljesíti feladatát, s eleget tesz az európai és a nemzetközi közvélemény várakozásának, számottevően hozzájárul a feszültség csökkentéséhez, kontinensünk biztonsága és együttműködése ügyének előmozdításához, — hangoztatja az ülésről kiadott közlemény. (MTI) titkára tájékoztatót adott a népgazdaság elmúlt évi fejlődéséről és az idei feladatokról, ezen belül ismertette a megye eredményeit és mindazokat a feladatokat, amelyeknek a végrehajtásához a népfrontbizottságok munkájára és mozgósító erejére is szükség van. Jugoszláv állásfoglalás a belgrádi értekezletről Népfront Gazdaságpolitikai aktívaülés lifS FÁK US ZTOK Nem csodatevőkkel, hanem igen kemény munkát végző emberekkel találkoztunk a biritói határban, csőkutat fúrnak a Paksi Állami Gazdaság B—1-es tábláján. Paradicsom lesz itt a nyáron, de a paradicsomi állapotokat a vízfakasztóknak kell megteremteniük. Először megépítik a kutakat, aztán majd öntözik a földet éjjel-nappal, ami. kor eljön az ideje. Az öntözőbrigád egyúttal kútfúró is. hosszú évek óta. De nem kell minden évben fúrni, csak amikor áttelepítik a kertészet valamelyik nővé. nyét másik táblára. Most új földet kap a paradicsom. Négy csőkutat fúrnak neki. Abbahagyták a munkát öt percre, együtt melegedtünk a tűznél, s közben elmondták, négy nap alatt is lehet kutat csinálni, ha minden szerencsésen alakul, de előfordult, hogy 14 nap kellett hozzá. Teljesítményre dolgoznak, szívósan, náluk nem a munkatempó határozza meg az időt. Különbözőek a talajok és a melységek. Harminc mé. térnél mélyebbre azért nemigen kell menni. Amikor ott jártunk, azon a helyen húsz méter alatt már kavicsos vizet hozott föl a fúrócső. Kézzel fúrják az áldást je. lentő kutakat. Belekapaszkodnak a hosszú vasrudakba, rángatják ide-oda, és a fúró egyre lejjebb vájja magát. Az egyszerű berendezésen kívül csak egy régi lakókocsi áll rendlkezésre, meg a ma. guk rakta tűz. Ügy dolgoznak, hogy tudják: ők veszik hasznát, maguknak készítik a kutakat. Nem az egész öntöző brigád dolgozik ezen a munkán, csak Bolla János, Henk László, Kozmann György, Nagy Ferenc, Sólya Sándor, öt biritói vízfakasztó. G. J. Fotó: GOTTVALD Kútfúrók a biritói határban Kavicsos vizet hoz fel a t úró cső
