Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

-s tárd 71ol p£z 1 ■■’’ll Kr'iyVT'/'' XXVIII. évfolyam, 42. szám ÄRA: 0,80 Ft 1978. február 18., szombat Mai számunkból A GONDOK ELLENÉRE JÖT ÍGÉR AZ AGROTRÖSZT (3. old.) szabad Arak — KORDÁBAN (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT KAZÁNOK ORENBURGBA (3. old.) HARMINC esztendővel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá Moszkvában a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Korunk történelmének kiemelkedően fontos dátuma ez. A szerződés történelmi jelentőségét a többi közt az adja meg, hogy valóra váltása során, a közös céljainkért folytatott harcban a magyar—szovjet kapcsolatok az együttműködés minden területén kiterebélyesedtek, szoros szövetséggé kpvácsolódtak. Az első szerződés után hazánkban végbement alap­vető társadalmi átalakulás, a szocialista építés sikere tette lehetővé, hogy újabb húsz esztendőre szóló szer­ződéssel rögzítsük kapcsolatainkat. Joggal mondhatta el Kádár János elvtárs az 1967. szeptember 7-én Buda­pesten tartott magyar—szovjet barátsági nagygyűlésen: „A nemzetközi jogi érvénnyel bíró szerződésünk két állam jövendő kapcsolatait szabályozza, de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. Ba­rátságunk és együttműködésünk az érdekek azonossá­gán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szo­cialista állam proletár internacionalista egységét, test­vériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nemcsak je­lene, hanem hősök vérével megszentelt múltja, és ezért biztos jövője is van.” Az együttműködés napjainkban a szó Szoros értel­mében áthatja életünk minden szféráját. A magas szin­tű látogatások, a találkozók a két párt, a két ország vezetői közt minden alkalommal újra bizonyítják a nézetek teljes egységét és összhangját. Diplomáciánk közösen munkálkodik Európa békéjének és biztonsá­gának megszilárdításán. Együtt tevékenykedünk a most folyó belgrádi tanácskozáson is azért, hogy az enyhülés ütemét helyre lehessen állítani, s a helsinki alapokmány valóban teljes mértékben a nemzetközi gyakorlat részévé váljon. A két ország gazdasági kapcsolatában már évek óta mind erőteljesebben hatnak az integrációs elemek, mind nagyobb a jelentősége a tervek egyeztetésének, és fejlődik a magyar és a szovjet ipar közötti kooperáció és szakosítás. A szovjet és a magyar gazdaság kapcso­latai — új típusú kapcsolatok. Olyan munkamegosztás ez, ahol a kölcsönös segítség és egymásra utaltság elve uralkodik mindkét fél előnyére. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN tovább bővültek a terme­lési kooperációkon alapuló kölcsönös szállítások. A hatvanas évektől kezdődően a magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatokban egyre jobban érvényre jutott a termelőerők racionálisabb elosztására irányuló törek­vés. A gazdaságunk szelektív fejlesztését szolgáló köz­ponti programjaink többsége a magyar—szovjet együtt­működésen nyugszik, vagy legalábbis sok ponton kap­csolódik hozzá. A szerződés szellemében mind szélesebbek a ma­gyar—szovjet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés, az egészségügy és a kultúra területén. Kapcsolataink bővülését mutatja a testvér- városok. testvérmegyék szépen fejlődő mozgalma is. A magyar—szovjet kapcsolatok egyik jellemző vo­nása, hogy azok messze túlnőnek a hivatalos formá­kon, mindinkább tömeges jellegűek, mind szélesebb néprétegekre terjednek ki. Megmutatkozott ez abban is, ahogy — pártunk felhívására — egész népünk meg­ünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az ünneplés melegsége tükrözte, milyen mélyek a barátság gyökerei társadalmunkban. Hatá­rainkon túl is nagy szerepet játszott a csepeliek ver­senyfelhívása a forradalom születésnapjának meg­ünneplésére, mint ahogy jellemző volt e felhívás lelkes hazai és nemzetközi fogadtatása is. Barátságunk holnapjának, népeink, országaink együttműködésének is záloga a két párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkás­párt közötti internacionalista együttműködés. Erről az összefüggésről szólt Kádár János elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának legutóbbi, XXV. kongresszu­sán: „A magyar—szovjet viszony szilárd alapokon nyugszik; összeköt bennünket a marxizmus—leniniz- mus, a kommunizmus, a proletár internacionalizmus közös eszméje, alapvető érdekeink azonossága... párt­jaink, országaink, népeink viszonya testvéri, felhőtlen. A magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlődik, évről évre erősödik, milliók akaratát fejezi ki, és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben még erősebb legyen”. Harminc év nem kevés idő, egy nemzedék nőtt fel azóta békében, biztonságban. Van tehát alap a mérleg- készítésre. ELMONDHATJUK hogy ez a barátság, ez az in­ternacionalista, osztálytartalmú, elvi és gyakorlati kap­csolat hazánk, népünk, szocialista építőmunkánk leg­szilárdabb támaszává vált. S annak, hogy a holnapot is biztosnak tudjuk, hogy magabiztosan haladunk cél­jaink valóraváltásának útján, egész jövőnknek záloga testvéri együttműködésünk Lenin országával, a ma­gyar—szovjet barátság. Zárszámadás Gyulajon Kádár János fogadta Stefan Andrei! „Egy évvel ezelőtt kérés­sel fejeztem be a zárszámadá­si beszámolót, most köszönet­tel kell, hogy kezdjem. Ak­kor a vezetőség nevében arra kértem a tagságot, hogy te­gyen meg mindent az 1977-es évre kitűzött célok teljesítése érdekében. Nagyot markol­tunk a tervezéskor, de úgy láttuk, teljesíteni tudjuk. Si­került, ezért mondok most köszönetét példamutató mun­kájáért az egész tagságnak.” — Kemény István, a gyulaji Uj Barázda TSz elnöke kezdte e szavakkal a községi műve­lődési házban tartott zár- számadó és tervtárgyaló köz­gyűlés beszámolóját. Volt miről beszámolni. A szövetkezet, amely éveken ke_ resztül a dombóvári járás — majd a városkörnyék leg­gyengébbjei közt volt, tavaly feltört az élenjárók közé. Er­ről győződhetett meg a tag­ság az előzetesen szétosztott, írásos értékelésből, ezt tük­rözte a több mint egyórás be­számoló, és ezt tapasztalhat­ták szinte egész éven át a fi­zetési borítékok felnyitása­kor. Jól alapozták meg az évet már 1976 őszén, a rend- teremtés hónapjaiban. Min­denkinek írásban volt rögzít­ve kötelessége, kijavították a gépeket, új, nagy teljesítmé­nyűeket szereztek be. Elvé­gezték — jó minőségben — a talajelő-készítést, a vetést, kihordták az évek óta felgyü­lemlett szerves trágyát — ezer­kétszáz vagonnyit — a föl­dekre, műtrágyából kétmá- zsányi hatóanyaggal többet kapott minden hekár, meg­szigorították a munka- és technológiai fegyelmet az ál­lattenyésztő telepeken. Az eredmény: a tervezett nyolccal szemben 36 száza­lékos termelésemelkedés, minden növénynél a termés­átlagok ugrásszerű emelke­dése (búzából és árpából másfélszer, kukoricából két és félszer többet takarítottak be hektáronként, mint 1976- ban), az állattenyésztő főága­zat hozamának növekedése. Mind a malac- mind a borjú­elhullás a korábbinak töredé. kére csökkent. Ebben az évben tovább akarják növelni az eredmé­nyeket, bár az ugrás már nem lehet akkora, mint 1977- ben. Tartalékok azonban még vannak. Megkezdik a sertés­telep rekonstrukcióját-bőví- tését. Az idei tervezett 4300 darabbal szemben 1980-ban már hatezret akarnak kibo­csátani, tekintettel az üzembe lépő Szekszárdi Húskombinát igényeire és arra is, hogy ez folyamatosan biztos „piacot”, bevételt jelent a szövetkezet­nek. Nagymértékben növelik a juhászatot is. A közgyűlésen felszólalt, elismerést és köszönetét mondott a jó munkáért Gyu- ricza István, a városi párt- bizottság első titkára és La­kos József, a TOT tagja, a megyei tsz-szövetség elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken fogadta Stefan Andreit, a Román Kommu­nista Párt KB Polititkai Vég­rehajtó Bizottságának póttag­ját, a központi bizottság tit­A jugoszláv államelnökség Sztevan Doronyszki alelnök elnökletével megtartott ülé­sén, csütörtökön a belgrádi európai biztonsági és együtt­működési találkozó zárósza­kaszának munkájával foglal­kozott. Az államelnökség meggyő­ződését fejezte ki, hogy bár a találkozó munkájában ko­moly nehézségek merültek fel — amelyek az általános nem­zetközi helyzet alakulásának következményei — mégis az összes részt vevő országoknak Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak székházában gazdaság- politikai aktívaülés volt. Az ülésen részt vettek a népfront apparátusának titkárai és a népfrontbizottságok titkárai, illetve elnökei. Az előadó, dr. Gyugyi Já­nos, a megyei pártbizottság kárát. Az elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Gye- nes András, a Központi Bi­zottság titkára, jelen volt Victor Bolojan, a Román Szo­cialista Köztársaság budapes­ti nagykövete. (MTI). érdeke’ a nehézségek közös erővel és alkotó hozzáállással történő elhárítása, s egy ál­talánosan elfogadható, tartal­mas záródokumentum meg­szerkesztése. A belgrádi érte­kezlet ily módon teljesíti fel­adatát, s eleget tesz az euró­pai és a nemzetközi közvéle­mény várakozásának, számot­tevően hozzájárul a feszültség csökkentéséhez, kontinensünk biztonsága és együttműködé­se ügyének előmozdításához, — hangoztatja az ülésről ki­adott közlemény. (MTI) titkára tájékoztatót adott a népgazdaság elmúlt évi fej­lődéséről és az idei feladatok­ról, ezen belül ismertette a megye eredményeit és mind­azokat a feladatokat, ame­lyeknek a végrehajtásához a népfrontbizottságok munká­jára és mozgósító erejére is szükség van. Jugoszláv állásfoglalás a belgrádi értekezletről Népfront Gazdaságpolitikai aktívaülés lifS FÁK US ZTOK Nem csodatevőkkel, hanem igen kemény munkát végző emberekkel találkoztunk a biritói határban, csőkutat fúrnak a Paksi Állami Gaz­daság B—1-es tábláján. Pa­radicsom lesz itt a nyáron, de a paradicsomi állapotokat a vízfakasztóknak kell megte­remteniük. Először megépítik a kutakat, aztán majd öntö­zik a földet éjjel-nappal, ami. kor eljön az ideje. Az öntözőbrigád egyúttal kútfúró is. hosszú évek óta. De nem kell minden évben fúrni, csak amikor áttelepítik a kertészet valamelyik nővé. nyét másik táblára. Most új földet kap a paradicsom. Négy csőkutat fúrnak neki. Abbahagyták a munkát öt percre, együtt melegedtünk a tűznél, s közben elmondták, négy nap alatt is lehet kutat csinálni, ha minden szeren­csésen alakul, de előfordult, hogy 14 nap kellett hozzá. Teljesítményre dolgoznak, szívósan, náluk nem a mun­katempó határozza meg az időt. Különbözőek a talajok és a melységek. Harminc mé. térnél mélyebbre azért nem­igen kell menni. Amikor ott jártunk, azon a helyen húsz méter alatt már kavicsos vi­zet hozott föl a fúrócső. Kézzel fúrják az áldást je. lentő kutakat. Belekapasz­kodnak a hosszú vasrudakba, rángatják ide-oda, és a fúró egyre lejjebb vájja magát. Az egyszerű berendezésen kívül csak egy régi lakókocsi áll rendlkezésre, meg a ma. guk rakta tűz. Ügy dolgoz­nak, hogy tudják: ők veszik hasznát, maguknak készítik a kutakat. Nem az egész öntö­ző brigád dolgozik ezen a munkán, csak Bolla János, Henk László, Kozmann György, Nagy Ferenc, Sólya Sándor, öt biritói vízfakasztó. G. J. Fotó: GOTTVALD Kútfúrók a biritói határban Kavicsos vizet hoz fel a t úró cső

Next

/
Thumbnails
Contents